Kihívottak Isten akaratából.

 

 Az örömhírt hirdetők feladata, az evangélium teljes üzenetének a tolmácsolása. A felületesség ki van zárva. Minden ami Krisztusról szól az elfogadásban, Istenhez tér vissza. Isten ma is azon munkálkodik, hogy kihívja övéit a világból. Talán pragmatikus kijelentés és elrettentő, hogy Isten ismeri az övéit, de akkor mi van másokkal akik nincsenek eleve kiválasztva örök időktől fogva az üdvösségre? Nem lehet ezt a tényt elbagatellizálni, hiszen akit eleve elrendelt, hogy a Fiú képmásává legyenek, ezek az emberek is választottak akik a teremtéstől fogva hittek és hisznek Istenben. Hiszen amióta Isten hitében éltek és élni fognak a Gyülekezet elragadtatása után a nagy megpróbáltatások idején a maradék Izrael teljes egészében üdvözül. Akkor és utána is voltak Istenhez és az igéjéhez ragaszkodók. Ezzel is kifejezve, hogy szeretik Istent. "Ami­kor pe­dig el­jön az Em­ber­fia az ő di­cső­sé­gé­ben és vele mind a szent an­gya­lok, ak­kor el­fog­lal­ja majd di­cső­sé­gé­nek tró­nu­sát. Elé­be gyűj­tet­nek mind a né­pek, és el­vá­laszt­ja őket egy­más­tól, mi­ként a pász­tor el­vá­laszt­ja a ju­ho­kat a kecs­kék­től. A ju­ho­kat jobb keze fe­lől, a kecs­ké­ket pe­dig bal keze fe­lől ál­lít­ja. Ak­kor ezt mond­ja a ki­rály a jobb keze fe­lől ál­lók­nak: Gyer­tek, én Atyám­nak ál­dot­tai, örö­köl­jé­tek azt az or­szá­got, amely szá­mo­tok­ra ké­szít­te­tett a vi­lág te­rem­té­sé­től fog­va. (Mt 25, 31-33). Látni véljük, hogy az ige egy síkon ugyan, de választóvonalat tett a teremtés előtti és utáni élet között. 

"Erősítse meg a szíveteket feddhetetlen szentségben Istenünk és Atyánk előtt, amikor eljön a mi Urunk, Jézus minden szentjével együtt." (1Thessz 3, 13). Kik azok a szentek akik eljönnek az Úr dicsőségével a földre a szent angyalokkal együtt? Ezek mindazok akik részesei voltak az első feltámadásban. Úgy a Krisztusban meghalt gyermekei mint a vőlegény barátai, akik azt a tábort gazdagítják, akik nem a mennyei menyasszony, hanem Krisztus földi népéhez tartoznak. Pl. Bemerítő János, Mózes, Illés és a próféták a huszonnégy vének a Jelenések könyvében olvashatjuk, de ez egy más téma. 

 Tehát így vagy úgy, Istennek vannak gyermekei akiket a hit által elkülönít a világtól. Ebben nincs személyválogatás, ugyanúgy a részegest a paráznát az elesetteket is a tisztességes embereket is elhívja az Isten dicsőségébe. A jó Pásztor elmegy és visszahozza elveszett bárányát, elhagyva 99 igazat egy bűnösért. Te kedves olvasó tudod e, hogy kinek a gyermeke vagy? Ha megmozdul a szíved az ige hallatára, akkor borulj Krisztus lába alá, akkor tud meg, hogy a Szent Szellem megérintette szíved, lelked alapjaiban.

"Tud­juk pe­dig, hogy azok­nak, akik Is­tent sze­re­tik, min­den ja­vuk­ra van, mint akik az ő vég­zé­se sze­rint el­hí­vot­tak.

Mert aki­ket ele­ve is­mert, ele­ve el is ren­del­te, hogy Fia kép­má­sai le­gye­nek, hogy ő le­gyen el­ső­szü­lött sok test­vér kö­zött. Aki­ket pe­dig ele­ve el­ren­delt, azo­kat el is hív­ta, és aki­ket el­hí­vott, azo­kat meg is iga­zí­tot­ta, aki­ket pe­dig meg­iga­zí­tott, azo­kat meg is di­cső­í­tet­te. Mit mon­dunk te­hát ezek­re? Ha Is­ten ve­lünk, ki el­le­nünk? Aki az ő tu­laj­don Fiát nem kí­mél­te, ha­nem őt mind­nyá­jun­kért oda­ad­ta, hogy­ne aján­dé­koz­na ne­künk min­dent vele együtt? Ki vá­dol­ja Is­ten vá­lasz­tot­ta­it? Is­ten, aki meg­iga­zít. Ki az, aki kár­hoz­tat? Krisz­tus, aki meg­halt, sőt aki fel is tá­madt, aki az Is­ten jobb­ján van, és ese­de­zik is ér­tünk." (Róm 8, 28-33)

Kövesd az egészséges tanítást.

