A leggyengébbek tiszteletben vannak

  

Most ebben a pillanatban kaptam egy üzenetet ( nem emberektől, csak úgy az elmémben, persze tudom, hogy kitől). Hogy most egyenlőre hagyjam abba a nehezen megérthető apokrif és egyéb témákat. Mert ezek a felvetések azoknak lesz hasznos akik már jól ismerik az Urat. De nem lehet elhanyagolni vagy lerombolni a most megtért lelkek kondícióját, vagyis örömét a Szent Szellem által kapott első ártatlan örömöt. Hiszen én is voltam fiatal és tudatlan, most sem vagyok tudós, és szerettem a keresztény meséket. Ezen át kellett mennem. Az újonnan megtért lélek a szellemi tejecskét kívánja, vagyis azt tudja befogadni. Nézzük hogyan van ez megírva:

“ Tejet adtam nektek, nem pedig kemény eledelt, mert még nem bírtátok volna el, sőt még most sem bírjátok el, (1Kor 3, 2).

 Egy másik is erről szól de már mint dorgálásnak szánt.

“Le­vet­ve te­hát min­den go­nosz­sá­got, min­den ál­nok­sá­got, kép­mu­ta­tást, irigy­ke­dést és min­den rá­gal­ma­zást, mint új­szü­lött cse­cse­mők az ige tisz­ta, ha­mi­sí­tat­lan te­jét kí­ván­já­tok, hogy azon nö­ve­ked­je­tek az üd­vös­ség­re, mi­vel meg­íz­lel­té­tek, hogy jó­sá­gos az Úr. (1Pt 2, 1-2).

 Ki ismerte fel azt, hogy jóságos az Úr? Az aki felismerte Isten az Atya kegyelmét, bűnbocsánatát a saját tehetetlenségét a szabaduláshoz. A beismert bűn nem csak a saját bűnét, hanem az ádámi bűnt amit örököltünk a felmenőinktől. Ennek sok kegyelmi ajándékai vannak. Megbocsátunk szüleinknek akik lehet, hogy gyötörtek nem jól viselkedtek, de itt inkább az ádámi bűn amit nem mi követtünk el és mégis meg kell gyónunk. Miért, mert ez kívánja Isten. Aki ismeri a Bibliát ezért tette Izrael Ezsdrás könyvében. Az alázat jele mindez.

 Már régebben is írtam erről, hogy vannak a hívő életében egy fejlődő tendencia, ha ez megáll valahol, akkor csonka hívő lesz, vagy a feje lesz nagyobb a testénél, vagy a teste lesz nagyobb a fejénél. Ez egy olyan állapot, amikor ez vagy az dominál. De ezt is csak annak köszönhető, hogy megállt a szellemi fejlődésben. Az újonnan született lélek, vagyis szellemileg új szívet kapott, lelkesedik örömében attól függetlenül, hogy ismeri az Urat. Mert csak is úgy ismerheti, hogy Jézus Krisztus az ő megváltója. Ő betelt azzal a szeretettel amit kapott a megtérés által. Ezt kétségbe nem lehet vonni, ez egy olyan öröm amit én is átéltem. Gondolom sokan ezt tapasztalták. Ahogy a kis baba kijön erre a világra előbb sír aztán nevet. Előbb sírtam én is a feszület előtt, ( nem egy fétis kereszt előtt, hanem előttem megjelent a felfeszített Krisztus a saját szobámban, erről eddig nem mondtam senkinek) mert nekem megadatott, hogy lássam Őt, láttam felfeszítve szellemi látással. Pedig azelőtt semmit sem tudtam róla. Nem, hogy nem tudtam, de kinevettem azokat akik azt vallották, hogy Isten létezik.

 Ez így van sokszor, de Isten aki mindent ismer és hatalmába van mindenre, mert Ő a Teremtő Isten, szereti a gyengéket, de szereti az igazságosságot is. Szereti azokat is akik most ellenségei. Ahogy én is az voltam. 

