Jézus Krisztus kinyilatkoztatása. 2 rész.

 Jézus Krisztus kinyilatkoztatása. 2 rész.

 

 „Jöjj fel ide, és megmutatom neked azt, aminek ezek után történnie kell!” (Jel 4:1). Mindent, ami ezután történik a földön, felülről, a mennyből néznek majd!

„Mert mindnyájunknak meg kell jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt, hogy mindenki elvegye a bérét, aszerint, hogy jót vagy gonoszat cselekedett testében.” (2Kor 5,10).

Amikor az Úr Jézus elragadja az övéit, mindenkit felemel, az első dolog, amivel mindannyian találkozunk, az „Krisztus ítélőszéke”. Ez Krisztus előítélet nélküli Ítélete, amely „….megfizetek közületek mindenkinek tettei szerint.” (Jel. 2:23). Ezeket a szavakat nem a világnak mondják, hanem a gyülekezeteknek (2:29). Az igaz hívők a Szent Szellem által születnek újjá, és ezért képesek „jó cselekedetekre Krisztus Jézusban, amelyeket Isten előre elkészített számunkra” (Ef. 2:10). De bizonyos okok miatt (lustaság, elégtelen megértés, ami a Szentírás olvasása során adódik, vagy valami más) előfordulhat, hogy nem tesznek ilyen dolgokat, vagy nem idejében, mint Jónás. De ha valóban újjászülettek a Szellemtől, akkor "elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk." (1Thessz. 4,-17). Krisztus ítélőszékén pontosan azt kapjuk, amit megérdemeltünk, „ aszerint, hogy jót vagy gonoszat cselekedett testében. ” (2Korinthus 5:10). Jutalmat azoknak, akik áldozatosan éltek Krisztusért, az Ő országáért és Isten dicsőségéért, komolyan eltér, amint a lusták jutalma! Az elsőket mások előtt fogják dicsőíteni – azok előtt, akik (esetleg) megalázták, meggyalázták, rágalmazták, vagy legalábbis valamilyen módon az ők rovásukra kerültek előnybe. Krisztus ítélőszéke előtt feltárul minden, a mi voltunk, és MINDEN TITOK feltárul. Itt és most van az, hogy valaki ügyesen ki játszhatja magát, ki tudja mutatni képességeit, vagy valakinek a rovására „felkúszik” egy vallási emelvényre. De akkor ez nem fog megtörténni! Akkor teljesen beteljesednek az Úr Jézus szavai: „Semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne jutna, és nincs olyan titok, ami ki ne tudódna.” (Lk 12,2)! Milyen áhítatos isteni félelemmel ( bölcsen) kell megélnünk ezeket a földi napokat, hogy később, Krisztus ítélőszéke előtt ne szégyelljük meztelenségünket, hanem „A teljes JUTALMAT VEGYÜK EL” (2 János 8)! Áldja meg az Úr minden olvasó szívét, és segítsen, hogy hűségesek legyünk Hozzá járásunkban és szolgálatunkban. Ez inkább a megtisztulást foglalja magába a fölösleges cselekedeteinktől, ami elég mint a szalma és aki csak ezzel öltöztette fel magát ebben az életben, az ha meg is megmenekül de jutalmát nem veszi fel. Ez egy fontos állomás de nem időzhetünk most itt.

„Láttam, amint a Bárány felnyitott egyet a hét pecsét közül; és hallottam a négy élőlény egyikét, amint mennydörgésszerű hangon így szólt: "Jöjj"!” (Jel. 6.1)

Az első pecsét azután nyílik meg, hogy Isten földi gyülekezete (az Egyház) felemelkedik a mennybe: „Jöjj fel ide, és megmutatom, minek kell történnie ezután” (Jel 4:1). És mindaz, ami az igaz hívők mennybe való elragadtatása után következik, egy rövid szóval meghatározható: „Ítélet”! „És látám, és ímé egy fehér ló, és a rajta ülőnél íjj vala; és adaték néki korona; és kijöve győzve, és hogy győzzön.".  A lovast nagy hódítóként mutatják be. Az itt látható erőt az oroszlán az egyik lelkes állat, a hatalmas hódítónak megfelelő állat hangja zengi. A növekvő hatalom részben oroszlán – egy hatalmas hódító – karakterrel is rendelkezik. De ez az az erő, amelyet Isten nem áldásként, hanem ÍTÉLET gyanánt hoz létre. A világ elutasította az Isten által kinevezett királyt, és inkább a császárt részesítette előnyben! Ezért meg kell ízlelniük, milyen lesz az utolsó király uralma. Sokan reménytelenül össze vannak zavarodva a fehér lóra összpontosítva. Úgy tartják, hogy a fehér lónak a béke jeleként kell szolgálnia, és a lovasnak Krisztusnak kell lennie, mert a 19. fejezetben ő egy fehér lovon van ábrázolva. De ez teljességgel lehetetlen! Itt ítéleteink vannak megjelenítve, nem áldásunk!”.

Az Egyház elragadtatása után egy időszak kezdődik a földön, amelyet az Úr Jézus „a BOSSZÚ NAPJÁNAK” nevezett el, hogy MINDEN beteljesedjék, ami meg van írva (Lk 21,22). Ha Isten megbosszulja a szentjei iránti törvénytelen magatartást (1Thessz. 4:6; Róm. 12:19), akkor még inkább NEM hagyja bosszú nélkül a Fia, az Úr Jézus iránti áruló magatartást (Zsid 10,-29,30). Az utolsó hét ,Dániel próféta könyvében, amelyre az Úr Jézus utalt (Mt 24:15; Márk 13:14; Dán 9,-24.27 ) és azokra, akik elárulták Fiát (Zsolt 2).

„Láttam, és íme, egy fehér ló, és rajta egy lovas, akinek íja volt, és koronát adtak neki” (Jel. 6.2)

Minden, ami a Jelenések könyvében le van írva a 4:1 után, az igaz Egyház elragadtatása után történik a Földön. A mennyben lesz, megjelenik Krisztus ítélőszéke előtt, hogy megkapja, amit megérdemel, és a mennyből néz majd mindenre, ami a Földön fog történni. És itt ebben az időben a példátlan csábítás drámája bontakozik ki: „Én az én Atyám nevében jöttem, és nem fogadtatok be engem; ha más jőne a maga nevében, azt befogadnátok.” (János 5,43), – így jövendölte meg ezeket az eseményeket az Úr Jézus. A gonoszság, amelyet az emberek nem tanultak meg megkülönböztetni és elutasítani, eléri a tetőpontját. A só, amely a romlást és a bomlást hivatott megakadályozni, elvesztette erejét és használhatatlanná vált. A törvénytelenség és a gonoszság, aminek hátterében ez a „saját nevében” megjelenő, a világ uralkodó kategóriája lesz. „Nagyon jó az, ha felfedezzük a gonoszság magvait, amelyek kikelnek a világban, és hogy az utolsó napok borzalmainak megvannak az előfutárai – a figyelmeztető jelek, amelyek folyamatosan megjelennek a világban, hogy megmutassák, mi jön. Ezeket a jeleket, tényleg a figyelmes hívő fedezheti fel. De Isten Igéjének figyelembe vételekor fontos, hogy megszabaduljunk attól a vágytól, hogy a múltban vagy a jelenben megtaláljuk a választ a próféciára. A legfontosabb dolog az, hogy nyitott elmével közelítsünk a próféciához, semmi másra nem vágyva, mint megérteni, mit tanít nekünk Isten. Ezért legyen szó a múltról vagy a jövőről, de ugyanúgy a jelenről is, a legfontosabb az, hogy ENGEDELMESEK legyünk Istennek és kegyelme Igéjének". 

