Bölcsesség könyve 6.7. rész.

    6. fejezet

1. Hallgassatok tehát, királyok, és értsetek! Okuljatok, akik kormányozzátok a föld határait!

2. Figyeljetek ti, akik sokaság fölött uralkodtok, és népek nagy számával hivalkodtok!

3. Mert az Úrtól nyertétek a hatalmat, s a Fölségestől az uralmat, aki számonkéri tetteiteket, és kifürkészi terveiteket; 

4. mert, noha országa szolgái vagytok, nem ítéltetek igazul, nem tartottátok meg az igazság törvényét, és nem jártatok Isten akarata szerint.

5. Iszonyúan és hamar megjelenik nektek, mert szigorú ítélet vár a hatalmon levőkre!

6. A kicsiny ugyanis irgalmat talál, de kemény fenyítés vár a hatalmasokra, 

7. mert Isten nem tart senki személyétől, és nem fél senki rangjától, hisz a kicsinyt is, a nagyot is ő alkotta, s egyaránt viseli gondját mindegyiknek.

8. Az erősekre azonban szigorúbb vizsgálat vár!

9. Hozzátok szól tehát szavam, ti királyok, hogy bölcsességet tanuljatok, és el ne essetek!

10. Mert akik az igazságot igazságban megtartják, igazzá lesznek, s akik megtanulják, védelmezőre találnak.

11. Kívánjátok tehát szavaimat, vágyódjatok utánuk, és okulásban lesz részetek!

12. Ragyogó a bölcsesség és hervadhatatlan, és könnyen meglátják azok, akik szeretik; akik keresik meg is találják.

13. Eléje megy azoknak, akik vágyódnak utána, s előre megmutatja nekik magát.

14. Aki kora hajnalban keresi, nem kell, hogy fáradjon, mert a portáján ülve találja.

15. Róla elmélkedni tökéletes okosság, aki érte virraszt, csakhamar gond nélkül lesz. 

16. mert ő maga jár körül, s felkeresi azokat, akik hozzá méltók, vidáman jelenik meg nekik az utakon, és minden gondolatban találkozik velük.

17. Kezdete a legőszintébb vágy az okulás után, 

18. az okulásra irányuló gond pedig szeretet, a szeretet pedig törvényeinek teljesítése, a törvények megtartása pedig a halhatatlanság teljessége, 

19. a halhatatlanság pedig közel hoz Istenhez, 

20. a bölcsesség kívánása tehát elvezet az örök uralomhoz.

21. Ha tehát kedvetekre van a trón s a jogar, ti népek fejedelmei, szeressétek a bölcsességet, hogy örökké országolhassatok!

22. Hogy mi a bölcsesség és hogyan keletkezett, íme, hirdetem, nem rejtem el előttetek Isten titkait, megvizsgálom a teremtés kezdetétől fogva, napvilágra hozom ismeretét, és nem hallgatom el az igazságot.

23. Nem járok a sápadt irigységgel, mert annak nincs köze a bölcsességhez.

24. A bölcsek nagy száma javára van a világnak, s az értelmes király erőssége a népnek.

25. Okuljatok tehát szavaimon, majd hasznát látjátok!

   7. fejezet 

1. Hisz én csak halandó ember vagyok, hasonló a többihez, ivadéka a földből alkotott elsőnek. Anyám méhében formálódtam én is testté, 

2. tíz hó folyamán álltam össze a férfi magvából, az egyesülés gyönyöréből.

3. Születésem után én is a közös levegőt szívtam, ugyanolyan földre estem, mint mások, első szavam sírás volt, mint a többieké.

4. Pólyában neveltek sok vesződséggel, 

5. mert a királyok közül egy sem kezdte másképp az életet.

6. Mindenki számára egy a belépés az életbe, s egy a távozás!

7. Ezért könyörögtem, és okosság adatott nekem, imádkoztam és eljött hozzám a bölcsesség lelke.

8. Többre becsültem az országnál és trónnál, s a gazdagságot hozzá mérve semminek tartottam, 

9. nem tettem vele egy sorba drágakövet, mert minden arany hozzá képest csak kevés homok, s az ezüst mellette csupán sárnak számít.

10. Egészségnél, szépségnél jobban szerettem, s eltökéltem, hogy világosságul használom, mert a fénye soha el nem alszik. 

11. De vele együtt a többi jó is hozzám jött, és mérhetetlen gazdagság volt a kezében.

12. Én pedig örvendtem mindnek, mivel a bölcsesség volt a vezérük, de nem tudtam, hogy mindezeknek ő az anyja!

13. Csalárdság nélkül sajátítottam el, és irigység nélkül adom tovább. Nem rejtem el gazdagságát, 

14. mert kifogyhatatlan kincs az az embernek. Akik vele éltek, megszerezték Isten barátságát, mert a fegyelem adományai ajánlották őket.

15. Nekem pedig adja meg Isten, hogy bölcsen beszéljek, és gondolkodjam ahhoz méltón, aminek részese lettem, mivel ő a bölcsesség útmutatója, s egyben a bölcsek irányítója, 

16. hisz kezében vagyunk mi is, meg szavaink is, és minden értelmesség, ügyesség és fegyelem.

17. Mert ő adta nekem a dolgok igaz tudását, hogy értsem a világ szerkezetét, az elemek erejét, 

18. az idők elejét, végét és közepét, a napfordulat változását, az évszakok váltakozását, 

19. az évek körforgását, a csillagok állását, 

20. az állatok természetét, a vadállatok dühét, a szelek erejét, az emberek gondolkodását, a növények különféleségét, a gyökerek erejét.

21. Ami rejtve van s ami látható, megismertem, mert a mindenség művésze, a bölcsesség megtanított rá!

22. Benne ugyanis lélek van: értelmes és szent, egyetlen, sokféle és finom, ékesen szóló, gyors és szeplőtelen, biztos, kellemes, jót kedvelő és éles, 

23. akadályt nem ismerő, jótékony, emberbarát, kegyes, állhatatos, szilárd, minden erővel teljes, mindent látó, minden szellemen átható, az értelmeseken, tisztákon, legfinomabbakon.

