Nem gondolhatjátok komolyan!?

 Nem gondolhatjátok komolyan!?

Aki folyamatosan olvassa a Bibliat, ismeri a tartalmát és nem alakít magában egy egyéni cenzúrát az Isten Szellemével szemben, az előbb utóbb felismerésre tér. Ezt más szavakkal írja az evangélium például “ aki keres az talál”. Az alábbiak ezen meglátásomon alapszik, ugyanis mindig az ember gondolatai hozzák meg a gyümölcsöt, vagyis a gondolkozásait követik a tettek a viselkedések az erények gonoszságok és nemtörődömségek. A jó tettek, amik Istentől valók, tehát zöld utat adnak Isten jóakaratának. Kinek szolgál a mi szellemünk, kinek az ihletése dominál az életünkben. Hiszen a választottak is élhetnek tévedésben. Döntsétek el mi a jó és mi a rossz. De felhívom a figyelmet, hogy nem szándékom a meggyőzés. Talán a szó jogán írom ezeket a sorokat. 

 „Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.” (Máté 7,14)

 Talán azt mondjuk magunkban, hogy ez a téma egy lerágott csont. Én ezt nem így gondolom. A Szent Szellem keresi minduntalan az Isten gyermekeit, kit hol találja meg, talán a kocsmában vagy a parlamentben, vagy éppen öngyilkosságra készülőt vagy szent életet élő papot, aki hamis hitre tanítottak stb. 

Ugye senki sem gondolja komolyan azt , hogy nagyjából két és fél milliárd keresztény– vagy legyen csak a fele, ha túlzónak tartod a számot – „kevés” lenne? Hogy ők lennének azok a „kevesek, akik megtalálják azt”? A valaha élt és ma élő keresztények jelentős részét képezik az elmúlt majd két évezred emberiségének, így ha a keresztényekre nem állna a fenti ige , akkor nem lehetne kijelenteni azt. Úgy értem tehát, hogy ezen ige alapján a kevesek, akik megtalálják a szoros kaput és a keskeny útat kizárt, hogy a keresztények lennének. Hiszen ők sokan vannak és voltak. A kereszténység egy gigászi tömeg és bizony a széles út egyik leginkább reprezentatív sávja! A legszélesebb! Sokan jártak járnak azon, igen sokan. „Mert sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak .” Persze elismerem, ez is relatív. Mert mihez képest sok a sok vagy kevés a kevés ugyebár? Amúgy ez az elnevezés, akárhogy is vesszük egy gyűjtő tégely, ami összefoglalja a jót a rosszal, de a fontos az ki a feje ha test a kereszténység. Ugyanis az apostolok tanítása főleg Pál apostol Krisztus testérôl ír akinek a feje Ő maga Krisztus. A kereszténység lenne a Krisztus teste? Minden csak nem az. 

  Az egyes keresztény szekták, gyülekezetek nyilván úgy gondolják, hogy ők a kevesek a sok mindenféle egyéb nézethez képest. Ez igaz is bizonyos szempontból, a keresztény az keresztény, hiszen legyen ilyen vagy olyan, mind egységesen kereszténynek vallja magát. A kereszténység pedig mint világnézet és a legnagyobb tömeg bázissal bíró világvallás ma a föld lakott részének kétharmadán jelen van, mi több, dominánsan van jelen! Így már kicsit más a dolog vetülete meglátásom szerint. Könnyen el tudom képzelni , sőt, szívből hiszem, hogy a Mt. 24:24 és a Mk.13:22-ben említett elhitetett (becsapott, megvezetett) választottak leginkább éppen a keresztény tömegekből kerülnek ki. - “Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is.” Hiszen Sátán (és nem pedig az Úristen, Krisztus) éppen ezért, ennek okán hívta létjogosultságra a kereszténységet. Hogy azok, akik még látják Krisztust, végül azok is eltévedjenek, elveszszenek a hamis keresztény tanok szövevényes dzsungelében. Egy muszlimra, hindura vagy buddhistára igaz a „becsapott” jelző, ám a meghívott már nem, hiszen ezek alig, vagy egyáltalán nem foglalkoznak Krisztussal . A keresztények azonban annál inkább meghívottak, hiszen ők valamilyen – bár mindenképpen hamis – módon, viszont általánosan véleményt formálnak az Úrról . Ennek okán rájuk feltétlenül érvényes a „meghívott” jelző is. Ők a balgák, akiknek nincs a lámpásában olaj. (Máté 25 fejezet). Visszatérve tehát a tapasztalataimhoz, az ember itt, e világon nem a maga ura ez biztos! Ha a szellemi vezetése, -amelyet pedig egyértelműen Isten, az Úr ad /rendel mellé– egy adott tartalmat nemkívánatosnak ítél meg (szellemi cenzúrája), akkor emberünket taszítani fogja az adott tartalom. A démon pedig nem akar lebukni és nem is fog az Úr segítsége nélkül. Már csak az a kérdés, hogy kit segít az Úr és kit nem? Illetve az, hogy kit mihez segít hozzá, vagyis milyen sorsra szánja az adott embert, hogy tökéletesen egyértelmű legyek. Ha tehát valaki szellemi csőlátással bír, az jó eséllyel bajban van. Az efézusi gyülekezethez így ír Pál apostol.k:

“Ti­te­ket is meg­ele­ve­ní­tett, akik ha­lot­tak vol­ta­tok vét­ke­i­tek és bű­ne­i­tek mi­att, me­lyek­ben jár­ta­tok egy­kor e vi­lág­nak meg­fe­le­lő­en a le­ve­gő­be­li ha­tal­mas­ság fe­je­del­me sze­rint, ama lé­lek sze­rint, amely most az en­ge­det­len­ség fi­a­i­ban mun­kál­ko­dik. Egy­kor mi mind­nyá­jan ezek kö­zött for­go­lód­tunk, kö­vet­ve tes­tünk kí­ván­sá­ga­it, cse­le­ked­ve a test és a gon­do­la­tok aka­ra­tát, és ter­mé­szet sze­rint a ha­rag fiai vol­tunk, mint má­sok is. De az ir­ga­lom­ban gaz­dag Is­ten az ő nagy sze­re­te­te ál­tal, amellyel min­ket sze­re­tett, min­ket, akik ha­lot­tak vol­tunk vét­ke­ink­ben, Krisz­tus­sal együtt meg­ele­ve­ní­tett – ke­gye­lem­ből van üd­vös­sé­ge­tek –, és vele együtt fel­tá­masz­tott, és vele együtt ül­te­tett a mennyek­be Krisz­tus Jé­zus­ban, (Ef 2, 1-5).

 Máté evangéliumában pedig kivehető Isten munkája vagyis az Atya szeretetének gondviselése az övéi iránt. Konkrét példát mutat vagyis hasonlatban mondja Krisztus a hamis papoknak, hogy semmi remény nincs azoknak akikben nincs Isten szelleme. Azokat nem ültette a mennyekbe Krisztussal. Hogyan lehetséges ezt elérni? Sehogy, ez Isten szuverén munkája a lelkekkel. Mi csak engedelmességgel és nyítottsággal higgyünk amit Isten a szívünkhöz szól. Biztos vagyok abban, hogy senki nem vész el akit az Atya ültetett - ke­gye­lem­ből van üd­vös­sé­ge­tek –, és vele együtt fel­tá­masz­tott, és vele együtt ül­te­tett a mennyek­be Krisz­tus Jé­zus­ban.  

“Ő pedig így válaszolt: Minden palántát kiszaggatnak, amelyet nem az én mennyei Atyám ültetett.” (Mt 15, 13). Ez egy vízválasztó komoly tény, hogy valaki azt gondolja magáról, hogy valamit ér Isten előtt a jó tetteivel. Ha nincs az Úrnak áldása felette, ne kételkedjen abban, hogy hamis tudásával Istent szolgálja.

 “Ak­kor oda­men­tek hoz­zá a ta­nít­vá­nyai, és ezt mond­ták neki: Tu­dod, hogy ez a be­széd meg­bot­rán­koz­tat­ta a fa­ri­ze­u­so­kat? Ő pe­dig így vá­la­szolt: Min­den pa­lán­tát ki­szag­gat­nak, ame­lyet nem az én mennyei Atyám ül­te­tett. Hagy­já­tok őket, vak lé­tük­re vi­lág­ta­la­no­kat ve­zet­nek. Ha pe­dig vak ve­ze­ti a vi­lág­ta­lant, mind a ket­ten a ve­rem­be es­nek.” (Mt 15, 12-13).

