Az alázat és szerénység tanítása.
“Bizony, bizony mondom nektek, hogy aki az én beszédemet hallja, és hisz annak, aki engem elküldött, örök élete van, és nem jut ítéletre, hanem már átment a halálból az életre. Bizony, bizony mondom nektek, hogy eljön az óra, és az most van, amikor a halottak hallják az Isten Fiának hangját, és akik hallják, élni fognak.” (Jn 5, 24)
Római Kelemen levele a korintusiakhoz ( apokrif írás részlet).
13. 1. Mindannyian legyünk alázatos lelkületűek, testvéreim, vessünk el magunktól mindenféle felfuvalkodottságot, kevélységet, ostobaságot és haragot, tegyük inkább azt, ami írva van, a Szent Szellem ugyanis azt mondja: „Bölcsességével nem dicsekszik a bölcs ember, sem erejével az erős, gazdagságával a gazdag, aki dicsekedik, az Úrban dicsekedjék, azzal, hogy keresi őt, a jogot és az igazságot cselekszi” (Jer. 9:23-4); de mindezeken túl emlékezzünk Urunk Jézus szavaira, amelyekben a méltányosságra és a türelemre tanított bennünket.
2. Ő ugyanis ezeket mondotta:
„Legyetek irgalmasok, hogy tinéktek is irgalmazzanak,
bocsássatok meg, hogy ti is bocsánatot nyerjetek;
ahogyan ti cselekedtek, úgy fognak majd veletek is cselekedni,
ahogyan adtok, úgy adnak majd tinéktek is,
ahogyan ítéltek, olyan ítéletben lesz részetek,
ahogyan szolgáljátok mások javát, úgy fogják a tiéteket is,
amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek vissza nektek is” (Mát. 5:7, 6,14-15)
3. Erősítsük egymást e parancsolatokkal és ezekkel a rendelkezésekkel, hogy mindezeket a szent és javunkat szolgáló igéket követve alázatos lelkülettel engedelmességben járjunk, 4. a szent Ige ugyanis ezt mondja: „Kire tekintsek le, ha nem az alázatosra, a szerényre, és aki remegve féli szavaimat?” (Ézs. 66:2)
14. 1. Igazságos és Istennek tetsző az, férfiak, testvéreim, ha inkább engedelmeskedünk az Istennek, minthogy azokat követnénk, akik a gyűlöletes lázongás gőgjében és felfuvalkodottságában vezérek. 2. Kárvallásuk ugyanis nem lesz kicsi, minket pedig nagy veszedelem fenyeget, ha könnyelműen rábízzuk magunkat olyan emberek akaratára, akik viszálykodásra és lázadásra uszítanak bennünket, és arra, hogy elidegenítsenek bennünket mindattól, ami jó. 3. Ezekkel a parancsolatokkal és határozatokkal erősítsük magunkat, Teremtőnk irgalmasságának és édességének megfelelően! 4. Írva van ugyanis: „A jólelkületűek lakják a földet, az ártatlanok maradnak meg rajta, ám a gonoszok mind kivesznek” (Péld. 2:21-22). 5 Másutt meg ezt mondja Ő: „Láttam, hogy az istentelen fölmagasodott, Libanon cédrusához hasonlóan naggyá nőtt, de mikor ott keresztülmentem, íme, az már nem volt ott, kerestem a helyét, de nem találtam. Őrizd meg az ártatlanságot, vedd tekintetbe a méltányosságot, mert a békességes embernek van utódja!” (Zsolt. 37:35-37).
