Rendszeres olvasók

2025. szeptember 14., vasárnap

Egy válasz a hamis tanításra. ( Bővített kiadás).

 

Egy válasz a hamis tanításra. (Bővített kiadás).

 Ivott bort és részegítő italt Jézus? Ez a mai kérdés. Nézzük mire juthatunk ebben a számomra nem egyértelmű kérdésben.

 Amikor Jézus Krisztus személyét érinti a gondolatunk, nem lehetünk áhítat nélkül és könnyelműek iránta. Hiszen Isten Szentjéről beszélünk nem csak mint Emberfiáról. Az előző írásom kiegészítése ez a cikk. De újból és újból meg kell jegyeznem, hogy ezt nem tanításnak se elkötelezett igazságnak hanem egy gondolatmenetnek tartom. Velem együtt az olvasó is gondolatra jut még ha nem is ugyanarra. Nem az a célоm, hogy meggyőzzek valakit, csakis az a cél, hogy közelebb jussunk az igazsághoz. Azért olyan nehéz ezzel a témával foglalkozni, mert nincs annyi potenciám, vagyis, hogy ki tudjam elégíteni mindazokat akik a tökéletességet kívánják teljességében. Erre az Úr nem adott nekem felhatalmazást. De aki erős, elhordja a gyengéket. Abból az erőből gazdálkodok amit kaptam. Ugyanakkor, ezek a gondolatok csak gyengén tükrözik a lényeget azokhoz akik mélyebben nem ismerik a Bibliát és nem tudják miről van szó egyes helyeken. 


Már régebben is írtam arról, hogy Jézus az újszövetségi vacsorán nem ivott bort és nem evett a kenyérből amit maga megtört, ugyanis ezek a szimbólumok az Ő testét és vérét jelképezik, nem ehette a saját testét és nem ihatta a saját vérét még ha azok csak szimbólumok is, de azelőtt sem ivott szerintem. Nincs egyenes bizonyítékom. Nem tudom, hogy ezt valaki másképp értheti, mert Jézus Krisztus betöltötte a törvényt vagyis a nazír törvényét is. Ő Isten Szentje, Király és Messiás is egyben. Nem tett fogadalmat mert Ő volt maga a testet öltött Isten, aki magának nem tesz fogadalmat. Ahogy Sámson esete is sugallja, hogy Isten az anyaméhétől volt kíválasztva: “ Egy­szer az ÚR an­gya­la meg­je­lent az asszony­nak, és azt mond­ta: Íme, most med­dő vagy, nem szül­tél. De fo­gansz majd, és fiút szülsz. Azért most vi­gyázz ma­gad­ra, és ne igyál se bort, se más ré­sze­gí­tő italt, és sem­mi tisz­tá­ta­lant ne egyél. Mert íme, vá­ran­dós le­szel, és fiút szülsz, és ne érint­se bo­rot­va a fe­jét, mert Is­ten­nek szen­telt lesz az a gyer­mek any­ja mé­hé­től fog­va. Ő kez­di majd meg­sza­ba­dí­ta­ni Iz­rá­elt a fi­lisz­te­u­sok ke­zé­ből”. (Bír 13, 3-4). Itt sem látunk fogadalmat, mert ez egy életre szóló isteni választás.  