A mag Isten beszéde és nem csak az.

  A mag Isten beszéde és nem csak az.

AZ ÖRÖMHÍR MÁRK SZERINT 4:3-9 CSIA

 „Hallgassátok csak! Egyszer elment a magvető vetni. Történt, hogy mikor vetett, némely mag az útfélre esett s a madarak eljöttek és felcsipegették. Más aztán sziklás talajra esett, hol nem volt sok földje, úgyhogy – nem lévén a föld mély hamarosan kihajtott, de mikor a nap felkelt, elperzselődött s mivel nem volt gyökere, kiszáradt. Más magok a tövisek közé estek, a tövisek felnőttek és megfojtották azokat, úgyhogy gyümölcsöt nem termettek. Mások a jó földbe estek és miután kihajtottak, megnőttek, gyümölcsöt termettek. Egyik harmincannyit hozott, másik hatvanannyit és megint más százannyit.” Azután ezt mondta: „Akinek füle van, hallja meg!”

Erről a témáról írtam régebben is, de ez nem jelenti azt, hogy levan zárva, ugyanis az Isten szava mélység, szélesség, hosszúság, magasság, úgymond négy dimenziós. 

 Az Úr kinyilatkozása mindig elgondolkodtató, a szavaiban megvan a tanítás a leleplezés, Isten bölcsessége, kegyelmesség, irgalmasság és nem utolsó sorban a szívre, lélekre egyaránt gyakorolt hatása. A fenti ige is ezt bizonyítja, hogy Isten a magvető aki szétszórja a magvakat a földre. Nem mondja, hogy magvait, erről következőleg nem az igéről beszél itt, mert az ige Ő maga, hanem beszédeiről, azt majd lejjebb idézem. Vannak elképzelések, hogy a mag az elszórt ige, de az én elgondolásom szerint nem csak az ige mint leírt szöveg, hanem beszédje, ami pontosan kifejezi Isten akaratát, tehát Isten szava, részben ezt sugalja az evangélium is, ugyanakkor, hogy azok a magok amelyek különböző talajra estek azok embereket határoz meg, annak megfelelően élik meg életüket ebben a világban, ahogyan Isten szavához viszonyulnak.

Ezek a magok egyúttal Isten és a sátán gyermekei is. Idézek az evangéliumból az Úr szava ez: “ Ő pe­dig így fe­lelt: Aki a jó ma­got veti, az az Em­ber­fia, a szán­tó­föld pe­dig a vi­lág; a jó mag az Is­ten or­szá­gá­nak fiai, a kon­koly pe­dig a go­nosz fiai. Az el­len­ség, aki a kon­kolyt veti, az ör­dög, az ara­tás a vi­lág­vé­ge, az ara­tók pe­dig az an­gya­lok. (Mt 13, 37-38). 

Össze kell vetni kontextusban, vagyis a szó összefüggésben ezeket a gondolatokat, azért idézek még az evangéliumból, és ha meghalljuk azt amit tökéletesen Isten akar a tudtunkra hozni. Ime.

“Ez a pél­dá­zat ér­tel­me: A mag az Is­ten be­szé­de.

 Az út­fé­len va­lók azok, ( tehát azok az emberek akik eleve oda voltak vetve) akik hall­ják, az­tán el­jön az ör­dög, és ki­kap­ja az igét a szí­vük­ből, hogy ne higgye­nek és ne üd­vö­zül­je­nek. A kő­szik­lá­ra hul­lot­tak azok, akik ami­kor hall­ják, öröm­mel be­fo­gad­ják az igét, de nincs gyö­ke­rük: egy ide­ig hisz­nek, ám a kí­sér­tés ide­jén el­sza­kad­nak. A tö­vis közé eset­tek azok, akik meg­hall­gat­ták az igét, de el­men­ve az élet gond­jai, gaz­dag­sá­ga és él­ve­ze­tei meg­foj­tot­ták azt ben­nük, és nem hoz­tak gyü­möl­csöt. Ame­lyik pe­dig a jó föld­be esett, ezek azok, akik a hal­lott igét tisz­ta és jó szív­vel meg­tart­ják, és ki­tar­tás­sal gyü­möl­csöt te­rem­nek. (Lk 8, 11-14).