 Kedves olvasók! Ha átéltük az újjászületést, akkor a mi lakhelyünk és mindannyiunk otthona a mennyben van, testben itt vagyunk még, de az igazi örök otthonunk a mennyben van . Az Úr magához vesz mindenkit, aki az újjászületés révén hozzá tartozik, minden tagját gyönyörű nagy Családjának – az igaz Egyháznak (Gyülekezet). Senki és semminek sem szabad ellopnia szívünkből ezt a reményt és bizalmat – hogy az Úrral legyünk akkor, amikor a Földet az ÍTÉLET hulláma borítja majd.

„Ne csaljon meg titeket senki semmiképpen. Mert nem jön az el addig, mígnem bekövetkezik elébb a szakadás, és megjelenik a bűn embere, a veszedelemnek fia,” (2Thessz. 2:3-4).

Az elmúlt néhány (két-három) év eseményei, amelyek a Föld számos lakóját megremegtették az emberiség történelmének csúcspontját várva, példátlan, az előző generációk számára ismeretlen, apokaliptikus FIGYELMEZTETÉS. A bolygó minden szegletében, eltérő vallási és társadalmi műveltséggel, mentalitással rendelkezőktől lehet hallani (szinte egyhangúan!) az emberi történelem végéről beszélni. Talán a félelem keltés az oka, hiszen a világtörténelemben már sokkal szörnyűbb járványok is voltak meg háborúk, csak egy nem volt effektíve, az információ globális méretű elterjedése. A manipuláció eszköze. Elvégre akárhol a világon azonnal terjednek a hírek, főleg a rossz hírek. Egy eldugott szibériai faluban is tudják, hogy egy amerikai iskolában lövöldözés folyt, vagy Angelina Jolie milyen ruhát vett fel egy fogadásra. 

  A legerősebb és világhírű, űrrel foglalkozó vállalatnál NASA, már megjelent az „Armageddonra való felkészülés osztálya”. Mit jelent mindez? Istennél minden a terv szerint halad, és mindenre „ki van jelölve a nap” (ApCsel. 17,-31). Nekünk (Krisztus követőinek) fontos mindenekelőtt ezt előbb megérteni, és helyesen informálni másokat. A Bibliában sok olyan rész található, amelyek közvetlenül vagy közvetve utalnak egy „napra” vagy „napokra”. De hogy helyesen megértsük, miről beszél a Szellem, tiszteletet kell mutatnunk Isten iránt: „Az Úr titka azoké, akik félik őt, és kinyilatkoztatja nekik szövetségét”, Károli fordításban így hangzik: " Az Úr bizodalmas az őt félőkhöz, és szövetségével oktatja őket".(Zsolt. 25,- 14). „Minek KELL történnie hamarosan” Isten megmutatta „szolgáinak” (Jel 1:1; 22:6). Szomorú helyzetbe kerülnek azok, akik NEM szolgálják Őt, akik nem tisztelik Őt: „Ezért bocsátja rájuk Isten a megtévesztés erejét, hogy higgyenek a hazugságnak,és ítélet alá essenek mindannyian, akik nem hittek az igazságnak, hanem beleegyeztek a gonoszságba.” (2Thessz 2, 11,12).

 Az a visszaesés, amelyről a Szent Szellem a mai versben beszél, azokra vonatkozik, akik Istenbe vetett hit megvallói között voltak. „HINNI az igazságban” és egyszerűen a hitvallók között lenni nem ugyanaz. Az igaz hit a megfelelő isteni életben (a hit útján) és a hit „munkájában” vagy cselekedeteiben nyilvánul meg (1Thessz. 1:3; Jel 2:19). A tévedés megnyilvánulása pedig a hitvallók életében arról tanúskodik, hogy "NEM hitték el az igazságot, de SZERETTÉK a hazugságot" - ELSZAKADTAK! Az elszakadás a hittől, Isten népe között, tehát a keresztények hitehagyása, az Apokalipszis komoly előhírnöke!

"Sok idő múlva pedig megjöve ama szolgáknak ura, és számot vete velök.” (Mt. 25:19). Tévedés ne essék, magába véve, hogy az ember kereszténynek nevezi magát, nem jelent védettséget. Sőt azt gondolom, hogy ellenkezőleg sértő Isten számára, ha e mögé bujva reméli, hogy elkerülheti az ítéletet.

Sajnos sok hitvalló, figyelmen kívül hagyta azt a „hosszú időt”, amelyről az Úr Jézus apokaliptikus próféciáiban beszélt. Az Úr mindent kinyilatkoztatott az Ő Igéjében, de mi nem voltunk figyelmesek szavaira, alábecsültük Igéjét! Innen ered sokak hozzá nem értése az Ő visszatérését várva: valaki az elragadtatást várja, valaki az eljövetelt (értsd: ki hogy tudja, és mi a reménysége!), valaki egyáltalán nem vár semmit, a millenniumi időszakot a múltba küldi, ilyen vallási meggyőződés is létezik. De „HOSSZÚ idő múlva” az Úr Jézus visszatér, és mindenért számot fog kérni szolgáitól! Ez a következő az "aminek hamarosan meg kell történnie"! Mindannyiunknak (KERESZTÉNYEKRŐL beszélünk!) elé kell majd állniuk előtte, és számot kell adnia leélt életünkről! Érdekes tény, hogy az Úr Jézus ezekben a próféciában egyáltalán nem említette, vette számításba a halálát – mintha nem is létezett volna! Itt nem mond semmit az első feltámadásról, de azt kijelenti, hogy meg fog történni. „Késvén pedig a vőlegény, mindannyian elszunnyadának és aluvának.” (Máté 25,-5) - sok idő telik el, és a Vőlegény lelassul, mielőtt eljön az Apokalipszis napja. A keresztényeknek mindig emlékezniük kell erre, és nem  kellene engedni Sátán és szolgái provokatív csábításainak: „Attól kezdve, hogy az atyák meghaltak, a teremtés kezdetétől fogva minden marad a régiben” (2 Péter 3:4). Ha a Vőlegényre vársz nem tudsz aludni! A szüzek, a balgák és az okosak is felébredtek meghalván a Vőlegény hívását, tehát éberek voltak. Ez akkor történt meg, mikor a kereszténységben a 16. századtól hirdetni kezdték a Krisztus eljövetelét, ezt a reformációnak köszönhetjük részben, de igazából a 19. század hajnalán kezdték hirdetni az elragadtatás tanát. Az alvás a hitehagyás előhírnöke, amelyről a Szellem így beszél: „mígnem bekövetkezik elébb a szakadás” (2 Thessz 2,3), azok hitehagyásáról beszélünk, akiknek legalábbis külső formákkal volt közük az élőkhöz, igaz Isten hívői, a kereszténység és a zsidók hitvallói társaságában. Csak egyetlen puszta szájjal tett vallomás (a Szent Szellem ereje és gyümölcse nélkül) nem ad ezeknek az embereknek semmi előnyt, hogy elragadtassanak Isten Családjának igazi tagjai közé,"..akik elvesznek; mivelhogy nem fogadták be az igazságnak szeretetét az ő idvességökre. És azért bocsátja reájok Isten a tévelygés erejét, hogy higyjenek a hazugságnak" „Mivel nem kapták meg az igazság szeretetét üdvösségükért… elhiszik a HAZUGSÁGOT” (2Thessz. 2:10-11). De hogyan is lehet másképp, hiszen nem kapták meg, akkor mivel dicskednek minthogy megkapták volna.