24. Mert minden gyorsnál gyorsabb a bölcsesség, tisztaságánál fogva mindenen áthatol, 

25. mert Isten erejének lehelete, s a mindenható Isten dicsőségének tiszta csordulása. Nincs benne semmi szenny, 

26. mert az örök világosság kisugárzása, Isten fölségének szeplőtelen tükre és jóságának képmása.

27. Bár egymagában van, mindent megtehet, bár egyedül marad, mindent megújít, nemzedékről-nemzedékre betér a szentek lelkébe, s őket Isten barátaivá és prófétákká avatja. 

28. Mert Isten csak azt szereti, aki a bölcsesség bizalmasa, 

29. mivel az ékesebb a napnál és minden csillagképnél, a fényhez hasonlítva különb annál is, 

30. mert azt felváltja az éjjel, a bölcsességen azonban nem vesz erőt a gonoszság!

Van e kiút Babilonból?

  Van e kiút Babilonból?

“Óh, értelmetlen galaták, ki igézett meg éppen titeket, akiknek szeme elé úgy rajzolódott előzőleg a Krisztus Jézus, mint megfeszített. Csak azt az egyet akarom megtudni tőletek, hogy a Szellemet a törvény előírta tettek alapján kaptátok-e? Vagy hitnek hallásán át?” ( Gál.3. 1,2).

 Már a gyülekezet kezdetétől elindult egy olyan folyamat, amit ma is tapasztalunk de ma már ezt köbök köbén. Egy pár évszázada éljük a gyülekezetek reneszánszát. Pál apostol a korinthusiakhoz is írt ebben a témában. “Úgy értem, hogy közületek így szólnak egyesek: Én Pálé vagyok, én Apollósé, én Kéfásé, én a Krisztusé. Részekre osztották a Krisztust? Vagy Pál feszíttetett meg értetek? Vagy Pál nevébe merítkeztetek be?” ( 1 Kor 1. 12,13). Ez a folyamat napjainkban már úgy látszik alábbhagyott, kevésbé alakulnak újabb irányzatok. De nem lesz ennek vége ameddig egyesek nem döbbennek rá, hogy az ilyen fajta Isten tisztelet a hús szolgálata, és elméjük megujjúlása révén elhagyák ezt az emberek által kitaposott ösvényt, új és Krisztus által megvilágított útra térnek. De ez a kegyelem munkája Isten részéről, itt esetleg a szikráját tapasztaljuk. Ha Isten az Atya szeretetét élvezzük, nem adunk a formaságokra, még ha az nagyon is szelleminek tűnik, általában ezek miatt választanak az emberek maguknak vezetőket, tanítókat. De ez csakis a hús gondolkozását bizonyítja, ne áltassuk magunkat, Isten nem szégyenül meg a mi úgynevezet képmutatásainktól.

 Még ha szelleminek is látszik egyes vallás, mert sokan mutatkoznak szelleminek, mintha tőlük jön Isten beszéde és cselekedetei, mások meg tévednek szerintük. Amúgy meg kell ezt is mondani, hogy a platform, az alap, komoly meghatározója, hogy kedves e Istennek a mi életünk, attól függetlenül, hogy sokat vétkezünk akaratlanul. 

“Test­vé­re­im, ne le­gye­tek so­kan ta­ní­tók, hi­szen tud­já­tok, hogy sú­lyo­sabb íté­let­ben lesz ré­szünk. Mert mind­nyá­jan sok­fé­le­kép­pen vét­ke­zünk, de ha va­la­ki be­széd­ben nem vét­ke­zik, az tö­ké­le­tes em­ber, ké­pes az egész tes­tét meg­za­bo­láz­ni.” (Jak 3, 2).

 “ Mert ha szándékosan vétkezünk, miután eljutottunk az igazság megismerésére, akkor többé nincs bűnökért való áldozat,...(Zsid 10, 26).

 Ezek a részletek ki vannak ragadva a kontextusból, de nem mond ellent amiről itt igyekszek közölni, nem tanítani hanem megmondani. Vagyis szeretném megragadni azt a gondolatot, hogy maga a helyzet a hovatartozás alapján tesszünk vagy tehetünk tanúbizonyságot. Ha kétnyelvűeknek bizonyulunk, inkább ne szóljunk semmit sem Krisztusról. Jobb lesz az nekünk ha nem törekszünk tanítani, ha valami vallási irányzat szerves része vagyunk, az meggyengíti Isten igéjét. Mert ez durván megosztja Krisztust, még ha igazi gondolatai is vannak, de egy olyan platformról hirdeti az igét ami eleve hamis Isten szemébe. Ezt úgy szemléltetném, hogy ha egy kalózhajóról kiáltanék a világnak, térjetek jó útra, ne legyetek törvénysértők, stb. 

 “Van ol­tá­runk, amely­ről nincs jo­guk enni azok­nak, akik a sá­tor­ban szol­gál­nak. Mert amely ál­la­tok vé­rét a fő­pap be­vi­szi a szen­tély­be a bű­nért, azok­nak tes­tét meg­ége­tik a tá­bo­ron kí­vül. Ezért Jé­zus is, hogy meg­szen­tel­je tu­laj­don vére ál­tal a né­pet, a ka­pun kí­vül szen­ve­dett. Men­jünk ki te­hát hoz­zá a tá­bo­ron kí­vül, az ő gya­lá­za­tát hor­doz­va. Mert nincs itt ma­ra­dan­dó vá­ro­sunk, ha­nem a jö­ven­dőt ke­res­sük.” (Zsid 13, 10-13).

 Ma ez már nem titok, hogy a babiloni hitehagyott zsidóság milyen sorsra jutott. De ez a fogalom, az érvényes minden hamis megnyilvánulásra, nem csak a római hatalomra. Ezekből pedig rengeteg van, és egy csoportot alkotnak még ha ezt nem ismerik el, ezt a sokszínű babiloni sokaságot Isten egy nevezőre hozta. Íme egy részlet, de jobb ha elolvassátok az egész fejezetet.

