Vannak hatalmasok de hatalmuk nincsen önmagukban.

  Vannak hatalmasok de hatalmuk nincsen önmagukban.

 “Arra pedig, aki képes titeket botlás nélkül megőrizni, és ujjongás között feddhetetlenségben a maga dicsősége elé állítani, az egy Istenre, a mi Megmentőnkre szállt az egész kor előtt, száll most is, és szálljon az összes korokon át a Krisztus Jézuson, a mi Urunkon át dicsőség, fenség, uralom, fennhatóság. Ámen.”( Júdás. 1:24,25).

 Nincs más hatalom a mennyben sem a földön csak Isten az Úr. Még ha annak látszik is, hogy embernek van hatalma. A ráruházott hatalom más mint az, hogy ember maga tud valamit is tenni hatalmával.

 “Erre azt mond­ta neki Pi­lá­tus: Ne­kem nem vá­la­szolsz? Nem tu­dod, hogy ne­kem ha­tal­mam van arra, hogy sza­ba­don bo­csás­sa­lak, és ha­tal­mam van arra, hogy meg­fe­szít­se­lek? Jé­zus így vá­la­szolt: Sem­mi ha­tal­mad sem vol­na raj­tam, ha fe­lül­ről nem ada­tott vol­na ne­ked. Na­gyobb bűne van azért an­nak, aki a ke­zed­be adott en­gem.”(Jn 19, 10).

 Amióta világ a világ, az ember azt hiszi magáról, hogy még mindig az édenkerti szabad akarat ura. Hogy Isten az emberre bízta a földkerekség irányítását és gondozását. Igaz áttételes formában a sátánnak adott Isten ilyen uralmat, de sohasem volt olyan hatalma a sátánnak, hogy maga döntse el, hogy mi és hogyan legyen. Ő a kísértő az az ő természete, ez egy olyan lény aki tud rosszat tenni, de soha sem Isten engedélye nélkül. Istennek megvan a maga terve amihez a sátán is közben jár. A leg szemléletesebb mozzanat a Jób könyvében található. “ Az ÚR pe­dig azt mond­ta a Sá­tán­nak: Íme, mind­azt, ami­je van, a ke­zed­be adom, csak rá ma­gá­ra ( Jóbra) nem nyújt­ha­tod ki a ke­ze­det. Ek­kor ki­ment a Sá­tán az ÚR elől. (Jób 1). 

 Sokkolja ez sokakat, ha azt mondom, hogy az ember bűnbeesése sem véletlen. A háborúk amiket egy széplelkű ember elítél, ugyanis sok szenvedést okoz, de ezeknek meg kell történnie. Nem lehet kikerűlni a világégést. 

 Jézus az Isten Fia Pilátus előtt nem védekezett, mert ki-ki, Ő tudta, hogy mindaz ami történik vele az Atyától van. Nem mutat ki sem meglepetést sem ellenszenvet Pilátus iránt. Sőt egy megértést tanusít, hogy az igazi vétkesek ebben az ügyben a farizeusi papok, azok akik kezére adták. Ez azt sugallja, hogy nem minden hatalom vérszomjas. De a politika elvezet olykor a véres háborúkba. 

 Az apostoli hatalom, nem más mint az Úr nevében cselekedni. Pál apostolnak megvolt ez a hatalma az Úrtól, de nem alkalmazta erőszakra. De egy apostol sem volt hatalommal visszaélő.

 Azért kedves olvasó, akik vezető állásban van. Mindig ha szem előtt tartva Istent igazgatja vállalatát, vagy a családban ha a férj a fej, akkor hálát adjon azért, hogy erre az Úr kiszemelte és elrendelte. A karrier egy emberi büszkeség jele. Hiszen tudjuk, hogy sokan arra vágynak egy életen át, hogy valamit elérjenek és mégsem sikerül. De vannak akiknek a karrierjük rohamosan az egekig száll.

 Gondoljunk bele, hogy egy cipész fia Dzsugasvili később Sztálin, hogyan került abba a pozícióba? Párhuzamosan pedig Hitler lett a vetélyese.

 Sok politikus csak úgy az ismeretlenből jön elő. Ennek így kell lennie. Csak az a baj, hogy sokan inkább büszkék a hatalmukra, mintsem Istennek hálát adna.