Az elmúlt évtizedben egy paradox mozzanat figyelhető meg: minél közvetlenebb és durvább a hazugság, annál könnyebben észlelhető és elhitetett racionális, logikus, elhihető; ellenben, minél hitelesebben és meggyőzőbben mutatják be az Igazságot, annál inkább nevetségessé tesz és nem fogadják el a tömegek. Egymásra mutogatva,"agymosott", ez most a divat. Ez a történelem azon időszakának előfutára, amelyről a mai versben olvashatunk. De itt az Antikrisztus idejéről van szó, amikor a szenteket elragadják a Földről, és lelepleződik a hamis vallás. Hihetetlen gyorsasággal közeledik ez az idő, már most is megfelelő kategóriákba osztva mindenkit a keresztények között: „...kövessed az igazságot, a hitet, a szeretetet, a békességet azokkal egyetembe, akik segítségül hívják az Urat tiszta szívből.” (2Tim 2,22) . Igen, akárcsak Krisztus első eljövetele előtt a Földre: „Az Istent félők azt mondják egymásnak” (Mal. 3:16). Egyesíti őket az istenfélelem, a járás tisztasága és az egység,

De a többi hitvalló, akinek a járása nem egyezik a Krisztus nevével, " A HAZUGSÁGOT fogja hinni"! Nem gondoskodtak időben az olajról (Mt 25,8),az olaj amely a Szent Szellem jelképe, az örök üdvösség biztosítéka (2 Kor 1,22). Az ajtó bezárul előttük és megfordulnak és elfogadják az Antikrisztust, és csodálni fogják minden trükkjét, ami mögött nem fogják tudni felismerni lelkük ELLENSÉGÉT. Ezt ma sem ismerik fel. Megsemmisíti az Igazság minden említését, elpusztítja az összes forrást, amely Istenre és az örökkévalóságra emlékezteti az embereket. Milyen fontos, hogy ma ne hagyjuk ki a kegyelem idejét, ne pazaroljuk el a hiábavalóságban az üdvösség napját (2 Kor.6,-2), ne bízzuk el magunkat még ha tudjuk is, hogy Krisztus nem veszíti el az övéit, de eljön az a pillanat is, amikor a kint maradottaknak is esélyük lesz az élet megtartására az ezeréves Krisztus a Király birodalmában. De abban biztos nem lehet az ember, hogy eléri azt az időt élve. De erről most nem szólok. De addig is vizsgáljuk meg magunkat, hitben vagyunk e, mert ez egy komoly dolog, mert az Úr a melegeket kiköpi a szájából. Most az a kérdés, mi a reménysége és várakozása egy odaadó léleknek, Krisztus megjelenése a felhőben az elragadtatás pillanata, vagy a második eljövetele hatalommal?

 

(Folytatás következik.)

Jézus Krisztus kinyilatkoztatása.

 Jézus Krisztus kinyilatkoztatása.

 

„Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amelyet Isten adott neki, hogy megmutassa szolgáinak, minek KELL történnie rövidesen” (Jel 1:1)

A Jelenések könyve nem a jövő titkainak gyűjteménye, és nem is apokaliptikus próféciák nyomainak gyűjteménye, hanem Jézus Krisztus bizonyságtétele. De sajnos az olvasók többsége így áll hozzá! És ha valami titkos marad számukra, akkor örökre BEZÁRJÁK ezt a könyvet. A kezdő vers éppen az ellenkezőjét állítja, nem ezoterikus és pláne nem klerikalis csoportok számára volt megírva. Ez a bizonyságtétel, Isten szolgáinak volt megjelenítve, akiknek úgymond kötelességük továbbadni. Egy szempontból nem mindenkinek adatott a nyelvezet megismerése. Ahhoz több ismeretre van szükség, hogy megfejtsük és megértsük e nyílt titkokat. Így történik, hogy a Jelenések című könyv a mai keresztények legzártabb könyve marad. Sokan is próbálkoznak megfejteni jelentését, és én itt látom abban a hibát, hogy többnyire a jelentését kutatják, ami nyilvánvaló, csak mégis érthetetlen marad, mert nem ismerik fel a szavak kifejezések, aforizmák, szimbólumait. Ahogy az ókori hieroglifák is egyszerű üzeneteket tartalmaznak, a régész íráskutatók a jeleket igyekeznek megérteni ami mögött üzenet vagy tartalom van. Tehát a Jelenések könyv nyelvezetét ha megfejtik az írástudók, akkor a Biblia teljes szóösszefügésében, kontextusában világos lesz az üzenete. 

Isten azonban kifejezetten azért adta ezt a könyvet, hogy megmutassa szolgáinak, minek kell lennie, vagyis bekövetkeznie hamarosan! Istennek megvan a terve és a NAPTÁRA e terv beteljesülésére! „Meg kell lennie” – ez az Ő terve. És nagyon jó, ha a Krisztust követve, hallgatnak erre a tervre, és ennek szem előtt tartásával, még ha részleteiben ködös vagy kaotikus, nem felismerhető kronológiát követő elképzelésük is van, erkölcsi tartalma az nagyon fontos és felismerhető, és ehhez tarthatják magukat és építhetik életüket. Akkor nem éri csalódás, nem fognak elcsodálkozni és nem ér semmi meglepetés, amikor az isteni terv megvalósítása egyes céljaik és tetteik láncolatát szétrombolja. Ezt úgy értem, hogy Isten ígéreteinek ellenére az történik vele, amire nem is számított, mert nem vette figyelembe az összes részleteket. Tehát Isten MEGMUTATTA, „aminek hamarosan meg kell történnie… elküldte angyalán keresztül szolgájának, Jánosnak! Nekünk, Krisztus követőinek pedig erre komolyan oda kell figyelnünk. A Jelenések könyve minden, aminek meg kell történnie, miután az Úr Jézus megmutatta Jánosnak a bizonyságát (2. v.). Ez a bizonyság legalább KÉT fontos időszakot mutat be, amelyre az Emberfia (13. v.) felhívta János figyelmét: „Mi VAN, és mi lesz ezután” (19. v.). De hozzá tehetjük azt is mi VOLT, hiszen az első része ennek a könyvnek meg a második rész eleje a 13. versig, az már megtörtént.

~ „Mi VAN”, ez minden, amit János LÁT, amikor az Úr Jézus bemutatta neki tanúságtételét: „A hét csillag titkát, amelyet láttál az én jobb kezemben, és a hét arany gyertyatartót…” (20. v.). Ezt Károli nem pontosan fordította, mert nem jobbkézt értelmez, hanem a görög fordításban:" A hét csillag titka, amelyet a jobbomban láttál, és a hét arany gyertyatartó: a hét csillag a hét egyház angyala; és a hét gyertyatartó a hét egyház".

