Az Isten Szent Szelleme egységre tanít.
"Mert ki ismeri az emberek közül az ember gondolatait, ha nem ha az ember lelke, amely őbenne van? Ugyanígy az Isten gondolatait sem ismeri senki, csak az Isten Lelke. Mi pedig nem e világ lelkét kaptuk, hanem az Istenből való Lelket, hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nekünk. Ezeket hirdetjük is, de nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcsesség tanít, hanem amelyekre a Szentlélek tanít, lelkiekhez lelkieket szabva. A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait, mert bolondságok neki, nem képes megérteni sem, mivel azt lelki módon kell megítélni. (1Kor 2, 11-13).
Persze, hogy szellemit szellemivel szabva tanít a Szent Szellem, hiszen Isten szelleme nem testi nem emberi, hanem Isten mélységét ismerő Szellem. Az Isten titkait hozza felszínre, mindazoknak nyitja meg akik képesek azt befogadni. De sok mindent vár el az ember Istentől, hogy olyat mondjon ami felkelti az ember kíváncsiságát és kielégíti szükségleteit, hogy az akinek értelme van, csillogjon tudásával emberi bölcsességgel vegyítve dicsekedjen az Isten Szent Szelleme mély és tiszta gondolatait magáévá tegye. De az ember hajlamos a túl magyarázatra is. Egyszerű és húsba vágó Isten szava sokkal eredményesebb mint a felhígított igehirdetés. Nem mondhatjuk azt sem, hogy ezt nem kell tenni, mert a tudás nagyobb lett, és a ferde emberi bölcsesség is megfertőzte az igehirdetést, ezért kell néha bonyolultabb kijelentéseket tenni, mert amilyen messze eltávolodott az ember bölcsességével Istentől, olyan messzire kell utána menni és visszahozni az ilyeneket. Hiszen egy tudós emberhez is tudományos szavakkal kell szólni, de ezt is a Szent Szellem sugallatára és erre kiválasztott testvér teheti meg. Pál apostol is azt írta, hogy a zsidóknak zsidó a rómaiaknak római, csakhogy megnyerje őket Krisztusnak. Emberi, de ki merem mondani, sátáni tudományok keveredése a kereszténységben felfedezhetők.
De minden erőfeszítés hiába, ha Isten Szelleme nincs abban aki nem szellemi gondolkodású, azt nem lehet megnyerni Krisztusnak, mert nem lehet egy a legfontosabb dolgon csak úgy átlépni. Mégpedig a megtérés és bűnvallás, ami lehetővé teszi Istennek az újjászületést és Isten Szelleme ajándékát megosztva az ilyen hit gyermekével. Ezt az Úr bölcsessége teszi, és emberi értelem nem foghatja fel, mert nem emberi időbeosztásban történik mindez. Ezt is csak hittel lehet befogadni.
Mert az bolondságnak tűnik az olyan embernek, hogy egy olyan személyről beszélünk aki nem is létezett vagy nem létezik. Ahhoz hogy higgyen az ember előbb azt kell elhinni, hogy Isten létezik. Hiszen a megtévesztő látomásokon kívül Krisztust nem látta senki a mennybemenetele után. A szellemi ember aki Isten Szellemét kapta, arról gondolkodik és beszél amit Isten Szelleme megmutatott szellemi látásán keresztűl. Azt mondja el amit hallott Istentől, olyan mértékben amilyen mértékben osztva van neki. Ez az aránytalanság a gyülekezetben kiegyenlitődik, mert a testvérek egymásnak szolgálnak ki-ki az Istentől kapott ajándékával. Hogy ne legyenek hasadások Isten a Krisztus Gyülekezetében. De ahhoz, hogy egyet gondoljunk és egy szívünk legyen a Gyülekezetben, Isten Szellemével kell megtelnünk, hogy semmit ne vegyünk magunkhoz ami nem Istentől van, vagy beékelődjön Isten és mi közénk, erre vigyáznunk kell. Amit látunk a világban és a kereszténységben, nem a Szellem munkája, hanem emberi bölcsesség osztotta meg és zilálta szét az egységet. De ennek az emberi bűnnek és bölcsességnek ez a vetülete, másképp nem is történhetett volna. Amit vet az ember azt is fogja aratni.
De ez a láthatatlan egység ami Krisztus teste, ma is létezik, csakhogy a hit őrzi ezt, mert Isten szava nem fakul meg, élő és cselekvő, ezért: "Áldott az Isten, a mi Urunk, Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben, a Krisztusban. Mert kiválasztott minket őbenne a világ teremtetése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk őelőtte. Szeretetében előre elhatározta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akaratának tetszése szerint, kegyelme dicsőségének magasztalására, amellyel megajándékozott minket a Szeretettben. Benne van a mi váltságunk az ő vére által, a bűnök bocsánata kegyelmének gazdagsága szerint, amelyet nagy bőséggel közölt velünk minden bölcsességgel és értelemmel. Megismertette velünk akaratának titkát az ő jó kedve szerint, amelyet előre elhatározott magában, az idők teljességének rendjére nézve, hogy Krisztusban mindeneket egybeszerkeszt, mind amelyek a mennyben, mind amelyek a földön vannak. (Ef 1, 3-9).
