Az Isten Szent, Igaz és Szeretet.
"Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki a másik embert szereti, az betöltötte a törvényt. Mert ez: Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne kívánd – és ha valamely más parancsolat van –, ebben az igében van összefoglalva: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. A szeretet nem tesz rosszat a felebaráttal. Tehát a törvény betöltése a szeretet. (Róm 13, 8-9).
Isten ember szerető, hiszen Ő nem egy érzés, hanem maga a tökéletes szeretet. Szereti az utolsó elesetteket a magas rangú tisztviselőket, erkölcsös és erkölcstelen embereket poziciójuktól függetlenűl. Elvégre Isten a teremtő az emberek pedig a tulajdonai. Ha valaki azt gondolja, hogy Isten csak a kiválasztottakról gondoskodik, az téved. A teremtésben mindenki egyformán kapja Isten áldásait.
"Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak. (Mt 5, 45).
Ezzel a vizsgatétellel tartozunk egymásnak, eléggé sok a teológia, de elenyésző a szeretet az emberek iránt. De hogyan szeressük embertársainkat, ha annyi gyűlölet, háború, faji megkülönböztetés, ideológiai ellentétek, szociális, mentális különbségek léteznek és rengeteg olyan dolog amit itt el se tudok sorolni. Úgy kell szeretni az embereket ahogy Isten szereti a világot, a benne lévő embereket, az egyszülött ( egyetlen) Fiát feláldozta értünk. Elvette az emberek bűnét, vagyis a bűnt ítélte el a feszületen, kivétel nélkül. Az evangélium éppen erről szól. "Másnap János látta Jézust hozzá menni, és azt mondta: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét! (Jn 1, 29).
Ez az általános oldala az engesztelésnek. Egyetlen áldozattal elvette a bűnt, magával hordta mások bűnét a feszületre. "És amiképpen elvégzett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, és azután lesz az ítélet, úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét eltörölje, másodszor pedig bűn hordozása nélkül jelenik meg azoknak, akik várják őt üdvösségükre". (Zsid 9, 28).
Krisztus a világ bűnét a fához szögezte, de a bűneinkért felelni kell, ugyanis a szerető Isten Igaz és Szent is egyben. A szentsége nem tűri el a bűnt. Azért is lesz ítélet a bűnök felett, azok felett akik nem fogadják be ezt a kegyelmet. Van egy választóvonal a két tábor között. "Az Atya szereti a Fiút, és kezébe adott mindent. Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem Isten haragja marad rajta. (Jn 3, 35).
Ellentmondás lehetséges a Szentírásban? Nem, mert ha Isten úgy szerette az embereket egytől egyig, hogy a szeretet Fiút áldozta fel a bűn miatt, de mint Szent Isten gyűlöli a bűnt, akkor azok akik hisznek a Fiúban, Jézus Krisztusban, annak megbocsáttattak bűnei, a bűn el van ítélve a feszületen Krisztusban, de a bűneink nálunk maradtak. Isten a bűnt elítélte, de a megigazulást csakis hittel tette lehetővé. Isten bölcsessége annyira mély és végtelen, hogy a hitet mint eszközt használja fel azok iránt akik hisznek Krisztus vér áldozatában, hogy közösségben legyen a bűnös emberrel, hiszen az ember bűnei még élnek tagjaiban. "Benne van a mi váltságunk, bűneink bocsánata, aki képe a láthatatlan Istennek, és ő az egész teremtés elsőszülötte." (Kol 1, 14). "Nincs tehát már semmi kárhoztatásuk azoknak, akik a Krisztus Jézusban vannak, mert az élet lelkének törvénye Jézus Krisztusban megszabadított téged a bűn és a halál törvényétől. Mert ami a törvénynek lehetetlen volt, mivel erőtlen volt a test miatt, azt tette meg Isten, amikor a bűn miatt elküldte az ő Fiát a bűnös testhez hasonló formában, és elítélte a bűnt a testben, hogy a törvény igazsága beteljesüljön bennünk, akik nem test szerint járunk, hanem a Lélek szerint. (Róm 8, 1-3).
