4Ezra.7 (első része)
[1] Amikor befejeztem e szavak szólását, az angyal, aki előző este elküldetett hozzám, ismét eljött,
[2] és mondta nekem, „Kelj fel, Ezsdrás, és hallgasd a szavakat, amelyeket elbeszélni jöttem."
[3] Mondtam, „Beszélj, uram." És ő mondta, „Van egy tenger, amely nagy szélességű, tágas és hatalmas,
[4] de bejárata egy keskeny résznél van, amely olyan, akár egy folyó.
[5] Ha tehát bárki el akarja érni a tengert, hogy lássa vagy hajózzon rajta, hogyan juthatna a tágas részre anélkül, hogy keresztülmenne a keskeny részen?
[6] Másik példa: Van egy város, amely síkságon épült, és telve van minden jó dologgal;
[7] de a bejárata szűk és egy meredek helyen található, ahol tűz van jobbkéz felől és mély vizek a baloldalon;
[8] és egyetlen ösvény vezet csak át köztük, vagyis a tűz és a víz között, így egyszerre csak egy ember mehet azon.
[9] Ha most ez a város örökségül adatik egy embernek, hogyan fog az örökös hozzájutni örökségéhez, anélkül, hogy átmenne a veszélyek között, melyek előtte állnak?"
[10] És mondtam, „Sehogy, uram." És ő mondta nekem, „Így van az Izrael osztályrészével is.
[11] Mert én kedvükért alkottam a világot, és amikor Ádám áthágta rendeletemet, ítélet alá került ami teremtetett.
[12] És így ennek a világnak a bejáratai szűkek és bánattal teliek és fáradságosak; kevés van belőle és gonosz az, telve veszéllyel és sok viszontagsággal.
[13] De a nagyszerűbb világ bejáratai szélesek és biztonságosak, és igazán megtermik a halhatatlanság gyümölcsét.
[14] Ezért hacsak az élők keresztül nem mennek a nehézségek és hiábavalóságok megtapasztalásán, soha nem kaphatják meg azokat a dolgokat, amelyek elő vannak készítve számukra.
[15] És most miért vagy zaklatott, látván, hogy pusztulás a sorsod? És miért vagy megrendülve, látva, hogy halandó vagy?
[16] És miért nem azon töröd a fejed, ami eljövendő, ahelyett, ami jelenvaló?"
[17] Akkor válaszoltam és mondtam, „Ó legfelsőbb Úr, lásd, te elrendelted a te törvényedben, hogy az igazak öröklik ezeket a dolgokat, és az istentelenek elpusztulnak.
[18] Ezért az igazak elviselnek nehéz körülményeket is, miközben jobb időkben reménykednek; de azok, akik gonoszul cselekednek, megszenvedik a nehézségeket és nem fognak jobb időket látni."
[19] És mondta nekem, „Nem vagy te jobb bíró, mint Isten, vagy bölcsebb a Magasságosnál!
[20] Hadd pusztuljon el sok a mostani élők közül, inkább, mint hogy az Isten törvényét, mely elébük adatott, semmibe vegyék!
[21] Mert Isten szigorúan megparancsolta azoknak, akik a világba jöttek, amikor jöttek, hogy mit tegyenek azért, hogy életük legyen, és mire figyeljenek, hogy elkerüljék a büntetést.
[22] Azonban ők nem voltak engedelmesek, és ellene szóltak; hiábavaló gondolatokat eszeltek ki maguknak,
[23] és gonosz csalásokat tűztek ki célul maguknak; még azt is kijelentették, hogy a Magasságos nem létezik, és figyelmen kívül hagyták útjait!
[24] Megvetették az ő törvényét, és megtagadták szövetségét; hűtlenek voltak rendeléseihez, és nem vitték véghez az ő munkáját.
[25] Ezért, Ezsdrás, az üres dolgok az üreseké, és a teli dolgok a teljeseké.
[26] Mert lásd, eljön az idő, amikor a jelek, amelyeket előre megmondtam neked, megtörténnek, és a város, amely most nem látható, megjelenik majd, és a föld, amely most el van rejtve, feltárul majd.
[27] És mindazok, akik megszabadíttattak a bajokból, amelyeket előre megmondtam, látják majd az én csodáimat.
[28] Mert az én fiam, a Messiás, megjelenik az övéivel, és akik megmaradnak, (négy)száz évig örvendeznek majd.
[29] És ezután az én fiam, a Messiás, meghal majd, és mindazok, akikben emberi lélekzet van.
[30] És a világon visszaállíttatik az eredeti (ősi) csendesség hét napig, ahogy az első kezdetkor volt; és senki sem marad meg.
