"Pál apostol, nem emberektől, nem is ember által, hanem Jézus Krisztus és az Atya Isten által, aki feltámasztotta őt a halálból,.... (Gal 1) "Ezért rendelt el engem hírnöknek és apostolnak – az igazat mondom, nem hazudok –, a pogányok tanítójának hitben és igazságban." (1Tim 2, 7-8)
Vannak emberek főleg zsidó származású keresztények akik ma is bírálják Pál apostolt, arra hivatkozva, hogy tanításai eltérnek a szentírás narratívájától. Olyan témákat hoz elő, ami azelőtt az ószövetség igen burkoltan vagy teljesen titokban tartott. A pogányok szerepét a földön a Gyülekezetben egyesítette a " zsidókat és görögöket, vagyis pogányokat", ahol talán a volt pogányok vannak többségben, de lehet ez csak feltételezés ami a számokat illeti. A Gyülekezetről szóló tanítás egy egész új irányzat amit a zsidók a mai napig nem tudnak lenyelni, még azok sem akik elfogadták Krisztust mint megváltójukat. A keresztények pedig sikeresen elferdítik azt, de ez nem egy újkeletű probléma, még a gyülekezetek hajnalán a tudatlanság miatt sem követték ezt a tanítást. Pál apostol a szó hatalmával elrendelt olyan dolgokat amit ma már ómódunak vélnek. De ha hisszük, hogy Pál apostol Istentől kapott apostolságot és kijelentéseket, akkor ha Isten mindig ugyanaz nem változik sem Ő sem az igéje, akkor az engedelmesség próbája alatt van mindenki, hogy betartja e a parancsolatokat, amik nagyonis egyértelműek. Példának felhozom: " Azt akarom tehát, hogy a férfiak imádkozzanak minden helyen, tiszta kezeket emelve fel harag és kételkedés nélkül. Hasonlóképpen az asszonyok tisztességes öltözetben, szemérmetesen és mértékletesen ékesítsék magukat, nem hajfonatokkal és arannyal, gyöngyökkel vagy drága ruhával, hanem jó cselekedetekkel, amint illik az istenfélelemben járó asszonyokhoz. Az asszony csendességben tanuljon teljes engedelmességgel. A tanítást pedig nem engedem meg az asszonynak, sem hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendességben." (1Tim 2, 8-11)
Ez az idézet, parancs, ma is megosztja a keresztény társadalmat, mert vannak emberek akik ezt az egyértelmű parancsot ki tudják forgatni és követőre találnak. De egy istenfélő( féltő) hívő ember a gyülekezet rendje szerint él és Isten a teremtéstől fogva elrendelt poziciót fogadja el. A teremtésben van férfi és nő, akiknek megvannak a saját egymástól különböző vagy hasonló szerepe is. Az ellenvélemény, hogy Krisztusban nincs nemi különbség, az egyáltalán nem vonatkozik a teremtés isteni rendjére. Ezt fel kellene ismerni mindazoknak akik Krisztus nevét vallják. Ezt a próbát nem állják ki mindazok akik a szabadság törvényét megszegik. Azok aki ezt nem tudják elfogadni, azok nagyobb bajban vannak mint gondolnánk. Nem csak a gyülekezések rendjét forgatják fel, hanem az Isten a teremtésben való szigorú rendjét, ha úgy tetszik kódját. Innen kezdődnek a fajtalanságok a nemek egymáshoz közelítése vagyis keveredése. Ezt mi tapasztaljuk a testi rendellenességben, de akinek van füle és hallja, van szeme és látja, a szellemi életben is ez jellemzi a felmelegedési folyamatokat. A langyosságot nem hiába nevezik melegnek. Az Úr a gyülekezet angyalának, tehát a meghatározó jellemnek a gyülekezetben mondja, hogy: " tudom a te dolgaidat, hogy sem hideg nem vagy, sem forró. Bárcsak hideg volnál vagy forró!
Így, mivel langyos vagy, sem hideg, sem forró, kiköplek a számból". (Jel 3, 15).
Ezen a földön az ember tevékenysége során, mindennek, értéknek vannak hamis utánzatai. Úgy a hamis gyöngy a bizsu ékszerek úgy a hamis tanok amik majdnem olyanok mint az igazság, de ha nem is lényegesen, de el van ferdítve, és a szövegben vannak a csapdák, ezeknek a ravasz tanításoknak láthatjuk az eredményét, vagyis mit szülnek a gyakorlatban, engedelmességet vagy ellenkezőleg engedelmetlenség gyümölcsét. Ennek eredményeképpen a bűn kovásza elborítja mindazt amiért Krisztus a feszületen elért. A szentírás, Pál apostol tanításai kimondottan erre összpontosulnak. De az evangélium Jézus szavai is erre utalnak a példabeszédeiben.
De ki fogja azt befogadni, ha a lélekben nincs meg Isten békessége? Senki ezt nem tudja megtenni, elfordulni az igazságtalanságtól, ha Isten nem érinti meg a belső ember szívét, és nem vezeti el ahhoz az állapothoz, hogy Isten szerelmese legyen, ne a világ sodrásában vesszen el. "Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól, aki önmagát adta a mi bűneinkért, hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból az Istennek, a mi Atyánknak akarata szerint, akinek dicsőség örökkönörökké! Ámen". (Gal 1, 3-4)