 Minden ilyen történet Jézus Krisztusra utal, ahogy ezt már tudni illik. Nem tett nazír fogadalmat Sámson de az anyja se, csak engedelmes volt, tehát Krisztus, vagyis az aki arra volt elküldve, hogy megváltsa a világot a bűntől, Isten Szentje. Sámson az anyaméhétől fogva, Izrael megmentője. Messiás a világ teremtése óta, de még azelőtt mielőtt Isten felé fordult Isten és Izrael Szentje a világ Megmentője Joshua, Isten az üdvözítő, ha esküszik csakis magára esküszik, és nem tett fogadalmat mert ez számára természetes volt, beteljesítse a törvényt. Csak azért idézem az újszövetségi ( nem az utolsó vacsorán ami azelőtt volt amikor még Júda jelen volt, a következő időben, de ehhez nagyobb felismerés szükséges) vacsorán jelenetett most, hogy vegyétek észre hogyan cselekedett Jézus. “ Ami­kor pe­dig et­tek, Jé­zus vet­te a ke­nye­ret, há­lát adott, meg­tör­te, a ta­nít­vá­nyok­nak adta, és ezt mond­ta: Ve­gyé­tek, egyé­tek, ez az én tes­tem! Majd vet­te a po­ha­rat, há­lát adott, át­ad­ta ne­kik, és ezt mond­ta: Igya­tok eb­ből mind­nyá­jan, mert ez az én vé­rem, a szö­vet­ség vére, amely so­ka­kért ki­on­ta­tik a bű­nök bo­csá­na­tá­ra. Mon­dom pe­dig nek­tek, hogy mos­tan­tól fog­va nem iszom a sző­lő­tő­ké­nek ter­mé­sé­ből mind­ama na­pig, ami­kor újat iszom ve­le­tek az én Atyám or­szá­gá­ban. (Mt 26, 26-28). Most ez a kijelentés azt adja tudomásul, hogy maga nem ehet a saját testéből de nem ihat a saját véréből még ha ez szimbolikus is, hanem odaadta a tanítványoknak. Ez annyira eretnek gondolat, hogy botrányos. Ez a kijelentés azt is sugallja, hogy azelőtt ivott bort. De mégis mire gondolt az Úr amikor a borról beszélt? Mintha az lett volna a legfontosabb dolga, hogy a borról beszéljen. Én nem gondolom, hogy a közönséges borról beszélt volna. Hiszen az tudni illik, hogy egy esetben sem olvassuk azt, hogy Jézus bort ivott volna tanítványaival. De nézünk csak utána. Hiszen a farizeusok is megvádolták azzal, hogy a bűnösökkel eszik iszik. “ Mert el­jött Já­nos, aki se nem eszik, se nem iszik, és azt mond­ják: Ördög van ben­ne. El­jött az Em­ber­fia, aki eszik, iszik, és ezt mond­ják: Íme, a nagy­ét­kű és ré­sze­ges em­ber, a vám­sze­dők és bű­nö­sök ba­rát­ja! A böl­cses­sé­get tet­tei iga­zol­ják. (Mt 11, 19). 

 De itt egyáltalán nem a tények beszélnek hanem a farizeusok véleménye. Ezt nem lehet tiszta igazságnak venni. Ezt nem a Szent Szellem igazolta, hanem a farizeusok mocskolódásai. Ez egy nagy tévedés azt gondolni, hogy ha Jézus egy asztalnál ült a bűnösökkel, velük együtt ivott bort és evett tisztátalan eledelt, ahogy ma is az emberek ítélkeznek hamisan mások felett. Kedves olvasók elképzelhetitek azt, hogy Jézus a kocsmában ivott a részegesekkel, vagyis a bűnösökkel, azzal a céllal, hogy magához vonzza őket, azt tette amit ők, ivott bort, hogy példát is mutasson? Sokan ezt szeretnének, hogy az Úr erre áment mondjon. Nem a helyszín botrányos, mert egy asztalnál volt velük, hanem a megállapítás. Nézünk utána, mi volt a célja és miért is volt köztük.

Betartotta e Jézus ezt a tanácsot vagy nem?

"Tá­vol le­gyen a ki­rá­lyok­tól, ó, Le­mú­él, tá­vol le­gyen a ki­rá­lyok­tól a bor­ivás és az ural­ko­dók­tól a ré­sze­gí­tő ital kí­vá­ná­sa. Mert ami­kor iszik, el­fe­lejt­ke­zik a tör­vé­nyek­ről, és el­fer­dí­ti a nyo­mo­rult igaz­sá­gát. Ad­já­tok a ré­sze­gí­tő italt a ve­szen­dő­nek és a bort a meg­ke­se­re­dett szí­vű­ek­nek!" (Péld 31, 4-5)