[31] És a hét nap után a világ, amely még nincs ébren, felköltetik, és ami megromolhat, elpusztul majd.
[32] És a föld kiadja majd azokat, akik benne alszanak, és a por is azokat, akik csendesen nyugszanak benne; és a kamrák kiadják a lelkeket, amelyeket rájuk bíztak.
[33] És a Magasságos megjelenik majd az ítélőszékben, és a könyörület eltávozik és a türelem visszavonul;
[34] és csak az ítélet marad, az igazság megáll, és a hűségesség megerősödik.
[35] És kárpótlás következik majd, és a jutalom szemmel láthatóan megnyilvánul; az igazságos cselekedetek felébrednek, és az igaztalan tettek sem alszanak majd.
[36] Akkor megjelenik a kínok szakadéka, és szemben vele lesz a nyugalom helye; és a pokol kemencéje megnyittatik, és szemben vele az öröm paradicsoma.
[37] Akkor a Magasságos így szól a nemzetekhez, amelyek feltámasztattak a halálból, 'Nézzetek ide, és lássátok, kit tagadtatok meg, kit nem szolgáltatok, kinek a parancsolatait vettétek semmibe!
[38] Nézzetek erre az oldalra és a másikra; itt gyönyörűség és nyugalom van, ott pedig tűz és kínok!' Így beszél majd hozzájuk az ítélet napján --
[39] amelynek nem lesz napja, sem holdja sem csillagai,
[40] sem felhő, sem mennydörgés, sem villám, sem szél, sem víz, sem levegő, sem sötétség vagy este vagy reggel,
[41] sem nyár, sem tavasz vagy hőség, sem tél vagy fagy és hideg és zúzmara, sem eső sem pára,[42] sem dél vagy éjjel, sem hajnal vagy ragyogás vagy fényesség vagy fény, hanem csak a Magasságos dicsőségének ragyogása, amelynél mindenek megláthatják, mi lett elkészítve számukra.
[43] Mert nagyjából egy év-hétig fog ez tartani.
[44] Ez az én ítéletem és annak előírt rendje; és egyedül neked mutattam meg ezeket."
[45] Válaszoltam és mondtam, „Ó legfelsőbb Úr, eddig is ezt mondtam, és most is ezt mondom: Áldottak, akik életben vannak és megtartják a te parancsolataidat!
[46] De mi lesz azokkal, akikért imádkoztam? Mert kicsoda nem vétkezett az élők közül, és kicsoda nem szegte meg szövetségedet az emberek közül?
[47] És most azt látom, hogy az eljövendő világ gyönyörűséget fog hozni egy kevésnek, de sokaknak kínokat.
[48] Mert gonosz szív növekedett fel bennünk, amely elidegenített minket Istentől, és romlásba vitt minket és a halál útjára vezetett bennünket, és a kárhozat ösvényét hozta elénk, és messzire eltávolított bennünket az élettől – és nem csak néhányunkat, hanem majdnem mindeneket, akik csak teremtettek!"
[49] Ő válaszolt és mondta, „Figyelj rám, Ezsdrás, és én tanítalak téged, és figyelmeztetlek ismét.
[50] Mert ez okból a Magasságos nem egy, hanem két világot teremtett.
[51] Mert te azt mondod, hogy az igazak nincsenek sokan, hanem kevesen, míg az istentelenek hemzsegnek, halld hát a magyarázatát ennek a dolognak.
[52] „Ha csak egy kevés értékes köved van, közéjük keversz-e ólmot és agyagot?"
[53] Mondtam, „Uram, hogy tenném?"
[54] És mondta nekem, „Nem csak ennyi, hanem kérdezd a földet és ő elmondja; hallgass rá és ő kijelenti neked.
[55] Mondd neki, 'Te aranyat és ezüstöt és rezet készítesz, és vasat, ólmot és agyagot is;
[56] de az ezüst gyakoribb az aranynál, és a réz az ezüstnél, a vas a réznél, az ólom a vasnál és az agyag az ólomnál.'
[57] Ítéld meg tehát, mely dolgok értékesebbek és kívánatosabbak, azok-e, amelyek gyakoriak, vagy azok, amelyek ritkák?"
[58] Mondtam, „Ó, legfelsőbb Úr, amiből bőven van az értéktelenebb, és ami ritka, az sokkal drágább."
[59] Ő válaszolt és mondta, „Fontold meg magadban ezt a gondolatot, mivel valóban, akinek nehezen szerzett dolga van, az jobban örvendezik, mint aki olyat birtokol, ami bőségesen kapható.