~ „Mi fog történni ezután” minden, ami a Gyülekezet (Egyház) elragadtatása után történik, minden igaz hívő a mennybe lesz ragadtatva, az magába foglalja a Krisztusban alvók feltámadását is.

„A hét csillag a hét gyülekezet angyalai; és a hét lámpatartó, amit láttál, az a hét egyház” (Jel 1:20).

Az idő rohamosan repül a végéhez, közelebb hozva mindazt, aminek hamarosan meg kell történnie! Egy napon Isten BEKAPCSOLJA, mint egy mechanizmust – és egy napon KIKAPCSOLJA! A Jelenések könyve prófécia a jövőről (1:3; 19:10; 22:7/10/18/19) – arról, hogy „minek KELL lenni HAMAROSAN”. Ezért olyan fontos ez a könyv egy Krisztushoz tartozó lélek számára, mert elmondja neki a jövőjét! Boldog az, aki odafigyel a benne leírtakra, és törekszik annak beteljesítésére (1,3). Annak érdekében, hogy könnyebben érzékelhessük „mi LESZ ezután” (1,19), kaptunk egy kifejtést arról, hogy „mi VAN” – amit mi (mint János!) meg tudott nézni és magunk is megnézünk. Ez a hitvalló egyház állapota a földön. A hét lámpatartó, "gyertyatartó" (hét gyülekezet) állapota, amely valóban létezett János idejében, egy prófécia volt, milyen lesz egy egy hitvalló egyház a földön egész fennállása alatt. A HÉT az emberekbe vetett isteni bizalom teljessége. Ahhoz, hogy helyesen megértsük és kövessük „mi LESZ EZ után” (1:19), fontos, hogy helyesen viszonyuljunk ahhoz, hogy „mi VAN” most, az egyház korszakában, a keresztény hitvallásban a földön. Fontos megértenünk, hogy a Teremtő Istennek saját projektje van számunkra, és saját Naptárja ennek a projektnek a megvalósításához. Akár be akarják vallani az emberek, akár nem, semmi sem múlik az akaratukon, vágyukon! Egyszerűen csak résztvevői lesznek a folyamatnak: vagy Isten oldalán, mint képviselői, vagy ellenségei oldalán, mint ellenfelei! Mind a hét gyülekezet (2. és 3. fejezet) bizonyítja számunkra, hogy ahogy „ami VAN”, BETELJESÜLT, minden „ami ezután lesz” biztosan megtörténik! 

” Ezek után látám, és ímé egy megnyílt ajtó vala a mennyben" (Jel 4:1).

A mennyben megnyílt ajtó a föld és lakóinak egyházépítés bekövetkezett komoly változások jelképe. Az „utána” a laodiceai gyülekezeti korszak után van, amelynek már a végére értünk, most éljük az utolsó periódust. Eljön a pillanat, amikor Jánosnak látnia kell, "mi legyen ezek után". János itt az egész Egyházat (igaz hívőket) képviselte, akik előtt már azelőtt megnyílt a mennyország bejárata, MIELŐTT  MÉG, ez történik, tehát "mi lesz ezután" előtt. (1,19). János nemcsak egy ajtót látott megnyílni a mennyben, hanem hallotta a felszólítást is: „Gyere fel ide!” (4:1). Az igaz Egyház helye, mindazok, akik elfogadták Krisztus helyettesítő véráldozatát, a mennyben van Vele már most. Itt az elragadtatás pillanatát mutatjuk be. A görög "anaba" szó (az "ἀναβαίνω" szóból), amelyet itt "felszállni" fordítanak, azt jelenti, hogy emelkedni, felszállni. A meghívást "az ELŐZŐ hang, amelyet [ő] úgy hallott, mint egy trombita hangját" hangoztatta. Tudjuk, kié ez a hang: ";Ekkor megfordultam, hogy lássam azt, akinek hangja szólt hozzám, s mikor megfordultam…..valakit láttam, aki ember fiához hasonlított.” (1:12-13). János nemcsak azt látta, hogy megnyílik a mennybe vezető ajtó, és belépett rajta. A mennybe szállva ugyanazokat a szenteket látta trónon ülni: „És a királyiszék körül huszonnégy királyiszék vala; és a királyiszékekben látám ülni a huszonnégy Vénet fehér ruhákba öltözve: és a fejökön arany koronák valának.” (4:4). Az Úr Jézus beváltotta a győztesnek tett ígéretét! Mindazok, akik hűek maradtak hozzá és győztek, Vele együtt ültek a trónon: „Aki győz, megadom annak, hogy az én királyiszékembe űljön velem, amint én is győztem és ültem az én Atyámmal az ő királyiszékében.” (3: 21). Ó, micsoda csodálatos pillanata a vele való megdicsőülésének! 

 „Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, amik e föld kerekségére következnek: ” (Lukács 21:26)

„Az összeomlás szélén állunk!”

"Katasztrófa vár erre a világra!" -

Minden nap félelem tölti el az embereket, a híreket halván. Azzal fenyegetnek, ijesztgetnek, hogy: "A bolygó erőforrásai kimerültek, az ózonréteg vékonyodik!" - És a világvége jóslatai, mindenféle képekhez, misztikus dátumhoz kötve. A média csak úgy önti a rémisztő híreket. Az új világrend ami teljes mértékben a megtévesztés a hazugság az alapvető mozgató rugója, mércéje. Mindent a hazugságra építenek. 

Fogy a friss víz! Eltűnik a sarki jég! Az ökológia napi téma, valaki jól keres rajta. A

technológia károsítja a talajok és erdők ökoszféráját. Ami igaz is lehet, ha nem érdekek húzódnak a háttérben.

A tudomány pedig figyelmeztet a pólusváltásra...Csúcstalálkozók és erőfeszítések százai, amiknek a célja a progresszív haladás kézben tartása. Ez a hatalom megszerzését jelenti minden és mindenki felett. Háborúk generálása, béke Nobel díjak osztogatása. Ha nincs probléma csinálni kell. 

A haladás irányítása érdekében megtesznek mindent, de felismerhető az impotenciája a végén. Semmi sem az aminek látszik. Elhárítani a végzetes folyamatot...Az emberek kétségbeesetten rohannak, keresik a kiutat a zsákutcából, de a megtérés Istenhez gondolata még távol áll tőlük!

Milyen szomorú! A teremtés koronája, az ember büszke kihívást vetve a Teremtőnek.

Elveti az üdvösség üzenetét.

És a félelem és a feneketlen pénz és dicsvágy teszi tönkre a Bolygót! Az agymosás üzeme éjjel nappal működik. Felszólítják az embereket ne füstöljenek, miközben atombomba kísérlet százaival szennyezték a földet, és mindez a mi érdekünkbe teszik. 

De ez nem tart örökké – eljön mindennek a Számadás Napja!...

Isten kegyelme még mindig vár rád! Vár még azokra kiket Isten az örökkévalóságra kiválasztott. Keresi azokat akik elvesztek ebben a sátáni farsangi mulatságban.

