| |||||||
A blog célja, hogy minél jobban megismerjük Istent, Jézus Krisztust, a Biblia szellemi tanításával.
| |||||||
| |||||||
Egy részlet, Ted Kereshe a Peremvilág c. könyvéből.
www.luciferzum.hu
Lássuk csak. Többféle helyzet lehetséges. Ezek ugyebár minden esetben tragédiák. Abban térnek el leginkább egymástól, hogy egyes emberekkel (gyerekekkel), családokkal, kisebb vagy nagyobb csoportokkal, vagy akár népekkel, nemzetekkel, fajokkal történnek-e meg. Vegyük először a személyes tragédiákat. Hogyan hagyhatja Isten, hogy például egy kisgyermek rákban veszítse el életét? Hogyan hagyhatja, hogy elárvuljon, hogy utcára kerüljön? Hogy éhezzen, naponta verést, kínzást kapjon, rabszolgaként használják a legmocskosabb célokra is. Hogyan tehet ilyet egy jóságos Isten? Igen. Érthető, hogy az emberek erre nem tudnak választadni. Sokszor még azok sem, akik hirdetik az Isten szeretetét és jóságát. Ezt szinte lehetetlen megmagyarázni. De csak szinte. Addig lehetetlen, ameddig az ember nem hajlandó egy szélesebb perspektívából szemlélni az őt körülvevő valóságot.
Addig lehetetlen, ameddig úgy gondolja, hogy ennyi a világ és ennyi az élet, amennyit véges érzékeivel képes felfogni és megérteni. Ha azonban elfogadjuk azt, hogy ez a világ esik a legtávolabb attól, ami a valóság, akkor képesek leszünk egy teljesen új és más szempontok szerinti megvilágításba helyezni ugyanazokat az eseményeket, amelyeket eddig egyértelmű tragédiaként és igazságtalanságként éltünk meg. Nézzünk egy egyszerű és konkrét példát. Egy ártatlan kisgyermeket elüt egy részeg sofőr, a gyerek meghal. Tragédia. Kinek ártott ő? Szenvednek a szülők, és valóban, borzalmas veszteség ez, nagyon nehezen feldolgozható. Az embernek ha volt is hite, az megrendül. A szíve bosszúért kiált. Mindenki retteg attól, hogy a hite így legyen próbára téve, de az igazi hit az, amely a nehéz időkben is hit marad. Hiszen egy könnyű és gondtalan életben nem nehéz hívőként élni. Ha pedig nincs hite az ilyen tragédiát átélő embernek, hát ettől nem is nagyon lesz. Bár, előfordulhat ellenkező példa is. A tragédiákat átélő emberekkel sem véletlenül történik az ami. Tehát, hogyan hagyhatta ezt az Isten? Ha az ilyen esetet átélő ember egyszer csak megbizonyosodna arról, hogy a gyermeke a baleset kapcsán nem, hogy nem halt meg, hanem egy sokkal jobb és kellemesebb helyre került, ahol csupa jó, béke, szeretet és biztonság veszi őt körül. Ahol nincs semmi rossz, nélkülözés, fájdalom, harag, gyűlölet, kétség, stb. Ahonnan a gyermek ha megtehetné, és visszatérhetne elveszített szüleihez, akkor sem jutna esze ágába se visszatérni. Tehát ha bizonyosan tudnák, hogy egy ilyen helyre került, vajon akkor is gonoszságnak és igazságtalanságnak éreznék az esetet? Ha igen, akkor az kizárólag a saját önzésük és az ebből fakadó veszteségérzetük eredménye lehet csak. Erről pedig nem Isten tehet. Hiszen a gyermek nem az ő tulajdonuk, bármenynyire is annak érezték őt egykor. Ha valaki igazán hisz Istenben, és mégis megtörténik vele, illetve gyermekével egy ilyen tragédia, az olyan vigaszra lel Isten által, amelyet egy hit nélkül élő ember nem remélhet. Nem azért, mert Isten jobban szereti a hívő embert, nem. Azért, mert a hívő ember magához engedi Isten vigaszát. Megnyitja magát az Úrnak, nem zárkózik düh és gyűlöletpáncél mögé, és ezáltal az Úr meg tudja mutatni neki, sőt, akár egy álom során össze is vezetheti a két lelket, hogy beszélhessenek egymással. A biológiai szülő így megnyugodhat és vigaszra lel, mert megérti, hogy a gyermek él, ráadásul egy sokkal szebb és jobb világban. Így sokkal könnyebb lesz elviselni a veszteséget, amelyet érez. De ezt a támaszt, csak a hívő lélek kaphatja meg Istentől. Az jó kérdés, hogy miért kapnak hát oly kevesen ilyen mértékű segítséget Istentől? Azért, mert ennyien hisznek valójában Őbenne. Van itt azonban még egy érdekes tényállás is, amely kifejezetten a hit nélkül élőknek lehet mélyen elgondolkodtató. Konkrétan az, hogy ha tegyük fel egy ilyen tragikus esetb ekövetkezik, az ember pedig a haját tépi, őrjöng, megőrül a fájdalomtól, elátkoz mindent és mindenkit, attól vajon kevésbé fog szenvedni? Jobb lesz neki? Tegyük fel, hogy Isten nem létezik! Nyilvánvaló baromság, de csak úgy elmélet szintjén tegyük fel! Ez esetben az igazság az, hogy a természet az isten, az embernek egy élete van, véletlenszerűen születik oda, ahova, azt tesz életében, amit akar, mindegy, mert egyszer él azután annyi, volt-nincs, szóval mondjuk egy ilyen anarchia uralkodik az univerzumban. Ennek ellenére vannak Istenben hívő szelíd lelkek, akik ez esetben ugye tévednek. Mégis hiszik azt, hogy gyermekük Isten mellett van, egy szebb és jobb világban, és mivel így hiszik, függetlenül attól, hogy a tárgyalt esetben ők azok, akik tévednek, mégis sokkal jobban képesek átvészelni ezt a sokkot, kevesebb szenvedéssel, több bizalommal és megnyugvással. Akkor kiknek a jobb, vagy kevésbé rosszabb? Még abban az esetben is egyértelműen a hívőknek, ha tévednek. Ráadásul nem is tévednek.
|
Падение Вавилона.
Мои дорогие читатели, я знаю, что Книга Откровения вызывает у читателей большие разногласия. Эта книга объясняется толкователями самыми разнообразными образами. Я не собираюсь выстраиваться в очередь за ними, я просто объясню свое видение. Читатель может решить и собрать и сложить всебе картинку из различных источников наиболее подходящую или понятную ему версию. Я тоже могу сделать только небольшой общий анализ.
Откровение 18 будет обсуждаться здесь.
Глава 18 не задержит нашего внимания надолго. В ней описывается не отношение Вавилона к зверю, а падение этого города, сопровождаемое скорбью множества людей, оплакивающих его гибель. Наряду с этим Бог предупреждает свой народ о его падении и призывает его выйти от блудницы: “Выйди от нее, народ Мой, чтобы не участвовать вам в грехах ее и не подвергнуться язвам ее; ибо грехи ее дошли до неба, и Бог воспомянул неправды ее”. Но должен заметить, чтобы отделиться от чего, мы должны также узнать, от чего должны отделиться. Поэтому мы нуждаемся откровения Духа Святого, и послушания Слова Божьего. Затем следуют такие слова: “Воздайте ей так, как и она воздала вам, и вдвое воздайте ей по делам ее; в чаше, в которой она приготовляла вам вино, приготовьте ей вдвое. Сколько славилась она и роскошествовала, столько воздайте ей мучений и горестей. Ибо она говорит в сердце своем: сижу царицею, я не вдова и не увижу горести!”
