Rendszeres olvasók

2022. július 14., csütörtök

Uram, mutasd meg nekünk az Atyát.

 

Uram, mutasd meg nekünk az Atyát.

 

"Monda neki Filep: Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és elég nekünk! Monda neki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? aki engem látott, látta az Atyát; mimódon mondod azért te: Mutasd meg nekünk az Atyát? Nem hiszed-e, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van? A beszédeket, amelyeket én mondok nektek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, aki énbennem lakik, ő cselekszi e dolgokat. Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van; ha pedig nem, magukért a cselekedetekért higgyetek nekem. Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz énbennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek. És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban".( János 14,- 8...13).

 Egyáltalán nem szeretném a szentháromság híveit meggyőzni, had beszéljen maga az ige. Amúgy is ez már túl tárgyalt téma, aki évek óta megvan győződve arról, hogy egy az Isten három személyiségben, azt meggyőzni nem lehet emberi sokszavúsággal. Engem az ige győzött meg, hogy nagy szavakat ne használjak és ne dicsekedjek. Hogy sok szálon ne fussunk, csak erre a fenti idézetre építjük a gondolatot. De ez egy egész Bibliát átfogó téma, főleg János apostol evangéliumában van kijelentve a Messiás, Jézus Krisztus mint Isten.

 A Filep kérése azt bizonyítja, hogy ő nem jutott még arra a felismerésre, hogy az Úr, ahogy azelőtt Tamás szólította, az maga a Mindenható Teremtő Isten. Az Úr megszólítás számukra nem ezt jelentette. Ahogy én értem, ők az úr megszólítást közönséges földön használt tiszteletet jelentet a Mesterük iránt. A fejezet kezdetén, igaz, hogy Jézus úgy fejezte ki magát, mintha két személyben kell hinniük. Idézem az első verset: "Ne rendüljön meg a szívetek! Higgyetek Istenben, én bennem is higgyetek!". Tehát, is is. Ha kiragadjuk ezt a részt a szöveg összefüggésből, a kontextusból, akkor csak az maradt hátra, hogy még megkeressük a harmadik hiposztázist, személyt, hogy a szentháromság teljes képe meglegyen. Meg is találhatjuk, mert az Úr maga mondta, hogy elküldi a Szent Szellemet a másik Vigasztalót, ha felmegy a mennybe feltámadása után. És így megvan a szentháromság teljes képe. De ez nálam nem jött be. 

De tovább haladva a gondolattal, Jézus még a Filep kérdése előtt megmondta a tanítványoknak, Tamás kérdésére így felelt: "Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csak rajtam keresztül". Itt megint csak úgy érthetjük, hogy Krisztus az út ami az Atyához vezet. Ami igaz is, de érthetetlen számukra, mert nem teljesen kifejező. Ha én is ott lettem volna közöttük, ugyanúgy nem értettem volna meg ezt a kijelentést, mert egy távolságról van szó, az útról amit meg kell tenni, hogy az Atyához érjünk. De ha figyelmesen megvizsgáljuk ezt a mondatot, akkor felfedezzük, hogy ez mégsem egy folyamat, hanem rámutat arra, hogy Ő az út, de az utolsó rész rávilágít, " csak rajtam keresztül". De ezt tudjuk, hogy Ő az ajtó, de csak rajta keresztül mehetünk az Atyához. Az már igaz is, hogy Krisztus követése foglalja magába az utat. A hetedik versben van egy kulcsfontosságú kijelentés: "Ha engem megismertetek volna, Atyámat is ismernétek. Mostantól fogva ismeritek és látjátok õt."  De mégis eddig érthetetlen, hogy is lesz egy a kettőből. Az Úr nem hagyja őket tudatlanságukban, és rátér egyenesen, hogy mindenki megértse, ezekkel a szavakkal. " Aki engem lát, látja az Atyát". De azt tudjuk, hogy ez a kijelentés még nem hozta meg a teljes ismeretet, mert még hiányzott a hit. Amit később szóvátett: " Nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok s az Atya énbennem?". Tamás akkor se hitte el, hogy a Messiás az maga az Isten. Neki ez nem volt elég, bizonyságot akart. Amit aztán meg is kapott az Úr feltámadása után. "Én Uram és én Istenem!", jelentette ki Tamás amikor meggyőződött róla, hogy az akit addig ismert, az Atya a Fiúban egyek voltak, csak hogy ő nem hitte el. De haladjunk tovább. 