“A fe­ne­vad, ame­lyet lát­tál, volt és nincs, fel­jön az al­vi­lág­ból, és ve­sze­de­lem­re megy. És a föld la­kói, akik­nek neve nincs be­ír­va az élet köny­vé­be e vi­lág ala­pí­tá­sa óta, cso­dál­koz­nak, lát­va a fe­ne­va­dat, hogy volt és nincs, de meg­je­le­nik. Itt van az ér­te­lem, amely­ben böl­cses­ség van: A hét fej hét hegy, ame­lyen az asszony ül. Ki­rály is hét van, öt el­esett, és egy meg­van, a má­sik még nem jött el, és ami­kor el­jön, csak rö­vid ide­ig ma­rad­hat.” ( az antikrisztus uralma, ami 3,5 évig tart)(Jel 17, 8-9). Figyelemre méltó, hogy mindezeket megélő emberek azok akik nincsenek beírva az élet könyvébe, ezek nem Krisztus kegyelmi időszakából valók, hiszen a babilon bukása csak azután lesz, miután Isten elragadta magához a mennyekben az övéit, azokat akik a világ teremtése előtt voltak kiválasztva. Mindazok akik megélik ezt a szörnyű ítéletet, azok között lesznek azok is akiknek be van írva a nevük az élet könyvébe és mindvégig kitartanak. Ezek a hívők megmenekülnek mert segítségül hívják Joshua nevét, ezek Izrael maradéka egyben, akik ismerik Isten akaratát szenvedésben. 

 Tehát ez a rövid megjegyzés ami teljesen hiányos, csak arra kell, hogy meglássuk saját helyzetünket. Ma még élvezzük Isten kegyelmét és irgalmasságát. Megmutatta azt az utat ami az örökkévalóságba vezet. Ez az út nem a babiloni vagy a római út, ez a tiszta igazság megismerése aki Krisztus. Így felelt Jézus Filipnek és Tamásnak: “AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT 14:6 CSIA

 Jézus ezt felelte: „Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csak rajtam keresztül.”

 De minden hiába, ha nincs meg az az igazi hit pelyva nélkül, az egyszerű engedelmesség, akárhogy is néz ki mások szemében. A mi dolgunk követni ezt az utat.

 

 

 

Ház építés.

 Az ÚR háza nem előre öntött panelekből épül!

"Ha pedig kövekből csinálsz nekem oltárt, ne építsd azt faragott kőből, mert amint ráveted faragó vasadat, megfertőzteted." II.Móz. 20:25.

Urunk Szellemi Háza már készülőben van. Akiket Ő elpecsételt, azokból épül fel, ez a csodálatos, csak az Ő szemei számára már most is látható (Egy)HÁZ.

Az Ő Szelleme az, Aki által elhívja, elpecsételi mindazokat, akiket a világ felvetése előtt kiválasztott az Ő Fiában, Krisztusban, mint építőköveket. Így aztán magát az “építőanyagokat”, (a köveket, nem öntött téglákat, vagy paneleket) az Építőmester már kiválasztotta, és meg is jelölte, ezek az Ő tulajdonai, és Hozzá tartoznak. Ebből épül fel az Ő tulajdonában lévő Szellemi Ház, a már megvásárolt minden darab “kövekből”!

A manapság látható “gyülekezetépítés” alkalmával sajnos ez gyakran nem így van. Sok felekezet, egyszemélyes tulajdonú Kft.-ként működik. A maga, – vagy egy ember – dogmatikája, elképzelése mintájára formálja ki az “élő emberi építőköveket”, mégpedig a saját maguk elképzelése szerinti, általuk készített SABLONJAIKAT használva öntik ki őket, gyülekezeteik “építőkövévé”. Így lesz a KŐBŐL TÉGLA. Negatív példaként ott áll előttünk a Bábel toronyának építése, ahol már az elhatározás is rossz volt: "Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén." I.Móz.11:4 - és a módszerre figyeljünk: "Gyertek, vessünk téglát, és égessük ki jól! És a tégla lett az építőkövük, a földi szurok pedig a habarcsuk." I.Móz.11:3. Na így aztán gyorsan megy az építés. Előre kigondolt sablonba önteni a építőkövet. Hűha! De az Úr háza ÉLŐ ÉPÍTŐKÖVEKBŐL ÁLL! Ezeket sablonba önteni TILOS! Isten a kövek, - a mi - formázónk. Arról nem is beszélve, hogy mi is tartja össze ezeket az Írás szerint? "..a földi szurok volt pedig a habarcsuk." Uram Isten, szurok! Az Isten házát pedig, akik MI VAGYUNK, pontosabban - az emberi kéz nem érte köveket, - nem a szurok, hanem az Ő SZERETETE TARTJA ÖSSZE! És lásd az eredményt: Bábel vége nem JÓ! 

Tehát ezek már nem a természetadta kövek, hanem pontos méretre készült, EMBERI KÉZ ÁLTAL MEGFORMÁLT, egyforma, sablon ”téglák, blokkok”. De te pedig .... oltárt az Úrnak, a te Istenednek; olyan kövekből való oltárt, amelyeket vassal MEG NE FARAGJ." V.Móz.27:5. 

Mert Isten nem panelt épít, nem akarja, hogy az Ő Háza emberi kéz formálta, építőkövek által épüljön, mert jogot formál arra, hogy azokat kizárórag, az Ő saját Kezével formálja, és készítse el.

Mert ez az Ő háza, tulajdona, minden darab építőkőhöz az Ő VÉRE TAPAD, hisz Ő fizetett értük drága Életével. és nem a mienk, se nem valakié. Ez nem az “én, gyülekezetem”, hanem az ÖVÉ! Emlékezzünk, az Ótestamentumban, amikor oltárt építettek az Úrnak, Ő nem engedélyezte, hogy az építőköveket emberi kéz metssze, formálja ki! Természetesen ezekből a “emberi kéz érintése nélküli, formátlan kövekből” sokkal nehezebben, és lassabban épül fel a szellemi Ház, ehhez idő kell. Ne aggódjunk, Istennek van ideje! Az Úr áldjon. 