 Figyelemre méltó, hogy itt konkrétan azt mondja, hogy a mag az Isten beszédje. Ki vitatná ezt az igazságot? De ami utána következik, összhangba hozva a Márk és Máté evangéliumban leírtakkal, példázataiból kivehetők, láthatjuk és talán helyesebben halljuk mit akar az Úr elmondani azoknak akiknek fülük van. Meglepő, hogy ezt mondja, hiszen minden embernek van füle. De nem mindenki hallja Isten szavát attól függetlenül, hogy olvasta a Bibliát, sőt képzetsége is van teológiából. Itt egészen másról van szó, nem a betanult ige hanem az élő Igéről van szó, aki nem más mint Isten Fia. Ezek a hangok a belső szellemi emberhez szólnak. Azok akik meghaltak Krisztussal a feszületen a hit által, azoknak megadatik, hogy nem csak hallják Isten éltető hangját, hanem mély gyökeret eresztenek Istenben, azok akik a Szent Szellem nedvéből táplálkoznak a szőlő gyökeréből áramló nedvéből, azok hozzák az igaz gyümölcsöt Isten kertjében. Nem emberek elismerését szeretnének, hanem Isten tetszését elérni. De ez egy más téma.

 

Egy ami nem is egy, mert megosztott.

 Ma az egyházakról fogunk elmélkedni, Isten a mi Urunk engedelmével. 

 Van-e elképzelésünk netán tudásunk arról, hogy mi az egyes szám? Nem matematikáról fogunk ma beszélni, hanem az abszolút egységről. Az egyes szám elvileg nem osztható önmagával. Tehát önmagában nem osztható, vagyis egy osztva eggyel egy marad. De, hogy a mateknél maradjunk egy ideig, az egyes számot más számokkal meg lehet törni, de soha nem lesz nagyobb az értéke. Egy Isten osztva hárommal, az már nem fejezi ki a tökéletes egységet, hiszen önmagában meghasonlik 0,33333333…., egyenrangú részre bomlik, de kisebb az értéke valójában külön- külön. Ezt tudja a sátán is, és azon van, hogy ezt az egységet ha nem is tudja megosztani, de azért vannak ideológiák amik arra vannak kitalálva, hogy megosszák a társadalmakat Isten hamis tudásával, vagyis a szentháromság teóriájával. Az eredmény egyértelmű, háborúk széthúzások a vallások terén is. A úgynevezett egyházak számos megjelenése az eredménye az emberi találékonyság és dicsvágy terén. Ugyanis ez mind a testből indul ki. A hús a testiség aminek a kormányosa és minisztere a sátán. A tisztátalan tudás isteni bölcsesség és szellemiség nélküli filozófiák, ugyan jó és meggyőzőek tudnak lenni olykor a tudatlan elméknek vonzóak, de van egy rossz hírem, a sátán szerszámaihoz tartoznak, hiszen az észt veszi célpontúl nem a szívet. Igen, mindet lehet kedvelni és fanatikusan követni, de ezek az ideológiák mégha párhuzamosak is egymás mellet elférnek ebben a világi mocsárban, látszólag vetélkednek egymás ellen is, pro és kontra viszonyban vannak, de közös nevezőre vannak helyezve. Hogy világosabban érthetjük meg, idézem az Úr szavait.

 “Jézus magához szólította az írástudókat, s példázatokban a következőket mondta nekik: „Hogy űzheti ki sátán a sátánt? Ha egy királyság önmagával meghasonlik, az a királyság nem állhat meg, és ha egy ház magával meghasonlik, az a ház nem állhat meg. Ha a sátán önmaga ellen támad fel, és magával meghasonlik, nem képes megállani, hanem vége van! De az erős harcos házába nem hatolhat be senki, és nem rabolhatja el a felszerelést, csak ha előbb megkötözte az erős vitézt, akkor aztán kirabolhatja házát! Bizony azt mondom nektek, hogy mindent meg fognak bocsátani az ember fiainak, a vétkeket, a káromlásokat is, melyeket mondanak, de ha valaki a Szent Szellem ellen szól káromlást, az nem kap soha bocsánatot, hanem örök véteknek terhe nyomja!” MÁRK SZERINT 3:23-29 CSIA.