 ” A vám­sze­dők és a bű­nö­sök mind igye­kez­tek Jé­zus­hoz, hogy hallgassák. A fa­ri­ze­u­sok és az írás­tu­dók pe­dig zú­go­lód­tak, és azt mond­ták: Ez bű­nö­sö­ket fo­gad ma­gá­hoz, és ve­lük együtt eszik. Erre ezt a pél­dá­za­tot mond­ta ne­kik: Me­lyik em­ber az kö­zü­le­tek, aki­nek ha száz juha van, és egyet azok kö­zül el­ve­szít, nem hagy­ja ott a ki­lenc­ven­ki­len­cet a pusz­tá­ban, és nem megy az el­ve­szett után, míg­nem meg­ta­lál­ja?

 És ha meg­ta­lál­ta, öröm­mel fel­ve­szi a vál­lá­ra, és ami­kor ha­za­ér, össze­hív­ja a ba­rá­ta­it és a szom­szé­da­it, és így szól hoz­zá­juk: Örül­je­tek ve­lem, mert meg­ta­lál­tam az el­ve­szett ju­ho­mat!”(Lk 15, 1-5). Jézus itt kifejtette célját és nem mentegetőzött mintegy halandó. De itt sem kaptunk meggyőző választ, lehet nem is kéne ezt keresni. De nézzük mit jelent az Isten szemében Joshua a Messiás. 

“Egy vessző­szál hajt ki Isai tör­zsö­ké­ről, és haj­tás sar­jad gyö­ke­re­i­ből. Az ÚR lel­ke nyug­szik raj­ta: a böl­cses­ség és ér­te­lem lel­ke, a ta­nács és ha­ta­lom lel­ke, az ÚR is­me­re­té­nek és fé­lel­mé­nek lel­ke.” (Ézs 11, 1).

“ Úgy nőtt föl színe előtt, mint egy vesszőszál,( héberül “נָזִיר“ názir) mint gyökér a száraz földből. Nem volt neki alakja és ékessége. Néztünk rá, de ábrázata nem volt kívánatos.” (Ézs 53, 2). 

 Az Úr, vagyis a Messiás aki felkent, nem a természetes borról beszélt ott a fenti szobában amikor a húsvéti bárányt ették, közismerten az utolsó vagy titkos vacsoránál. Az Úr ahogy nekünk is kellene, szellemi dolgokról beszélt. Hogy mit jelentett az a bor amit már többé nem fog inni, azt én úgy gondolom, minden ami a régi örömökhöz tartozott. Az új örömök ami mennyei és örök, sem jelenti azt, hogy a szőlőtőke termése amit mi bornak préselünk és erjesztünk itt a földön, az lesz a mennyek királyságában is a mi italunk. A mi gondolkodásmódunk szellemileg kellene, hogy kötődjön ahhoz a borhoz ami az öröm jelképe, mert ha a földi dolgokon jár az eszünk az csak halált eredményez. Az új bor már itt van köztünk, és a mennyeknek országa is itt van köztünk aminek a borát ihatjuk a Szent Szellem által. Ezt megtehetjük közösen is de inkább mint az égő nyelvek is mutatják amikor a Szent Szellem kegyelmi ajándékát kapták a tanítványok annak idején, személyesen külön külön. Ez nem zárja ki a földi örömeinket tisztes részeként, hogy tilos lenne bort inni, a munkánk gyümölcse az mértékletes bor vagy valami más ital is lehet, de nem feltétlenül. Ez nem tanács, csak ami ádámhoz tartozik az ádámé is marad, ami az Úrhoz vagyis a fentiekhez az örök. De van ennek egy másik oldala, ha az Úr szentéjébe akarsz kerülni, ne igyál részegítő italt. Manipulálja gondolataidat ha bódító szereket veszel be. Ez tény és igaz. 