Miklós Molnár, evangélista írása.

A téves gondolkodásról.

   A téves gondolkodásról.

 2. fejezet ( bölcsesség könyve, részlet).

“1. Tévesen vélekedve azt mondják egymásnak: "Rövid az életünk értelme és szomorú, nincsen orvosság az ember halála ellen, és nincs, akiről tudnák, hogy visszajött az alvilágból.

2. Mert semmiből lettünk és majd olyanok leszünk, mintha nem is lettünk volna, mert csak füst az éltető lehelet orrunkban, s a gondolat csak szikra szívünk lüktetésére: 

3. ha ez elalszik, testünk hamuvá lesz, a lélek pedig elszáll, mint gyenge szellő.

4. Idő múltán elfelejtik nevünket is, és senki sem gondol többé tetteinkre. Életünk elmúlik, ahogy a felhő szertefoszlik, eloszlik mint a köd, melyet a nap sugara elűz, és a melege földre sújt.

5. Olyan az életünk, mint az árnyék vonulása, és végünkből nincs visszatérés, mert le van pecsételve az, és nem tér vissza senki sem.

6. Rajta tehát! Éljünk a jelen javakkal, élvezzük a teremtést sietve, míg fiatalok vagyunk! 

7. Töltekezzünk pompás borral és mirhával, ne menjünk el az évszak virágai mellett!

8. Koszorúzzuk magunkat rózsákkal, mielőtt elhervadnának, ne maradjon rét kicsapongásainktól érintetlen!

9. Egyikünk se vonja ki magát tobzódásunkból, mindenütt rakjuk le vígságunk jeleit, mert ez a mi osztályrészünk, ez a mi sorsunk!

10. Nyomjuk el a szegény igazat, ne kíméljük az özvegyet, és ne tekintsünk a koros aggastyán ősz hajára!

11. Erőnk legyen az igazság mércéje, mert ami gyenge, az haszontalan!

12. Leselkedjünk tehát az igazra, mert az utunkban áll, és ellenkezik tetteinkkel, törvényszegést vet a szemünkre, s megszól, hogy vétettünk a tisztesség ellen.

13. Azzal kérkedik, hogy nála van az Isten ismerete, és Isten gyermekének mondja magát.

14. Nézeteinknek ő a vádlója, 

15. még az is terhes nekünk, ha látjuk őt, mert élete másokétól különbözik, és ösvényei egészen különösek.

16. Ő komolytalannak néz minket, tartózkodik útjainktól, mint a szennytől, s boldognak hirdeti az igazak végét, és azzal dicsekszik, hogy az Isten az ő atyja.

17. Lássuk tehát, igazak-e beszédei? Tegyük próbára, mi lesz majd vele, tudjuk meg, milyen lesz a vége!

18. Mert ha az igaz Isten gyermeke, akkor ő meg is óvja, és kiragadja ellenségei kezéből.

19. Tegyük őt próbára szidalommal, kínzással, hogy megismerjük szelídségét, és kipróbáljuk állhatatosságát!

20. Ítéljük őt gyalázatos halálra, mert – amint mondja – oltalomban részesül!"

21. Így gondolják ők, de tévednek, mert gonoszságuk vakká tette őket.

22. Nem ismerik Isten titkait, nem remélik a jóság bérét, és nem tekintik a szeplőtelen lelkek jutalmát.

23. Isten ugyanis halhatatlannak teremtette az embert, és saját hasonlóságára és képére alkotta, 

24. a halál pedig a sátán irigységéből jött a világba, és követik őt azok, akik az ő oldalán vannak.” Eddig az idézet.

 Az emberek gyakran jelentik ki azt, hogy senki sem tért vissza halálából, hogy hitelesen elmondja, mi van a túloldalon. De ezek az emberek egyszerűen nem hisznek Jézus feltámadásában és tanuiban akik ezt tolmácsolták. 

“Ami kez­det­től fog­va volt, amit hal­lot­tunk, amit sze­münk­kel lát­tunk, amit szem­lél­tünk és ke­zünk­kel érin­tet­tünk az élet­nek igé­jé­ről – az élet meg­je­lent, lát­tuk, ta­nú­bi­zony­sá­got te­szünk róla, és hir­det­jük nek­tek az örök éle­tet, amely az Atyá­nál volt, és meg­je­lent ne­künk –, amit hal­lot­tunk és lát­tunk, hir­det­jük nek­tek, hogy nek­tek is kö­zös­sé­ge­tek le­gyen ve­lünk, és­pe­dig a mi kö­zös­sé­günk az Atyá­val és az ő Fi­á­val, Jé­zus Krisz­tus­sal. És eze­ket azért ír­juk nek­tek, hogy örö­münk tel­jes le­gyen. (1Jn 1, 1-3).

 Vagy talán ez a része is igaz amit Tamás tapasztalt Jézus feltámadása után. 

“ Nyolc nap múl­va is­mét benn vol­tak a ta­nít­vá­nyai, és Ta­más is ve­lük volt. Bár az ajtó zár­va volt, Jé­zus be­ment, meg­állt kö­zé­pen, és azt mond­ta: Bé­kes­ség nek­tek! Az­után így szólt Ta­más­hoz: Nyújtsd ide az uj­ja­dat, és nézd meg a ke­ze­met, és nyújtsd ki a ke­ze­det, és he­lyezd az ol­da­lam­ra, és ne légy hi­tet­len, ha­nem hívő! Ta­más pe­dig azt mond­ta neki: Én Uram és én Is­te­nem! Jé­zus pe­dig így vá­la­szolt: Mi­vel lát­tál en­gem, hit­tél; bol­do­gok, akik nem lát­nak és hisz­nek.” (Jn 20, 26-28).