 Úgyhogy aki csak most zsengéje, Isten befogadott gyermeke, tudnia kell már most, hogy egy olyan erős kézben van, hogy se a pokol se a halál nem vesz rajta hatalmát. A keresztény narratíva erről sokat ír, beszél, az evangélisták sokszor egyetértenek, de ha nincs Isten Szelleme bennünk, minden hiábavaló. Most itt nem is szeretném abbahagyni, mert egy fontos dolog amiben nem szeretnék vétkezni. A Biblia a kanonizált és még más írások, ezek egy információk Istentől, de ha nincs szellem ami megmagyarázza és életet nem lehel, abból csak nagy bajok származnak. Ezért az ige azt mondja többször, hogy akinek van füle az hallja. De hát mindenki hallja vasárnaponként a prédikációt, akármit mondanak, el van fogadva. A Biblia egy könyv, tévesen Isten szavának mondják. Pedig az Isten szava a Szent Szellem által mondatik. Persze a Bibliai igékkel összhangban, vagyis nem a betű hatalma, hanem annak az ismerete fontos, hogy két tanú szerint legyen a szónak teljes bizonysága, az Ige és a Szent Szellem.

 Fiatal testvéreim, ne ijegytek meg attól, hogy a Biblia elég nehéz értelmezésileg, a saját tapasztalatom az, hogy ha valamit nem értesz meg lépj tovább. Egy egyszerű példa ami bevált nálam.

 Volt egy brazil földműves aki kapott egy földet, hogy megmunkálja. De a föld tele volt sziklákkal és kivágott fák gyökereivel. Mit tehetet a földműves, kellett szántani és ültetni, mert sürgette az idő, nem volt ideje kigyomlálni eltakarítani a sziklákat. Táplálékra volt szüksége. Az ekéjével kikerülte az akadályokat. Szüksége volt az idei termésre. Aztán módszeresen eltávolította az akadályokat idővel.

 Ez egy egyszerű példázat, de van értelme a Biblia fokozatos megértésében. Nincs minden kész azonnal. Ez egy folyamat, számomra a mai napig tart, mintha nem lenne vége. Igazából nem hiszem azt, hogy vannak olyan emberek ezen a földön, hogy mindent tudnak. 

 A szeretet a legfontosabb, Istent imádni és szeretni a felebarátunkat, az Igazság és Isten Igéje legyen a mi ékkövünk ebben a hazug világban.

 

" Gondolatok" c. könyv, részlet.

 Apokrif írásokból merítettem.

“ Gondolatok” c. könyv, részlet.

„Ti pedig ne hivassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus; ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. Atyátoknak se hívjatok senkit e földön; mert egy a ti Atyátok, a ki a mennyben van.”

Az Úr tehát (velem egyetemben) tagadja az emberi „atyák” és „mesterek” létjogosultságát. Ami a tanítókat illeti, az ő hitelességüket bizonyos szűrők használatával elfogadom, hiszen – amiként az apostolok is – lehettek és lehetnek Isten eszközei abban, hogy a választottakat megértéshez segítsék, ám nagyon fontos, hogy ettől ők még nem tanítók, hanem csupán eszközök az Úr kezében! Mózes apokalipszise 16. részében sátán így beszél a kígyóhoz:

„És az ördög beszélt a kígyóval, mondva: – Kelj fel, gyere hozzám, és hasznos dolgokat mondok neked! Akkor elment hozzá a kígyó és az ördög mondta neki: – Hallom, hogy értelmesebb vagy az összes állat között, és mind beszédbe elegyednek veled! Ugyanakkor megalázkodsz a legkisebb előtt is! Miért Ádám dudváját eszed, meg az ő feleségéét, és miért nem a paradicsom gyümölcséből? Kelj fel és menjünk, vetessük ki őket a paradicsomból, hogy mi is kivetessünk általa. Ezt mondja neki a kígyó: – Félek, nehogy megharagudjon az Úr! Ezt mondja neki az ördög: Ne félj! Legyél az én eszközöm és én a szád által szavakat mondok, mely által megcsalhatod őt.”