То есть Вавилон в этой главе рассматривается не столько как нечто загадочное, носящее религиозную сущность (служащее источником смешения правды и лжи, добра и зла как отравляющее, растлевающее и совращающее все и вся, пользуясь своим влиянием защитника развращенной религии), сколько как пособник и подстрекатель мира, потакающий его стремлению к роскоши, удовольствиям и наслаждению жизнью, то есть ко всему тому, что люди называют цвилизацией. Это описывается здесь весьма подробно, и мы видим полную картину скорби и подавленности тех многочисленных людей, которые оплакивают разрушение Вавилона и потерю своего богатства и возможности наслаждаться жизнью.
Однако это красочное описание заканчивается, когда Дух Бога соизволяет показать нам Вавилон с другой стороны. Сильный ангел берет камень и, бросая его в море, говорит: “С таким стремлением повержен будет Вавилон, великий город, и уже не будет его”. Причина этого указана в конце: это происходит не только из-за того, что “волшебством [его] введены в заблуждение все народы”, но и потому, что “в нем найдена кровь пророков и святых и всех убитых на земле”.
Какое серьезное и значительное обстоятельство в управлении Бога! Почему здесь сказано, что эта мерзкая, развращенная, проникнутая духом идолопоклонства и существующая в последние дни система виновна в крови всех мучеников? Да потому, что она унаследовала дух всех тех, кто, начиная со времен Каина, поднимал руку на своих праведных братьев. Вместо того чтобы предостеречься от нечестия тех, кто уже до появления этой системы совращал и преследовал людей, последняя не только продолжила их дела везде, где только могла, но и привнесла в них еще большее зло и действовала в таком духе до сих пор, пока ее не постиг, наконец, удар божественного суда. Бог имеет обыкновение следовать этому правилу в своих судах, которое заключается в том, что Он наказывает не того (во всяком случае не всегда), кто первым совершил грех,( например Адама) а тех, кто этот грех наследует и, возможно, усугубляет его вместо того, чтобы извлечь из него урок и предостеречься от проступков. Это не ошибка, а, напротив, высочайшая справедливость, если посмотреть на данный вопрос с божественной точки зрения.
Можно проиллюстрировать это учение примером из семейной жизни. Предположим, например, что глава семьи - пьяница; и если у сыновей есть хоть капля здравого смысла, они не только испытывают жгучий стыд и боль за своего отца, но и пытаются (как сыновья Ноя, правильно понимавшие то, что требуется их отцу) сохранить свою любовь к тому, от которого они не могут отречься, причем, прежде всего, они стараются предостеречь себя от этого позорного греха прежде всего покрывать согрешения своего отца. Но увы! один из сыновей, вместо того чтобы уберечься от порока своего отца, принимает его как оправдание своего собственного пьянства. И удар обрушивается на него, а не на отца, и так уже погибшего. Ведь сын виновен вдвойне, потому что он видел слабое место своего отца и понимал, что его необходимо укрепить. Но, к сожалению! один из сыновей Ноя, Хам, вместо того, чтобы стыдиться и прикрывать эту наготу (Быт. 9:22), стал бы защищаться от вины отца и хранить ее в тайне, открывает ее братьям. И наказан не Хам а его сын, внук Ноя, Ханаан; который не имел никакого отношения к делу, и это последствия его отца, который уже умер. Ведь Хам виновен вдвойне, потому что видел слабое место отца и знал, что надо спасать, подтверждать, а не сплетничать, распространять чужой порок. (это знакомо всем, думаю). Он должен был бороться с его пороком. Я не имею в виду месть (потому что это дело Господа). Я говорю о том, что он должен был свято ненавидеть этот грех, но при этом глубоко сочувствовать своему отцу. Но нет, он пошел по тому же пути еще больше, чем отец. Именно так усугубляется грех в случае с нечестивым сыном.
Точно так же дело обстоит и с Вавилоном. Некогда он слышал о многообразных свидетельствах Бога, ибо мог ли он не слышать об истине? В нем проповедовалось, пока проповедуется евангелие и в наши дни, и тогда, когда Вавилон находился в земле халдеев, в нем были и закон, и пророки. Я также не сомневаюсь в том, что он знал о последнем свидетельстве Бога: о евангелии царства, которое должно появиться в последние дни, но он любил удовольствия и власть и потому отвергал истину. Он презирает все, что поистине божественно; он использует Слово Бога только для того, чтобы извратить его и приспособить для увеличения своей значимости, чтобы приобрести превосходство над людьми и сполна насладиться удобствами этого мира; он заходит так далеко, что стирает из памяти людей всякое напоминание о небесах и строит этот мир наподобие рая, который он украшает не незапятнанным и чистым поклонением, а плодами умений человека, религией и идолами мира. Скрываясь под маской человеколюбия, он плетет свои хитрые планы для собственного обогащения и чести.
Все это и вызвало гнев и суд Бога во время последней стадии существования Вавилона. Поэтому и вина за всю пролитую на земле кровь пала на Вавилон, который был наказан соответственно своему нечестию. Такое наказание, разумеется, не исключает того, что во время суда над мертвыми каждый человек будет осужден за свой грех и совершенных дел. Это остается истиной. День Господа в мире ни в коем случае не устраняет его обращение с отдельными душами. Суд мертвых касается только каждой души в отдельности. Суды над миром предполагают нечто другое: удары, обрушивающиеся на мир, направлены не только на Израиль, но и на многие другие народы. Неизмеримо более жестокий суд постигнет развращенное христианство, или Вавилон, как оно здесь названо, потому что последний обладает огромнейшими привилегиями. Однако, согласно божественному принципу управления, грех Вавилона носит не просто личностный характер; из-за презрения к свидетельству Бога он накапливался и становился из века в век все тяжелее, потому что люди все больше отворачивались от свидетельства Бога и все глубже погружались в пороки, подогреваемые ими самими.
Тот, кто найдет эту истину, должен поторопиться выходить из этого Вавилона, потому что время близко, и, как мы видели, суд сначала постигнет блудницу без разбора, а затем тех, кто был сторонниками и активными участниками построения на лжи, империи зла и помпезной в его глазах цивилизации.
Вот, столько мог писать об этом, надеюсь на пользу некоторым.
На этом мы, пожалуй, сможем завершить изучение части главы 18.
A teljes írás.
“A gonosz emberek pedig és az ámítók növekednek a rosszaságban, tévúton járnak, és tévútra vezetnek.
De te maradj meg azokban, amiket tanultál, és amikről meggyőződtél, tudva, kiktől tanultad,
mivelhogy gyermekségedtől fogva ismered a szent írásokat, amelyek téged bölccsé tehetnek az üdvösségre a Krisztus Jézusban való hit által.
A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre,
hogy tökéletes, minden jó cselekedetre felkészített legyen Isten embere. “(2Tim 3, 13-16).
Mit ért Pál apostol a teljes írás tekintetében? Evangéliumok nem voltak még megírva, tehát azokra a könyvekre, tekercsekre gondolt, amik már régen meg voltak írva, és szerves része volt egy rabbi vagy zsidó tanulási anyagának. Itt most nem sorolom fel ma már úgy nevezett apokrif írásokat könyveket. Nem csak a szövetségek idején írott tekercsekről van szó, amit a lelkes keresztény papok kirekesztettek a kánonból, vagy Izrael titkosított könyvei. Igaz az is, hogy ma már sok hamisítvány napvilágra került.
Azért az Úr csak haladóknak engedi meg szellemi betekintést ezekbe az apokríf írásokba.