 Azok a sok halálközeli élmények amit egyes emberek tolmácsolnak, nem biztos, hogy jelent valamit, mert olyan emberek is beszélnek róla akik nem említik Isten jelenlétét, sőt kikerűlve a megtérés fontosságát, azt az egyetlen utat ami a szűk ösvényen járható, hogy Krisztus Isten Fiához vezet aki megmutatta az Atyát. Na de most ez nem téma. 

 A hit fontossága az, amit Istentől kap az ember, hiszen magától nem tud hitre térni senki ha nincs mellette olyan angyal aki Istentől küldött vagyis őrangyal. Ezt is hitből hisszük el, tehát a hit az ami nem kézzelfogható, vannak anyagi bizonyítékai, de aki nem látja, azt biztos nem is érdekli.

Kedves olvasók, hogy éppen mi miért van, hogy miért lett úgy ahogy, azt tényleg csak Isten tudja. Mi, én legalábbis csak tanulságokat tudok levonni, de arról fogalmam sincs, hogy konkrétan miért lett éppen az a sorsom, az utam, ami lett. Ha visszatekintek a múltamra, akkor látom az igazi énemet és sorsomat, hiszen az úgy történt meg ahogy Isten belehelyezett abba az életbe. Másképp történhetett volna? Nem , én nem hiszek abban, hogy az ember önmaga kormányosa. Csakis azt fedezhetjük fel, hogy a vágyunk volt reményünk is volt valami másra amit nem kaptunk meg, vagy megkaptuk, hálával tekintve vissza. Ez az igazi életem a sok butaság és bűnös vágyak, de ez benne volt a pakliban. Szerintem erre a válasz odaát van, amit éppen emiatt itt sosem tudhatunk meg. Miért, mert az Úr nem fog visszaemlékezni azokra a napokra amit mi a megtérés előtt csináltunk. Azt gondolom, hogy minden sors aszerint lett kiosztva, ami odahaza volt, még a születésünk előtt. Erre mi nem emlékszünk, nem emlékezhetünk, de a Biblia elmondja ma is, hogy kaptunk útravalót mielőtt idejöttünk volna. 

 Mert Isten szigorúan megparancsolta azoknak, akik a világba jöttek, amikor jöttek, hogy mit tegyenek azért, hogy életük legyen, és mire figyeljenek, hogy elkerüljék a büntetést. Azonban ők nem voltak engedelmesek, és ellene szóltak; hiábavaló gondolatokat eszeltek ki maguknak, és gonosz csalásokat tűztek ki célul maguknak; még azt is kijelentették, hogy a Magasságos nem létezik, és figyelmen kívül hagyták útjait! Megvetették az ő törvényét, és megtagadták szövetségét; hűtlenek voltak rendeléseihez, és nem vitték véghez az ő munkáját. Ezért, Ezsdrás írta, az üres dolgok az üreseké, és a teli dolgok a teljeseké.

Szóval barátaim, ez a helyzet. Az üresek végképp nem emlékeznek még Istenre sem vagy akik mégis, azok rosszul. Igenis ma is úgy látom, hogy elrontottam sok dolgot rengeteg jó dolgot, ha akkoriban lett volna eszem ma egészen más lenne minden körülöttem, de nem volt eszem. Én is bánkódom néha ezen, de tudom, nem bölcs dolog ezt tenni, mert minden úgy van jól ahogyan van még ha nem is értjük vagy látjuk át ezt. Ezért nem vádolom magam, Isten jobban tudja mi kell nekem. Isten úgy munkálkodik, ahogyan nekünk a hasznunkra válik. Inkább itt legyen rossz, mint odahaza .... És igen, azt mondom, hogy ki kell, hogy tartsunk, mert minden ami elénk jön Isten akarata. Minekünk ezt kell tenni. Isten nem tesz ránk akkora terhet, amit nem tudunk elbírni. Nehéz teher lehet, de elbírhatatlan biztosan nem.

 

Keressétek Isten igazságát.

 Annyira kínos valakinek, ha keresi de nem találja meg.

Az Isten gondolatai és a motivációi annyival magasabb rendűek a mienknél, hogy annak a valós mélységeit soha fel nem foghatjuk. Azért Isten, mert Ő az a Mindenható, gondolatait és teremtését az ember csak abban a szegmensben ismerheti meg amit maga Isten nyilatkoztatja ki a teremtményének, vagyis az embernek. Istent soha nem fogjuk megismerni hatalmában és mélységes bölcsességében.

 Ami itt nekünk rossznak hat, az az egónk miatt van. Az sír, zokog, sajnálja magát, de ez Istent nem érdekli. Gondold el, hogy mi lett a próféták, az apostolok, rengeteg valóban szentéletű embernek a sorsa! Ézsaiást ketté fűrészelték, minden prófétát üldöztek és megöltek a zsidók. Nem tetszett nekik az igazság már akkor sem. Azután gályarabság halálig, oroszlánok, máglya, soroljam? Ehhez képest mi gyanúsan jól élünk testvér. Mi akik sajnáljuk magunkat sokan ezt teszik. Különösen én... Szóval nekem mindig ez jut az eszembe, amikor elfogna a hiszti. Miért nem sikeres egy Jézust követő lélek? Vagy miért sikeres, ez tényleg megfontolásra ad okot. Viszonylag nem él nyomorban itt európában senki.

Ami a sikert illeti, az én szememben a világi siker nem sokat jelent. Maximum annyit, hogy ha a világ szemében, világi szempontból sikeres vagy, akkor Istennél biztosan nem. Mert akkor a világ gyermeke vagy és nem az Istené. Ha az Isten gyermeke vagy, akkor a világ téged nem fog sem becsülni sem szeretni. Ez legyen a vigasza minden Istent szerető embernek. 

 Ha Istenben bízol, akkor biztos, hogy a jövőbe bízol, mert igazából nem a föld a lakóhelyünk. 

A bölcsesség könyve ( részlet).

 A bölcsesség könyve ( részlet).

