Hit és hűség.
A világban megszámlálhatatlan hit létezik. Az emberek hisznek olyan dolgokban ami nem bizonyítható vagy csak részben, például az ufókban a reinkarnációban, de ha tárgyilagosabb dolgokra gondolunk, hisznek a tudományban az anyagban a feltalálók hisznek a találmányuk igazában, meglátják a gondolat végeredményét, csak az eszközöket kell megteremteni, hogy véghezvigyék céljaikat. Tehát a hit az egy megfoghatatlan dolog, a hittel lehet élni is cselekedni. Egy Krisztusban hívő ember számára a hit az kimagasló mindenek felett, a világ számára Jézus Krisztus csak egy sorba helyezett személy a többivel, mert nem a prioritási sorrendet veszi figyelembe. A hívő számára a széles e világban Krisztus az a szűk út és szoros kapu amin jár, hiszen élő hite van Krisztus szavaiban, és hiszi, hogy egyetlen egy út van az örökkévalóság felé az a Krisztusban való hit és hűség.
"A szoros kapun menjetek be. Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a pusztulásba visz, és sokan vannak, akik azon járnak. De szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt." (Mt 7, 14).
Bizony kevés hinni, hogy létezik Isten, méghozzá egy Isten, ez még nem jelenti azt, hogy ez a hit életre visz. Egy jól szemléltető részt idézek arról mit jelent a fontos dolgok besorolása a többi lényegtelen haszontalan szentélyekhez.
"Pál tehát kiállt az Areopágosz közepére, és így szólt: Athéni férfiak! Minden tekintetben nagyon vallásosnak tekintelek titeket, mert amikor bejártam és megszemléltem szentélyeiteket, találtam egy olyan oltárt is, amelyre ez volt ráírva: Az ismeretlen Istennek. Akit azért ti ismeretlenül tiszteltek, én azt hirdetem nektek. (ApCsel 17, 23).
Ebből kifolyólag a vallásosság ha nemes szándékot is takar, az mégis egy olyan állapot ami tudatlan, hiszen a görögök példájával élve, nem ismerték mindazok jelentését azoknak a szentélyeknek igazi hátterét. Külsőleg tiszteltek mindent ami ezoterikus szellemi háttere van, de élő hit nem volt bennük. Arra kellett Pál apostol, hogy felvilágosítsa őket. Ez a feladata minden Isten szolgájának, hogy a rá kimért talentuma szerint világosítsa fel mindazokat akik egy és más okok miatt nem ismerik Istent, habár közel van hozzájuk. A könyvtárukban megtalálható a Biblia is a többi könyvek között, amit ugyanúgy tisztelnek mint a világ hiteles és hiteltelen filozófiáját.
A Biblia nem győzi kijelenteni a hit és a hűség jelentőségét, lépten nyomon azzal találkozunk úgy Izrael népével kapcsolatosan, úgy a kereszténység kapcsolatában, hogy a hit csak akkor igazi ha hűséggel párosul. A Krisztust követő és Őbenne hívő ember, tiszteli a mások hitét, de nem azonosul vele, hiszen számára csak egy hit létezik ami életre visz. Amikor a hit a hűséggel párosul, annak az eredménye, hogy ismeri Istent, ismeri akaratát, nem csak beismeri hanem hűséges hozzá. Ehhez a hithez ami Istentől származik, a Szent Szellem tanítása ad bizonyságot, olyan felismerést ami kiemeli a hívőt az anyagi és tisztátalan lelki világból. Ennek megvannak a saját bizonyítékai, ami a testben is formálódik, hiszen a Szentírás a járás fontosságát is meghatározza. A zsidókhoz írt levélben ezt láthatjuk hogyan válik hűségé a hit és hogyan lesz láthatóvá a láthatatlan.
" A hit pedig a remélt dolgok felőli bizonyosság és a nem látott dolgokról való meggyőződés. Mert ezzel szereztek jó bizonyságot a régiek. Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elő……. (Zsid 11, 1). Ha ezt a fejezetet végig olvassuk, akkor rádöbbenhetünk egy olyan csodás dologra, ami láthatatlanból valósággá válik. Ez a hívő számára egy olyan fix bizonyság magában, hogy ennek eredményeképpen szilárdan hisz még abban is ami még nem érkezett el és még nem tapasztalt meg, tehát minden ígéretét elhiszi Isten szavának. Nem az eszköz nemesíti a célt, hanem a cél az eszközt, szokták mondani. Ebben az esetben a megszentelődés felső foka mégis csak az, hogy a hit kiemel egy olyan közegből ami anyagi és mégis vissza bizonyítható a szellemi megszentelődés eredményeként. Isten kiemeli az igaz hívőt a mindennapi közegből és olyan útra helyezi ami nem kézzelfogható a kívülállók számára, de zsigerileg érzi az ellentéteket a saját meggyőződésével szemben. Nem csak a szó hanem a viselkedés vagyis járása irritálja, kiválthatja mások utálatát. Sokszor cselekvésre is indítja a gőgös embert, hogy erővel megfékezze az igazság terjedését. A világban enne sok példája van, most újjabban a bal liberális eszmék üldözik a keresztényi erkölcsök létjogosúltságát, mégha ferdítve is vannak a keresztények által, de alapjába véve megvannak a gyökerei amit már sokan elfelejtettek, hogy Istentől származik.
"És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el az elmétek megújulása által, hogy megítélhessétek, mi Isten jó, kedves és tökéletes akarata". (Róm 12, 2)
Az ember határolt gondolkodása gátolja Isten megismerését, de Isten egy olyan lehetőséget kínál fel mindazoknak akik keresik Őt, és előre vagyis eleve elrendelése által, hittel ajándékozza meg mindazokat akik képesek felülkerekedni önmagunkon. Ez Isten kegyelme a kiválasztott népe iránt. Minden amivel él a hívő ember azt kegyelemből kapja, de a hűség az igazi eredménye hitének.
"Ne adjátok oda tagjaitokat a gonoszság fegyvereiként a bűnnek, hanem adjátok oda magatokat Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és adjátok tagjaitokat az igazság fegyvereiként Istennek! Mert a bűn többé nem uralkodik rajtatok, mert nem a törvény alatt, hanem a kegyelem alatt vagytok. (Róm 6, 13)