A történet folytatását ismerjük. Ám azt – amennyiben nem találkoztál ezzel az „apokriffal” – nem ismerheted, mi volt Isten pontos válasza a kígyó cselekedetére. Íme: Mózes apokalipszise 26. rész: „Miután nekem ezt mondta, így szólt a kígyóhoz; nagy haragban szólt hozzá: – Mivel ezt művelted és hálátlan eszköz lettél, ezért míg csak megcsalod szívükben az általmenőket, átkozott leszel minden állat között. Eddigi eledeledtől megfosztatsz, földet eszel majd életed minden napján. Melleden és hasadon csúszol majd, és nem lesz kezed, sem lábad. Nem lesz kezed, füled, vagy tollad, vagy semmilyen testtagod, amely azoknak van, akiket becsaptál, és miattad kiűzettek a paradicsomból. És ellenségeskedést vetek közéd és az ő sarja közé, ő a te fejedet tartja szemmel, te pedig az ő sarka után leselkedsz az ítélet napjáig.”

És ha már említésre került a paradicsom, illetve az Éden, ahol Ádám és Éva mint halhatatlanok a tökéletes ártatlanságban éltek, akkor ismét hadd egészítsem ki egy az előző írásomban is kijelentett nézetem. Azt mondtam tehát, hogy a paradicsom, illetve az Éden nem e fizikai világban, a földön volt. Idéztem is Mózes apokalipsziséből azt a részt (29.) ahol Éva elmeséli az egész bűnbeesés történetét, amelyet e szavakkal zár: „És a földön lettünk.” Ebből következően tehát kijelenti azt, hogy addig (nyilván) nem ott voltak. Ám azt nem idéztem, amikor Ádám, majd utána hat nappal Éva is meghal, Isten pedig elrendeli, 17 hogy fizikai testüket hova helyezzék. Íme az említett szakasz kétszer is megerősítve. (Móz.ap.37, 40,) „Miközben Szeth így beszélt anyjával, harsonáztak az angyalok arcra borultan, és félelmetes hangon kiáltottak és mondták: Áldott az Úr dicsőséges teremtményeiben.

Megkönyörül kezének alkotásán, Ádámon! Miközben ekképpen zúgták az angyalok, jött egy hétszárnyú a szeráfok közül, az Acheroni tóba vitte és megmosta őt Isten színe előtt. Fekve ottan eltöltött három órát, és akkor kitárta kezeit a mindenség Ura, aki szent trónján ült, felemelte Ádámot és átadta Mihály főangyalnak: – A paradicsomba vidd őt, a harmadik égig, és hagyd ott ama nagy és félelmetes napig, melyen a világ fölött rendelkezni fogok.

Mihály, a főangyal fölvette őt és elvitte oda Ádámot és letette őt, ahogyan Isten mondta neki, amikor megbocsátott Ádámnak.”

„Akkor így szólt Mihály főangyalhoz: – Menjél el a paradicsomba, a harmadik égbe és hozz nekem gyolcsokat, bysszuszt és szíriai gyolcsot, hármat. És Isten ezt mondta Mihálynak, Gabrielnek, Urielnek, Rafaelnek: – csavarjátok a gyolcsokba Ádám testét és hozzatok olajat, az illat olaját és öntsétek rá. Ezek megtételével temették el testét. És az Úr ezt mondta: – Hozzátok el Ábel testét is. És elhozták, hoztak más gyolcsokat és eltemették azt is, mert temetetlen volt azóta, hogy Káin megölte testvérét. Káinnak nagy gondja volt, hogy elrejtse azt, de nem tudta. Nem fogadta be a föld, azt mondván: Nem fogadok be más testet, míg a belőlem vett és teremtett forma vissza nem tér hozzám. Az angyalok pedig felvették őt, elhelyezték atyja mellé, amíg atyja halott lesz, és mindkettőt Isten 18 rendeletére temették el a paradicsom egyik részében, azon a helyen, ahonnan Isten a földet vette. És Isten elküldött hét angyalt a paradicsomba, sok illatszert hoztak és eltették a földbe. És így vették a két testet és eltemették azokat arra a helyre, amelyet megsirattak és előkészítettek.”