 “Szeressétek az igazságot ti föld bírái! Gondoljatok az Úrra jó lélekkel, keressétek őt szívetek egyszerűségében, mert azok találnak rá, akik nem kísértik, s azoknak nyilvánítja ki magát, akik bíznak benne! Az aljas gondolatok ugyanis eltávolítanak Istentől, s a próbára tett hatalom megfeddi a balgákat. Mert nem tér a bölcsesség gonosz szándékú lélekbe, és nem lakik bűnnek adózó testben. ( Bölcs 1; 1,2,3,4). 

 Hatalmas és mégis egyszerű Isten bölcsessége, csak el kell fogadni és keresni szívünk egyszerűségével. De ahogy itt olvassuk a bizalom nagy érték, a szélsőséges magatartás nem kapja meg azt amit ma már ismerünk a kegyelmet, finoman fogalmaztam. Radikális esetekben, pl. kapott e kegyelmet az aki a sátán irányításával embereket, milliókat vitt és visz a mai napig nyomorba és tette tönkre amúgy is zsenge békés világot, ha nem lennének sátáni hatalmak. Akiknek adatott a pusztítás azoknak megadatott a kegyelem is? Ezt fontoljátok meg kit vagy kiket dicsőítünk ma is. A kűlső ábrázat megtévesztő, vagyis amit mondanak a politikusok az egy manipuláció, semmi köze az igazságnak. A bölcs Salamon igazából Izrael fiainak írta, mert akkorában a pogányok nem kapták meg Mózes törvényét.

 Ez a könyv még az Isten Fia megérkezése előtt volt írva Salamon király tollából. De az evangélium nem írja felül ezt a kijelentést, hogy a kegyelem mindent megbocsát, ami igaz is, de ötvözzük össze a fent írt szöveggel. Ez nem jelenti azt, hogy a múlt az nem kísért tovább, nagyonis, csak aki hisz Istenben, annak van egy Pásztora aki Joshua , Isten az üdvözítő. 

 Vannak előzményei annak a megbocsátásnak amit megkaptunk. Nem fogok teológiai magyarázatba vetni magam, annak semmi értelme. 

 Túl van magyarázva már más teológusoktól ezek a bibliai részek, annyi színnel van átszőve, mint egy perzsa szőnyeg,( a perzsa szőnyeg a világ vallásainak sokszínűsége) annyira változatosak a keresztényi doktrínák és tudósok “igaznak tűnő “ változatai, hogy már egy balga nem ismeri ki magát. Nem is ismerheti ki magát, mert van egy nagyon kóros jelenség, hogy sokan követik a vezetőiket mint a barmok azért mert ők a tanítóik jobban tudnak mindenről és lehet, hogy “szentek”, azért nagy a bizalom. Nincs saját kutatási eredmény, mindenki követi a tanítóit, persze, vannak kívételek, ezek azok akik nem ismertek és mégis benne vannak az építésben. Ezek talán többen is vannak amit én vagy mások hisznek. Ezek azok akik titkos követői Joshuának. ( Jézusnak). De Isten mindenkit bűn alá vetett, kik azok a szentek akiket az emberek szentnek titulálnak vagy avatnak. Van e Istentől felhatalmazott ember aki szenté avassa akár a legjobb cselekedeteiből megítélt embert? Miért T…z anya lett szenté avatva? Azért mert más pénzét osztogatta, az életét ennek a szolgálatára szánta? A sajátjából nem adott, ez már tény. Hamis világ ez barátaim, és mi is hamisak vagyunk, csak azért mert igazából nem ismerjük igazából nem látjuk magunkat ahogy Isten lát. Van egy másik tükör ami nem a te ábrázatodat tükrözi, hanem Isten megmutatja neked, hogy ki vagy, de nem csak negatív hanem pozitív oldalról is. Na ez egy eléggé bonyolult téma.

De mivel fejezzük be ezt a témát? Pozitív hangnemben? 

Igen, a kezdeti ige még a Jézus születése előtt volt megírva, egyáltalán nem ellenkezik a jövő eljövetelével, de van egy különbség, hogy ami a Krisztus avagy a Messiás előtt volt, nem képezte azt, hogy egyetlen szabadulás vagy inkább üdvösség, áldozattal jár. Úgy értem, hogy csak a bakok meg mindenféle állatok áldozata, csak előképe volt Krisztus halálának. Nem én találtam ki, számomra is rejtély, hogy miért kellett Istennek ilyen fájó és hatalmas áldozatot tenni.

 De minden arról szól, hogy Isten nem akarta azt, hogy az övéi ne vesszenek el. Éppen azok akiket kiválasztott, azok akik ma sem tudják, hogy honnan jöttek ebbe a világba. Hát eléggé fura kijelentés, de aki ismeri a régebbi írásaimat tudja mi az én hitem ebben. 

Rabláncon a kereszténység.

 

 Rabláncon a kereszténység.

 Nem fogjátok elhinni és semmi sem fog megváltozni attól amit itt közlök. Mert mindenkinek megvan a saját meggyőződése amit talán évek óta épített magában. A szokások hatalma győz az Isten igazsága felett, senki nem akarja megtudni mi az igazság akik gyönyörködnek a hamisságban. De mégsem hallgathatom el amire én jutottam. Ez az írás egy levél kombinációja, amit kaptam egy testvértől. 