„Míg a pogányok ideje véget nem ér” (Lk 21:24)

Az Úr Jézus szavaiban két fontos dolgot láthatunk szabad szemmel. Először is "a pogányok ideje" van; másodszor, eljön a pillanat, amikor véget érnek ezek az idők. A hit számára ez be fog teljesülni, a hitetlen meg gúnyolódjon és féljen, mert van oka a félelemre. Ez pedig „HAMAROSAN MEGKELL(!) lenni”! Az időt Isten teremtette és „indította el”, és eljön a pillanat, amikor a pogányok ideje véget ér. Istennek, mint a Föld bolygó és egek Teremtőjének, saját projektje van ennek kezelésére. Akár be akarják ismerni az emberek, és számolni akarnak vele, akár nem, egyszerűen kénytelenek lesznek teljesíteni az Ő akaratát. Nincs mese, ezt még egy teljesen vak is láthatja. És az Ő akarata elrendelte, kijelölje a „pogányok idejét”. Ez az időszak akkor kezdődött, amikor Isten földi népe elpártolt tőle, és bálványimádásba esett (Dán 9:8-12; 2:37-38). De ezek az idők hamarosan véget érnek, ahogy az Úr Jézus megjövendölte próféciájában. Ismét Isten földi népe lép be a tanúságtétel színterére, és hirdeti a „Királyság evangéliumát” (Mt. 24:14). Ez az üzenet a millennium eljövetelét, Isten Felkentjének millenniumi királyságát hirdeti. És az Ő uralma az igazságosság, a béke, a jólét és öröm birodalma lesz. Erről sokat prófétáltak Izrael prófétái a múltban, mielőtt az Úr Jézus a földre jött. Ma már beléptünk abba az időszakba, amelyet az Úr Jézus „a betegségek ["születési fájdalmak"] KEZDETE-nek jelölt meg” (Mt 24:8; Márk 13:8). A házépítésben való változás nem lehet fájdalommentes, hiszen Sátán és alattvalói nem szívesen adják fel a lelkek „meghódított” területét. Innen erednek ezek a „betegségek”, mindenekelőtt lelki értelemben. A sakkban tartás, a félelem. A 666 - os szám a sátán száma, a gürcölés a hajtás, a bűn pecsétjét süti rá, ami a test a materializmus a szellemi pihenés hiánya, a teljes tökéletes sátáni megbélyegzés, a rabszolgák bőrére és alá implantálva a félelemkeltés által bele sütött a lelkekbe. Ettől okosabb a sátán, hogy egy ilyen szimbolikus számmal jegyezné meg az embereket, legyen az akárhány szám, csak úgy belesütné az emberek testébe, pl. chippel, ez nagyon is cinikus lenne, mert az ellen lehet védekezni. Az emberek hisztérikus elméleteket gyártanak, előbb a strichcode a chipek meg digitális pénzek létrehozása. Ez csak a felszíne az igazi rabságnak. Ez csak egy elterelő propaganda. Az ő eljárása a félelem kikövezett útja, ne felejtsük el, hogy a sátán másolja Isten terveit, hamisítva azt. Nem hagyja az embereket szabadon gondolkodni de cselekedni sem, nem adja meg a hetedik nap, pihenési jogát, a bűntől való pihenését a 777.szám szabadságát, amit Isten adott a Krisztusban az örök szombatot, már ma is ebben a testben. Ezek csak eszközök, amit bevet az emberek ellen. Az igazi megjelölés nem külsőleg hanem belsőleg van megpecsételve. 

 De a hívőnek nem számít, mi történik körülötte, a Krisztusban menedéket találva dicsőséges reménysége van – elragadtatva Krisztus dicsőségébe, és örökké vele maradhat! Vigasztaljon és támogasson bennünket a találkozó előtt ez a hit!

„Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először akik meghaltak volt a Krisztusban; Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk.” (1Thesszalonika 4,-16,17).

Ez az ígéret mindenkire kiterjed, aki az Úr Jézusé. Bárhol éljenek, bármik legyenek is, ha újjászületéssel megkapták a Szent Szellem megkülönböztető pecsétjét, el lesznek ragadva, felszállnak a mennyei átváltozott testükben, hogy találkozzanak az Úrral a levegőben. Nem a vírusok elleni oltások a chipek vagy egyebek fognak minket megkülönböztetni másoktól, hanem a Szent Szellem pecsétje, ami maga a feltámadás ereje aki már ezzel elválasztotta azokat ettől a pusztulásra itélt világtól, akik részesei Isten tervének és életének.

 Ez lesz az utolsó esemény földi életükben ebben a házvezetésben vagy a gyülekezet házépítésben, ami azonnal meg is szűnik. A feltámadás és elragadtatásuk gyökeresen meg fogja változtatni a földi kormányzat politikai vonalát, hiszen már nem fogja gátolni őket az aki ma gátolja, a Szent Szellem, szabad kezet kap az antikrisztus és a pogányok idejének végével, ami komoly előjel számukra, kezdetét veszi az Izrael maradékának az üldöztetése. A Sátán korszakokon keresztül megpróbálta megfosztani a szentek reményét és vigasztalását az elragadtatásban, és nagyon sikeres volt ebben. Annyira sok tézis és tanítás létezik a mai keresztények elragadtatásáról, hogy a szegény lelkek kétségbeesnek, ha erre gondolnak. Ahelyett, hogy élveznék a vigasztalás örömét és vigasztalnák egymást, sokan elcsüggednek és összezavarodnak.

De kedves és az Úr által szeretett olvasó, kevésbé hallgass az emberek hangjára és véleményére ezzel kapcsolatban, és komolyabban és figyelmesebben olvassuk el az apostolok levelében nekünk ÍRATOTT szavakat, amelyek Isten tanítását képviselik ebben a kérdésben. Az Úr minden bizonnyal beteljesíti mindazt, amit az apostolokon keresztül mondott. Azok pedig, akik torz vagy szándékosan hamis információkat közvetítettek az Igazság bármely kérdésében, teljes mértékben megtapasztalják szavainak erejét. Isten csapásokkal sújtja azokat… azokkal a csapásokkal amik a Jelenések könyvében ki vannak jelentve.."ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből, és a szent városból, és azokból, amik e könyvben megírattak. ” (Jel. 22.18.19). Ez különösen és elsősorban az Úr Jézus visszatérésének és a szentek elragadtatásának kérdésére vonatkozik. Mindazok a keresztény hitvallók, akik gyakorlati közösségben éltek az apostolokkal (1János 1:3), vagyis akik hallgatták őket (4:6) és beteljesítették az általuk bemutatott tanítást, EGY sorson fognak osztozni velük.

 

 (Folytatás következik).

Jézus Krisztus Isten?

 

Jézus Krisztus Isten?

 

"Jézus Krisztus kijelentése, amelyet Isten adott neki, hogy megmutassa szolgáinak, minek kell hamarosan megtörténnie, ő pedig angyala által elküldte azt, és megjelentette szolgájának, Jánosnak, aki bizonyságot tett Isten beszédéről és Jézus Krisztus bizonyságtételéről, mindenről, amit látott".( Jelenések 1,-1,2).

".... És láttam, íme, egy fehér felhő, és a felhőn ült valaki, az Emberfiához hasonló, a fején aranykorona és kezében éles sarló volt. Egy másik angyal jött ki a templomból, és hangosan kiáltott annak, aki a felhőn ült: Ereszd neki a sarlódat, és arass, eljött az aratás órája, mert megérett a föld aratnivalója! A felhőn ülő a földre vetette sarlóját, és learatta a földet". (Jel.14,-14,15,16).

