" Gondolatok" c. könyv, részlet.

 Apokrif írásokból merítettem.

“ Gondolatok” c. könyv, részlet.

„Ti pedig ne hivassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus; ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. Atyátoknak se hívjatok senkit e földön; mert egy a ti Atyátok, a ki a mennyben van.”

Az Úr tehát (velem egyetemben) tagadja az emberi „atyák” és „mesterek” létjogosultságát. Ami a tanítókat illeti, az ő hitelességüket bizonyos szűrők használatával elfogadom, hiszen – amiként az apostolok is – lehettek és lehetnek Isten eszközei abban, hogy a választottakat megértéshez segítsék, ám nagyon fontos, hogy ettől ők még nem tanítók, hanem csupán eszközök az Úr kezében! Mózes apokalipszise 16. részében sátán így beszél a kígyóhoz:

„És az ördög beszélt a kígyóval, mondva: – Kelj fel, gyere hozzám, és hasznos dolgokat mondok neked! Akkor elment hozzá a kígyó és az ördög mondta neki: – Hallom, hogy értelmesebb vagy az összes állat között, és mind beszédbe elegyednek veled! Ugyanakkor megalázkodsz a legkisebb előtt is! Miért Ádám dudváját eszed, meg az ő feleségéét, és miért nem a paradicsom gyümölcséből? Kelj fel és menjünk, vetessük ki őket a paradicsomból, hogy mi is kivetessünk általa. Ezt mondja neki a kígyó: – Félek, nehogy megharagudjon az Úr! Ezt mondja neki az ördög: Ne félj! Legyél az én eszközöm és én a szád által szavakat mondok, mely által megcsalhatod őt.”

A történet folytatását ismerjük. Ám azt – amennyiben nem találkoztál ezzel az „apokriffal” – nem ismerheted, mi volt Isten pontos válasza a kígyó cselekedetére. Íme: Mózes apokalipszise 26. rész: „Miután nekem ezt mondta, így szólt a kígyóhoz; nagy haragban szólt hozzá: – Mivel ezt művelted és hálátlan eszköz lettél, ezért míg csak megcsalod szívükben az általmenőket, átkozott leszel minden állat között. Eddigi eledeledtől megfosztatsz, földet eszel majd életed minden napján. Melleden és hasadon csúszol majd, és nem lesz kezed, sem lábad. Nem lesz kezed, füled, vagy tollad, vagy semmilyen testtagod, amely azoknak van, akiket becsaptál, és miattad kiűzettek a paradicsomból. És ellenségeskedést vetek közéd és az ő sarja közé, ő a te fejedet tartja szemmel, te pedig az ő sarka után leselkedsz az ítélet napjáig.”

És ha már említésre került a paradicsom, illetve az Éden, ahol Ádám és Éva mint halhatatlanok a tökéletes ártatlanságban éltek, akkor ismét hadd egészítsem ki egy az előző írásomban is kijelentett nézetem. Azt mondtam tehát, hogy a paradicsom, illetve az Éden nem e fizikai világban, a földön volt. Idéztem is Mózes apokalipsziséből azt a részt (29.) ahol Éva elmeséli az egész bűnbeesés történetét, amelyet e szavakkal zár: „És a földön lettünk.” Ebből következően tehát kijelenti azt, hogy addig (nyilván) nem ott voltak. Ám azt nem idéztem, amikor Ádám, majd utána hat nappal Éva is meghal, Isten pedig elrendeli, 17 hogy fizikai testüket hova helyezzék. Íme az említett szakasz kétszer is megerősítve. (Móz.ap.37, 40,) „Miközben Szeth így beszélt anyjával, harsonáztak az angyalok arcra borultan, és félelmetes hangon kiáltottak és mondták: Áldott az Úr dicsőséges teremtményeiben.

Megkönyörül kezének alkotásán, Ádámon! Miközben ekképpen zúgták az angyalok, jött egy hétszárnyú a szeráfok közül, az Acheroni tóba vitte és megmosta őt Isten színe előtt. Fekve ottan eltöltött három órát, és akkor kitárta kezeit a mindenség Ura, aki szent trónján ült, felemelte Ádámot és átadta Mihály főangyalnak: – A paradicsomba vidd őt, a harmadik égig, és hagyd ott ama nagy és félelmetes napig, melyen a világ fölött rendelkezni fogok.

Mihály, a főangyal fölvette őt és elvitte oda Ádámot és letette őt, ahogyan Isten mondta neki, amikor megbocsátott Ádámnak.”