Az egyes igemagyarázóknak fel se tűnt a különbség, teljesen kiforgatták a nazír és a názáreti fogalmakat. De nézzük meg, hogyan írnak akik másképp látják ezt, szerintem botrányos gondolatot. Idézek:


 “Nem, Jézus Krisztus nem volt nazír; a názír fogalma egy külön életmódot és szent fogadalmat jelöl, ami nem illik Jézus életútjába. A nazír (vagy nazír) egy olyan ember volt, aki Istennek szentelte magát egy meghatározott ideig, szigorú fogadalmat téve, mint például a haj növesztése, a szőlő és a bor tilalma, valamint a halott érintésének tilalma. 

Mi a nazír fogalma?

 A názír jelzőt bibliai személyek viselték, mint Dávid király, akinek esküje a Dávid király sorsa elutasítása után megnevezett időre vonatkozott, mielőtt lemondott volna.

 (Aki kutatja a Bibliát, a más fordításokban is a héber ószövetséget is, annak érdekes lesz az a szó, hogy nazír. Elvégre az vesszőt vagy ágat jelent. De a mi témánkhoz illő az, hogy ez a szó sok mindent jelen az Úr vonatkozásában, a szerkesztő véleménye.)

 A názír fogadalom egy önkéntes szent fogadalom volt Isten felé, és jellegzetessége a haj és a bor fogyasztásának kerülése volt. Miért nem volt Jézus názír? Jézus nem tett ilyen jellegű fogadalmat. Életét Isten Fiaként, a világ Üdvözítőjeként élte, nem pedig a názír fogadalom szigorú követelményei szerint. Tanításaiban nem jelent meg a názír életforma.” Ez volt az idézet.


 Ezt egy Istent nem ismerő ember írthatta, de ha ismeri is Istent nem úgy ahogy kell. 

 Dávid soha nem volt nazír, legalábbis egész életre nem volt kiválasztva, egy rövid időre sem, mert nincs olyan periódusa az életének tudomásom szerint, ami ez észrevehető lett volna. Őt királynak szánta az Úr. Bemerítő János, Sámson igen. Ők sem fogadalom alapján, hanem Isten választott nazírjai voltak. Szerettem volna közé beszúrni a véleményemet, de gondoltam aki látja az idézet szöveg ellentmondásait az látja, aki nem látja az esetleg utána fog nézni. Itt ez a vélemény azt sugallja, hogy Krisztus együgyű szolgálata csak arra vonatkozott, hogy megmentse aki még menthető, nem törődve a jó példamutatással. De mint nazír halottakhoz sem nyúlt, ez nem csak a nazírokhoz hanem a zsidókhoz is megtisztulási folyamathoz vezet ha valaki halotthoz nyúl, Ő egyszerűen szavával támasztotta fel a halottat, aztán adta kezét, hogy felsegítse ágyából esetenként. Ha valaki egy szeletet ki akar vágni Isten Fia küldetésének céljaiból, és személyiségének tisztaságából és a maga teste szerint szabja meg a saját ruháját, azoknak nem mondtam semmit. Ez biztos nem nekik szól.


 Szerintem, Isten nazírja volt Jézus. Másképp nem is lehetett volna. Ez egy olyan téma ami megosztja az embereket, ahogy azelőtt is volt amikor itt volt személyesen. De aki ismeri a Bibliát és Isten kegyelmét élvezi, biztosan felismeri ebben a gondolatban, ha nem is a tökéletességet, de kutatni fogja, ivott Jézus részegítő italt vagy a testi örömöt előidéző bort. Kellett ez neki vagy sem?


 De ehhez a témához sok minden kapcsolódik, rengeteg ajtó nyílik meg, azért gondolom, hogy hasznos lehet ez a cikk, de nem tudom, hogy érdemes tovább ragozni ezt, mert ez is csak egy gondolat, nem sok tárgyilagos bizonyítékokkal, ivott Jézus bort vagy részegítő italt vagy nem? Egyenlőre számomra inkább egy jó stimuláció a kutatáshoz. Ez olyan mint, járt e Jézus a pokolban?



 

Vitatott téma a kiábrázoló ritus kapcsán.

 Vitatott téma a kiábrázoló ritus kapcsán. Kérdés és felelet. Én kérdezem. Van egy kérdésem. Aki nem merítkezik be( keresztelkedik meg) anna...