Ezek bizony igen érdekes igék, de nézzünk meg még egyet a Jubileumokból 3:9

„És miután Ádám eltöltött negyven napot teremtésének földjén, elvittük őt az Éden kertjébe, hogy művelje és őrizze azt, de feleségét a nyolcvanadik napon vitték be, és csak ezután lépett az be az Éden kertjébe.”

Tehát Ádám nem az Édenben lett teremtve, hanem a „teremtésének földjén”. Ebből azonban nem derül ki, hogy ez a föld (paradicsom) melyik is pontosan, az viszont egyértelműen látszik nézetem szerint, hogy a paradicsom nem a mi általunk ismert földön volt, hanem egy magasabb (frekvenciájú) helyen. A harmadik égben. Ellenben a föld, amelyből Isten Ádámot gyúrta „onnan lett véve”. Tehát onnan és nem innen. Érdekes, hogy a föld még Ábel testét sem vette be, hiszen az (a test) bár már a földön született, mégis két olyan ember testéből, akik nem a föld porából lettek gyúrva hanem a paradicsom földjének porából. (Frekvencia differencia). Ugye a zsidók szerint Isten hét eget teremtett, ahogyan hét volt a mai hattal ellentétben a földet ölelő „burkok” (szférák) száma is. De van itt még egy vonatkozó ige, egy másik „apokrifból” a Jubileumok könyvéből. Jubileumok 2:7

„Azon a napon megalkotta a tengereket, a különálló 19 elválasztott gyűjtőhelyeik (azaz medencéi) szerint, minden folyót, a hegyek és a földek vizeinek (víz)gyűjtőit, minden tavat, a föld összes páráját (harmatát), és a fajtája szerint magot hozó magot, és minden sarjadékot, és gyümölcsöt termő fát, az erdőket és az Éden kertjét Édenben, kedvtelésre és táplálékul.”

Éden kertjét Édenben? Tehát a paradicsom, az Éden és a mi földünk nem egy helyen volt? A paradicsom nem azonos Édennel? Ezek szerint így van. Jubileumok 2:16 És befejezte minden művét a hatodik napon: mindent, ami az égben van, a földön, a tengerekben, a mélységekben, a fényben és a sötétségben, és mindenütt. Hát igen, érthető, hogy ezek az igék miért szorultak ki oly sok kánonból. De most vissza a tanítókhoz! Ha egy ember, aki tanítónak tartja magát megkülönböztetett tiszteletet vár el, magát bármilyen szempontból az őt hallgatók fölé emeli, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy az a tanító nem az igazságot tanítja.

Az Úr azt mondta, hogy aki a legnagyobb akar lenni, az a legkisebb legyen! (Lk 22:26 neovulgáta)

 „Ti azonban ne így tegyetek, hanem aki nagyobb köztetek, legyen olyan, mint a legkisebb, és aki elöljáró, legyen olyan, mint a szolga.”

A tekintély elvárása biztos jele a hamisságnak! Ne értsd félre! A tekintély és a tisztelet ez esetben nagyon nem ugyanaz a fogalom! A tisztelet minden embernek kijár, míg a tekintély nem! Az Úré a dicsőség és nem az emberé! Aki magával dicsekszik, az megtagadja az Isten dicsőségét. Aki azért vár el tekintélyt, tiszteletet, mert megnyilvánítja azt, amit az Úrtól kapott, az más tollával ékeskedik. Kisajátítja az Isten dicsőségét és annak fényében sütkérezik, ami nem az övé. Az ilyen tanítóktól óvakodjatok! „Ti pedig mindannyian testvérek vagytok” nem pedig egymás alá rendeltek.

Írta Ted Kereshe.