„Akkor így szólt Mihály főangyalhoz: – Menjél el a paradicsomba, a harmadik égbe és hozz nekem gyolcsokat, bysszuszt és szíriai gyolcsot, hármat. És Isten ezt mondta Mihálynak, Gabrielnek, Urielnek, Rafaelnek: – csavarjátok a gyolcsokba Ádám testét és hozzatok olajat, az illat olaját és öntsétek rá. Ezek megtételével temették el testét. És az Úr ezt mondta: – Hozzátok el Ábel testét is. És elhozták, hoztak más gyolcsokat és eltemették azt is, mert temetetlen volt azóta, hogy Káin megölte testvérét. Káinnak nagy gondja volt, hogy elrejtse azt, de nem tudta. Nem fogadta be a föld, azt mondván: Nem fogadok be más testet, míg a belőlem vett és teremtett forma vissza nem tér hozzám. Az angyalok pedig felvették őt, elhelyezték atyja mellé, amíg atyja halott lesz, és mindkettőt Isten 18 rendeletére temették el a paradicsom egyik részében, azon a helyen, ahonnan Isten a földet vette. És Isten elküldött hét angyalt a paradicsomba, sok illatszert hoztak és eltették a földbe. És így vették a két testet és eltemették azokat arra a helyre, amelyet megsirattak és előkészítettek.”

Ezek bizony igen érdekes igék, de nézzünk meg még egyet a Jubileumokból 3:9

„És miután Ádám eltöltött negyven napot teremtésének földjén, elvittük őt az Éden kertjébe, hogy művelje és őrizze azt, de feleségét a nyolcvanadik napon vitték be, és csak ezután lépett az be az Éden kertjébe.”

Tehát Ádám nem az Édenben lett teremtve, hanem a „teremtésének földjén”. Ebből azonban nem derül ki, hogy ez a föld (paradicsom) melyik is pontosan, az viszont egyértelműen látszik nézetem szerint, hogy a paradicsom nem a mi általunk ismert földön volt, hanem egy magasabb (frekvenciájú) helyen. A harmadik égben. Ellenben a föld, amelyből Isten Ádámot gyúrta „onnan lett véve”. Tehát onnan és nem innen. Érdekes, hogy a föld még Ábel testét sem vette be, hiszen az (a test) bár már a földön született, mégis két olyan ember testéből, akik nem a föld porából lettek gyúrva hanem a paradicsom földjének porából. (Frekvencia differencia). Ugye a zsidók szerint Isten hét eget teremtett, ahogyan hét volt a mai hattal ellentétben a földet ölelő „burkok” (szférák) száma is. De van itt még egy vonatkozó ige, egy másik „apokrifból” a Jubileumok könyvéből. Jubileumok 2:7

„Azon a napon megalkotta a tengereket, a különálló 19 elválasztott gyűjtőhelyeik (azaz medencéi) szerint, minden folyót, a hegyek és a földek vizeinek (víz)gyűjtőit, minden tavat, a föld összes páráját (harmatát), és a fajtája szerint magot hozó magot, és minden sarjadékot, és gyümölcsöt termő fát, az erdőket és az Éden kertjét Édenben, kedvtelésre és táplálékul.”

Éden kertjét Édenben? Tehát a paradicsom, az Éden és a mi földünk nem egy helyen volt? A paradicsom nem azonos Édennel? Ezek szerint így van. Jubileumok 2:16 És befejezte minden művét a hatodik napon: mindent, ami az égben van, a földön, a tengerekben, a mélységekben, a fényben és a sötétségben, és mindenütt. Hát igen, érthető, hogy ezek az igék miért szorultak ki oly sok kánonból. De most vissza a tanítókhoz! Ha egy ember, aki tanítónak tartja magát megkülönböztetett tiszteletet vár el, magát bármilyen szempontból az őt hallgatók fölé emeli, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy az a tanító nem az igazságot tanítja.

Az Úr azt mondta, hogy aki a legnagyobb akar lenni, az a legkisebb legyen! (Lk 22:26 neovulgáta)

 „Ti azonban ne így tegyetek, hanem aki nagyobb köztetek, legyen olyan, mint a legkisebb, és aki elöljáró, legyen olyan, mint a szolga.”

A tekintély elvárása biztos jele a hamisságnak! Ne értsd félre! A tekintély és a tisztelet ez esetben nagyon nem ugyanaz a fogalom! A tisztelet minden embernek kijár, míg a tekintély nem! Az Úré a dicsőség és nem az emberé! Aki magával dicsekszik, az megtagadja az Isten dicsőségét. Aki azért vár el tekintélyt, tiszteletet, mert megnyilvánítja azt, amit az Úrtól kapott, az más tollával ékeskedik. Kisajátítja az Isten dicsőségét és annak fényében sütkérezik, ami nem az övé. Az ilyen tanítóktól óvakodjatok! „Ti pedig mindannyian testvérek vagytok” nem pedig egymás alá rendeltek.

Írta Ted Kereshe.