 Tehát az Úr szavaiból ítélve, ezek az ellentétek csak látszólag osztják meg sátán egységét. Az alap és az elgondolás abban rejlik, hogy a kárhozatra ítélt ember a Szent Szellem ellen szóló mindenféle “izmusok” ideológiája egy olyan gyűjtő tégely amibe belefér minden olyan tézis és hipotézis és az azt követő emberek gőgje és büszkesége, becsvágya de sorolhatnám, ami nem fér meg Isten szellemével, egységes Istenkáromló megnyilatkozásai, ezek soha nem lesznek megbocsátva. Figyelem! Az amit ma művelnek az úgynevezett keresztények ebben a világban, nem állják ki a próbát, se a jó se a jobbik egyházaknak titulált intézmények és azok akik fenntartják ezeket, nem állnak meg sátán támadása ellen, mert nem egységesek, nem Isten az Atya egyházához tartoznak. Isten nem épít olyan házat ami eleve romba fog dőlni, és ki lehetne rabolni az abban lévő kincseket. Csak akkor tud a sátán eredményt elérni ha a ház amit mi egyháznak hívunk, meghasonlik. De hogyan hasonlik meg egy egyház? Úgy, hogy a ház ura nem Isten, hanem az akit a sátán oda tett, hogy uralkodjon és vezesse a háztartását.

“Oszd meg és uralkodj” jelszó a sátán zászlaján. 

“De az erős harcos házába nem hatolhat be senki, és nem rabolhatja el a felszerelést, csak ha előbb megkötözte az erős vitézt, akkor aztán kirabolhatja házát!”

 Lehetséges-e, hogy sátánnak megvan az a hatalma és ereje, hogy megkötözze az erős vitézt, aki nem más mint a ház ura, hasonlattal élve, megtudja kötözni-e Krisztust, hogy kirabolhassa örökségét? Vagyis Isten egyházának Urát úgy meggyengíteni, hogy a ház minden felszerelését és lakóját el tudná rabolni? Nonszensz.

 Ebbe nem is kell elmélyűlni, csak abban az esetben ha megtaláljuk önmagunkat, milyen helyzetben vagyunk jelenleg. Nem -e vagyunk áldozatai a sátánnak, vagy netalán szerves munkásai vagyunk, az ő zsinagógájában ( keresztény vallási ceremóniákban) buzgón forgolódunk? Isten mindent megbocsát a megfelelő igazsága szerint, a balgaságot a nem megfelelő hűséget iránta, az ártalmatlannak tűnő üres beszédeket, de egyet soha nem bocsát meg, ha Isten Szent Szellemével szembeszállunk.

 Az evangélium arról beszél és hirdeti Isten a mi Atyánk örömhírét, amiből aki meghallja az merítsen ne filózon rajta. De mindenre Isten kegyelme ad lehetőséget és értelmet mindazoknak, akik gyakorlatilag nem ragaszkodnak a téves dogmákhoz. Ez is egy olyan jel lehet, hogy jó úton keresed az igazságot.

 De bizony ne az emberek a ránk gyakorolt hatása legyen a formáló az identitásunkban, hanem a Szent Szellem útmutatásai. Ehhez hallani látni és felismerni kell a Szent Szellem hozzánk való viszonyát, a szívhez szóló igét, ami minden emberi okoskodást felülír, megerősít hitünkben, gyakorlati és szellemi gyümölcsöt hoz néha látványosan is az életünkben. De az Úr az ítélő minden gondolatainknak és cselekedeteinknek a megítélése igaz, másképp nem is lehet, mert Ő tudja mi van az emberben. 

 Tehát, a mai nap ezzel a gondolatokkal keltem, megosztom veletek, tökéletlenek a fogalmazásaim, nem elégítik ki a teljességet igénylő olvasót, de a mondanivalója azért gondolom érthető.