[60] Éppígy lesz az ítélet is, amelyet megígértem; mert örvendezni fogok a kevesek fölött, akik
megmentetnek, mert ők azok, akik által most uralkodik dicsőségem, és rajtuk keresztül megdicsőíttetik az én nevem.
[61] És nem fogok gyászolni azon sokaság miatt, akik elpusztulnak; mert ők most már olyanok, mint a köd, és hasonlatosak a lánghoz és a füsthöz – felgyújtatnak és elégnek, és eltöröltetnek."
[62] Én válaszoltam és mondtam, „Ó föld, mit is hoztál létre, ha az elme/lélek is porból készült úgy, ahogy a többi teremtett dolog!
[63] Mert jobb lett volna, ha maga a por meg sem születik, hogy így az elme/lélek se formálódhasson meg belőle.
[64] De most az elme/lélek velünk együtt növekszik, és így amiatt gyötrődünk, hogy elpusztulunk, és ezt tudjuk is.
[65] Hadd siránkozzon hát az emberi nemzetség, de a mezők vadjai örvendjenek; panaszkodjék minden megszületett, de a négylábú vadak és a nyájak örvendezzenek!
[66] Mert jobb soruk van nekik, mint nekünk; mert őket nem várja ítélet, és nem tudnak semmi büntetésről vagy megváltásról sem, amely az ő haláluk utánra ígértetett volna.
[67] Mert mi jó származik abból nekünk, ha megtartatunk életben, de kegyetlenül kínoztatunk?
[68] Mert mindenek, akik megszülettek, részt vesznek a gonoszságokban, és bűnökkel teljesek és rakva vannak vétkekkel.
[69] És hogyha nem kellene ítélet elé járulnunk halálunk után, az talán jobb volna nekünk."
[70] Ő válaszolt és mondta, „Amikor a Magasságos megalkotta a világot és Ádámot és mindazokat, akik tőle származtak, legelőször az ítéletet készítette elő, és azokat a dolgokat, melyek az ítélethez tartoznak.
[71] És most próbáld megérteni a saját szavaid által, hiszen te mondtad, hogy a lélek/elme együtt növekszik velünk.
[72] Mert ez okból kell a föld lakosainak kínoztatniuk, mivel, habár volt ismeretük, mégis bűnöket követtek el, és habár megkapták a parancsolatokat, nem tartották meg azokat, és habár birtokukban volt a törvény, hűtlenül bántak azzal, amit kaptak.
[73] Mit kell tehát mondaniuk majd az ítéletkor, avagy hogyan válaszolnak majd az utolsó időkben?
[74] Mert igen hosszú ideig volt a Magasságos türelemmel a föld lakosai iránt, és nem az ő kedvükért, hanem az idők miatt, amelyeket előre elrendelt!"
[75] Válaszoltam és mondtam, „Ha kedvet találtam előtted, ó Uram, mutasd meg ezt is a te szolgádnak: vajon halálunk után, azt követően, hogy kileheljük lelkünket, nyugalomban tartatunk-e, amíg eljön a teremtés megújulásának ideje, vagy azonnal kínoztatni fogunk?"
[76] Ő válaszolt és mondta, „Megmutatom neked ezt is, de ne társítsd magadat azokkal, akik megvetést hintettek, se ne számláld magad azok közé, akik kínoztatnak.
[77] Mert neked kincsed van munkáidból a Magasságos előtt; de ez nem lesz megmutatva neked a legutolsó időkig.
[78] Most, ami a halált illeti, így szól a tanítás: Amikor a döntő rendelet kijön a Magasságostól, hogy egy ember meghaljon, a szellem elhagyja a testet, hogy visszatérjen ahhoz, aki adta, és először is imádja a Magasságos dicsőségét.
[79] És ha ez egy azok közül, akik megvetést mutattak, és nem őrizték meg a Magasságos útját, és akik semmibe vették törvényét, és gyűlölték azokat, akik félik az Istent –
[80] az ilyen szellemek nem léphetnek be a lakóhelyre, hanem azonnal elmennek gyötrelmek közepette, örökké gyászolva és szomorúan, hét úton/módon.
[81] Az első mód, mert megvetették a Magasságos törvényét.
[82] A második mód, mert nem tudnak bűnbánatot gyakorolni, hogy élhessenek.
[83] A harmadik mód, hogy látni fogják majd a jutalmat, ami azoknak lett előkészítve, akik bíztak a Magasságos szövetségében.
[84] A negyedik mód, hogy át kell gondolják a gyötrelmet, amelyet saját maguknak okoztak az utolsó napokban.
[85] Az ötödik mód, hogy látniuk kell, ahogyan angyalok őrzik a többiek lakhelyét mélységes csendben.