"Higgyétek el nekem, hogy én az Atyában vagyok és az Atya énbennem. Ha nem, magukért a tettekért higgyetek". 

 A megtestesült Isten, ez az a nagy titok, addig amíg nem látjuk meg, addig érthetetlen lesz. És addig nem is érthetjük meg, mert ez egy nagy titok a halandó testi ember számára. 

 "Azért a világba bejövetelekor így szól: Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nékem",( Zsid 10,-5).

 Ha Pál apostol azt írja, hogy ez nagy titok, akkor az maradt hátra, hogy el kell hinnünk amit mond magáról az Úr.

 

I. Timóteus levél:3:16

És minden versengés nélkül nagy a kegyességnek eme titka: Isten megjelent testben, megigazíttatott lélekben, megláttatott az angyaloktól, hirdettetett a pogányok közt, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségbe.

Tehát így lesz kettőből egy. De mi van a harmadik isteni személlyel? Ha eddig ezt elhittük, hogy a kettő az mégiscsak egy, akkor már következésképpen már nem beszélhetünk harmadikról, legfeljebb másodikról. Most értünk ahhoz a ponthoz, hogy megismerjük Istent cselekedeteiben a Szelleme által. Direkt írtam Szelleme szót, mert a Szent Szellem vagy a Szentlélek az nem név, mert nevet csak annak adnak aki egy személy. 

 "Bizony, bizony azt mondom nektek, az, aki bennem hisz, ugyanazokat a munkákat fogja tenni, melyeket én teszek, sõt azoknál nagyobbakat fog tenni, mert én az Atyához megyek. S amit csak kérni fogtok az én nevemben, megteszem majd, hogy az Atya megdicsõüljön a Fiúban".

 Az Úr feltámadt a halottak közül, és most a dicsőségében elfoglalta a helyét az Atya jobbján. Csak kitérőnek mondom, hogy a szó, jobbján, jobb felől, nem mértani egységet jelent, és nem két trónt sem két személyt. 

 Aki hozzászokott a Biblia nyelvezetéhhez, annak könnyebb kiismeri magát a mondanivalójában, de ezt nem teheti, ha a Szent Szellem nincs vele és nem segíti őt felismerni, feltörni a kódokat. Ezért igérte meg az Úr hogy elküldi az igazság Szellemét.

 Most ugorjunk egyet, és idézek az Úr szavaiból: "S majd kérni fogom az Atyát és õ más Bátorítót fog adni nektek, hogy az örökké veletek legyen: Az igazság Szellemét, akit a világ nem képes befogadni, mert nem látja, s nem is ismeri õt, ti ellenben ismeritek õt, mert nálatok marad és bennetek lesz. Nem hagylak titeket árvákul, eljövök hozzátok."

 Az utolsó szavakkal kezdeném. Melyik időre vonatkozik az Úr eme szavai?- "eljövök hozzátok". Sokan azt gondolják, hogy ez a második eljövetelét jelenti. Szerintem ez egy nagy tévedés, mert az Úr nem hagyta sem őket, sem azokat sem akik ma benne hisznek és benne vannak úgy ahogy tovább mondja: " Még egy kevés idõ és a világ nem lát többé engem: Ti ellenben láttok, mert én élek s ti is élni fogtok. Azon a napon fel fogjátok ismerni, hogy én Atyámban vagyok, ti énbennem vagytok, én is tibennetek". 

 Melyik időről beszél az Úr, hogy felfogják ismerni Őt mint Istent? Már említettem a feltámadás utáni megjelenését a tanítványoknak, csak ők látták a világ nem, de ez csak negyven napig tartott, aztán jött a várakozás még ötven napig. A pünkösd napján pedig kiöntötte rájuk a Szent Szellemét. Nem tévedés, a saját Szellemét. A Szellemét aki köztük, bennük lesz mindörökké. Most a fent idézet igéből kifolyólag is azt hihetjük, hogy a mennyben egy konzílium folyt a Fiu az Atyával egyetértésben elküldi a Szent Szellemet a földre. “S majd kérni fogom az Atyát és õ más Bátorítót fog adni nektek, hogy az örökké veletek legyen”. Ezt nem gondolhatjuk komolyan, hogy a Fiu az Atyával egy más valakit küld le a földre, pedig igy van leírva feketén fehérre. Na ezzel mit kezdjünk? Hát csak azt, hogy ez a kijelentés is azt bizonyítja, hogy az emberek megértsék, hogy a Fiu egyenrangú Istennel, de itt kell idéznem egy igeszakaszt a János 11. fejezetéből a Lázár sírjánál történtekről: “ "Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. De tudtam én, hogy mindenkor meghallgatsz, csak a körülálló tömegért szóltam, hogy elhiggyék, hogy te küldtél engem.". de jogosan megkérdezhetjük, hogy Jézus miért könyörgött a gecsemáné kertben azért, hogy ha lehet távolítsa el tőle Isten azt a poharat amit meg kellett innia.”És ő eltávozék tőlök mintegy kőhajításnyira; és térdre esvén, imádkozék, Mondván: Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!

És angyal jelenék meg néki mennyből, erősítvén őt. És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak”. ( Lokács 22,- 41..44). Ha ezt a fonalat fogjuk követni, akkor nagyon hosszúra nyúlna az írásom. Ez egy olyan téma amit nem szabad bogotizálni. Itt a véleményem szerint, Jézus mint ember aki ugyanolyan volt mint mindenki csak bűn nélküli, azért látjuk, hogy az angyal jött a segítségére “És angyal jelenék meg néki mennyből, erősítvén őt.”. Ez a megértés kulcsa számomra. Abban az alacsony helyzetben volt mint akárki ezen a földön. Ugyanúgy láthatjuk a pusztában a sátántól kisértve, ott is angyalok szolgáltak neki: “És ott volt a pusztában negyven napig kísértetve a Sátántól, és a vad állatokkal vala együtt; és az angyalok szolgálnak vala néki”. ( Márk 1 ,-13). Ez az a nagy csoda számomra, hogy Isten Fia, Isten megtestesült, ember képében itt lehetett a földön.

 

  Egy ritkán használt idézetet teszek ide, egyesektől hallottam, hogy ez nem szerepel az eredeti szövegben, de a véleményem szerint ez nem lehet emberi kitaláció. Íme: " Az Úr azért, minekutána szólott vala nékik, felviteték a mennybe, és üle az Istennek jobbjára. Azok pedig kimenvén, prédikálának mindenütt, az Úr együtt munkálván velök, és megerősítvén az ígét a jelek által, amelyek követik vala. Ámen! ( Márk 16,- 19,20). Az Úr a feltámadása után a mennybemenetele után ötvenedik nap után visszatért Krisztus Szellemében, a Krisztus nevében. Visszaolvasva a fenti igét, arra kell következtetni, hogy: "Bizony, bizony azt mondom nektek, az, aki bennem hisz, ugyanazokat a munkákat fogja tenni, melyeket én teszek, sõt azoknál nagyobbakat fog tenni, mert én az Atyához megyek. S amit csak kérni fogtok az én nevemben, megteszem majd, hogy az Atya megdicsõüljön a Fiúban.". Még azt se felejtsük el, hogy amikor "ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük."

 

 Csak nem gondolhatjuk azt, hogy az Úr kibe járkál a mennyből a földre, hogy a Szentlélekkel együtt cselekedjen? Az ég és a most a Gyülekezet között meg van a kapcsolat vele és benne a Krisztus Szelleme által. Ezt rábízom az olvasó megértésére, mert már megint hosszúra sikerült az írásom.

Nincsenek megjegyzések:

Vitatott téma a kiábrázoló ritus kapcsán.

 Vitatott téma a kiábrázoló ritus kapcsán. Kérdés és felelet. Én kérdezem. Van egy kérdésem. Aki nem merítkezik be( keresztelkedik meg) anna...