Szenteljetek időt Istenre.
"Azután elment Mózes és Áron, és azt mondták a fáraónak: Ezt mondja az ÚR, Izráel Istene: „Bocsásd el népemet, hogy ünnepet szenteljenek nekem a pusztában.” A fáraó azt felelte: Kicsoda az az ÚR, hogy hallgassak a szavára, és elbocsássam Izráelt? Nem ismerem az URat, és nem is bocsátom el Izráelt". (2Móz 5, 1)
"Meg kell nehezíteni ezeknek az embereknek a feladatát, hogy az lefoglalja őket, és ne hajoljanak hazug beszédekre." (2Móz 5).
Ebben a kis kiragadott részben megláthatjuk, hogy két hatalom között vagyis alatt él az ember, két ura van a világnak. Az egyik a Mindenható Isten aki a megtartó Isten, világmindenség Ura, a másik e földi világnak a hatalmasa aki Isten trónjára tart igényt, a teljhatalmú fáraó. Elvégre a fáraó a sátán megtesítője aki kemény hatalmas és uralja a testi, lelki szellemi világi birodalmat amit ő a magáénak tekint. Ebbe születik bele az ember, ebbe a világba jött el Isten Fia is. A fáraó teljes mértékben birtokolja az embereket, a bűn miatt az ember kegyvesztett és alárendelt állapotba került, a bűn rabságában él. Ezt használja ki a sátán a maga érdekére. Velünk emberekkel valósítja meg terveit. Építkezik de a téglákat mi adjuk hozzá. Isten a Teremtő sülyesztette ilyen mélyre az embert, hogy szabad prédájává váljon a sátánnak. "Az embernek pedig azt mondta: Mivel hallgattál a feleséged szavára, és ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél, átkozott legyen a föld temiattad, fáradságos munkával élj belőle életed minden napján. Tövist és bogáncskórót teremjen neked, s a mező füvét egyed. Arcod verítékével egyed kenyeredet, mígnem visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te, és ismét porrá leszel." (1Móz 3, 17-18). Erre mondja a prédikátor, hogy az embernek értelmetlen a munkája." Mi haszna van az embernek minden munkájában, amelyet végez a nap alatt?" (Préd 1, 3). Ezeket az értelmetlen dolgokat teszi feladatúl a sátán az emberek elé. A gazdagságra törekvés a telhetetlenség és egyéb dolgok amik szükségesnek tünnek, de egyáltalán nem azok, csak az igények növekednek ehhez. Több és több munkát kell vállalnia annak aki meg akarja tartani a színvonalat, vagy egy kicsit felzárkózzon a többiekhez akik már elértek valamit. Ez ismerős mindenki számára.
A fáraó nem volt hajlandó még érdeklődni sem a Izrael Istenéről, a gőg a büszkeség vakítja el őt, a hatalom a gazdagság tölti be teljesen a szívét. Munkával veszi el az idejét az embereknek, nehogy Istenre legyen idejük. Ezt tetten érhetjük naponta, amikor az emberek mentegetőznek, hogy Isten igéjére nincs idejük. Pedig e mögött sokkal komolyabb ok rejlik. Keresse meg ezeket az okokat mindenki aki hajlamos magába nézni.
Ez ma is így van semmi sem változott. A harc az emberért folyik. Valaki mondta, hogy az emberi forrás a legdrágább kincs, aki azt birtokolja annak mindene megvan. De ezen túlmenően nem csak a birtoklási vágy, hanem a dicsőség is célja, a sátán is arra törekszik, hogy a tulajdona, az emberek által dicsőséget szerezzen. Ezt az Antikrisztus Jeruzsálemi megkoronázásával éri el, ez lesz a dicsőségének tetőfoka. Ehhez az emberek segítik hozzá.
De ahogy látjuk Izrael történetében, Isten a Mindenható megszabadítja a sátán hatalmától a kiválasztott népét, akit az Én népemnek nevez. A sátánnak nagy erőfeszítésébe kerül visszatartani a hívő embert Isten szabadításától, de Istennek megvolt az a csodálatos hatalma, megmutatta, hogy Isten gyengesége nagyobb mint a sátán erőssége, aki felszegezte Jézust a feszületre a golgotán, kimutatta a gyengeségében a mindenható erejét a halál felett ami a bűn zsoldja, amivel sátán zsarolja az embereket félelemmel, az erejét megmutatta a Krisztus feltámadásában. Itt van a hívő számára az a győzelem a rabszolgaság felett, amikor minden értelmetlenség új tartalmat nyer. Isten nem javítóintézeteket, purgatóriumokat teremtett, hanem egy új és erős királyságot aminek nem lesz soha vége. A királyság lakói pedig az üdvözültek, akik sosem lesznek rabszolgái a bűnnek, mert ezt az Atya a mi Atyánk Krisztus áldozati vérrével lemosta. Aki hisz Isten Fiában annak már örök élete van, attól függetlenűl milyen hosszú vagy rövid az a pálya amit le kell futnia minden embernek a földön.
Ezért dicsőítsük az Urat az Ő hatalmát mindenek felett és a mi szabadulásunkat a sátán igája alól, hogy teljes szabadságban tudjuk szolgálni az Urat nem mint kegyvesztett rabok, de mint szabadok Istennek gyermekei. "Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek". (Jn 8, 36).
"Mert az az Isten akarata, hogy jót cselekedve elnémítsátok az esztelen emberek tudatlanságát, mint szabadok, és nem úgy, mint akiknél a szabadság a gonoszság palástja, hanem mint Isten szolgái". (1Pt 2, 16).
Istent szolgálni ez nem verejtékes munka, az öröm a Szent Szellemben. Mert mint a fiúság szellemében tesszük örökösei Isten gazdagságának Krisztusban. Isten soha nem téved és tudja, hogy az ember gyenge, de ezt a gyengeséget a bástyájává erősíti, mert a testi gyengeségben jelenik meg az ereje.