Sok keresztény fél még elolvasni is egyet az apokríf írásokból. Jól is teszi, mert még szellemileg nem készült fel rá. A keresztény tanítások, jobbik esetben, kimondottan a kanonizált verziót ismertetik, vagy olvassák. Például a legősibb Énok könyveit, a babiloni fogság alatt írt négy Ezsdrás könyvét, és amit el is kellett titkolnia a jövő nemzedékek számára az Úr parancsára, kirekesztették a latin európai bibliából. Vagyis nem kötötték egybe.
Most az a helyzet, hogy már rendelkezésünkre áll a még teljesebb írás, mert az újszövetség négy evangéliuma meg az apostolok írásai részben helyet kapott egy kötetben, amit mi most kanonizált Bibliának nevezünk. De Isten szava több annál, ez érthető, mert maga a meghatározása a mai Bibliánknak kifejezi, hogy csak egy része van egybekötve.
Ha valaki a atyafiak közül igazi isteni szellemiséggel van megtöltve, mégha nem is gyakorlott a felismerések kezelésében, már megtudja különböztetni a hamisat az igazitól. Ez azért előnyös, mert nem fog minduntalan tévútra térni, erre kiválasztott angyalok figyelnek az üdvözült hívô gondolkodására és útjaira.
Persze, hogy sokszor bizonytalanok vagyunk, de ez is a javunkra válik ha angyalok vigyáznak ránk. Ezért se nem ajánlom de ajánlom is azoknak az apokrif olvasmányokat, akik Isten útjait keresik és ragaszkodnak az Isten ismeretéhez.
Az Úr Szelleme legyen veletek.
A holtak feltámadása
51. 1. És azokban a napokban a föld visszaadja majd, amit rábíztak, és Seol is visszaadja, amit kapott, és a pokol visszaadja, amivel tartozik.
2. Mert azokban a napokban felkel az egyedüli Választott és kiválasztja az igazakat és szenteket közülük, mert megmenekülésük napja elközelgett.
3. Trónusára ül majd a Választott, és kimondott ítéletéből felragyog a bölcsesség és az ismeret minden titka, mert a Szellemek Ura adta neki (őket) és megdicsőítette őt.
4. És azokban a napokban a hegyek ugrálnak, mint kosok, és a dombok szökdécselnek, mint tejjel megelégedett bárányok. Angyalokká lesznek mindnyájan a mennyben és arcuk örömtől fog fényleni, mert eljött a Választott.
5. És azokban a napokban örvendezni fog a föld, és az igazak lakoznak majd azon, és a választottak járnak majd rajta.
A nemesfém hegyek
52. l. És azon napok után, azon a helyen, ahol minden titkos látomást láttam, - ugyanis felragadott egy forgószél, amely nyugati irányba vitt engem -
2. Ott szemeim látták a mennyek minden titkos dolgát, a jövendő dolgokat, egy vasból való hegyet, egy bronzból való hegyet, egy ezüstből való hegyet, egy aranyból való hegyet, egy lágy fémből való hegyet, és egy ólomból való hegyet.
3. És megkérdeztem a velem tartó angyalt: ’Mik ezek a titkos dolgok, amiket itt láttam?’
4. Ő pedig így szólt hozzám: ’Mindaz a dolog, amit itt láttál, Felkentjének uralmát fogja szolgálni, hogy hatalmas és erős legyen a földön.
5. És a Békesség Angyala felelt nekem, ezeket mondva: ‘Várj egy kicsit, és megnyilvánul majd számodra minden titok, amit a Szellemek Ura alkotott.
6. Ezek a hegyek, amelyeket szemeiddel láttál, a vasból való hegy, a bronzból való hegy, az ezüst hegy, az arany hegy, a lágy fémből való hegy, és az ólom hegy, mindezek a Választott jelenlétében olyanok lesznek, mint a viasz a tűzben, és mint a víz, mely odafentről zúdul alá [ezekre a hegyekre], és erőtlenné válnak lábai alatt.
7. És olyan napok jönnek akkor, amikor senki sem menekülhet meg, arany vagy ezüst által, és nem menthetik meg magukat.
8. Nem lesz akkor vas a háborúhoz, sem mellvértet nem ölt magára senki. A bronznak nem lesz haszna, az ónt nem értékelik, és az ólom senkinek sem kell.
9. És mindezek a dolgok el lesznek pusztítva a föld színéről, amikor a Választott feltűnik a Szellemek Urának színe előtt.’
Ítélet a hatalmasságok felett
53. 1. Ott pedig szemeim elé került egy nyílásokkal teli mély völgy, és mindazok, akik a földön, a tengereken és a tenger szigetein laknak, (hízelegve) ajándékokat és tiszteletük jeleit hozzák oda neki, de a mély völgy még így sem telik meg.
2. Kezeikkel törvénytelen cselekedeteket követnek el, és a bűnösök elpusztítják mindazokat, akiket törvénytelenül elnyomnak: A bűnösök azonban el lesznek pusztítva a Szellemek Urának orcája előtt, és el lesznek távolítva földjének színéről, és örökre, mindörökre elpusztulnak.
3. Mert ott láttam alászállani mind a büntető angyalokat, hogy előkészítsék Sátán vasszerszámait.
4. És megkérdeztem a Békesség Angyalát, aki velem tartott: ‘Kik számára készítik elő ezeket az eszközöket?
5. És ezt válaszolta: „A királyok és a föld hatalmasai számára készítik elő ezeket az eszközöket, hogy ezek által vesszenek el.”
(54:2). És oda vezették a királyokat és a hatalmasokat, és ebbe a mély völgybe hajították őket.
6. És azok után az Igazságos és Választott megjeleníti házának gyülekezetét: onnantól nem gátolja őket semmi a Szellemek Urának nevében.
7. És a hegyek nem lesznek képesek megállni, mint a föld, igazságossága előtt, de a dombok olyanok lesznek, mint a víz forrásai, és az igazak nyugalomra lelnek a bűnösök elnyomása alól.’
Azázel és seregének ítélete
54. 1. És elfordulva onnan, a föld egy másik részére tekintettem, ahol egy mély völgyet láttam, amely tűzben égett.
(2. ... áthelyezve)
3. És szemeimmel láttam, amint eszközöket készítenek, vasláncokat, melyeknek mérhetetlen súlyuk van.
4. És megkérdeztem a Békesség Angyalát, aki velem volt: ‘Kinek készítik ezeket a láncokat?’
5. Ő pedig mondta nekem: ‘Ezeket Azázel seregeinek számára készítik, hogy megragadván őket a teljes kárhozat mélységébe vessék mindnyájukat, és befedjék állkapcsaikat durva sziklákkal, amint a Szellemek Ura megparancsolta.
6. És Mikáel, Gábriel, Rafael, és Pénuel megragadják majd őket azon a nagy napon, és a tüzes kemencébe vetik, hogy a Szellemek Ura megfizessen igazságtalanságaikért, amiért Sátán alattvalói lettek, és vétkekbe vitték a föld lakóit.’
Az özönvíz
7. És azokban a napokban büntetés jön a Szellemek Urától, és megnyitja a vizek tározóit, amelyek odafönt a mennyekben vannak, és a kutakat, melyek a föld felszíne alatt vannak.
8. És akkor a vizek mind egyesülnek: a mennyekben levő vizek hímneműek és a föld alatti vizek nőneműek.
9. És elpusztítanak mindenkit, aki a földön lakozik és azokat, akik az ég alatt élnek.
10. És akkor felismerik hamisságukat, amelyet a földön gyakoroltak, hiszen ezek által vesznek el.
55. 1. És ezek után az Idők Fejedelme magába szállt és ezt mondta: ‘Hiába pusztítottam el mindazokat, akik a földön éltek.’
