A sátánnal ellenzékben.
Kedves olvasók, a mai témánk a hívők számára bátorító, azok számára pedig akik tiszta szívből keresik Istent, segitség vagy elgondolkoztató.
A megpróbáltatások földjén élünk, ahol a kísértésekkel együtt kell élnünk. De a Szentírás megnyitja előttünk hogyan álljunk a sátáni és emberi kísértésekkel szemben. Isten felhasználja a kisértéseket az ember állhatatossága érdekében. A hívő embernek minden a javára válik. Ez egy kulcsfontosságú Isten tevékenykedése a hívők számára. (II. Péter levél:2:9)
"Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani.". Pirossal emeltem ki azt a szót, hogy a kísértésekből, nem a kísértésektől szabadít meg. Ez nem egy szójáték, hanem helyzet meghatározó. Ugyanis Isten gyermeke, akiket befogadott az Atya szentségébe, ők nem a kísértések forrásai sem közvetítői, más helyzetben vannak, őket körül veszik a világban létező kísértések. Ez a felszabadítás lényege. A gonoszok pedig benne vannak, ők azok a médiumok akik ellenzékben vannak Istennel. De ezeket az embereket egy létező identitás vezérli. Ezt világosan látjuk Jézus példáján. Ami nagyon egyszerű az zseniális. Ebben a három fajta kísértésben a sátántól minden benne van. A Lukács szerinti evangélium 4. fejezetében világosan látjuk a sátán három kísértés irányát. Az első a testre, a második a dícsvágyra, a harmadik Isten kísértésére buzdít. Mind a három próbában az emberiség megbukott, már az első napokban. (Lukács 4,-1) "Jézus Szent Szellemmel telten visszatért a Jordántól, s a Szellem negyven napon át űzte őt ide-oda a pusztában". A Szent Szellem vezette Jézust a kísértések helyszínére, a szolgálata előtt ( a pusztába, ami szellemi értelemben ez az Istentől elidegenedett föld), de tévedés ne essék, Jézust nem Isten kísértette és nem is vezette a kísértésbe. Mert Isten nem kísért senkit. Tudjuk, hogy Jézus Istennek Fia bűn nélküli volt, benne nem találtatott meg a bűnbeesés hajlama. Ezt meg kellett tennie Istennek, hogy világosan lássuk mindazt amit Jézus Krisztusban megtalál a benne hívő ember. Azt, hogy aki Jézus Krisztusban, van tökéletesen megszabadult a sátán hatalmától. A külső hatások csakis azért vannak, mert a felszabadult ember már ellenzékben van mindennel ami nem Istentől származik. "Meg van írva", ez a felelete Jézusnak minden kísértés ellenébe. Ez a mi fegyverünk a sátán ellen. De ahhoz, hogy eredményesen használjuk, jól kell ismerni a Szentírást, de ez nem elég, ehhez párosulnak a tényleges megpróbáltatások. Ezeket a próbákat csakis azért kell megtennie Istennek, hogy részesei legyünk szentségének. Ezt a sorrendet érdemes követni. Ahogyan Jézus tette, betelve Szent Szellemmel, állhatatossági próba, szolgálatra felkészülés. Nem azért mert ez Jézusnak elengedhetetlen lett volna, hanem hogy beteljesedjék az írás. Ez példa minden Krisztus követőinek. Mert minden megpróbáltatás amiből győztesen kerülünk ki, megtisztítja szellemünket a károsan ható feleslegtől.
Ez egy komoly bizonyítvány azoknak akik felismerik a kísértések a megpróbáltatások lényegét. A Péter apostol első levelében ezt tudtunkra hozta, hogy teljes bizonyságot kapjanak azok akik elhivatottak Isten örökségére: "Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szűlt minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, Romolhatatlan, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyekben van fenntartva számunkra, Akiket Isten hatalma őriz hit által az idvességre, amely készen van, hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen. Amelyben örvendeztek, noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések között,
Hogy a ti kipróbált hitetek, ami sokkal becsesebb a veszendő, de tűz által kipróbált aranynál, dícséretre, tisztességre és dicsőségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor..".
Jakab még ennél is tovább megy azzal a kijelentéssel, hogy ne szomorkodjanak a kiválasztottak ha különféle kísértésbe esnek: "Teljes örömnek tartsátok testvéreim, ha sokféle kísértésbe estek, hiszen tudjátok, hogy hiteteknek próbatétele állhatatosságot munkál. Az állhatatosságnak pedig bevégzett munkája kell, hogy legyen, hogy ti is bevégzettek és mindenestől épek lehessetek, és semmiben fogyatékosak ne legyetek." (Jakab 1,-2,3).
Azért itt megjegyzem, hogy maga a vallás az úgynevezett kereszténység nem ad védelmet a kísértések ellen. Mert ezek csak eszközök, nem titok, hogy maga az intézményesített kereszténység a kísértésnek nem tudott ellenállni, megvan annak az oka, totálisan benne van. Ezt le lehet vizsgálni mind a három sátáni kísértésből. Ahhoz, hogy ellenzékbe kerüljünk a sátánnal szemben, meg kell szabadulnunk minden emberi befolyástól. Nem az eszközök, hanem a hit az eszköze annak, amit Isten irányít. Tudják azok, akik bölcsek Isten igazságában, hogy az Úr nem vallásokat hozott létre, hanem az Isten egységes gyülekezetét, aminek a feje Krisztus. Most azok akik közvetlenül irányítva vannak Krisztustól, azok viselik minden oldalból, úgy a világ, a hamis vallások oldalából a gúnyolódást és nem ritkán a fizikai sérelmeket.
Amíg világ a világ, Krisztus tanítványai, nem lesznek becsben, ha igen akkor el kellene gondolkozni azon, hogy miért szeret a világ. Csakis azért szerethet a világ ha nem vagyunk vele ellenzékben, részesei a bűneiben. De a világban nincsen Isten szeretete.