Az evangélium mindenki számára egyenlő esélyt ad. Azért nem tesz különbséget kárhozottak és üdvözültek között a startvonalon. De Isten tudja, hogy nem mindenkiben van hit, ezért is van kijelölve számunkra az a pálya amit le kell futnia az embernek. Ez nem választás kérdése, habár mi abban hiszünk, hogy mi választottuk azt az utat amin járunk. De ez más nem ideillő téma.
Rengeteg kérdés halmozódik fel, amire a hitetlen ember soha nem kap kielégítő választ. A leggyakoribb kérdés az; hogy ha a mi Istenünk a szeretet, miért engedi meg azt a sok szenvedést az ártatlanok gyilkolását, sőt maga Isten az Ószövetségi időkben parancsolta az emberölést. Vannak emberek akik azt mondják, hogy az Ószövetség istene maga a sátán, az újszövetség istene meg a szerető Isten.
Az Isten ismerete a Szent Szellem kinyilatkoztatása Krisztusról. De Krisztus a Megváltó Messiás, ez nem Isten neve, hanem a küldetése. De Krisztus nevébe foglaltatik meg a kegyelem és irgalmasság. De a szentség is, mert Isten Krisztusban jelentette ki magát a Szent Szellem is. Isten teljességében a szeretet de nem írja felül a szentségét. Ha valaki tudja mit jelent a szentség, az tudja, hogy mit jelent a bűn a szentséggel ellentétben. De idézek egy rövid részletet a Szentírásból:
"A négy élőlény, melyek mindegyikének hat szárnya volt, körös-körül és belül tele volt szemekkel, éjjel-nappal szünet nélkül ezt mondta: Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, aki van, és aki eljövendő!" (Jel 4, 8). De Ézsaiás próféta is ezt írta: "Szeráfok álltak fölötte, mindegyiknek hat-hat szárnya volt. Kettővel az arcát fedte be, kettővel a lábait, kettővel pedig repült. Így kiáltott egyik a másiknak: Szent, szent, szent a Seregek URa, dicsőségével teljes az egész föld! (Ézs 6, 2).
Krisztus áldozati vére lemossa bűneinket, de Isten ettől nem változott meg. Ő a Szent Urunk, csakis a Krisztus vére által lehetséges közösségben lenni az Atyával. Ez a mély értelme Isten kegyelmének. A zsidókhoz írt levél ezt adja tudomásul, hogy aki a kegyelmet Istentől megtagadja, az nagyobb büntetésre méltó, nagyobbra mint a törvény alatt állók.
"Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltó az, aki az Isten Fiát megtapossa, és a szövetség vérét, amellyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelem Lelkét megcsúfolja! Mert ismerjük azt, aki így szólt: Enyém a bosszúállás, én megfizetek. És ismét: Az Úr megítéli az ő népét. Rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni. (Zsid 10, 29-30).
Tehát a cikk elején idézet igeversek arra tanítanak, hogy "legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai". A megváltás lényege, hogy az óembert elítélte Isten, aki Krisztusban van az új teremtés a régi elmúlt a bűn miatt, az új teremtés Krisztus tökéletességét kapja meg. Egy új természetet, ami tükrözi a kegyelem időszakát a Krisztus tagjaiban, nem az eljövendő Isten haragját. De ez nem lesz így mindig. Azért most ebben az ellenséges területen ahol a sátán mint ordító oroszlán, üldözi Isten teremtményeit, egyrészt nyíltan egyrészt ravaszsággal. " Mert meg van írva: Teérted gyilkoltatunk mindennap, vágójuhoknak tekintenek bennünket. De mindezekben felettébb diadalmaskodunk az által, aki szeret minket. Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakíthat el minket Isten szeretetétől, amely Jézus Krisztusban, a mi Urunkban van. (Róm 8, 36-38).
Ez egy rövid összefoglaló, Isten szeretetéről és szentségéről.
"Miután sokszor és sokféleképpen szólt Isten hajdan az atyákhoz a próféták által, ez utolsó időkben Fia által szólt hozzánk, akit mindennek az örökösévé tett, aki által a világot is teremtette, aki dicsőségének visszatükröződése és valóságának képmása, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget; aki miután bűneinktől minket megtisztított, a Felség jobbjára ült a magasságban. Annyival feljebb való az angyaloknál, amennyivel náluk különb nevet örökölt. (Zsid 1, 1-3)