[86] A hatodik mód, hogy látniuk kell, ahogy némelyikük belezuhan a kínokba.
[87] A hetedik mód rosszabb, mint az összes előzőleg említett, mert teljesen el kell pusztulniuk nagy zűrzavarban és felemésztődniük gyalázatban, és elsorvadniuk nagy félelemmel, amikor látják majd a Magasságos dicsőségét, aki előtt vétkeztek életük során, és aki előtt megítéltetnek az utolsó időkben.
[88] Ez pedig a rendeltetése azoknak, akik megőrizték a Magasságos útjait, amikor elválasztódnak halandó testüktől:
[89] Azalatt az idő alatt, amíg abban éltek, szorgalmasan szolgálták a Magasságost, és ellene álltak a veszélyeknek minden órában, hogy tökéletesen megőrizzék a Törvényadó törvényét.
[90] Ezért ez a róluk szóló tanítás:
[91] Először is látni fogják nagy örömmel annak a dicsőségét, aki magához veszi őket, és hét módon fognak megpihenni.
[92] Első rendben, mert nagy erőfeszítéssel igyekeztek legyőzni a gonosz gondolkodást, ami bennük volt, nehogy eltérítse őket az életből a halálba.
[93] Másodszor, mert látják a tanácstalanságot, amelyben az istentelenek lelkei tévelyegnek, és látják a büntetést, amely azokra vár.
[94] Harmadszor, látják a tanúságtételt, amelyet az, aki formálta őket, tud róluk, hogy életük során megtartották a törvényt, amely bizalommal adatott nekik.
[95] Negyedszer, megtapasztalják a nyugalmat, amelyet mostantól élvezhetnek, összegyűlnek kamráikban, és angyalok őrzik nyugalmukat teljes csendben, és a dicsőséget, amely az utolsó napokban vár rájuk.
[96] Ötödször, örvendeznek, hogy megmenekültek minden romlandó dologtól, és öröklik majd az
eljövendőket; és emellett látják a nehézségeket és gürcölést, amelyekből immár megszabadíttattak, és a végtelen szabadságot, amelyet megkapnak és élvezhetnek a halhatatlanságban.
[97] Hatodszor, megmutatják nekik, hogyan fog arcuk fényleni, akár a nap, és hogyan válnak majd olyanokká, mint a csillagok fénye, és romolhatatlanná válnak attól fogva.
[98] Hetedszer, és ez nagyszerűbb, mint az összes előbb felsoroltak, örvendeznek majd nagy bátorsággal, és bizonyosságuk lesz megtévesztések nélkül, és boldogok lesznek félelem nélkül, mert sietnek, hogy meglássák annak arcát, akit életükben szolgáltak, és akitől megkapják majd jutalmukat, amikor megdicsőíttetnek.
[99] Ez az igazak lelkeinek sorsa, ahogyan előre megmondatott; és az előbbi kínok várnak azokra, akik nem szívlelik meg ezeket."
[100] Válaszoltam és mondtam, „Lesz tehát idő hagyva a lelkeknek, miután elválasztatnak a testektől, hogy lássák mindezt, amit leírtál nekem?"
[101] Ő így szólt, „Szabadságuk lesz hét napig, hogy ez alatt a hét nap alatt láthassák azokat, amelyeket neked elmondtam, és ezután összegyűjtik őket a saját lakozóhelyükre."
[102] Válaszoltam és mondtam, „Ha kedvet találtam előtted, mutasd meg a te szolgádnak, hogy lesz tovább, vajon az ítélet napján az igazak közbenjárhatnak-e majd az istentelenekért, vagy esedezhetnek-e a Magasságoshoz értük,
[103] atyák a fiakért, fiak a szülőkért, testvér a testvérért, családtagok a rokonokért, vagy barátok a nekik kedvesekért."
[104] Válaszolt nekem és mondta, „Mivel kedves vagy előttem, ezt is megmutatom néked. Az ítélet napja meghatározó, és mindeneknek megnyilatkoztatja az igazság pecsétjét. Ahogyan az apa most sem küldi fiát, sem a fiú az apját, sem a gazda a szolgát, sem a barát a barátot, hogy betegeskedjék vagy aludjon, vagy egyen, vagy gyógyuljon őhelyette,
[105] éppígy nem fog senki másvalakiért imádkozni azon a napon, sem másra nem terheli a saját dolgát; mivel akkor mindenki a saját igazságosságát vagy igaztalanságát viseli majd."
( Szerkesztő: Ma van a kegyelem napja, hit az Isten Fiában van elrejtve a menekülés útja. “ De szoros
az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.” (Mt 7, 14)
