Utolsó ítélet.
Jel 20:11-15: "És láték egy nagy fehér királyiszéket, és a rajta űlőt, akinek tekintete elől eltűnék a föld és az ég, és helyök nem találtaték. És látám a halottakat, nagyokat és kicsinyeket, állani az Isten előtt; és könyvek nyittatának meg, majd egy más könyv nyittaték meg, amely az életnek könyve; és megítéltetének a halottak azokból, amik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint. És a tenger kiadá a halottakat, akik ő benne voltak; és a halál és a pokol is kiadá a halottakat, akik ő nálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint. A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava.
És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték."
Itt van a mindenkori hitetlen halottak ítélete. Ez nem az ezeréves Krisztusi birodalom elején fog megtörténni, amikor a juhokat elválasztják a kecskéktől, mert ott élő emberek fognak állni Krisztus előtt, azok akik megmaradtak a nagy megpróbáltatások során. Ez az utolsó ítélet a nagy fehér szék előtt a millennium után következik be, amikor új ég és új föld lesz, és a poraiból feltámadt szellemi halottak állnak majd a trón előtt. Nem azok a halottak (halottak, elhunytak), akik hittek, mert nem azok nem mennek az ítéletre ítéletük a Golgotán volt, Krisztus halálának eredményeként, mert Krisztusban ítéltetett meg a bűn. Nem, azok a halottak, akik „nem keltek életre, amíg el nem telt az ezer év”, itt állnak a fehér trón előtt. A tetteik szerint ítéli meg Isten őket. Ott van az élet könyve is, amely nyitva van. És akit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tűz tavába vetették. A mi cselekedeteink ellenünk tanúskodnak, és senkinek nem lesz igaza az ő tettei által. Csak a Jézus Krisztusba vetett hit által kerüljük meg az ítéletet, mert akkor be vagyunk írva az élet könyvébe. Az itt látható halottak soha nem tértek meg, és nem hittek Jézus Krisztus áldozati vérében. Nem haltak meg hitben, és nincsenek beírva az életnek könyvébe. Hogyan is lehetne, ha a földi életük során nem fogadták be Krisztust. A halál és a pokol {jelentése: hades - az árnyékok birodalma, ahol a halottak lelkét tárolják} odaadta őket, hiszen mindenki feltámad, azok is akik teljes vakságban és romlotságban éltek. De számukra ez az átok feltámadása.
A könyvekben rögzített tetteik szerint ítéltetnek. Az ádámi természet miatt senkit sem fognak perelni. Természetesen minden embernek van bűnös természete kivétel nélkül. De ez itt a trón előtt nem az ítélet alapja, bármilyen gonosz is legyen a természet. Az ítéletet cselekedetek szerint hajtják végre, és nem a bűnös természeten alapul. Mert a bűnös ádámi természet el volt ítélve a Golgotán.
De Isten elítélte a Golgotán, bűnössé téve Fiát (2Kor. 5:21), és így elítélte a testi bűnt (nem a bűnt vagy a bűnöket, hanem a testben lévő bűnt – a mi bűnös természetünket, Róma 8:3). Krisztus viselte sebeit vétkeinkért, és a mi bűneinket a kereszten hordozta. De nem erről beszélünk, hanem a bűnös természetünkről. Tehát elítélte Isten Krisztusban az emberek összes ádámi természetét. Ezért senkit sem ítélnek el bűnös természete miatt. Az ítélet a tettek szerint, nem a természet szerint lesz elitélve. Senkinek sem kell felelnie Istennek bűnös természetéért. De a mi helyzetünk, akik befogadták Őt, teljesen más. A hit által Krisztus vérében kell megmosni bűneinket. Aki nem tisztult meg így, azt gonosz tettei szerint ítélik meg.
János 3-ban az Úr azt mondta: "És amiképpen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképpen kell az ember Fiának felemeltetnie." Csodálatos, hogy az Emberfiát egy kígyóhoz lehet hasonlítani. Ez nem a Sátán képe? Kétségtelenül. Krisztus bűnné lett értünk. Milyen rettenetes, hogy Isten Szentje bűnné lett értünk, és a bűn ítéltetett benne. Ki tudja ezt ésszel felfogni, behatolni ennek a szenvedésnek a mélyére? De megtörtént, és a természetünkben lévő bűn soha többé nem lehet ok az elítélésre. Hány csecsemőt, gyermeket, esetleg magzatot akik abortusz áldozatai lettek, akik idejekorán elhaláloztak, nem érve meg a felnőtt tudatos kort, ítélnek meg a nagy fehér trón előtt? - egyet sem! Biztosak lehetünk ebben?
Kétségtelenül. Egyetlen írás nincs se oldaluk sincs az emberek tetteinek könyvében, vagy ha van is oldaluk, ezekre az oldalakra még nem írtak semmit, mert ha a gyermekek rosszalkodók is, vagy szüleiknek engedetlenek netán az a veleszületett ádámi természetükből fakad. Ezért nem lesz ok az ítéletre. Hála Istennek, Krisztust, csecsemők és gyermekek, milliói fogják dicsőíteni a mennyben, mert ők azok az ártatlan lelkek akik a rossz emberi cselekedetek áldozatai! Az ördög ujjong, ha egy kisgyerek meghal – de túl korán örül; az angyalok felviszik őket a mennybe, és az ég örvendezni fog miattuk. Ahogyan minden megbocsátott emberfiának akik mint gyermekek fogadták be Krisztust.
Az utolsó, soha meg nem ismétlődő ítélet után, végül a halál és a pokol is a tűz tavába kerül. Onnan semmi és senki nem tér vissza. De ezt olvashatjuk bővebben a Jelenések könyvében. Hogy igaz e ez az állítás? Mindenki nézzen utána, akinek van füle hallja, akinek van szeme az látja, hogy semmi sem vész el az Isten kimondott szavából.
