Isten Fia, Joshua Messiás.

 

Isten Fia, Joshua Messiás.

"Következőleg semmi kárhoztató ítélet nem szól azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak, mert a Krisztus Jézusban az élet Szellemének törvénye megszabadított téged a vétek és halál törvényétől. Amire ugyanis a törvénynek nem volt képessége, mert a hús erőtlenné tette, azt véghez vitte az Isten, mikor a húsban a vétket elítélte azzal, hogy a vétkes hús hasonmásában és a vétek miatt saját Fiát küldte el," ( Róma 8,-1,2,3).

 Azzal kezdeném, hogy a Biblia fordítások sokszor eltérnek egymástól, azért jó ha több nyelven és fordításban kutatjuk az írásokat. A Jézus Krisztus név már annyira gyakori, hogy már nem is figyelnek oda sokan a jelentésére. A görögösítet név már tulajdon névnek számít, de nem mindenhol. A görög fordításban ha névelő nincs a Jézus Krisztus előtt, akkor nem mint tulajdonnév hanem magát a jelentését tükrözi. Ez így van például Márk 1,-1-ben. De a nyelvek mássága a népek gondolkodása az anyanyelvüktől függ, vagyis abban a beágyazódásban gondolkodik. Ez évezredek során kialakult identitás, összefoglal egy egységet népcsoportok szerint. Az jó ha az ember több nyelvet ismer az anyanyelvén kívül. Ennek vannak árnyoldalai is, mert nehéz megérteni egy héber szöveget egy nem zsidónak. Azért a latin Biblia aramis, héber nyelvről lefordítása sok problémába ütközött. A legnagyobb probléma Isten nevei lefordítása. Most ezt csak azért kellett megemlítenem, mert a fenti idézetből fogok meríteni.

Jézus, ( Joshua) Józsué Jelentése: JHVH, Jahve megszabadít, Jahve üdvözít. Krisztus, eredetileg a héber מָשִׁיַח = fölkent (Messiás).

 Akkor a fenti ige jelentése így hangzik " Nincs tehát már semmi kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Messiás üdvözítőben vannak.". Nagyon lényeges szerintem, mert maga a helymeghatározás nem a névnek szerepe, mert itt nem a nevében vannak, hanem az Istentől felkent üdvözítőben vannak elrejtve a kárhoztató ítélettől védve,  azok ellen nincs ítélet akik Istenben kaptak menedéket. Nehogy azt gondoljuk, hogy a benne vagy vele egy és ugyanaz. De erről nem írok most. Most miért Istent írtam, mert a Fiú Istenben van a menedéke azoknak akik üdvözülnek a Messiás által. Nehogy mellékszállra fussunk, de csak mellékesen megjegyzem a szentháromság híveinek, hogy a pontatlan fordítások eredménye az, hogy Istent három személyre osszák, vagyis azt sugallják, hogy az Istennek van egy saját fia, aki egy második személy. A King Jons fordításban nem szerepel birtok név, saját fiam meghatározás. Most nem sorolom, hogy melyik fordításban a helyes, de az Újszövetség szó összefüggésében fel tudjuk fedezni, hogy mi a helyes, De a Károli fordítás is ellentmond magának. "Hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát. Aki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát, aki elküldte őt." ( János 5,-23). "Mert amiként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában:" (János 5,-26). De túlnyomórészt a fordítók nem írhatták másként, például: aki nem tiszteli a fiamat, vagy a fiamnak adtam életet. De, hogy még meggyőzőbb legyen: "Az pedig annak az akarata, aki elküldött engem, hogy mindaz, aki látja a Fiút és hisz ő benne, örök élete legyen; és én feltámasszam azt azt utolsó napon.". A Fiú testet öltött Isten. Miért fontos ezt hittel elfogadni? Azért, mert ebben rejlik, vagyis van kijelentve az ember iránti szeretete és egyben alázata Istennek a Fiúban. Senki nem gondolhatja azt, hogy a Mindenható Isten elé állhat abban a felmérhetetlen dicsőségben, megsemmisülés nélkül. Isten emésztő tűz, olyannyira szent, hogy még a nagyobb frekvenciájú, szellemileg magasabb szinten álló angyalok sem nézhetik őt. Soha nem látta senki Istent, nem is láthatja, ha csak Isten felmérhetetlen bölcsessége nem tette volna ezt lehetővé."Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelében van, az jelentette ki őt". Ez a Fiú, Emberfia, Isten húsba öltözött "vétkes hús hasonmásában". Ez a Fiú nem egy másik személy, ez maga az Isten ember képében. Ami képpen is az embert a maga képére teremtette. 