2. És megesküdött hatalmas nevére: „Ettől kezdve nem teszek ilyet többet a földön lakozókkal, és jelet teszek az égben: és ez legyen a jóakarat zálogául Közöttem és közöttük örökre, ameddig a menny a föld felett áll. Ez az én akaratom.”
Azázel és seregének ítélete (folytatás)
3. Amikor a számonkérések és fájdalmak napján el akarnám veszejteni őket az angyalok keze által, emiatt megtartóztatom majd fenyítésemet és haragomat rajtuk, ezt mondja Isten, a Szellemek Ura. „Ó, ti hatalmas királyok, kik lakoztok a földön, figyelmezzetek Választottamra, ahogyan a dicsőség trónján ül, és megítéli Azazelt, összes szövetségesét, és seregeit a Szellemek Urának nevében.”
A Virrasztók elítélése
56. 1. És láttam ott vonulni a büntetés angyalainak sokaságát, korbácsokat, vas- és bronzláncok tartva kezükben.
2. És megkérdeztem a Békesség Angyalát, aki velem volt, mondván: „Kihez mennek ezek, akik ostorokat visznek?”
3. És így válaszolt nekem: „A (ti. Virrasztók) választottjaik és kedveltjeikhez, hogy levessék a völgy szakadékába őket.
4. És akkor az a völgy megtelik majd választottjaik és kedveltjeikkel, és az életük napjainak vége lesz, és tévelygéseiknek napjaira nem lesz emlékezés attól fogva.”
A pártusok és médek támadása a választottak földje ellen
5. És azokban a napokban az angyalok visszatérnek, és keletre sietnek a pártusok és médek ellen: és felserkentik a királyokat, és a nyughatatlanság szelleme lesz bennük, és felriasztják trónjaikról, hogy előrontsanak, mint oroszlánok a búvóhelyről, és mint éhes farkasok a falkájukkal, 6. és felmennek és eltiporják választottaimnak országát, [és választottaimnak országa olyan lesz előttük, mint a szérűskert és mint az országút]
7. De igazaim városa akadály lesz lovaiknak. És egymás között kezdenek hadakozni, és jobbjuk önmaguk ellen fordul. És a testvér nem ismeri majd a bátyját, sem a fiú az apját vagy anyját, amíg csak számolatlan lesz a holttest mészárlásuk miatt, és büntetésük nem lesz hiábavaló.
8. Azokban a napokban a Seol hatalmasra nyitja száját, és magába nyeli őket. És pusztulásuk véget ér, a Seol elnyeli a bűnösöket a választottak jelenlétében.
A szekerek visszatérése
57. 1. És amikor ez véget ért, láttam egy másik seregnyi szekeret, és emberek ültek azokon, és a keleti szeleken és a nyugati szeleken jöttek dél felé.
2. És hallatszott a szekerek zaja, és amikor ez a zűrzavar elkezdődött, a szentek a mennyben észrevették, és a föld oszlopai elmozdíttattak helyükből, és annak hangja elhallatszott a menny egyik végétől a másikig, egy egész napig. És mind leborulnak és imádják a Szellemek Urát. Ez a vége a második példázatnak.
A választottak örök fénye
58. 1. És belekezdtem elbeszélni a harmadik példázatot, amely az igazakról és a választottakról szól:
2. Áldottak vagytok mind, ti igazak és választottak, mert dicsőség lesz osztályrészetek.
3. És az igazak a nap fényében fürödnek majd, és a választottak az örök élet fényében állnak: életük napjainak nem lesz vége, és a szentek napjai számolatlanok.
4. És keresik azok a fényt, és igazságosságra lelnek a Szellemek Uránál: békesség lesz az igazakkal az Örök Úr nevében.
5. És ezek után az mondatik a szenteknek a mennyben, hogy kutassák az igazságosság titkait, a hit örökségét: mert világosság támadt a földön, mint a napfény, és a sötétség elmúlt.
6. És soha el nem múló világosság lesz, és napjaiknak száma nem ér véget, mert a sötétség elsőként lesz elpusztítva, és az igazságosság fénye megmarad a Szellemek Ura előtt örök időkre.
A villámok, mennydörgések és égi jelenségek tárházai
59. 1. Azokban a napokban látták szemeim a villámlás titkait, és a fények titkait, és az ítéleteket, amelyeket végrehajtanak: vagy áldás vagy átok hozva a Szellemek Urának akarata szerint.
2. És láttam ott a mennydörgések titkait, és azt, ahogyan hallatszik azok hangja az égben, amikor eldördülnek ott, hangjuk a föld lakott helyein is hallatszik, és megmutatták, hogy lássam a földön végrehajtott ítéleteket, akár áldást akár átkot hoztak, a Szellemek Urának parancsa szerint.
3. És azután a fények és a villámlás minden titkát megmutatták nekem, és fénylenek azok áldásra és megelégedésre.
(60:) 11. És az a másik angyal, aki velem volt és megmutatta a rejtett dolgokat, elmondta nekem, mi az első és az utolsó a magasságos mennyekben, és a föld alatt a mélyben, és a mennyek végeinél, és a menny alapjainál.
12. És a szelek kamráit, és azt, ahogy a szelek szét vannak osztva, és hogyan mérik őket, és (hogyan) vannak a szelek kapui kigondolva, mindegyik a szél erejének megfelelően, és a hold fényének erejéhez mérten, és az alkalmas erőnek megfelelően: és a csillagok osztályait neveik szerint, és azt, hogyan osztatnak fel mind.
13. És a mennydörgéseket azoknak a helyeknek megfelelően, ahová lecsapnak, és a villámlásoknak minden osztályát, mely szerint világíthatnak, és seregüket, melyben egyszerre engedelmeskednek.
14. Mert vannak a mennydörgésnek nyugvóhelyei, (amelyek) ki vannak jelölve számára, amíg várakozik, hogy megzendülhessen; és a dörgés és villámlás elválaszthatatlanok, noha nem egyek és osztatlanok, mégis együtt járnak a szellem által, és nem válnak szét.
15. Mert amikor a villám felvillan, a mennydörgés hangja is felhangzik, és a szellem egy szünetet iktat be a dörgés alatt, és egyenlően felosztja közöttük; mert zendüléseiknek tárháza olyan, akár a homok, és mindegyik kantáron van tartva, és a szellem ereje által visszarántva, avagy előretolva, a föld régióinak száma szerint.
16. A tenger szelleme pedig hímnemű és erős, és erejének hatalma szerint vonja azt vissza egy gyeplővel, és ugyanígy előresodródik és szétterjed a föld minden hegyei között.
17. És a zúzmara szelleme egy külön angyal, és a jégeső szelleme egy az igaz angyalok közül.
18. A hó szelleme pedig elhagyta kamráját nagy ereje miatt – van ebben egy különleges szellem, és ami abból lehullik, az olyan, mint a füst, és annak neve dér. A köd szelleme pedig nem egyesül velük kamráikban, hanem van saját külön helye, mert útja dicsőséges fényben és sötétben egyaránt, télen is és nyáron is, és ő maga egy angyal.
19. És a harmat szellemének lakhelye a mennyek szélein van, és az eső kamráihoz kapcsolódik, és télen és nyáron is jár: és ennek felhői és a ködnek felhői összetartoznak, és egyik táplálja a másikat.
20. És amikor az eső szelleme előjön kamrájából, az angyalok odajönnek és megnyitják a kamrát és kivezetik azt, és amikor (az eső) szétterül az egész földön, egyesül a földön levő vizekkel.