Az úgynevezett ökumenizmust a katolikusok találták ki. Ez egy világegyházhoz vezető út, egy törekvés az egységes világvallás megteremtésére. A hatvanas évek végén hirdette meg az "anyaszentegyház". Dolgoznak rajta a világ minden nagy vallásának a vezetői. De a katolikus hit domináns a kereszténységen belül is, az éppen arról szólt mindig is, hogy "egyetemes", mindent befogadó legyen. A katolikusok azt hazudják, hogy ez egy mindenkit befogadó vallás ami igaz is, de a lényeg nem a mindenkit, hanem a mindent. Ezért van a rengeteg pogányság, okkultizmus ebben a vallásban. Minden kultúrkörnek igyekeztek személyre szabni a vallást, a rítusokat, hogy elfogadja azt. Elnyomva ezzel Isten igaz igéjét, felvegyití méreggel Isten szavát, megtaposva tiszta forrás vizét. Ezért van az, hogy például dél amerikában egészen mások a karácsonyi szokások mint európában vagy afrikában. Ott szó nincs karácsonyfa állításról például, de olvastam, hogy Peruban, a falvakban máig él egy népszokás, hogy felpofozzák egymást az emberek a megbékélés jegyében. Az egész éves felgyülemlett dühüket így adják ki, azután mindenki megbékél és új lappal indul neki az újévnek. Ez komoly. De mindenhol zabálnak, van ahol éjfélkor állnak neki és minden területen beemeltek egy csomó helyi hiedelmet, babonát, népszokást a rítusokba. Ez egy moslék okádék. Istengyalázás a köbön. Ami meg az emberi butaságot illeti, találkoztam két gyerekkori barátommal vagy inkább ismerősömmel. Az egyik egy tekintélyes sebész, a másik egy gazdag vállalkozó. No, nem részletezem, de annyira sötétek, fogalmuk sincs semmiről, hogy az hihetetlen. Az orvos ugyan hisz az egy Istenben, de elmondani már nem tudja, hogy valójában mit is hisz vagy gondol. A másik szerint a Darwinizmus totális baromság, szerinte valami fejlettebb faj termékei, teremtményei vagyunk. Azt, hogy azok kik és honnan vannak, azon már nem gondolkodik el. Ennyi. Kuka, vége van mindennek testvér.

“Mert Is­ten ha­rag­ja a menny­ből meg­nyil­vá­nul az em­be­rek min­den hi­tet­len­sé­ge és ha­mis­sá­ga el­len, akik az igaz­sá­got ha­mis­ság­gal fel­tar­tóz­tat­ják, hi­szen ami Is­ten­ből meg­is­mer­he­tő, nyil­ván­va­ló előt­tük, mert Is­ten nyil­ván­va­ló­vá tet­te szá­muk­ra.

Mert ami ben­ne lát­ha­tat­lan, tud­ni­il­lik az ő örök­ké­va­ló ha­tal­ma és is­ten­sé­ge, a vi­lág te­rem­té­sé­től fog­va al­ko­tá­sa­i­ból meg­ért­he­tő és meg­lát­ha­tó. Nincs te­hát ment­ség szá­muk­ra,

mert bár Is­tent meg­is­mer­ték, még­sem di­cső­í­tet­ték Is­ten­ként, és há­lát sem ad­tak neki, ha­nem gon­dol­ko­zá­suk hi­á­ba­va­ló­vá lett, és ér­tet­len szí­vük meg­sö­té­te­dett. (Róm 1, 18-20).

“Tud­juk, hogy Is­ten­től va­gyunk, és az egész vi­lág a go­nosz­ság­ban vesz­te­gel. De tud­juk azt is, hogy Is­ten Fia el­jött, és ér­tel­met adott ne­künk arra, hogy meg­is­mer­jük az iga­zat, és mi az igaz­ban, az ő Fi­á­ban, Jé­zus Krisz­tus­ban va­gyunk. Ez az igaz Is­ten és az örök élet. Gyer­me­ke­im, őriz­ked­je­tek a bál­vá­nyok­tól!” (1Jn 5, 19-20)

 Egy párbeszéd témája.

A megmenekűlés szerintem nem az üdvösségről szól. Vagyis nem csak arról. Vannak nyelvi külömbségek a fordításokban. Vegyük például római levél" PÁL LEVELE A RÓMAIAKHOZ 10:9-10 CSIA

 Mert ha szájaddal vallod, hogy Jézus Úr, és szíveddel hiszed, hogy Isten őt a halottak közül feltámasztotta, meg fogsz menekülni. ( más fordításokban üdvözűlsz). Mert szívvel hiszünk, és annak alapján igazságosak leszünk, szájjal teszünk vallást, és azzal megmenekülünk."

 Kérdés mitől menekülünk meg? Talán ez az üdvösségről szól? Nem testvér, ez a fontos kijelentés a kísértő démonokról szól akik állandóan támadnak kívülről. Ne gondoljuk azt, hogy egy kijelentés az megmenti az embert az örök halàltól és elnyeri az örök életet ami akit az Isten már neki adott a születése előtt. Én évek óta kutattam ezt a részt. Ha ez így lenne, hogy a szájjaddal vallod akkor üdvözülsz. Mikor és hogyan, üdvözülsz, ez egy retorikai kérdés. De a menekülési útja az más kérdés. Bizony én arra jutottam, hogy ma is és érvényes, hogy lesz periódus, hogy a Krisztus követőit nagyon is fogják üldözni újra. De a 144 ezernek is lehet köze ehhez , de ezt így nem tudom. Lehet, hogy akkor ez aktuális lesz. Még ha az Úr nevét hívod segítségül, akkor megint csak megmenekülsz. Tegyünk különbséget az üdvösség és a menekülések között. 

 Ezt én így fogtam fel. Számomra zavaros lenne, ha a megmenekülés és az üdvösség egy és ugyanazt jelentené. Habár az egyik a másikat fedi. Na de ez is egy vélemény amit kétlem, hogy valaki elfogadja spontán. Néha arra jutok, hogy mi nem is mások miatt dolgozunk, hanem nekünk segít ezzel az Isten. Mi tanulunk ebből, építjük magunkat. Hiszen mindenki a maga gondolatai és cselekedetei szerint lesz megítélve, Krisztus ítélet széke előtt... Istennek nincs szüksége a mi szolgálatunkra, hiszen minden készen van már a világ teremtése óta. Mit tehetünk mi még ebbe? Nekünk viszont nagyon is szükségünk van az Ő segítségére. Tehát az, hogy téged és engem munkában talál, az nekünk jó és hasznos nem pedig Neki.