15. 1. Ezért azokkal egyesüljünk, akik istenfélelemmel, békességben élnek, és ne azokkal, akik csak színlelve akarják a békét. 2. Valahol ugyanis ezeket mondja: „Ez a nép ajkával ugyan tisztel engem, de a szíve messze van tőlem” (Ézs. 29:13) 3. és másutt: „Szájukkal áldást mondanak, de szívükben átkoznak” (Zsolt. 62:5) 4. még ezeket is mondotta: „Szájukkal ugyan szerettek, de nyelvükkel már hazugságot mondtak róla, szívük nem járt ott mellette az egyenes úton, és a vele kötött szövetségben sem voltak hozzá hűségesek” (Zsolt. 78:36-38), 5. „Mindezek miatt cselszövő ajkaik némuljanak el, melyek törvénytelent mondottak az igaz ellen” (Zsolt. 31:19); vagy másutt: „Pusztítson el az ÚR minden hamis ajkat, hivalkodó nyelvet, mely azt mondja: - Naggyá tesszük nyelvünket, ajkaink a mi hatalmunkban vannak, ki hát a mi Urunk?! 6. A szegények boldogtalansága, a nélkülözők siránkozásai miatt most fölkeltek – mondja az ÚR – szabadulást viszek nekik, és bizalmam beléje helyezem” (Zsolt. 12:4-6).
16. 1. Krisztus ugyanis az alázatos lelkületűeké, és nem azoké, akik nyája fölé tolják magukat. 2. Az Úr Jézus Krisztus, aki Isten fölségének kormánypálcája, nem másokat megvetően gőgösködve jött a világba – bár megtehette volna ezt is –, hanem alázatos lelkülettel, ahogyan a Szent Szellem szólott róla; ugyanis ezeket mondotta: 3. „Uram, ki hitt volna szavainkban? és az ÚR karja kinek tárult fel? Jelenlétében híreszteltük, hogy olyan volt ő, mint gyermek, mint szomjas földben a gyökér; alakja nem volt, sem dicsősége, hiszen láttuk, nem volt alakja, sem bájossága, az alakja nem volt tiszteletkeltő, az emberek megvetették. Csapásokkal sújtott, megvetett ember volt, tudta, hogy a gyengeségek elviselésében elfordulnak arcától, megvetik, és senki sem emel szót érte. 4. A bűneinket ő hordozta, a mi fájdalmaink nehezedtek rá, mi pedig azt gondoltuk, méltán van ő a gyötrelmek közepette, a fájdalmakban és a gonoszok között. 5. Sebeit a mi bűneinkért kapta, a törvényszegéseink miatt lett gyenge ő. A mi békénk fenyítéke rajta volt, sebhelyeiből nyertünk gyógyulást. 6. Mindnyájan, mint a juhok tévelyegtünk, az ember kóborolt a maga útján; 7 ám az ÚR őt adta át bűneink miatt, és a bántalmazásokban nem nyitotta ki a száját. Úgy vezették őt, mint a leölésre szánt bárányt, és ahogyan a juh némán áll nyírója előtt, ő sem nyitotta meg a száját. Megaláztatásában elvétetett ítélete. 8. Nemzedékét ki fogja elmondani, mert élete elvétetik a földről. 9. Népeim bűneiért ment a halálba. 10. Temetéséért gonoszokat adok cserébe, és gazdagokat haláláért, mert törvényszegést ő nem követett el, semmiféle csalárdságot nem lehetett találni ajkán, az ÚR akarta őt megtisztítani a csapásból. 11. Ha odaadjátok bűneitekért, lelketek végig látni fogja élő magvatokat. 12. Az ÚR akarta őt kiragadni lelkének fájdalmából, és megmutatni neki a világosságot, megértéssel formálni, az igazat igazzá tenni, ki sokakért helyesen szolgált, ki azok bűneit hordozta. 13. Mindezek miatt sokakat örököl ő, erősségek fegyverzetét kifosztja, mert halálra adták lelkét, és a törvényszegők közé számították. 14. Sokak bűneit hordozta, és azok bűneiért adatott át” (Ézs. 52:1-12) 12 Egy másik helyen ugyancsak ő mondja: „Én pedig féreg vagyok és nem ember, emberek gyűlölete és a nép megvetettje. 16. Mindenki, aki csak rám tekint, kinevet, száját húzza, és a fejét csóválja: - Az ÚR-ban reménykedett, hát mentse meg őt, szabadítsa meg őt, ha akarja” (Zsolt. 22:7-9). 17. Látjátok ti is, férfiak, szeretteim, mekkora példakép adatott nekünk! Ha az Úrnak ilyen alázatos lelkülete volt, akkor mit tegyünk mi, akik őáltala kegyelmének igája alá mentünk?
17. 1. Legyünk követői azoknak is, akik kecske- vagy báránybőrbe öltözve jártak és hirdették Krisztus eljövetelét, a prófétákról beszélünk, Illésről, Elizeusról és Ezékielről, meg azokról, akik ezekhez csatlakoztak, vagy tanúságot tettek. 2. Nagyszerű tanúságot mutatott fel Ábrahám, akit Isten barátjának tartottak. Az ÚR dicsőségét szeme előtt tartván alázatosságban mondotta: „Én azonban csak föld és hamu vagyok” (I.Móz. 18:27) 3. Jóbról pedig ez van írva: „Jób igaz ember volt, megvádolhatatlan, istenfélő, minden szempontból kifogástalan és minden rossztól távol tartotta magát”, 4. mégis, ilyenképpen vádolta magát: „Senki sem mentes a szennytől, még ha az élete egyetlen napig tartana is” (Jób. 14:4-5). 5. Mózest egyedül nevezték hűségesnek Isten egész házában, és engedelmessége által ítélte el Isten Egyiptomot a rájuk mért fenyítékek és csapások által; de ő, aki oly nagy dicsőségnek volt részese, nem lett felfuvalkodott beszédeiben, ellenkezőleg, mikoron a csipkebokorból hallotta a parancsot, így szólt: „Ki vagyok én, hogy engem küldesz, nehezen beszélek, a nyelvem lassú” (II.Móz. 3:11) 7. Másutt pedig ezt mondotta: „Én csak fazékból kicsapott gőz vagyok” (vö. Assumptio Moisis?).
18. 1. Mit mondjunk Dávidról, aki ugyancsak igen szép tanúságtételt mutatott fel nekünk?! Őhozzá így szólott az Isten: „Dávidban, Jessze fiában, szívem szerinti férfira találtam, örökkévaló kegyelmem olajával kentem fel őt” (Zsolt. 89:21) 2. Mire ő ezeket mondotta Istennek: „Irgalmazz nekem Isten, nagy irgalmasságod szerint, mérhetetlen könyörületességedben töröld el bűneimet! 3. Moss meg engem törvényszegéseimtől, bűneimtől tisztíts meg engem, mert a törvénnyel ellenkező tetteimet ismerem, a bűneim előttem vannak szüntelen! 4. Egyedül teellened vétettem, színed előtt tettem a rosszat, hogy igaznak bizonyulj szavaidban, ítélkezéseidben győzelmet arass. 5. Íme, én a törvénytelenségben fogantam, bűnökben szült anyám engemet! 6. Íme, te az igazságot szereted, és feltárod előttem bölcsességed elrejtett és titkos dolgait! 7. Hints meg engem izsóppal, és megtisztulok, moss meg engemet, és a hónál is fehérebb leszek! 8. Meghallgatásom után add meg az örömöt és az ujjongást, hogy örvendjenek megtört csontjaim! 9. Fordítsd el arcodat bűneimtől, töröld el minden törvényszegésemet! 10. Tiszta szívet teremtsél bennem, Isten, és az egyenes lelket újítsd meg bensőmben! 11. Ne vess el engem színed elől, Szent Szellemedet ne vond meg tőlem! 12. Add vissza nékem az üdvösség örömét, kormányzó szellemmel erősíts engem! 13. A törvényszegőket megtanítom utaidra, az istenteleneket visszatérítem hozzád! 14. Szabadíts meg a vértől, Isten, üdvösségem Istene! 15. Nyelvem örül igazságodnak, Uram, nyisd meg szájamat, és az ajkaim hirdetni fogják dicséretedet. 16. Ha leölt áldozatot kívánnál, megadnám, de a véres áldozatban nem találsz örömöt. 17. Leölt áldozat Istennek a töredelmes lélek, a megtört és alázatos szívet Isten nem veti meg” (Zsolt 51:3-19).