21. És amikor csak összevegyül a föld vizeivel ... Mert a vizek azok számára lettek, akik a földön lakoznak; mert táplálék az a föld számára a Magasságostól, aki a mennyekben van; ezért mértékkel adatik az eső, és az angyalok őrizetére van bízva.
22. Ezeket a dolgokat láttam az Igazak Kertje irányában.
Noé könyvének töredéke
60. 1. Noé életének 500. évében, a hetedik hónapban, a hónap tizennegyedik napján. Abban a példázatban láttam, ahogy egy hatalmas rázkódás megrázta az egek egét, és a Magasságos serege, és az angyalok, ezerszer ezren és tízezerszer tízezren, mind nyugtalankodtak nagy aggodalommal.
2. Akkor megpillantottam a Korok Urát dicsőségének trónján ülni, míg az angyalok és igazak körülötte álltak.
3. És erős remegés fogott el, és félelem ragadott meg, belsőm megremegett, szerveim megolvadtak, és arcomra estem.
4. És Mikháel elküldött egy másik angyalt a szentek közül, aki felemelt engem, és mikor felemelt, a szellemem visszatért; mert nem tudtam elviselni a látványát ennek a sokaságnak, a felfordulást és a menny megrendülését.
5. És Mikháel szólt hozzám: Miért nyugtalanít ez a látvány? Eddig a napig tartott irgalmának ideje. Könyörületes és hosszútűrő volt a földön lakozókkal.
6. És amikor eljön az a nap, az erő, a büntetés, és az ítélet, amelyet a Szellemek Ura készített azoknak, akik nem imádják az igaz törvényt, azoknak, akik tagadják az igazságos ítéletet, és azoknak, akik hiába veszik fel Nevét – az a nap a választottaknak szövetség lesz, de a bűnösöknek számonkérés.
7. És azon a napon elindul két szörnyeteg, a nőnemű lénynek neve Leviatán, és lemerül az óceán mélységeibe a vizek forrásai fölött.
8. A hímneműnek neve Behemót, és az terméketlen pusztaságban lakozott, melynek neve Duidain, a kert keleti végein, ahol a választottak és igazak lakoznak, ahol nagyapám (Énok) fel lett vitetve, aki a hetedik volt Ádámtól, az első embertől, akit a Szellemek Ura teremtett.
9. És kérleltem a másik angyalt, hogy mutassa meg azoknak a teremtményeknek erejét, hogyan indultak útnak egy napon, és tértek kétfelé, egyik a tenger mélységeibe, a másik a szárazföld vadonjába.
10. Az így szólt hozzám: „Te embernek fia, ne akard tudni azt, ami el van rejtve.”
24. És a Békesség Angyala, aki velem volt, így szólt hozzám: 'Ez a két szörnyeteg, melyek Isten nagyságához illő módon készültek, táplálkozik majd ... (hiányos szöveg) azért hogy rajtuk nyugodjon majd a szellemek Urának büntetése... és hogy ne legyen hiábavaló a szellemek Urának ítélete... Ha majd rájuk köszönt a szellemek Urának büntetése.
25. És elpusztítja a gyermekeket az anyjukkal és az apjukkal együtt. Azután az ítélet következik irgalma és türelme szerint.
A paradicsom felmérése
61. 1. És láttam, hogy azokban a napokban hosszú zsinórokat adtak azoknak az angyaloknak, és szárnyra kaptak és elrepültek észak irányába.
2. Megkérdeztem az angyalt, így szólván: „Miért vették azok (az angyalok) ezeket a zsinórokat és mentek el?” - És válaszolt: „Mérni mentek.”
3. És az angyal, aki velem volt, így szólt hozzám: Meg fogják mérni az igazakat, és az igazságosság mértékét az igazakon, hogy mindörökre a Szellemek Urának nevében maradjanak.
4. A választottak megkezdik lakozásukat a választottakkal, és az lesz a hitnek adatott mérték, és megerősíti az igazságosságot.
5. És ezek a mérőkötelek felfedik a föld mélységeinek titkait, és azokat, akik elpusztultak a sivatagban, és akiket felfaltak a vadállatok, és akiket elnyeltek a tenger halai, mind visszatérhetnek és megmaradnak a Választott napján; mert senki sem pusztíttatik el (örökre) a Szellemek Ura előtt, és senkit nem érhet enyészet.
Az égitestek dicsérete
6. És mind, akik a mennyben lakoznak, egy ismereten lesznek, és erőt kapnak és egységes hangot, és olyan fényt, mint a tűznek lángja.
7. És első szavaikkal áldották az Egyetlent, és felmagasztalták és dicsőítették bölcsességben, és bölcsek voltak kijelentéseikben, és az élet szellemében szóltak.
8. És a Szellemek Ura a dicsőség trónjára helyezte a Választottat, ő fogja megítélni a mennyben lakozó szentek minden cselekedetét, és a mérlegen megméretnek tetteik.
9. És amikor felemeli tekintetét, hogy megítélje titkos útjaikat a Szellemek Ura nevének igéje szerint, és ösvényeiket a Szellemek Ura igazságos ítéletének eljárása szerint, akkor azok mind egy hangon szólnak és áldják, dicsérik, magasztalják és megszentelik a Szellemek Urának nevét.
10. És összehívja a mennyek minden sokaságát, mind a szenteket odafönt, és az Isten seregeit, a kerubokat, szeráfokat ofánokat, és mind a hatalmas angyalokat, az elöljáró angyalokat, és a Választottat, és minden erősségeket a földön (és) a vizek felett.
11. Azon a napon egy hang fog felhangzani, amely áldást mond, dicsőít és felmagasztal a hit szellemében, a bölcsesség szellemében, a türelem szellemében, az irgalmasság szellemében, az ítélet, a béke szellemében, a jóság szellemében, és mind egy hangon mondják: „Áldott ő, és legyen áldva a Szellemek Urának neve örökkön örökké.”
12. Mind, aki nem alszik a mennyekben áldja Őt: mind a szentek a mennyekben áldják Őt, és mind a választottak, akik az élet kertjében lakoznak: és a fény minden szelleme, aki képes áldani, dicsérni, magasztalni, és megszentelni áldott Nevedet, és minden test mértéken felül dicsőíti és áldja majd Nevedet örökkön örökké.
13. Mert hatalmas a Szellemek Urának irgalmassága, és hosszútűrő Ő, és minden alkotását és mindent, amit teremtett, megjelentett az igazaknak és választottaknak, a Névben.
Az uralkodók elítélése és az igazak dicsérete
62. 1. És így szólt az Úr a királyokhoz, hatalmasságokhoz, a magas rangúakhoz, azokhoz, akik a földön lakoznak, és mondta: „Nyissátok ki szemeiteket és emeljétek fel szarvaitokat, ha képesek vagytok felismerni a Választottat.”
2. És a Szellemek Ura ültette dicsőségének trónjára, és az igazságosság szelleme kiöntetett rá, és szájának igéje megöli mind a bűnösöket, és minden igazságtalan elpusztul orcája előtt.
3. És azon a napon felkelnek mind a királyok, hatalmasságok, a magas rangúak, és mindazok, akik uralják a földet, és látják majd, felismerik, ahogyan a dicsőség trónján ül, és igazságosságban ítél, és hazug szó nem hangzik el előtte.
4. És olyan fájdalom jön rájuk, mint a vajúdó asszonyra, akinek fájdalmai vannak a szülés miatt, amikor a gyermeke eléri méhének száját, és fájdalmai vannak a szülés miatt.
5. És egymásra tekintgetnek, megrettennek, lesütik szemeiket, és fájdalom fogja el őket, amikor látják az Emberfiát dicsőségének trónján ülni.
