Rendszeres olvasók

2022. február 17., csütörtök

Hamis szolgák a sátán zsoldosai.

 

Hamis szolgák a sátán zsoldosai. 

"Mert sokan engedetlenek, fecsegők és ámítók, főleg a körülmetéltek között.

Ezeket el kell hallgattatni, mert egész családokat felforgatnak azzal, hogy olyasmiket tanítanak aljas nyerészkedésből, amiket nem kellene." (Titusz 1,-10,11).

Tituszt, Pál apostol a krétaiakhoz kűldi és tanácsokkal látja el. 

Titusznak figyelembe kellett vennie a krétaiak nemzeti sajátosságait; bár ez nem annyira fontos, ha a Szellem kegyelméről van szó, hanem ott, ahol az ördög a maga érdekében különféle tulajdonságokat Krisztus dicsősége ellen fordít, ez nagyon komoly akadályt jelent.  "A krétaiak folyton hazudnak, gonosz vadak, rest hasak." Véleményük ingadozása fogékonnyá tette őket a zsidó mesékre, miszerint a Krisztust tanítása megszegi a törvényt. Ez pedig kettős károkat okozhat, amiről szeretnék néhány szót ejteni. A törvény nemcsak a hagyománykövetés szokását és az Isten cselekedeteivel kapcsolatos emberi véleményektől való szolgai függőséget alakít ki, ami nagyon gyorsan az igaz hit megsemmisüléséhez vezet, hanem a törvény olyasmihez vezet, amit első pillantásra el sem lehet hinni, - hazug vagy zsidó mesékhez, ahogy Pál apostol mondja. És meglepő módon a rabbinikus eszmék híres központjaként a mai napig magán viseli a kettősségnek ezt a bélyegét: egyrészt az előírásokhoz való szolgai ragaszkodás anélkül, hogy a legkisebb mértékben is áthatolna a Szentírás szellemén, másrészt a legnevetségesebb kitalálások, amelyek táplálják nők és gyerekek képzeletét. Mennyire feltűnően különbözik ettől Isten Igéje, amely a legegészségesebb hatással van az ember lelkére és lelkiismeretére, és megfelel Isten választottai hitének!

 

A Szentíráson kívül semmi sem tud megszabadítani mindkét csapdától. Isten Igéje soha nem ad nekünk kész viselkedési recepteket, amelyeket követnünk kell. Az ember "kötelessége" a Szentírás szerint, hogy megmutassa az életet és azokat a kapcsolatokat, amelyekbe Isten helyezett bennünket. Minden mentornak nem az a fő célja, hogy egy bizonyos viselkedési vonalat rákényszerítsen annak tudattalan és vak követésére, hanem magával Krisztussal összekapcsolja Isten akaratának útjait, amelyek mentén követni tudjuk Krisztust, hogy minden szolga közvetlen közösségbe kerüljön az Úrral, és csak az ő kegyelmét keresheti, hogy megteljen a szükséges bölcsességgel és erővel, hogy megvalósítsa mindazt, amit kér. Így, még ha feltételezzük is, hogy a mentor ilyen vagy olyan okból eltűnik, de Krisztus mindig jelen van, és közvetlenül a lélekre hat. 

 

