Tanuljuk meg levetni a régit.
“Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múlton tűnődjetek! Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni – talán nem tudjátok? Már készítem az utat a pusztában, a sivatagban folyókat fakasztok. (Ézsaiás 43, 18,19).
Jehova ígéretei beteljesülnek népe számára, még ha ez az ember számára oly sok időnek tűnik. A lényeg az, hogy ne tekintsünk hátra, ne azon tünődjünk, hogy min mentünk keresztül, vagy milyen megpróbáltatások értek a múltban. Az élethez tartoznak ezek, Isten tanít minket ezeken keresztül, és ha megtanultuk a leckét, örömmel és hálával nézünk a jövőbe, vagyis mindig előre ami éppen adódik újból a szemünk elé kerül ebben az életben.
“Azért ha feltámadtatok Krisztussal, az odafennvalókat keressétek, ahol a Krisztus van, Isten jobbján ülve. Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel. Mert meghaltatok, és a ti éltetek Krisztussal együtt el van rejtve Istenben.” (Kol 3, 1-2). De hogyan lehet keresni azt aki nem látható szemmel? Krisztus a mennyben van Isten jobbján űl. Hogyan kereste Ábrahám azt a várost aminek a tervezője és építője Isten volt. Tehát hitben járt Ábrahám, és nekünk pedig az Úr mindent megadott, hogy kövessük őt ha kihívott ebből a világból, a Szent Szellemét adta azoknak akik megtalálták Krisztust itt ebben a világban, engedelmeskedve szavának.
“Most azonban vessétek el magatoktól mindezt: a haragot, az indulatot, a gonoszságot, a káromkodást és szátokból a mocskos beszédet. Ne hazudjatok egymás ellen, hiszen levetkőztétek az ó embert a szokásaival együtt, és felöltöztétek az újat, aki teremtője képmása szerinti ismeretre újult meg.” (Kol 3, 8-9).
A bűnök megbocsátása árán, Krisztus halálával a bűnök feledésbe merültek, és aki kegyelemből újjászületett, azok ne emlékezzenek vissza bűneinkre, se ujból ne térjenek vissza bűnös gondolataikhoz sem bűnös szokásaikhoz.
Az Úr új utat készített azok számára akiket elhívott a széles útról a szűk ösvényre. Erre már nem kell várni, hogy egyszer bekövetkezik, ugyanis az eklézia a kihívott gyülekezet az valóság itt a földön. Azért aki ennek az elhívásnak megfelel, az Isten képmásának és gondolatvilágának élvezője és a gyülekezet mennyei ajándékaiban gazdagodik, mindig ujjat fedez fel Krisztusban ha keresi őt. Ez a Jézus Krisztus akit ma nem látunk szemmel, de szelleme velünk van és gondoskodik arról, hogy igéretei már itt ezen a földön kezdetét vegyék és teljesüljenek aminek itt teljesűlnie kell, még ha csak zsengéi vagyunk az új teremtésnek, de már élvezhetjük minden Isten áldását ha nincsenek zavaró tényezők az életünkben. Ezt úgy értem, hogy nem állít meg valami olyasmi ami testből jön és eltakarja Isten dicsőségét szemünk elől. De az Úr hű mindazokhoz akik tiszta szívvel ragaszkodnak hozzá, még ha mi hűtlenek is lehetünk néha hozzá, azon dolgozik, hogy az Ő képmására formáljon szellemi ismeret által. Az Úr a belső embert formálja a maga képére, mert az óember már meghalt a feszületen Krisztussal, az új ember Krisztussal feltámadt és már most szelleme a mennyben van Krisztussal. A testünk ennek a belső embernek a hatalma alatt van, ha Isten Szelleme él bennünk. Néha botladozva vagy kételyek közt, de ez is a javára válik a választottaknak, mert azért is tanítványoknak neveztetnek azok akik a Tanító által feladott leckét megtanulják.
A szellemiség az nem a tétlenségből fakad, hanem Isten igéjének eleven szavaiból. Ezt nevezzük élő Igének, amit a Szentírásból ismerünk meg.
Az Úr Izraelnek igéri mindazt amit fent olvastunk, és az egyszer be is következik. A Gyülekezet ezt már megkapta, hiszen a forrás maga Isten aki bőségesen árasztja el szellemünket hűsítő vízzel a Szent Szellem által.
“...aki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert az a víz, amelyet én adok, örök életre buzgó víz forrása lesz benne.” (Jn 4).
Aki ebből a forrásból iszik, az Isten igaz imádatára képes, mert az Úr az ilyen imádókat keresi, akik nem megszokásból nem betanult igazságból, hanem tiszta szívből imádják Istent.