6. És a királyok, a hatalmasságok, és mind, akik a földön uralkodnak, áldják, dicsérik és magasztalják őt, aki mindeneken Úr, aki el volt rejtve.
7. Az Emberfia a kezdetektől rejtve volt, és a Magasságos serege jelenlétében őrizte őt, és hatalmának jelenlétében, de felfedte választottainak.
8. És a választottak és szentek gyülekezete magként lesz elvetve, és a választottak mind előtte állnak majd azon a napon.
9. És mind a királyok, hatalmasságok és a magas rangúak, és mindazok, akik uralják a földet, arcukra esnek előtte, imádják, és reményüket az Emberfiába vetik, és esedeznek előtte, és irgalomért könyörögnek kezei között.
10. Mindazonáltal a Szellemek ama Ura annyira szorongatja őket, hogy nagy sietséggel eltávoznak jelenlétéből, és arcuk elárad szégyenkezéssel, és orcájuk színe elsötétül.
11. És átadja őket az angyaloknak büntetésre, hogy végrehajtsák bosszúját rajtuk, amiért nyomorgatták az Ő gyermekeit és választottait.
12. És látványosságául lesznek azok az igazaknak és választottainak: És örvendeznek majd felettük, és kardja megittasul vérüktől.
13. És az igazak és választottak megmenekülnek azon a napon, és attól kezdve soha nem látják majd a bűnösök és igazságtalanok arcát.
14. És a Szellemek Ura velük marad, és az Embernek ama Fiával együtt fognak lakni, vele étkeznek, vele fekszenek és vele kelnek örökkön örökké.
15. És az igazak és választottak felemelkednek a földről, nem járnak többé lesütött szemmel, és felöltöztetnek a dicsőség öltözékébe, 16. és ezek a Szellemek Urától való életnek öltözetei lesznek: és ruhátok soha nem kopik meg, sem pedig dicsőségetek nem múlik el a Szellemek Ura előtt.
A királyok és hatalmasok reménytelen pusztulása
63. 1. És azokban a napokban a hatalmasságok és a királyok, akik uralkodnak a földön, esedeznek Hozzá, hogy adjon nekik egy kis haladékot a büntetés angyalaitól, akiknek átadta őket, hogy leborulhassanak, imádhassák a Szellemek Urát, és megvallhassák bűneiket előtte.
2. És áldják és dicsőítik majd a Szellemek Urát, és így szólnak: „Áldott a Szellemek Ura, a királyok Ura, a hatalmasak Ura, a gazdagság Ura, a dicsőség Ura és a bölcsesség Ura, 3. és minden titkos dologban nagyszerű hatalmad nemzedékről nemzedékre, és dicsőséged örökkön örökké. Mélyek és számolatlanok titkaid, és igazságosságod felülmúlja értelmünket. 4. Megtanultuk most már, hogy dicsérnünk és áldanunk kell a királyok Urát, Őt, aki király minden király felett.”
5. És ezt mondják mind: Bárcsak lenne egy kis nyugalmunk, hogy dicsérjük és hálákat adjunk, és megvalljuk hitünket dicsősége előtt!
6. És most kívánkozunk egy kis pihenésre, de nem lelünk nyugalmat, erősen keressük, de el nem érjük: és a fény eltűnt előlünk, és a sötétségben van lakozásunk örökkön örökké:
7. Mert nem volt hitünk előtte, nem dicsőítettük a Szellemek Urának nevét, és nem dicsértük minden tettéért az Urat. Hanem a mi reménységünk a mi birodalmunk jogarában volt, és a mi saját dicsőségünkben bíztunk.
8. És a mi szenvedésünknek és megpróbáltatásunknak napján nem ment meg bennünket, és nincs haladék, hogy megvallhassuk, hogy igaz a mi Urunk minden tetteiben, és ítéletében, igazságában, és ítélete nem személyválogató.
9. És a mi tetteink következményeként veszünk el színe előtt, és minden bűnünk összeszámoltatik igazságossága szerint.
10. Ekkor így szólnak egymáshoz „A mi lelkünk telve van igazságtalan nyereséggel, és ez nem óv meg bennünket attól, hogy innen a Seol legmélyébe süllyedjünk.”
11. És ezek után arcuk megtelik sötétséggel és szégyenkezéssel az Embernek ama Fia előtt, és elvitetnek jelenlétéből, és a kard a belsejükbe talál.
12. Így szól a Szellemek Ura: „Ez a rendelete és ítélete a Szellemek Ura előtt a hatalmasoknak, a királyoknak, a magas rangúaknak, és azoknak, akik uralkodnak a földön.”
A bukott angyalok
64. 1,2. És más alakokat is láttam azon a helyen elrejtve. És hallottam az angyal hangját, mondván: „Ezek azok az angyalok, akik alászálltak a földre, és feltárták az emberek gyermekeinek azt, ami addig rejtve volt, és bűn elkövetésére csábították az emberek fiait.”
Prófécia a vízözönről
65. 1,2. És azokban a napokban látta Noé, hogy a föld megrendült, és hogy annak pusztulása közel. És felkelt akkor és elment a földnek végére, és kiáltott hangosan ősatyjához, Énokhoz: és így szólt Noé háromszor elkeseredett hangon: „Figyelmezz rám, figyelmezz rám, figyelmezz rám.”
3. És mondta: „Mondd el, mi az, ami a földdel történik, hogy ennyire ördögi állapotban van és rázkódik, nehogy én is elvesszek azzal együtt!”
4. És akkor hatalmas rázkódás lett a földön, egy hang hallatszott a mennyből, és arcomra estem.
5. És Énok, nagyapám odajött és elébem állt, és így szólt hozzám: „Miért kiáltottál hozzám keserű sirámokkal és zokogással?
6. Egy parancs jött ki az Úrtól a föld lakosaira vonatkozóan, hogy így érjenek véget, mert romlottságuk betetőzött, mert eltanulták az angyalok minden titkát, a sátánok minden erőszakosságát, és minden hatalmukat – a legtitkosabbakat is – és azoknak minden erejét, akik varázslásokat űznek, a boszorkányság erejét, és azoknak erejét, akik olvasztott szobrokat készítenek az egész földön:
7. És eltanulták, hogyan készül a földnek porából ezüst, és hogyan származik lágy acél a földnek mélyéből.
8. Mert az ólom és az ón nem úgy készül a porból, mint az előbbiek: egy forrás ontja őket, és egy angyal osztja szét, aki ott áll.”
9. És ezek után nagyapám, Énok kézen fogott és felemelt engem, és így szólt: „Menj, mert megkérdeztem a Szellemek Urát a földnek eme pusztulásáról.
10. És ezt mondta nekem: 'Elhatároztatott ítéletük igazságtalanságuk miatt, és nem tartom azt vissza többé.
11. A földnek és mindennek, ami azon lakozik, el kell pusztulnia a varázslások miatt, amiket kikutattak és eltanultak. 'Ami ezeket illeti – nem létezik menedék számukra, mert megmutatták nekik azt, ami rejtve volt, és átkozottak ők: de terólad, fiam, tudja a Szellemek Ura, hogy tiszta vagy, és ártatlan a titkok kikutatásának bűnében.
12. És elvégezte, hogy neved a szentek között legyen, és megőriz téged a föld lakosai közül, és igaz magodat királyságra és nagy tisztességre rendelte, és magodból számolatlanul fakad majd az igazaknak és szenteknek örök forrása.”
Az özönvíz angyalai
66. 1. És ezek után megmutatta nekem a büntetés angyalait, akik készek arra, hogy eljöjjenek és szabadon engedjék a vizeknek erejét, amely a föld alatt van, azért, hogy ítéletet és pusztulást hozzanak mindazokra, akik a földön lakoznak.
2. És a Szellemek Ura utasította a nekiinduló angyalokat, hogy ne engedjék a vizeket emelkedni, hanem tartsák vissza azokat; mert ezeknek az angyaloknak hatalmuk volt a vizeken.
3. És eltávoztam Énok elől.
Isten ígérete Noénak
67. 1. Azokban a napokban az Úr szava jött hozzám, és ezt mondta nekem: 'Noé, a te sorsod feljött elém, a sors, amely hibátlan, a szeretet és igazságosság példája.
2. És most az angyalok egy fából készült (bárkát) csinálnak, és mikor befejezik feladatukat, ráhelyezem kezemet és megóvom azt, és az élet magja árad majd ki abból, és változás kezdődik, hogy ne maradjon a föld üresen.
3. És megerősítem magodat előttem örökkön örökké, és elterjesztem azokat, akik véled lakoznak a föld színén: nem lesznek gyümölcstelenek a földön, hanem áldottak lesznek és sokasodnak majd a földön az Úr nevében.'
A titkokat feltáró angyalok ítélete
4. És bebörtönzi azokat az angyalokat, akik igazságtalanul jártak, abban a tüzes völgyben, amelyet nagyapám, Énok mutatott nekem, nyugaton, az arany-, ezüst-, vas-, lágy acél, és ónhegyek között.
5. És láttam azt a völgyet, amelyben hatalmas forrongás volt, és a vizek hánykolódtak abban.
6. És mialatt ez történt, azokból az olvadt fémekből és a forrongásból kénes szag szállt fel, és összekeveredett a vizekkel, és az (emberiséget) tévútra vezető angyaloknak ama völgye égett az alatt a talaj alatt.
7. És tűzpatakok folytak azokon a völgyeken keresztül, ahol azok az angyalok viselték büntetésüket, akik tévútra vitték a föld lakosait.
8. De azokban a napokban azok a vizek majd a királyoknak, hatalmasságoknak, magas rangúaknak és a föld lakosainak tesznek szolgálatot, a testnek gyógyulására, de a szellem büntetésére; most szellemük telve van testi vágyakkal, ezért most még csak testükben bűnhődnek meg, mivel megtagadták a Szellemek Urát és bár naponta láthatják ítéletüket, de mégsem hisznek Nevében.
9. És annak arányában, ahogy testük (vágytól való) égése egyre súlyosabb lesz, ennek megfelelő változás áll be szellemükben örökkön örökké; így a Szellemek Ura előtt egy sem tud kiejteni egyetlen szót sem.
10. Ítélet sújt le rájuk, mivel a testük gyönyöreiben hisznek, de az Úr Szellemét megtagadják.
11. És ugyanazok a vizek megváltoznak majd azokban a napokban; mert amikor azok az angyalok bűnhődnek ezekben a vizekben, ezek a víz-források megváltoztatják hőmérsékletüket, és amikor az angyalok alászállnak, ezeknek a forrásoknak a vize kihűl majd.
12. És hallottam Mikháel válaszát, mondván: „Ez a büntetés, amellyel az angyalok bűnhődnek, bizonyság a királyoknak és a hatalmasoknak, akik a földön uralkodnak.”
13. Mert ezek vizek segítik a királyok testének gyógyulását és a testük élvezetét, ezért nem fogják érteni, és nem fogják elhinni, hogy azok a vizek megváltoznak majd, és örökké égő tűzzé lesznek.
Mikháel és Rafáel párbeszéde az ítéletről
68. 1. Azután nagyapám, Énok megtanított engem a Példázatok könyvének minden titkára, amelyet neki adtak, és amelyet összeállított nekem a Példázatok könyvének kijelentéseiben.
2. És azon a napon Mikháel válaszolt Rafaelnek, mondván: „A szellem ereje hatalmába kerít és remegésre késztet engem a titkok büntetésének súlyossága miatt, az angyalok büntetése miatt. Ki tudja elviselni az ítélet szigorát, amit végrehajtottak, és amitől azok olvadoznak?”
3. És ismét szólt Mikháel, és mondta Rafaelnek: Ki az, akinek szíve nem olvad meg ettől, és akinek bensője nem nyugtalankodik az ítéletnek e szavai miatt, (amely) kimondatott rájuk azok miatt, akik így kivitték őket?
4. Történt pedig, hogy amikor a Szellemek Ura előtt állt, így szólt Mikháel Rafaelhez: „Nem fogom a pártjukat fogni az Úr szemei előtt; mert a Szellemek Ura haragszik rájuk, mivel úgy viselkedtek, mintha istenek lennének.
5. Ezért az eddig elrejtett ítélet bekövetkezik majd rajtuk örökkön örökké; mert sem angyal, sem ember nem kap (abból) részt, egyedül azok (az angyalok) fognak bűnhődni örökkön örökké.
A bukott angyalok nevei és bűnei
69. 1. Ezután a rájuk váró ítélet félelemmel tölti el őket, és megremegnek, mert feltárták ezeket a föld lakóinak.
2. És íme, lásd a neveit ezeknek az angyaloknak, mert ezek a neveik: az első közülük Shemjáza, a második Artáqífa, a harmadik Ármen, a negyedik Kokábel, az ötödik Turáel, a hatodik Ramjáel, a hetedik Dánel, a nyolcadik Néqáel, a kilencedik Baráqel, a tizedik Azázel, a tizenegyedik Armáros, a tizenkettedik Batárjáel, tizenharmadik Bazázéel, a tizennegyedik Hanánel, a tizenötödik Turáel, a tizenhatodik Szimápésziel, a tizenhetedik Jetréel, a tizennyolcadik Tamáel, a tizenkilencedik Turáel, a huszadik Ramáel, a huszonegyedik Azázel.
3. És ezek az angyalok vezetői, és neveik, akik vezetői a százaknak, az ötveneknek és a tízeknek.
4. Az első ezek közül Jéqon: ő az, aki félrevezette az Isten fiait, és a földre hozta őket, és vitte őket vétekbe az emberek lányain keresztül.
5. A második Ásbéel; ő az, aki gonosz tanácsot adott az Isten szent fiainak, és félrevezette őket, hogy megfertőzzék testüket az emberek lányaival.
6. A harmadiknak neve Gádréel: ő az, aki megmutatta az emberek gyermekeinek mind a halálos ütéseket, és aki félrevezette Évát, és aki megmutatta a halálos fegyverek készítését az emberek fiainak, a pajzsot, a mellvértet és a kardot a harcra, és minden más, az emberek fiaira halált hozó fegyvert. 7. És kezétől erednek mindezek, ettől kezdve mindörökké a földön lakozók ellen.
8. És a negyediknek a neve Pénemuné: ő pedig az, aki megmutatta az embereknek a keserűt és az édeset, és megtanította azoknak minden titkait és azok bölcsességeit. 9. És ő tanította meg az embereket a tintával, papírral való írásra, ami által sokan estek bűnbe öröktől örökre, mind a mai napig. 10. Mert az ember nem arra lett teremtve, hogy ilyeneket tegyen, hogy a jó hitüket tollal és papírral való írásban vallják meg. 11. Mert az ember pontosan olyanná lett teremtve, mint az angyalok, annak céljából, hogy tiszták és igazak maradhassanak, és a halál, ami mindent lerombol, ne tudjon uralkodni rajtuk, de ezek által az ismeretek által pusztulásban vannak, és ennek ereje felemészti őket.
