Ma az egyházakról fogunk elmélkedni, Isten a mi Urunk engedelmével.
Van-e elképzelésünk netán tudásunk arról, hogy mi az egyes szám? Nem matematikáról fogunk ma beszélni, hanem az abszolút egységről. Az egyes szám elvileg nem osztható önmagával. Tehát önmagában nem osztható, vagyis egy osztva eggyel egy marad. De, hogy a mateknél maradjunk egy ideig, az egyes számot más számokkal meg lehet törni, de soha nem lesz nagyobb az értéke. Egy Isten osztva hárommal, az már nem fejezi ki a tökéletes egységet, hiszen önmagában meghasonlik 0,33333333…., egyenrangú részre bomlik, de kisebb az értéke valójában külön- külön. Ezt tudja a sátán is, és azon van, hogy ezt az egységet ha nem is tudja megosztani, de azért vannak ideológiák amik arra vannak kitalálva, hogy megosszák a társadalmakat Isten hamis tudásával, vagyis a szentháromság teóriájával. Az eredmény egyértelmű, háborúk széthúzások a vallások terén is. A úgynevezett egyházak számos megjelenése az eredménye az emberi találékonyság és dicsvágy terén. Ugyanis ez mind a testből indul ki. A hús a testiség aminek a kormányosa és minisztere a sátán. A tisztátalan tudás isteni bölcsesség és szellemiség nélküli filozófiák, ugyan jó és meggyőzőek tudnak lenni olykor a tudatlan elméknek vonzóak, de van egy rossz hírem, a sátán szerszámaihoz tartoznak, hiszen az észt veszi célpontúl nem a szívet. Igen, mindet lehet kedvelni és fanatikusan követni, de ezek az ideológiák mégha párhuzamosak is egymás mellet elférnek ebben a világi mocsárban, látszólag vetélkednek egymás ellen is, pro és kontra viszonyban vannak, de közös nevezőre vannak helyezve. Hogy világosabban érthetjük meg, idézem az Úr szavait.
“Jézus magához szólította az írástudókat, s példázatokban a következőket mondta nekik: „Hogy űzheti ki sátán a sátánt? Ha egy királyság önmagával meghasonlik, az a királyság nem állhat meg, és ha egy ház magával meghasonlik, az a ház nem állhat meg. Ha a sátán önmaga ellen támad fel, és magával meghasonlik, nem képes megállani, hanem vége van! De az erős harcos házába nem hatolhat be senki, és nem rabolhatja el a felszerelést, csak ha előbb megkötözte az erős vitézt, akkor aztán kirabolhatja házát! Bizony azt mondom nektek, hogy mindent meg fognak bocsátani az ember fiainak, a vétkeket, a káromlásokat is, melyeket mondanak, de ha valaki a Szent Szellem ellen szól káromlást, az nem kap soha bocsánatot, hanem örök véteknek terhe nyomja!” MÁRK SZERINT 3:23-29 CSIA.
Tehát az Úr szavaiból ítélve, ezek az ellentétek csak látszólag osztják meg sátán egységét. Az alap és az elgondolás abban rejlik, hogy a kárhozatra ítélt ember a Szent Szellem ellen szóló mindenféle “izmusok” ideológiája egy olyan gyűjtő tégely amibe belefér minden olyan tézis és hipotézis és az azt követő emberek gőgje és büszkesége, becsvágya de sorolhatnám, ami nem fér meg Isten szellemével, egységes Istenkáromló megnyilatkozásai, ezek soha nem lesznek megbocsátva. Figyelem! Az amit ma művelnek az úgynevezett keresztények ebben a világban, nem állják ki a próbát, se a jó se a jobbik egyházaknak titulált intézmények és azok akik fenntartják ezeket, nem állnak meg sátán támadása ellen, mert nem egységesek, nem Isten az Atya egyházához tartoznak. Isten nem épít olyan házat ami eleve romba fog dőlni, és ki lehetne rabolni az abban lévő kincseket. Csak akkor tud a sátán eredményt elérni ha a ház amit mi egyháznak hívunk, meghasonlik. De hogyan hasonlik meg egy egyház? Úgy, hogy a ház ura nem Isten, hanem az akit a sátán oda tett, hogy uralkodjon és vezesse a háztartását.
“Oszd meg és uralkodj” jelszó a sátán zászlaján.
“De az erős harcos házába nem hatolhat be senki, és nem rabolhatja el a felszerelést, csak ha előbb megkötözte az erős vitézt, akkor aztán kirabolhatja házát!”
Lehetséges-e, hogy sátánnak megvan az a hatalma és ereje, hogy megkötözze az erős vitézt, aki nem más mint a ház ura, hasonlattal élve, megtudja kötözni-e Krisztust, hogy kirabolhassa örökségét? Vagyis Isten egyházának Urát úgy meggyengíteni, hogy a ház minden felszerelését és lakóját el tudná rabolni? Nonszensz.
Ebbe nem is kell elmélyűlni, csak abban az esetben ha megtaláljuk önmagunkat, milyen helyzetben vagyunk jelenleg. Nem -e vagyunk áldozatai a sátánnak, vagy netalán szerves munkásai vagyunk, az ő zsinagógájában ( keresztény vallási ceremóniákban) buzgón forgolódunk? Isten mindent megbocsát a megfelelő igazsága szerint, a balgaságot a nem megfelelő hűséget iránta, az ártalmatlannak tűnő üres beszédeket, de egyet soha nem bocsát meg, ha Isten Szent Szellemével szembeszállunk.
Az evangélium arról beszél és hirdeti Isten a mi Atyánk örömhírét, amiből aki meghallja az merítsen ne filózon rajta. De mindenre Isten kegyelme ad lehetőséget és értelmet mindazoknak, akik gyakorlatilag nem ragaszkodnak a téves dogmákhoz. Ez is egy olyan jel lehet, hogy jó úton keresed az igazságot.
De bizony ne az emberek a ránk gyakorolt hatása legyen a formáló az identitásunkban, hanem a Szent Szellem útmutatásai. Ehhez hallani látni és felismerni kell a Szent Szellem hozzánk való viszonyát, a szívhez szóló igét, ami minden emberi okoskodást felülír, megerősít hitünkben, gyakorlati és szellemi gyümölcsöt hoz néha látványosan is az életünkben. De az Úr az ítélő minden gondolatainknak és cselekedeteinknek a megítélése igaz, másképp nem is lehet, mert Ő tudja mi van az emberben.
Tehát, a mai nap ezzel a gondolatokkal keltem, megosztom veletek, tökéletlenek a fogalmazásaim, nem elégítik ki a teljességet igénylő olvasót, de a mondanivalója azért gondolom érthető.
