Kit és mit szeressünk.
"Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, abban nincs meg az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van – a test kívánsága és a szemek kívánsága és az élet kérkedése –, nem az Atyától van, hanem a világból.
A világ elmúlik és annak kívánsága is, de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké." (1Jn 2, 15-16).
"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert Isten nem azért küldte az ő Fiát a világra, hogy elítélje a világot, hanem hogy megmentse a világot általa". (Jn 3, 16).
Ez az ellentmondásnak tűnő két igeszakasz, nem hagyott nyugton egy ideig, kerestem a megoldást. Arra jutottam, hogy itt is a szavak játéka a nem pontos fordítás eredménye az ami ezt létrehozta.
A " világ" kifejezés, az első esetben, egyértelmű, hogy arról a világról beszél amit az ember politikai, szociális és " izmusai", ideológiája bűnös erkölcsi, Isten elleni filozófiák stb. jelent. Ezeket a dolgokat ne szeressük, ajánlja János apostol. Ne szeressük mindazt ami benne van, mert az tényleg csak a test kívánsága, a kenyér a cirkusz a kérkedés a paráznaság minden fajtája, a gender az lmbtq mozgalmak, az ártatlannak tűnő humánpolitika, ami mögött a sátán rejtőzik. De azt is megkell mondani, hogy ez az ideológiákra és filozófiákra vonatkoznak, nem az emberekre. Az első igeszakaszban " amik a világban" vannak kifejezés van, nem "akik a világban" vannak. Itt nem az embereket kell gyűlölni, hanem azt amit képviselnek. Ki mondhatja, hogy szereti a tömeggyilkos politikusokat, akik ember milliók veszejtettek el csakis ambicióik elérése érdekében. Na most szeressük vagy ne szeressük ezeket az embereket, akik ma is háborúkat generálnak, és sokan ezt élvezik is. Krisztus mien világért halt meg és melyik világott szerette Isten? Most erre kell válaszolni.
A teremtett világ csodálatos, Isten ezt a szavával teremtett világott szerette ami a kozmosz görög szóból fordítottak le a biblia fordítók. És nem siet elítélni mindazt aki és ami benne van, tehát az embereket és mindent ami hozzájuk tartozik. Az ember uralma alatt itt a földön leépítés és nem fejlődés folyik. Állatok fajai halnak ki az ember tevékenysége miatt, de emberi etnikumok is tűnnek el nem természetes úton csak, hanem a hatalom üldöztetései miatt. A kisebbségek eltűnése, csakis a miatt, mert olyan földeket foglalnak el, ahol értékeket találnak a gyarmatosító népek. Tehát Isten azt a világott szerette, de egy más világot hoz létre, mert ez a világ gyökerestől megromlott az ember miatt. Krisztus Jézus az aki eljött megmenteni ami menthető és az új világ királyává tette Isten őt. Az első világ elmúlik, mert az ember nem volt képes uralni úgy ahogy Isten elrendelte neki. A Tírusz fejedelme, ami a sátán megszemélyesítője képletesen, már el van ítélve, de még nem jött el az a pillanat amikor Isten végleg végrehajtja ítéletét.
Isten a választottak érdekében tartja még ezt a világot, mert még nem fejezte be megváltó munkáját az emberek üdvössége eléréséhez. Sokan mégnem születtek meg vagy nem születtek ujjá a választottak közűl. A kegyelem időszakát éljük, mert Isten még vár nem ítélkezik. De az ítélete már készen van. De találtatott egyvalaki aki Istenhez fordúlt azt mondván "küldj el engemet", hogy minden tervét és elgondolást véghezvigyen, ez Isten Fia az Ember, ez egy új ember aki Isten Szellemét hordta, hogy már ne a világ fejedelme és az őt követők irányítsák e világot, mert Istennek jár minden dicsőség. Ezért Isten maga szált le ember formájában, hogy megalapítsa örök kiràlyságát. " Az Atya szereti a Fiút, és kezébe adott mindent. Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem Isten haragja marad rajta." (Jn 3, 35).
Isten haragszik mindenkire akik nem fogadják el Isten kegyelmi ajándékát a küldött Fiút semmibe veszik, akit megöltek a golgotai feszületen, de harmadnapra feltámadt egy új világ Urává tette Krisztust, hogy minden térd meghajoljon előtte mikor eljön a királyságát megalakítani a földön, úgy ahogy a mennyben ez már megvan.
