A gyülekezés célja.

 "Ha te­hát az egész gyü­le­ke­zet össze­jön, és mind­nyá­jan nyel­ve­ken szól­nak, és be­men­nek az ava­tat­la­nok vagy hi­tet­le­nek, nem­de azt fog­ják mon­da­ni, hogy őr­jöng­tök? De ha mind­nyá­jan pró­fé­tál­nak, és be­megy egy hi­tet­len vagy ava­tat­lan, az min­den­ki­től fed­dés­ben és íté­let­ben ré­sze­sül,

és így szí­vé­nek tit­kai nyil­ván­va­ló­vá lesz­nek, úgy­hogy arc­ra bo­rul­va imád­ja Is­tent, hir­det­ve, hogy bi­zonnyal Is­ten la­kik köz­te­tek". (1Kor 14, 24-25).

"....de a gyü­le­ke­zet­ben in­kább aka­rok öt szót szól­ni az ér­tel­mem­mel, hogy má­so­kat is ta­nít­sak, mint­sem tíz­ezer szót nyel­ve­ken. Test­vé­re­im, ér­te­lem dol­gá­ban ne le­gye­tek gyer­me­kek, vi­szont a rossz­ban gyer­me­kek le­gye­tek, a gon­dol­ko­zás­ban pe­dig éret­tek." (1Kor 14, 19)

 Az építés a prófétálás vagyis Isten szava mondása a lényege a gyülekezetnek. Az egymás építése szeretetben a lényeg, a cél nem a nyilvános szereplés, hanem kimondani értelmes nyelven, hogy mindenki értse meg mit mond a Szellem a gyülekezetnek. Mert élő az Isten és mindig mondani akar valamit az övéinek a prófétálásokon keresztül. A próféta szó a régi nyelven nem csak jövendőt feltáró, hanem Isten szavát tolmácsoló ember. De prófétálás lelke mindenkiben jelen lehet. Az igehirdető vagyis Isten szavát kimondó testvér ha maga is engedelmes és felkészült, nem emberi oklevéllel rendelkező, akkor legyen az tanítás vagy extrém, exkluzív jelenség, Isten hangszórója és azt mond amire szüksége van a gyülekezetnek. Ezt nem irányíthatja az ember. A mai gyülekezetek inkább már rendezett kerékvágásban járnak, kevés lehetősége van Isten szava szabad megnyilvánulásának, mert amikor összegyűlnek egy helyen, egy bizonyos lelkipásztortól várják az igét ( az evangéliumi keresztények). De ennek nem így kell lennie. De nem is az a baj, hanem ami folyik egy ilyen gyűlésen, egy rituális vallási tevékenység, ami korlátozza a Szent Szellem munkáját. Istent egy dobozba zárva tartva, és akkor engedik szabadra amikor ezt jónak látják. Egy megtervezett dramaturgia szerint, mi miután következhet a gyűlésen. Ez egy megkövesedett rendszer, ahol Isten mindenhatósága is jelen lehet, mert áttörheti ezeket az akadályokat, de nem ez volt az eredeti célja Istennek a gyülekezeti élet számára. 

 Amikor szól egy prófétáló a gyülekezetben, úgy szóljon mint Isten szava, tehát ha nem is tökéletes szókinccsel de érthető szavakkal mondja ki mindazt amire indítja a Szellem. Mert ha nem Isten a forrás hanem emberi erőforrások motiválják, akkor nincs annak ereje, csak az értelmet gazdagíthatja nem építi a szellemet. Az Isten szava nem egy mese elmondása a kegyelméről, hanem hat a lelkiismeretre, ahogy ezt fent olvashattuk, " fed­dés­ben és íté­let­ben ré­sze­sül,

és így szí­vé­nek tit­kai nyil­ván­va­ló­vá lesz­nek".

 Leült a nép enni és inni, játszani, ezt tették a zsidók azután amikor egy olyan istent öntöttek ki maguknak aki nekik szolgál nem bántja lelkiismeretüket: " Másnap korán reggel fölkeltek, és égőáldozatot és békeáldozatot mutattak be. Azután leült a nép enni és inni, és fölkeltek játszani. (2Móz 32, 6). Szellemi halál egy halott gyülekezet szimtómái látszanak a modernkori evangélikus gyülekezetekben. Másokról nem is érdemes szólni. Ezt röviden a Jelenések 3. részben olvashatjuk a laodiceai gyülekezetről írt részben láthatjuk, és nincs mentség, ez az Isten szava, ami felfedi a valós állapotokat és nem a katolikus rendszert az más lapra tartozik, hanem a magát szellemi gazdagnak tartó evangélikus felekezeteket. "Mi­vel ezt mon­dod: „Gaz­dag va­gyok, meg­gaz­da­god­tam, és nincs szük­sé­gem sem­mi­re”, és nem tu­dod, hogy nyo­mo­rult, szá­nal­mas, vak és me­zí­te­len vagy". (Jel 3)

 Egy gyülekezet akkor hatékony ha Isten van közöttük. Máté 18,20 " Mert ahol ket­ten vagy hár­man össze­gyűl­nek az én ne­vem­ben, ott va­gyok kö­zöt­tük.". Hogy ez így legyen minden kritériumnak meg kell felelniük. Egyszerű de mégis összetett, mert Isten nem vendég az ilyen gyülekezeti csoportban hanem gazda vagyis Úr. Ő töri meg a kenyeret és ő adja a poharat, Ő indítja a szószólót, hogy mondja ki mindazt ami szükséges a gyülekezetben. De ez is már egy utópiának tűnik. De Isten mindig ugyanaz nem változik és nem változtatja meg igazságát, akaratát csak azért mert a gyülekezetek totális vereséget szenvedtek. 

 Ezen már senki nem tud változtatni Isten sem akarja, de új egyéni utat mutat minden olyan gyermekének akikben Isten Szelleme él és a hit által cselekvő. Nem azt az istent követi amit az emberek maguknak létrehoztak, hanem az élő hatalmas Istent aki kegyelmes irgalmas minden emberhez, ha az igazságot keresi. "De el­jön az óra, és az most van, ami­kor az iga­zi imá­dók lé­lek­ben és igaz­ság­ban imád­ják az Atyát, mert az Atya is ilyen imá­dó­kat ke­res ma­gá­nak". (Jn 4).