 Ez tette lehetővé, hogy az összes teremtés megláthatta Őt a Fiúban. De itt nem állhatunk meg, mert Isten nem elégedett meg azzal, hogy megmutatta magát égnek és földnek, hanem mindazokat akiket mint embereket dicsőség fiait magába zárta, akiket kiválasztott még a teremtés előtt az eljövendő ítélet elől. Mert Isten nem változik szentségében, ugyanolyan emésztő tűz amilyen a makulátlan szentsége. A kegyelem a törvényt nem semlegesíti, az élet törvénye nem a Mózes törvényével zárúl, hanem annak a szent rendje, a teremtésben, amit "kosmosnak" jelöli a görög nyelv. Ennek a rendnek törvénye szerint fogja ítélni a világ eme rend megrontóit. Ez nem az ökológiára vonatkozik, hanem a bűnös cselekedetekre és annak a pusztító eredményeire. Ettől az ítélettől még az anyag sem menekül meg, minden átváltozik, megsemmisül. A pokol a hades és akik ott vannak,  el lesznek ítélve a tüzes kénes tóba taszítva, ami már nem anyagi természetű emésztőgödör, hanem Isten szent örök ítélete a tisztátalan felett, ami a bűn megsemmisülése, Isten Szent önmagában, nem tűri a bűnt összeférhetetlen a szentségével. De van egy rossz hírem, ( vagy talán jó) hogy ebben a feneketlen tűzben a halál azokon fog uralkodni örökké, akiknek férgei nem pusztulnak el. Ez talán a szerető Isten kegyetlensége volna? Szerintem ahhoz, hogy ezt megértsük, figyelembe kell vennünk azt a tervet, amit már a teremtés előtt eldöntött. Egy új ember megteremtése, ami már nem ádámi földből való, hanem a Fiú hasonlatára változó szellemileg magasabb rendű az angyaloknál. "Az első ember földből való, földi; a második ember, az Úr, mennyből való. Amilyen ama földi, olyanok a földiek is; és amilyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is."(1Kor. 15,-47,48). De arról kevesett tudunk, hogy mi történt még a teremtés előtt, vagyis tudjuk, hogy angyalok léteztek még Ádám előtt. És hogy Lucifer arkangyal büszkesége folytán bűn született a szent mennyekben, ahonnan levolt taszítva a földre. Egyharmada az angyaloknak követték őt. De hogy kerül képbe az ember, arról én nem tudok sokat, de tudom, hogy Istennek a terve nem az a végcélja, hogy az ember egy közbenső állapotban maradjon. Ebben csak azt láthatjuk, hogy az eleve elrendelés szerint cselekszik. Vagyis már minden kész van, csak az embereknek itt a földön le kell futnia a kiválasztott utat. Véleményem szerint, ez csak arra jó, hogy megtanuljuk már itt a földön, hogy Isten nem zombikat akar magának, hanem egyéniségeket akik már itt a földön gazdagodnak Isten határtalan bölcsességével, s az örökkévalóságban végtelenűl fogja vezetni a dicsőség fiait titkaiba. De erről ennyit.

 A csoda a Fiúban rejlik. Minden ami a Fiún kívül van, az ítélet alatt van. "Akié a Fiú, azé az élet. Akinél nincs az Isten Fia, annak nincs élete."( 1János 5,- 12).

 Ami a nevét illeti, az üdvözítő Messiás, névelővel a Joshua JHVH. De tudjuk azt is, hogy Istennek nincs egy neve, vagyis mindig azon a néven szerepel a Bibliában, amilyen helyzethez viszonyúl. Kevesen tudják, hogy a Jahve az nem név, hanem jelző. Vagyis "vagyok", létezek. 

 Amikor Júdás elárulta az Urat, elvezette a katonákat hozzá, hogy fogják el, itt egy csodálatos jelenetet látunk. De csak egyre fókuszálok ami a témába vág. 

"Jézus, aki tudta mindazt, ami rá következik, előjött és megkérdezte őket: „Kit kerestek?” „A názáreti Jézust” – felelték azok -, mire azt mondta nekik: „Én vagyok.” Velük együtt ott állt Júdás is, aki őt elárulta. Amikor azt mondta nekik: „Én vagyok,” azok hátra hőköltek és földre estek. Újra megkérdezte hát őket: „Kit kerestek?” „A názáreti Jézust” – felelték azok.  „Megmondtam már, hogy én vagyok.."( János 18,- 4..8).

Itt kétszer mondja Joshua, hogy "én vagyok". De miért estek el a katonák a választ halva első esetben, a másodikban nem. Most mások kutatásaira hagyatkozok, egy ismerős biblia kutató szerint az első esetben Isten a szavában rejlő erejével mondta ki Jehova nevet " Én vagyok". Isten vagyok. A második esetben meg mint ember mondta ki én vagyok akit kerestek. Tehát számomra világos, hogy maga az Isten a Fiúban lakozott. 

 De hogy rövid legyek, az Isten nagytakarítást végez az univerzumban, megtisztítja azt a bűntől, de megvédi azokat, vagyis megmenti azokat, akik az Ő kegyelme által az örök életre hivatottak. És ezeket előbb a Fiúban rejti el az ítélet elől, utólag meg a Fiú hasonlatosságára változtatja az új teremtésben. 

 

 Kedves olvasó, ha úgy érzed, vagy már hiszed, hogy Isten kiválasztottja vagy a vele való örök életre, akkor ne félj Isten ítéletétől ami eljön erre a világra, mert aki hisz a Fiúban az ítéletre nem megy, mert a bűneidet már Isten elítélte a Fiúban, aki magára vette a te és az én bűneimet. Ha hiszel ebben, akkor már tudhatod, hogy kihez tartozol, és hogy cselekedeteid is előre meghatározott terv szerint valósul meg.. Tehát mindenkiben előbb utóbb tudatosul a hovatartozása. A keresztény igehírdetők ellenében mondom, hogy mindenki üdvözül akit Isten elválasztott ettől az ítéletre szánt világtól, ezt az üdvösséget nem lehet elveszíteni. Akinek van annak még hozzá adatik, akinek nincs attól elveszik azt is amije van. Egyszóval, nem lehet elveszíteni azt ami nincs, s azt se amit Isten magába zárt, tehát nem mi őrizzük ezt a drága kincset, ez letétben van Istennél. Ezért viseljük a Szent Szellem pecsétjét, aki megpecsételte az üdvözölteket, mint pásztor a juhait. Te csak higgy és ne félj!!!