"Ezt mondja, aki ezekről bizonyságot tesz: Bizony hamar eljövök. Ámen, jöjj, Uram, Jézus!". (Jelenések 22:20)

Ez a három rész a Jelenések könyvéből származik, némi alapot jelentenek számunkra az elmélkedéshez. Lehetetlen ebben a cikkben az összes igazságot lefedni, mert a téma végtelen de ugyanakkor sürgető. Miért sürgető, mert az Úr közel, és meggyőződésem szerint egy hívőnek már most kell tudnia, hogy ki és mi vár rá a jövőben. Ez a téma mély komolyságot igényel, hiszen Urunk Jézus Krisztus dicső személyéről a mi Teremtő, Megváltó Istenünkről esik szó. Amikor erre irányul a gondolatunk, mély alázattal kell hozzáállni, nem valami juhpásztorról beszélünk, hanem a Mindenható Istenről.

A minap hallottam egy ismert ige hirdetőtől, hogy Isten három személy egy tökéletes harmóniában egy gondolattal de mégis három személyiséggel. Ő a szentháromság hívei táborát gyarapítja. Én nem szállok vitába ebben a témában. Kezdettől fogva hiszem, hogy egy az Isten egy személyben. 

Ma elutasítjuk a cinizmust, és csak Isten Igéjéhez fordulunk. Hiszen mindenki mondhatja, hogy neki minden világos, miért kell ezzel foglalkozni. De olyannyira megosztó ez az Istenismeret köztünk, mindenféle nézeteltérés, hogy néha a hívők ezen az alapon abbahagyják a kommunikációt egymással. Ez komoly, mert becsteleníti az Urat.

Mit jelent az "axióma" szó? egy elkészült elméleti szakdolgozat nem képezi további elemzés tárgyát. De nyilván a gyakorlatban különböző fogalmak léteznek Jézus Krisztus személyéről, ez nem csak vita tárgya, hanem sokan megoszlanak egy életre, sőt, a hívők akik szeretik Istent, legalábbis ezt mondják, nem jutnak konszenzusra. Egyes prédikátorok esetében a prédikáció természete, „így és nem másként” azt sugallja, hogy az Ő gondolatai helyesebbek, mint más gondolatok, pont. De igyekszünk nem emberektől származó következtetéseket levonni.

Sokszor hallani, hogy Jézus Krisztus az egyetlen Isten, és nincs más Isten. Monolit, magában foglalja az Atya és a Szent Szellem teljességét? Ez azt jelenti, hogy az Atya, aki elhagyta a mennyet, elküldte saját magát, foganta magát, maga halt meg a feszületen, és feltámasztotta magát. Tehát az evangéliumokba így kellett volna megírni, ha emberi logikával akarunk érvelni. De hála a Mindenható Istennek ez nem ilyen egyszerű! A Szent Szellem nyelve más, és szavainak egyértelműen felismerhető jellemvonásai vannak. A Szentírás megerősíti, hogy Jézus Krisztus az igaz Isten, és ez így van. De ellentmondhatunk-e Isten Szellemének, ha azt mondjuk, hogy Isten nevét, Jézus Krisztust névként ismerték, mindvégig? Testben volt, amikor megjelent néhány embernek az ókorban? Milyen Isten volt Ő? Soha senki nem látta Istent, mert Isten Szellem, de ki jelent meg az embereknek, még azelőtt, amikor még nem vette fel a szolga alakját, és olyan lett, mint az ember? Néha elfelejtjük hogy az ember Isten képére és hasonlatosságára teremtetett. Ha egy személyt és képmását az örökkévalóságból vették, Isten szándéka szerint, akkor ez a kép nem a világ teremtésétől, hanem a világ teremtése előtt létezett, ami azt jelenti, hogy örökké volt is lesz. "Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő kezdetben Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött."  „Az Ige testté lett, és közöttünk lakozott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal.” (János 1:14).

 Isten csodálatos megjelenése a testben, a jámborság misztériuma, amely egy ideig rejtve volt. De Isten emberi testben jelent meg, ez Isten emberszeretetének megnyilvánulásának csodája, mert így is van megírva, hogy megjelent Isten emberszeretete. Hogyan jelenhet meg egy szent Isten, ha nem testben? Ez egy fátyol a hús, eltakarta Isten dicsőségét, mert a bűnös ember nem nézheti Isten mennyei dicsőségét, az ember látta Istent húsvér formájában, de még abban a nem megdicsőült testben.  De még a feltámadása után sem olyannak látták őt a tanítványok, amilyennek látta János a Jelenések könyvében, mert mint Isten nem ment fel az Atyához. Ezt úgy értem, hogy még nem foglalta el az Istennek való helyét az Atya jobbján. A jobb szó nem jobbkézt jelent. Hanem a jobbik oldalán, a győztesnek járó jobbik oldalt. A tanítványok látták a feltámadt Messiásukat, de olyannak látták mint Emberfiát. Krisztus áldozata által a fátyol megszakadt a templomban, és a hívő most beléphet a Szentek Szentjébe, és láthatja Krisztus dicsőségét, ez adatott a szellemi látással, amit hitnek nevez a Szentírás. 

A kegyelem jelenlegi idejéről beszélünk, amelyben hála Istennek most élünk. De még nincs megdicsőült testünk, és a saját szemünkkel sem láthatjuk Krisztus mennyei dicsőségét. Krisztus haláláról és feltámadásáról szóló bizonyságtétel olyan erővel jelent meg, hogy a halottak közül sokan feltámadtak. És Jézus, ismét nagy hangon kiáltva, kilehelte lelket.  És íme, ketté szakadt a fátyol a templomban, tetőtől talpig, és a föld megremegett, a kövek meghasadtak, és a sírok megnyíltak. Sok elaludt szent teste feltámadt, és feltámadása után a sírokból kilépve bementek a szent városba, és sokaknak megjelentek. (Máté 27:50-53).

A Jelenések könyvében nem találjuk Jézus névvel kapcsolatban a jövőbeni ítéleteket, ha igen, akkor a földi jelen vagy az eljövendő időhöz kötődik. A mindenható Istennek nincs neve, Ő Van Létező JHVH, a különböző nevét bizonyos idők és események tárják fel vagy kapcsolják össze személyével. Az olvasó, aki tanulmányozza a Bibliát, a Jelenések könyvét, azt tapasztalhatja, hogy Jézus Krisztus nevét csak akkor említik, ha kegyelemről van szó, és amikor az övéire utalnak. Igen, elolvashatod és megtalálhatod Jézus, Joshua nevét a Jelenések könyvében, de ha az Ő jövőbeli eljöveteléről van szó, akkor így van megírva: "Én vagyok az Alfa és az Ómega (a kezdet és a vég), ezt mondja az Úr, az Isten, aki van, aki volt, és aki eljövendő, a Mindenható.". De a Gyülekezet korszaka után, de már a Jelenések 2. és 3. fejezetben sem szerepel az Ő neve. Valószínűleg úgy jelenik meg, "mint az Emberfia": "Megfordultam azért, hogy lássam a hangot, amely velem beszélt, és amint megfordultam, hét arany gyertyatartót láttam, és a gyertyatartók között az Emberfiához hasonlót, aki bokáig érő ruhában volt, mellénél aranyövvel körülövezve.". János apostol, mint senki más ismerte Urát, aki mindvégig szerette őt, földi élete során és feltámadása után is. De az történt, hogy amikor meglátta, nem szólította nevén. Ennek egyetlen oka van, hogy a jövő eseményei Isten Szelleme tollával vannak leírva, hatalma, ítéletéhez kötve, ahol Ő már nem a tőle kiáramló kegyelem személyét látta János, hanem Isten képét. És itt teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy azt akit  látott János az Atyát látta. Még a földön is ezt mondta Fülöpnek, aki engem látott az Atyát látta.  Nincs semmi kétség afelől, hogy a Messiás ember képében jött a földre, az emberekhez. De az ember az Ő képére volt teremtve. Amikor a kegyelem idői elmúltak, a mennyben Isten Fiának dicsőségét látjuk Bárányként, és ez örökké megmarad. De mi úgy látjuk Őt, mint a győztest, aki Atyja trónján ül, nem mellette. "Aki győz, megadom annak, hogy velem együtt üljön az én trónomon, amint én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az ő trónján." (Jelenések 3:21). Érezzük a különbséget a trónok között? Úgy tűnik számomra, hogy soha nem fogunk helyet foglalni Isten trónján, erre még gondolni sem lenne szabad. Ez a kiváltság csak Istennek adatik meg. Érdekes gondolat, mert aki győz, az az Ő trónján foglal helyet, de mikor és meddig? Az idő rövidsége miatt nem időzhetünk el ezen a gondolaton. 