 "Kér­lek azért az Is­ten és Krisz­tus Jé­zus szí­ne előtt, aki ítél­ni fog élő­ket és hol­ta­kat, az ő el­jö­ve­te­lé­re és or­szá­gá­ra néz­ve:

Hir­desd az igét, állj elő vele al­kal­mas és al­kal­mat­lan idő­ben, ints, feddj, buz­díts tel­jes bé­ke­tű­rés­sel és ta­ní­tás­sal.

Mert lesz idő, ami­kor az egész­sé­ges ta­ní­tást nem vi­se­lik el, ha­nem sa­ját kí­ván­sá­ga­ik sze­rint gyűj­te­nek ma­guk­nak ta­ní­tó­kat, mert visz­ket a fü­lük,

és az igaz­ság­tól el­for­dít­ják a fü­lü­ket, de a me­sék­hez oda­for­dul­nak". (2Tim 4, 1-3)

 Ez az idő már eljött. Eljött K.u. 330 tól kezdve amikor megalakult az intézményesített kereszténység. Amikor a hatalmat megosztva a királyokkal, majd idők során legyűrte maga alá azt is. Vezető szerepet kapott a nyugati világban. A nép aki akarva vagy akaratlanul alá volt rendelve hatalmuknak. Szörnyű sötét időket éltek át akkor mindazok akik Krisztus egészséges tanítását követték, ezzel kihívták maguk ellen a papságot. De hogyan történhetett ez meg, hogy Krisztus nevével takaródzó elöljáró papság, öldökölje a Krisztust követőket? Nagyon egyszerű oka van, a népbutítás akik megvoltak nyerve a tévtanításokkal a mesékkel, ellenben ha a nép tudta volna kezdettől fogva, hogy Krisztus az egyetlen akinek van hatalma az ítélkezésre, nincs rábízva senkire ez a feladat, akkor nem történhetett meg volna ez, de ez megtörtént mert ez kikerülhetetlen, mert a hitetlenség a körülmetéletlen szívűek egy Krisztus nevével fémjelzett zászló alá terelte a barmaikat, hiszen barmok mindig is többen voltak mint a juhok. Az inkvizíció a másképp gondolkodók pusztítása az üldöztetés reneszánszát élte. Ma pedig egy puha összeesküvés a " new age" ravasz munkáját éljük meg. A világrendek állandó változtatásának egy a célja, hogy az embert birtokba vegye és erőszakkal ha nem megy, akkor mindenféle ideológiával itassa, etesse meg a népet. 

 A felelősség az emberen múlik, a hatalom azért hatalom, hogy hatalmaskodjon, de ha nem találja meg talaját, akkor gyenge a hatalma. Ezért törekszik megteremteni azt, hogy a népet egy monolit társadalomba gyűjtse, annak ellenére, hogy minden ember más és más, de ezt az individualizmust másodrendűvé, vagyis alárendelte egy olyan ideológiának ami például a kereszténység. Ebben a keretben már szabadon mozoghatnak a tévtanítások a mesék világába terelték úgy Krisztus betlehemi születését a húsvéti tojástól kezdve a hagyományos népi szokásokig. A nép érezze magát jól, akkor megtarthatják őket maguknak. Csakhogy Krisztus ítél­ni fog élő­ket és hol­ta­kat, az ő el­jö­ve­te­lé­re és or­szá­gá­ra néz­ve. 

 De ki hiszi ezt el? A cselekedeteikről kifolyólag nagyon kevesen hiszik látszólag. Elfordítják fülüket az igazságtól mert az fáj, inkább a hazugságot hallgatják mert az kellemesebb mert nem hat a lelkiismeret mélyére.

 De mi az igazság? Az, hogy Krisztus halála után közvetlenül vér és víz folyt ki bordájából. A szenvedés által nyert Isten igazsága és ezt nem lehet elkülöníteni egymástól. Isten szeretete az emberek iránt nem múlja felül Krisztus szenvedésének felbecsülhetetlen értékét." ….a Lélek, a víz és a vér, és ez a három egy". (1Jn 5, 8)

" De ami­kor Jé­zus­hoz ér­tek, és lát­ták, hogy ő már ha­lott, nem tör­ték meg a láb­szár­csont­ját,

ha­nem az egyik ka­to­na dár­dá­val át­szúr­ta az ol­da­lát, és azon­nal vér és víz jött ki ab­ból." (Jn 19, 34) "Ő az, aki víz és vér által jött, Jézus Krisztus, nemcsak víz által, hanem a vízzel és a vérrel. És a Lélek az, aki bizonyságot tesz, mert a Lélek az igazság. (1Jn 5, 6)

Isten Szelleme az igazság, a víz az Isten szava az Ige, a vér a megváltás szenvedés által.

"Aki eszi az én tes­te­met, és issza az én vé­re­met, an­nak örök éle­te van, és én fel­tá­masz­tom az utol­só na­pon. Mert az én tes­tem bi­zony étel, és az én vé­rem bi­zony ital.Aki eszi az én tes­te­met, és issza az én vé­re­met, az én­ben­nem ma­rad, és én is őben­ne". (Jn 6, 54-55)