"...ki vagy te, ó, ember, hogy perbe szállsz Istennel?"
Azzal kezdeném az írásomat, hogy előre bejelentem, hogy én az Isten eleve elrendelésében a predesztinációban hiszek. Biztos vagyok benne, hogy nem magamtól lettem erről meggyőzve. Nagyon erős érvek bizonyítják a Szentírásban ennek az igazát. Már azelőtt erről a témáról írtam egy cikket "A kereszténység futószalagja" címmel. "https://mindenbenkrisztus.blog.hu/2022/04/28/a_keresztenyseg_futoszalagja"
Nagyon sarkítom ezt a témát, mert igazából erről könyvet lehet írni, de van egy barátom, testvér az Úrban, aki ezzel a témával alaposan is foglalkozott. Nem keresztényi narratívája sok keresztény számára idegen. Akit ez érdekel azt a címet is megadom. "https://gabipeti.blogspot.com/2022/01/vak-vezet-vilagtalant.html"
Az evangélizációs szolgálatok káros hatásai, amikor egy igehírdető szakosítja a témát, kiáll egyetlen céllal, hogy Krisztusról beszéljen az Isten határtalan szeretetéről, és megtérésre búzdítsa hallgatóit amit előre metodikusan megszervezet. Az Úr a tanítványait azzal a paranccsal küldte a világba, hogy tanítványokká tegye a népeket. Azt mondta nekik: Menjetek el az egész világra, hirdessétek az evangéliumot minden egyes teremtményhez! Aki hisz és megkeresztelkedik, (bemerítkezik) üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik. (Mk 16, 15). Tehát az evangélium hirdetésének célja, hogy eljusson az örömhír minden teremtményekhez, de nem az a célja, hogy toborozzunk mindenáron tömegeket Krisztus köré. A könnyelműség jellemzi ezeket az evangélizációkat, de még az elnevezés is hibás, emberi kitaláció. Így szól az Úr: "Ha valaki hallja az én beszédemet, és nem tartja meg, én nem ítélem el, mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem hogy megmentsem. Aki megvet engem, és nem fogadja be az én beszédeimet, van annak ítélőbírája: az a beszéd, amelyet szóltam, az ítéli el majd az utolsó napon". (Jn 12, 47). Ezekben a szavakban nincs részrehajlás, tehát nem az a kérdés hogyan, hanem mit mond az igehirdető. Jézus Krisztus eljött ebbe a világba, hogy összeszedje az Ő neve köré az övéit, mindazokat akik elvesztek a világban. Akiket Isten kiválasztott a világ teremtése előtt Krisztusban. Taszító és vonzó is egyben, mert megosztja az embereket. Így szól az Úr: "Ne gondoljátok, hogy békességet szerezni jöttem a földre; nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot. Azért jöttem, hogy meghasonlást támasszak az ember és az ő apja, a leány és az ő anyja, a meny és az ő anyósa között, és hogy az embernek ellensége legyen saját háznépe. (Mt 10, 34-35).
Tehát a cél nem vallásos emberek futószalagon gyártása, hanem a kiválasztottak keresése, nem azért mert Isten az Atya vak és tudatlan, hanem hogy megmutassa a világegyetem, az angyalok előtt dicsőségét az üdvösség által, hogy imádók serege vegye körbe az örök hajlékába itt a földön és a mennyben. A kegyelem szolgál ennek érdekében. "Menjetek el, és tanuljátok meg, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket." (Mt 9, 13). Az igazak már elvesztek saját igazságukban, a bűnösök meg bűnbánatra térnek új felismerésre az ige hallatára. Így nyilvánulnak meg az elveszettek az angyalok előtt. És ez minden a hit által amit Istentől kapott, hogy senki ne dicsekedjék. Ha valaki nem érti miről írtam itt, akkor ugyancsak a Szentírásból idézek egy részletet végezetül, mert hozzátenni nem lehet semmit.
"Amint az meg van írva: Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem. Mit mondunk tehát? Vajon nem igazságtalanság ez Isten részéről? Semmiképpen! Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, akin könyörülök, és kegyelmezek annak, akinek kegyelmezek. Azért tehát nem azé, aki akarja, nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené. Mert azt mondja az Írás a fáraónak: Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam rajtad hatalmamat, és hogy hirdessék nevemet az egész földön. Azért akin akar, könyörül, akit pedig akar, megkeményít. Mondhatnád azért nekem: Akkor miért hibáztat engem? Hiszen ki állhat ellene az ő akaratának? De hát ki vagy te, ó, ember, hogy perbe szállsz Istennel? Vajon mondja-e a készítmény a készítőjének: Miért formáltál engem ilyenre? Avagy nincs-e a fazekasnak hatalma az agyagon, hogy ugyanabból a gyuradékból az egyik edényt díszesre, a másikat pedig közönségesre készítse? Isten pedig, amikor meg akarta mutatni az ő haragját, és meg akarta ismertetni az ő hatalmát, nagy béketűréssel elszenvedte a harag edényeit, amelyek veszedelemre készültek, azért, hogy megismertesse az ő dicsőségének gazdagságát az irgalom edényein, amelyeket eleve dicsőségre készített. Ilyeneknek hívott el minket is, nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is,....."