 A Jelenések könyvében már nem találkozunk az Atya Istennek tulajdonított nevével. 

 Most egy nagyon komoly kijelentést fogok idézni az alábbiakban. Ami a fenti gondolatokhoz hozzátennék, hogy a szentháromság tanát hirdetők, nem fogják fel Isten hamis ismeretük következményét. Pedig az annak a jele, hogy túlmennek Krisztus tanításán, egy szóval se említi és nem is utal arra Krisztus, hogy Istennek három személyisége lenne, az Atya a Fiú és a Szent Szellem, egy Isten, nem három hiposztázis, személyiség, mert egy személynek arca is kell hogy legyen, tehát három arcnak kellene megjelennie. Az Atyát se a Szent Szellemet nem látja senki, csakis Joshua Messiás jelentette ki. És akit látunk a Jelenések könyvében, az Szent Isten, SZENT jelzővel megáldva.

"Azonnal elragadtattam lélekben, és íme, egy trón állt a mennyben, és a trónon ült valaki. Az ott ülő tekintete hasonló volt a jáspishoz és a karneolhoz, és a trón körül szivárvány volt, látszatra olyan, mint a smaragd. A trón körül huszonnégy trón volt, és a trónokon huszonnégy, fehér ruhába öltözött vén ült, a fejükön aranykoronával…..Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, aki van, és aki eljövendő! És amikor az élőlények dicsőséget, tisztességet és hálát adnak annak, aki a trónon ül, annak, aki örökkön-örökké él, leborul a huszonnégy vén a trónon ülő előtt, és imádja azt, aki örökkön-örökké él, és koronáikat a trón elé teszik, és azt mondják: Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztesség és erő, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratod által lett és teremtetett". (Jelenések 4 rész).

 

2Jn:1:9

Aki túlmegy a Krisztus tanításán, és nem marad abban, annak nincs Istene, aki megmarad az ő tanításában, azé az Atya is, és a Fiú is.

Meggazdagodni akarók.

 

Meggazdagodni akarók. 

" Akik ellenben meg akarnak gazdagodni, kísértésbe, tőrbe, és sok értelmetlen és káros kívánságba esnek. Az ilyenek az embereket a veszedelem és pusztulás mélységébe taszítják. Mert az összes gonosz dolgok gyökere a pénz kedvelése. Némelyek, mikor ez után futottak, eltévelyedtek a hittől, és sokféle kínnal szúrták át magukat.(Tim 6-9,10).

 Az Úrtól mindig megkapjuk a szükséges utasításokat. Ő szeretetével arra tanít minket, tanitványaikat, hogy ne csak úgy éljünk, hogy Istennek tetszünk, hanem azért is, hogy örömünk legyen ebben a világban. Mert az igazságnak való engedelmesség megszabadít minket a lélek és a test minden szennyétől, a bűntől, és örömet okoz lelkünkben, ha megszabadulunk tőle, mert ez minden utasítás célja. A felszabadulás eredménye, hogy a lélek képes legyen dicsőíteni az Atyaistent és Jézus Krisztust. A világi lelkiállapota arra késztette Lótot, hogy letelepedjen a bűnös Szodoma szennyezettsége közepette. A hit soha nem vezet oda; egy szellemi hangolt elme soha nem menne oda; annak ellenére, hogy a Szentírás szerint Lót „igaz lélek” volt (lásd 2 Péter 2-7,8). ( mi őt elítélnénk a helyzete miatt, de Isten mélyen lát a szívekbe). De e világ szerelme úgy hozta, hogy eleinte „választott”, majd „kiterítette sátrait”, végül „Szodoma kapujában ült”. Szodomában gyökeret vert. Eddig jól ment neki, de a megpróbáltatások ideje azt mutatta, hogy nem a megfelelő választás volt. Micsoda sorsot választott! Valóban egy meghasadt medence volt, amely nem tartja a vizet – egy törött vessző, amely átszúrta a kezét. És ezért milyen jó, ha megengedjük Istennek, hogy minden utunkat igazgassa, rendbe tegye, rábízva azokat, mert Ő mindent kész és el tud intézni – válasszuk meg utunkat az Ő csalhatatlan bölcsessége és határtalan szeretete szerint! Lót kétségtelenül úgy gondolta, hogy azzal, hogy Sodomába költözött, jót tett magának és családjának. De a későbbi események megmutatták, hogy tévedett. Egy hang különös fontossággal szól a fülünkben – egy hang, amely azt üzeni, hogy ne engedjünk a világi szellem olykor felbukkanó megnyilvánulásának: „Pénzkedveléstől mentes legyen életetek forgása, elégedjetek meg azzal, amitek van, hiszen Isten maga mondta: "Nem mondok le rólad, sem el nem hagylak téged." ” (Zsid 13-5). Áldott sors! Ha Lót elégedett lett volna azzal amije volt, soha nem választotta volna a gazdag, vízzel permetezett Szodoma környékét. De sokan mondhatják – hát Szodomában élt, és Isten mégis megmentette a pusztulástól. Ez kétségtelenül igaz. De választásának következményei semmiképpen sem nevezhető áldottnak. Hitehagyásunk miatt az utókor szenved, azok, akiknek örökölniük kellett volna az áldásokat. És tudjuk utólag, hogy Lót vérfertőzés által, nemzet leszármazottakat lányai révén, akik aztán a moabita nép Izraeltől elkülönűltek lettek. Ez a bűnös törvényszegés, még ha bódult állapotában is cselekedet, megmutatja, milyen következményekkel jár, ha a család és a gyülekezetekben milyen szellemiséggel élünk, különösen akkor, ha előkelő helyen, gyülekezeti vezetők vagyunk. Nem tudatosan (mert Lót részeg volt) hanem szellemi bódultságban, termeljük a vallásos világi keresztényeket, illetve nem Krisztus szegénységét választjuk aki otthagyva mennyei dicsőségét kiüresedett érettünk, hogy gazdagok legyünk őbenne. Ha nem ezt az utat választva, megsokasodnak a hűtlenség a bűn következményeivel, mert az eredmény az anyagi áldás vonzó és megtévesztő lehet. A gazdag, világi gondolkodású keresztények sikere, akik maguknak élnek, esetleg a jövedelmük tizedét aldozzák, megtévesztő példa lehet a fiatal lelkek számára. Van egy olyan vélemény, hogy a pénzhez ragaszkodó lelkész nem szolgálhat a gyülekezetben (azokra gondolok, akik igével szolgálnak, nem tanácsos pénzkezelőnek lenni a gyülekezetben), mert ha a hivatása Isten igehirdetése, szolgáljanak a saját eszközeikkel, ahogy azt Pál apostol tette, nem volt terhére senkinek. De ennek a gondolatnak vannak mélyebb következményei, ez a szektáns gondolkodás, ami a saját meggyőződésünk elfogadása az a közeli rokoni ego szeretete. Korlátolt szemlélet, ami elhatárolja magát  a Szent Szellem szabad áramlását a szívünkben.