12. És az ötödik, akinek a neve Kásdéja: ez az, aki megmutatta az emberek fiainak a szellemek és démonok gonosz csapásait, és azt, hogy hogyan kell megütni a méhben lévő embriót, hogy az elvetéljen, és a lelket gyötrő csapásokat, a kígyók marását, és a csapásokat, melyek a déli nap hevének ideje alatt jönnek el a kígyó fia által, kinek neve Tabáet.
A titkos eskü
13. És Kásbéel (*), az eskü őre – Ő volt az, aki kiszámította az Idők Előtti Nevének számértékét, amikor még a magasságban és dicsőségben lakozott – neki volt a feladata megmutatni az esküt a szentségeseknek, amikor nekik meg lett nyilvánítva az, s annak neve: „Biqa.” 14. Ez volt az az angyal, aki megkérdezte Mikháeltől az elrejtett nevet, hogy kimondhassa azt az esküben, és hogy azok, akik minden titkot megmutattak az emberek fiainak, megremegjenek attól a névtől és eskütől.
(*a név a ráolvasás igéből származik)
15. És ez a hatalma ennek az eskünek; mert igen erős ez és hatalom van benne. És ez az Akáe eskü, amely Mikháel kezébe lett helyezve.
16. És ezek a titkai ennek az eskünek... És erősek azok a titkok ezen az eskün keresztül: és az ég ezáltal lett kifeszítve a világ teremtése előtt mindörökre.
17. És általa a föld meg lett alkotva a vizeken. És a hegyek titkos forrásaiból gyönyörű vizek áradtak. A föld teremtésétől kezdve és mindörökre.
18. És azáltal az eskü által lett a tenger megteremtve. És annak alapításakor homokból vetett gátat annak haragjának, és azt nem hágta át a világ teremtése óta, soha nem is fogja.
19. És azáltal az eskü által a mélységek létrejöttek, és helyükön maradnak, el nem mozdulnak helyükről öröktől örökre.
20. És azáltal az eskü által járják a nap és a hold pályáikat, és nem térnek le a meghatározott útjukról korszakról korszakokon át.
21. És azáltal az eskü által a csillagok teljesítik utaikat, és nevükön hívja mindegyiket, és azok válaszolnak Neki örökkön örökké.
22. És hasonló módon a víz szellemei, a szeleké, minden fuvallaté, és a szelek minden része befutja útját.
23. És ott őrzik a mennydörgés hangját és a villámlás fényét: és ott őrzik a jégeső és a zúzmara kamráit, és a köd kamráit, és az eső és harmat kamráit.
24. És mindezek hűségesek és hálákat adnak a Szellemek Urának, és dicsőítik (Őt) minden erejükkel, és a hálaadások tetteiben van táplálékuk. Köszöntik, dicsérik és magasztalják a Szellemek Urának nevét örökkön örökké.
25. És ez a fogadalom erős bennük, és ezáltal megtartatnak és útjaikat megőrzik, és futásuk nem szenved zavart.
Az Emberfia a trónon
26. És hatalmas öröm volt közöttük, áldást mondtak és dicsértek és magasztaltak, mert ama Emberfiának nevét feltárták előttük.
27. És a dicsőségének trónján ült, és az ítélet egészen neki adatott (Jn. 5:22), és azt cselekedte, hogy a bűnösök elpusztuljanak és eltöröltessenek a föld színéről, és azok is, akik tévútra vitték a világot.
28. Láncokkal köttetnek meg, és a pusztításuk gyűjtőhelyén lesznek fogvatartva, és minden művük eltűnik a föld színéről.
29. És attól fogva nem lesz majd romlás; mert eljött az Emberfia, és dicsőségének trónjára ült, és minden gonoszság eltávozik színe elől, és ennek az Emberfiának szava kiárad majd, és erős lesz a Szellemek Urának színe előtt.
Énok felvétele a mennyekbe
70. 1. És ezek után történt, hogy (Énok) neve még élőként felemeltetett a magasságba ama Emberfiához és a Szellemek Urához.
2. A Szellem harci szekerén vitetett fel, és neve eltűnt közülük.
3. És attól a naptól fogva nem számláltattam közéjük többé: és a két szél közé ültetett engem, Észak és Nyugat közé, ahol az angyalok kezükbe vették a mérőzsinórokat, hogy kimérjék nekem a választottnak és a szentnek lakhelyét.
4. És láttam ott az első atyákat, és az igazakat, akik öröktől fogva azon a helyen lakoztak.
71. 1. És ezek után történt, hogy szellemem elvitetett és felemelkedett a mennyekbe: és láttam az Isten szent fiait. Tűznek lángjain jártak, öltözetük fehér volt, és arcuk fénylett, akár a hó.
2. És láttam két tűzforrást, és annak a tűznek fénye úgy ragyogott, mint a cirkónium kristály, és arcomra estem a Szellemek Urának színe előtt.
3. És Mikháel angyal - egyike az arkangyaloknak - megfogta jobb kezemet, felemelt, előre vezetett a titkok közé, és megmutatta nekem az igazságosság minden titkait.
4. És megmutatta a menny széleinek minden titkát, a csillagok és fényes égitestek összes kamráit, ahonnan kijönnek a szentek színe előtt.
5. És elragadta szellememet az egek egébe, és olyannak láttam azt, mint egy kristályokból épült házat, és a kristályok között élő tűznek nyelvei voltak.
6. És látta szellemem azt az övet, amely körülvette a tűznek ama házát, és annak négy oldalán élő tűzzel teli folyamok voltak, és körülölelték azt a házat.
7. És körös-körül Szeráfok, Kerubok és Ofánok álltak: és ezek azok, akik nem alszanak, és őrzik dicsőségének trónját.
8. És láttam megszámlálhatatlan angyalt, ezerszer ezret, és tízezerszer tízezret körbevenni azt a házat. Mikháel, Rafael, Gábriel, Pénuel, és a mennynek szent angyalai, akik az egekben lakoznak ki- és be járnak abba a házba.
9. És kiléptek abból a házból, Mikháel, Gábriel, Rafael és Pénuel, és sok szent angyal számtalanul.
10. És velük együtt a Napoknak Ura, feje fehér és tiszta, mint a gyapjú, és ruházata leírhatatlan.
11. És arcomra estem, és egész testem elernyedt, és szellemem elváltozott, és kiáltottam hangosan, ... az erő szellemében, és áldottam és dicsértem és magasztaltam.
12. És az ajkaimról kijövő áldások kedvesek voltak a Napok Ura előtt.
13. És a Napok Ura eljött, és vele együtt Mikháel, Gábriel, Rafael és Pénuel, és ezer és tízezer angyal számtalanul.
[hiányzó rész, amelyben az Ember Fia a Napok Urának társaként van leírva, és Énokh megkérdezi az egyik angyalt arról, hogy kicsoda az Ember Fia]
14. És odajött hozzám, üdvözölt hangján, és így szól hozzám: „Ez az Emberfia, aki igazságosságra születik, és igazságosság őrzi, és a Napok Urának igazságossága nem hagyja el.”
15. És mondta nekem: „Békességet hirdet néktek az eljövendő világ nevében, mert a világ teremtése óta elhatároztatott a békesség, és attól fogva így is lesz örökké és örökkön-örökké.
16. És mindenek az útjain járnak majd, mivel sosem hagyta el őt az igazságosság: vele együtt lesz lakozásuk, és vele közös lesz örökségük, és soha el nem válnak tőle örökkön örökké. És hosszú napoknak idejét töltik majd az Emberfiával, és az igazaknak békességük és becsületes lakozásuk lesz a Szellemek Urának nevében örökkön örökké.
Vitatott téma a kiábrázoló ritus kapcsán. Kérdés és felelet. Én kérdezem. Van egy kérdésem. Aki nem merítkezik be( keresztelkedik meg) anna...