Isten szerint, a célja minden a Szellemtől való tanításnak – soha ne helyezzünk tanítót (vagy egyszerű szabályokat -előírást) a lélek és maga az Úr közé, hanem a legjelentéktelenebb gyakorlati feladatot is össze kell kapcsolni az Isten akarattal, a kegyelemmel, annak dicsőségével, aki a mi életünk. Pontosan ezt tette maga Pál apostol, és erre igyekezett megtanítani Tituszt, és elküldeni őt meghatalmazott képviselőjének (ha szabad így mondani), aki a krétaiak között tevékenykedett. És egyáltalán nem könnyű feladat elválasztani a lelkeket attól, ami az igazság, az ördögit felváltani a meséket és a törvénnyel való visszaélést. Mert egy ilyen szélsőséges helyettesítés megszünteti Isten Igéjét, amely a hit egyetlen támasza. Egyrészt a törvény a testben élő emberre irányul, ha nem viszonyulunk hozzá helyesen, ahelyett, hogy halálra ítélné az ember egóját, (ez a törvény feladata), meggyengíti a hatását. Mert a törvény csak a test szerint élőkre vonatkozik, amíg a törvény nem éri el a hatását, nem élhet az ember a szabadság törvényével. Ahhoz hogy ezt Titusz elérje, rendbe kellett tennie az erkölcsi rendet :"Amiatt hagytalak Krétában, hogy a még el nem intézett dolgokat eligazítsad, hogy városonként véneket rendelj, ahogy én azt neked elrendelte, megválogatva, hogy ki feddhetetlen, egyfeleségű férfi, hogy hűséges gyermekei vannak-e, hogy nincs-e romlottsággal vádolva vagy nem engedetlen-é." (5,6 v.). Tehát Krétán erre égető szükség volt. 

Aztán Pál még egy intést tesz hozzá: „A tisztáknak minden tiszta; de a tisztátalanok és a hitetlenek számára semmi sem tiszta." Milyen igaz! A hitetlenség mindig csökkenti még Isten értékes Igéjét is, önző célokra használja fel, és valójában elválasztja Krisztustól. És nincs benne semmi tiszta. Másrészt ott van a Szent Szellemtől származó  Isten ereje, amely befolyásolja azokat, akik Krisztusban élnek. Milyen nagyszerű a forrás, amelyből a hívő ember merít! Bár úgy lenne, hogy mindazok, akik tanítanak, mindig tudnák, hol rejtőzik az erő forrása! Persze hogy vannak angyalok is akik szolga lelkek, akik közvetetten segítik a rájuk bízottakat, ahogy ezt látjuk a Szentírásokban. Ez abban rejlik, hogy képesek vagyunk összekapcsolni Krisztust mindazzal, ami velünk van, és mindazzal, amit meg kell tennünk. Ezért a hit erejével szemben, amely mindent megtisztít a tisztákért, az apostol nagyon komolyan beszél a nem hívők természetéről: „Azt mondják, ismerik Istent, de tetteikkel ellentmondanak, aljasok, engedetlenek és semmi jó cselekedetre képtelenek.” Micsoda teljes kép a mai kereszténységről! Persze ki állítja magáról, hogy nem Isten sugallja cselekedetét? A sátán zsoldosai is megvoltak győződve arról, hogy Istent szolgálták, halálra adták a Messiást. Tisztelet a kivételnek, mert az nem lenne igaz, hogy a kereszténységben nincs aki Istentől való tanítást adna át, de van egy szépséghibája ennek. Ugyanis ha egy szolga elkötelezi magát egy bizonyos vallási irányzathoz, akkor ő csak abból tud kiindulni. Ezt már én tapasztalatból is tudom. 

A fát gyümölcséről ismerik meg. Cselekedetek vannak bőven, a keresztényi "hipermarketek" rogyásig vannak cselekedetekkel, de végeredményben az Isten ítélet széke előtt nem állja meg a helyét. Mert a jó cselekedetek csakis Istentől származhatnak. Ha minden keresztényi cselekedet Istentől származna, akkor a világ is másképp nézne a gyülekezetekre. De az van aminek lennie kell, de ne adjuk fel oly könnyen, harcolunk a tiszta hitért. 

 "Pál, Isten szolgája, Jézus Krisztusnak pedig apostola, az Isten választottainak hitéért és a kegyesség szerint való igazságnak megismeréséért ,az örök élet reménységében, amelyet örök idők előtt megígért Isten, aki nem hazudik, a maga idejében pedig kijelentette az igehirdetés által, amelyet rám bízott a mi megtartó Istenünk parancsolata szerint" 

 

"Mert a bűn zsoldja halál, Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban".(Róma 6, - 23)

Vitatott téma a kiábrázoló ritus kapcsán.

 Vitatott téma a kiábrázoló ritus kapcsán. Kérdés és felelet. Én kérdezem. Van egy kérdésem. Aki nem merítkezik be( keresztelkedik meg) anna...