Néha azon tűnődünk, miért vágynak meggazdagodni olykor hidegen racionális, világi szellemű gyermekeink. Azért hagyják el az gyülekezeteket, mert nem azt tapasztalják amit Isten szavában véltek felfedezni, nem találták meg az Atya szeretetét a közösségben. De lehet, hogy ezáltal nem találták  meg az élő igét agyakorlatban, és gyakran a Krisztus ellenségeivé válnak.  Lótól származtak a moábiták, akik Izrael ellenségei lettek. Még ha igaz, üdvözült lelkek vagyunk is, ez nem jelenti azt, hogy evilági elvek szerint gondolkodhatunk és cselekedhetünk, hiszen Isten erejét ismerve biztosak vagyunk üdvösségünkben, ez még nem jelent biztonságot. Isten kegyelme képes megtartani a lelkeket, és megőrizni magát sértetlenül az örök életre. De a gazdagság szeretete, az egy veszélyes út, mert elveszíthetjük a bizalmat és a kétely uralkodhat bennünk, és csak Isten irgalma dönthet a sorsunkról, de ez kétségtelenül veszélyes út. Előttünk nem lesz ismeretes a hovatartozásunk, állandó kételyek merülnek fel, csak akkor lesz világos, ha  kiderül, hogy az Ő kegyelmi döntése  mentett meg az örök haláltól. Az Úr azt akarja, hogy már itt ezen a számunkra idegen környezetben éljünk gazdagon Isten mérhetetlen bölcsességében. 

A Szentírás nem azt mondja, hogy mindannyiunknak szegénynek kell lennünk, ez nem lenne igaz, ugyanis a jómódú embereket felhasználja mások segítségére, de a gazdagsághoz több kegyelem szükséges az Úrtól, mert sok a kísértés benne. Gazdagnak lenni az eszközökben, és koldusnak maradni, valóban ez a boldogság. Az igazságtalan gazdagság, ha egy körültekintő sáfár kezében van, nem árt a léleknek és másoknak, hanem éppen ellenkezőleg, áldás lehet a rászorulók számára. Ha nem lennének ilyen testvérek, nem lennének ingyenes Bibliák a FÁK-nak, sem Dél-Amerikának, sem Afrikának, sem a harmadik világ más országainak. Ma már minden otthonban az ilyen országok házaiban, egy vagy több Bibliát ingyen osztogatnak (egy Biblia önköltségi ára, egyszerű formátumban, a kiadónál kb. 15-20 euróba kerül harminc évvel ezelőtt, nem számítva a szállítási és vámköltségeket.) 

 A HIT HÁROM OLDALA . 

 1 Thess. 1-9,10 a hit három olyan aspektusát sorolja fel, amelyekről az újonnan megtért thesszalonikaiak tanúskodnak, nevezetesen;

 1) Istenhez fordultak a bálványoktól; 

2) Az élő és igaz Isten szolgálata;

 3) Várják a mennyből az Ő Fiát. Igen, mindannyian próbára tehetjük magunkat, ebből a szempontból? Ha e három oldal közül csak egy hiányzik belőlünk, akkor máris fogyatékosak vagyunk a hitünkben. Ennek a fogyatékosságnak az előzménye, hogy a fejlődésünk kezdettől fogva nem volt normális, vagy valamilyen fejlődési szakaszban válságba kerültünk. Mielőtt megtértünk Istenhez, mindegyikünknek megvolt a maga bálványa. Természetesen ezek nem fa, kő vagy hasonló szobrok voltak (bár ez sem kizárt), hanem ezek a bálványok uralták a szívünket azon a helyen, ahol Istennek kellett volna ülnie a trónon! Rájuk, ezekre a bálványokra irányultak törekvéseink, hajlamaink, időnk, erőnk és minden élet ritmusunk.  Egyeseknek bálványa volt a sport, az utazás, a filmek, a tévézés, a különböző élvezetek hajszolása, a politika és egyebek.  Mindezek felett a fő bálvány ült a trónon – a hatalmas „én, ego”, amelyet naponta imádtunk! Amikor Isten Igéje behatolt a szívünkbe, amikor fénye megvilágította lelkiismeretünket és feltárta életünket, amikor az evangélium megvilágosította elménket és felöltöztük Jézus Krisztust, akkor Istenhez fordultunk. Egy körülményt azonban hangsúlyozzunk: a thesszalonikaiak elfordultak a bálványimádástól és Istenhez fordultak. Ez nyilvánvaló és konkrét cselekedet. Ha nem lesz ilyen nyilvánvaló abszolút törés a szívünkben azokkal a bálványokkal, amelyek uralnak bennünket, akkor a fejlődés megtorpan, és sokáig anyatejes csecsemők maradunk, akik alkalmatlanok Isten szolgálatára, és ez mindaddig így lesz, amíg könyörtelenül és visszavonhatatlanul elpusztítjuk a még fennmaradt bálványokat magunkban és a gyakorlatban is. Erre azok is hivatottak, akik – mint valaki jogosan megjegyezte – megtérésük okán elutasították „a világot teljesen”, de idővel újra elfogadták „a világot részben”. Nem lehet győztes lelki életet élni, ha a saját „én” legfontosabb bálványa még mindig a lélek bugyraiban rejtőzik! Vesd vissza a saját "én"-edet! Béke és öröm, minden lelki egészségünk ezen múlik! Tégy úgy, mint Jákob, aki eltökélten és határozottan fellázadt a bálványok ellen, amelyeket oly sokáig tűrt házában! „…Átadák azért Jákóbnak mind az idegen isteneket, kik nálok valának, és füleikből a függőket, és elásá azokat Jákób a cserfa alatt, mely Sekhem mellett vala.” (1Móz 35-4). Aztán elment Bételbe (Isten házába), hogy ott oltárt építsen Istennek, és csak Őt szolgálja. Tudd határozottan, hogy a legkisebb bálványt sem fogod tudni elrejteni Isten elől, egyetlen értéktelen bálványt sem! Mert meg van írva: "A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve.." (Példabeszédek 15-11).

Ha Isten azt mondja, hogy a pénz szerelme az minden rossznak a gyökere, akkor ez igaz, és ezzel megvizsgálhatjuk honnan erednek a bálványaink egészen a gyökerétől fogva.

 Isten annyira szeret, hogy meg akar szabadítani ettől az átoktól, hogy ne okozzon fájdalmat nekünk a vagyon szeretetének következményei. Újból idézem az idevágó igét.

 

I. Timóteus levél:6:10

Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal.