Az igazság angyala.

 

Az igazság angyala.

"Én, Jézus, elküldtem angyalomat, hogy az eklézsiákban tanúskodjék előttetek e dolgokról. Én vagyok Dávid gyökere és nemzetsége, ama fénylő hajnali csillag."

A Szellem és a menyasszony ezt mondják: "Jövel!" Aki hallgatja, mondja ezt: "Jövel!" Aki szomjazik, jöjjön el, és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. Bizonyságot teszek mindenkinek, aki e könyv prófétáló beszédeit hallgatja: "Ha valaki hozzátesz ezekhez, az Isten is rárakja arra e könyvben megírt csapásokat,

 ha valaki elvesz e prófétáló könyv beszédeiből, annak részét az Isten is el fogja venni az élet ligetéből és a szent városból, azokból a dolgokból, melyek e könyvben megírattak."

 Azt mondja az, aki e dolgok mellett tanúskodik: "Csakugyan! Sietve megyek (jövök) el!" Ámen! Jövel Uram Jézus!" ( Jel 22,-16,20).( Csia Lajos ford.)

 Jézus bizonyságtétele arról tanúskodik, hogy mi van mi lesz, elküldte angyalát János apostolhoz, hogy megmutassa neki Isten terveit a jövőbe nézve. Ezt a könyvet az eklézsiáknak vagyis a hét gyülekezetnek írta és nyitotta meg a megértésre. A Jelenések könyvéhez már sokan hozzányúltak, pedig konkrétan Jézus megtiltotta, hogy korrigálják a benne foglaltakat. Se hozzátenni se elvenni nem ajánlatos, mert Isten haragja lesz azokon akik ezt megteszik. De az nincs megtiltva, sőt egyenesen ajánlja a gyülekezetnek, hogy igyék az élet vizéből, és boldogok azok akik hallgatják eme prófétálás szavait. Hiába erőlködnek a világ teológusai magyarázatokkal, fejtegetik a szimbólumok és képek jelentését, egy biztos, hogy ez a könyv nem az örömhírt hirdeti, hanem Jézus tanuságtétele ami az utolsó vesszőig be fog teljesedni, a körülmetéletlen szívűek magyarázatai csak bonyolítják a megértést. Ez a könyv nem azzal a szándékkal volt megírva, hogy ne értsék meg. Hiszen meg is mondta Jézus Jánosnak, hogy ne pecsételje be e könyv tartalmát. De a megértés feltételekhez van szabva. Az egyik a paráznaság ami teljes mértékben gátolja, sőt nemhogy fényt hanem sötétséggé változtatja a lelkekben a könyv mondanivalóját. Azért most egy kicsit a paráznaságról szólnék a továbbiakban.

 A paráznaságról első látásra a testi házasságtörés jut eszünkbe, de ez így is van és mégis mélyebb jelentősége van. Ebben a Jelenések könyvében a parázna nem csak az aki házasságtörő, hanem hűtlen az eljegyzett vőlegényéhez. Szellemi és testi hűtlenség az amikor azt a nevet árulod el, akihez tartozni vél téged Isten. Nem hiába Pál apostol is arra figyelmeztet, hogy álljon el a hamisságtól mind azok akik Krisztus nevét vallják. Mert akik Krisztus áldott nevét vallják ebben a világban, azok a vele való egységét bizonyítják, ha nem így van, mert hamis nézeteket vall, tehát idegen asszony vagyis parázna asszony ölelését élvezi az parázna hűtlen valójában Jézus Krisztushoz. Névlegesen Krisztusé, valójában nem áll frgyben és szövetségben vele. Ez parancs Istentől, hogy aki Krisztus nevét vallja álljon el minden Őt becsmérlő kötelékektől. Aki ilyen állapotban van az ne is remélje, hogy a Szent Szellem kinyilatkoztatja mélységes titkait Isten a jövőre szánt akaratát. A fényesség sötétség lesz a lelkében, ha képmutató életet folytat minden bizonnyal. De felmerül a kérdés, mik ezek a kötelékek amik nem kedvesek Istennek? Bizony minden amit nem Ő alapított meg. Ez a hűtlen és parázna kereszténység, akik ( tisztelet a kivételnek) vállalják a közösséget egy olyan kongregációval, ami talán a legravaszabb és csalóbb mint a többi világvallások. Hogy miért, mert Krisztus nevét egy olyan jászolyba helyezték amit a sátán ágyazott meg. Beillesztették az áldott nevet a zsidó és pogány szokások közé, ezt a ravasz és romboló cselekedetek bizonyítják teljes mértékben a paráznaság tényét. Ezt tudatosan tették az erre kiválasztott vallási tekintélyek az évszázadok során kihasználva az ember balga hiszékenységét. A Jelenések 17 fejezetében olvashatjuk a parázna asszony természetét és szövetségeit a világ hatalmaival egybefonódva. De ezt ma igyekszik még leplezni kegyesség látszatával. De inkább idézzük a szövegből.

"A hét an­gyal kö­zül az egyik, aki­nél a hét po­hár volt, hoz­zám jött, és azt mond­ta: Jöjj, és meg­mu­ta­tom ne­ked a nagy pa­ráz­na bün­te­té­sét, aki a nagy víz­nél ül, aki­vel pa­ráz­nál­kod­tak a föld ki­rá­lyai, és pa­ráz­na­sá­ga bo­rá­tól meg­ré­sze­ged­tek a föld la­kói. És lé­lek­ben el­vitt en­gem egy pusz­tá­ba, és lát­tam egy asszonyt ülni egy vö­rös fe­ne­va­don, amely tele volt ká­rom­ló ne­vek­kel, és amely­nek hét feje és tíz szar­va volt. Az asszony bí­bor­ba és skar­lát­ba volt öl­töz­ve, arannyal, drá­ga­kő­vel és gyön­gyök­kel éke­sít­ve, ke­zé­ben pe­dig egy arany­po­hár volt, tele utá­la­tos­sá­gok­kal és pa­ráz­na­sá­gá­nak tisz­tá­ta­lan­sá­gá­val, hom­lo­ká­ra pe­dig fel volt írva egy ti­tok­za­tos név: Nagy Ba­bi­lon, a pa­ráz­nák­nak és a föld utá­la­tos­sá­ga­i­nak any­ja." (Jel 17, 2-5).

Hiába a hazug és megtévesztő remény, a szeretet mindenek felett, ahogy a keresztények hirdetik, ha nincs az igazság és tiszta forrás éltető vize a lelkekben, az ha Krisztus nevét hamissággal kötik egybe, mind arra a sorsra jut amit Jézus az igazság angyal által János apostolnak megmutatott a Jelenések képeivel. 

 

Áldott legyen az a lélek aki hallja és követi emme könyv próféciájának kijelentéseit. A megértés nem az értelemben születik meg, hanem a hűséges szívekben Krisztus iránt.