Ez igaz szerintem, de ez is igaz " PÁL ELSŐ LEVELE A KORINTUSIAKHOZ 10:32-33 CSIA

 "Olyanok legyetek, akiken sem zsidók, sem hellének, sem az Isten egyháza nem botlanak meg. Mint ahogy én is mindenben mindenkinek tetszését keresem, nem keresve a magam hasznát, hanem a sokakét, hogy megmeneküljenek.”

Ja, erről az egészről csak az jut az eszembe, hogy a keresztények akik annak vallják magukat, szerintem elég soknak eszébe sem jut minden nap az Isten. Azok akik minden nap az Úr nevét hívják Jézusnak beszélnek (Uram Jézus). Na, aki ezt mondja vagy gondolja, nem is szólva Máriáról, az nem az Úr nevét hívja testvér... Sátán nem véletlenül fektetett ennyi energiát ebbe is. Ma az egész keresztény világ Jézusozik, jézuskázik (Jesus), még a keresztény Bibliák is mindenhol azt hozzák, hogy Luk 1:31 És íme fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK. Apcs 19:13 Elkezdték pedig némelyek a lézengő zsidó ördögűzők közül az Úr Jézus nevét hívni azokra, akikben gonosz lelkek valának, mondván: Kényszerítünk titeket a Jézusra, kit Pál prédikál. Stb,stb, stb... Konkrétan kizárható, hogy az akkori gyülekezet valaha is kiejtette volna a száján azt a nevet, hogy Jézus... De ezt az együgyű keresztények soha az életben nem fogják felfogni…ne vegye magára senki aki érti mit mondok.

Hát így állunk testvér. " AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT 1:31-32 CSIA

" Lásd, méhedben foganni fogsz, fiat szülsz, és azt a Jézus névvel fogod nevezni. Nagy lesz ő, a Magasságos Fiának nevezik majd, s az Úr, az Isten, neki adja atyjának trónját."

Egy bővítés.

A görögben "Iszao"-ként van leírva a Jézus név, így is ejtik. A muszlimok is "Isza"-prófétaként beszélnek az Úrról, a koránban egy ember-prófétaként írják le Őt. Nézetem szerint már ez a név, illetve említés is hibás annak ellenére, hogy már a nazarénusok gyülekezetébe beállt görögök és a nem zsidó mindenféle nép is valóban ekként hívhatta "Jézust" az első században is. De mint mondtam, szerintem már ez is hibás, hiszen a név egzakt dolog, nem lehet sem lefordítani sem "átkeresztelni". Ahogy írtam, pl. Albert Einstein is minden nyelven Albert Einstein. Te sem vagy Gabriel vagy Gabriusz-Gabrosz semmilyen nyelven, hanem Gábor és pont. Apád és anyád ezt a nevet adta neked, tök mindegy, ki hogyan érti vagy mit gondol erről. Ami az arámi nyelvet illeti, én is úgy tudom, hogy ezt a nyelvet, illetve nyelvjárást beszélték a legtöbben akkoriban, így maga az Úr is, de meggyőződésem, hogy amikor arámi nyelven említették Őt, akkor is Jahsua HaNocri néven nevezték, ami a héber (eredeti) neve volt. A talmudban ma is ez áll, hogy Jahsua (Jesu, ez a zsidó gúnyneve az Úrnak) és Ha Nocri, vagyis Nazareti. A nazarénusokat "nocrim"-nak nevezi a talmud máig. 

 Már akkor "latinul nem" vagy görögül írták az evangéliumot eredetileg? Most gondolom más nyelven írták, aramis is lehetne amit átmásoltak görögre. Persze ez egy feltételezés, nem tudom de sejtelmeim vannak. Ha jól tudom abban az időben az aramis nyelv volt a legelterjedtebb. Az Úr is azon a nyelven beszélt. Csak kérdezem nem állítom. 

Most minden betűbe higgyél ami le van írva? Azért mondom, és te is a Szellem és a Forrásod útmutasáidra halgatsz. Ha halgatsz, mert én nem mindig vagyok kész erre.

 Éppen ma a keresztények feltették a Facebookra, a róma 9,10 részét és ha valaki erre áment mond az üdvözül. 

 Hát így működik a futószalagon a keresztény gyártás. Azért vannak két és fél milliárdan. 

 A kereszténységnek vége, a muszlimok bezabálják őket, a homokosok a lágy liberálisok meg egyebek meg el lesznek nyomva, akik keresztényeknek vallják magukat. A kereszténység ez már egy szolgáltatás, semmi az igazságról. 

 Hát így működik a futószalagon, ami gyártja a keresztényeket. Azért vannak két és fél milliárdan. A szűk úton vajmi keveset járnak.

 A kereszténységnek vége, a muszlimok bezabálják őket, a homokosok a lágy liberálisok meg egyebek meg el lesznek nyomva itt Európa liberális részében. Nem látok rémeket ez a tiszta igazság. Lehet, hogy most nem látszik úgy igazán, de a vég elején járunk. 

Nem ijesztgetés céljából közöltem ezt a párbeszédet.

 Elvégre mindenki úgy látja ahogy látja vagy látni akarja. Nem az ember ítélkezik, de amit meg kell tennünk tegyük meg. Ez vonatkozott Júdás iskariotesra is. Mindenki azt fogja tenni amit meg kell tennie. 

 Idegen narratíva a gyülekezetbe járóknak? Hát legyen, nem is azoknak írtam akiknek már nincs kiút a vallási mézes mázos szeretetnek látszó közösségből. Mert igazán szólva, senki sem keresi Isten igaz akaratát. Én sem tudom, hogy az életem alkonyán miért kell még erről beszélni. Várom az Úr megjelenését a fellegekben.

 

 

Сия есть жизнь вечная, да знают Тебя, единого истинного Бога..

 Сия есть жизнь вечная, да знают Тебя, единого истинного Бога.....

«Сия же есть жизнь вечная, да знают Тебя, единого истинного Бога, и посланного Тобою Иисуса Христа» (Иоан.17,3).

Истинное познание, приходящее от Бога через Святой Дух, открывает в первую очередь не горизонты будущего, во что всегда суёт свой «нос» человеческое любопытство, но «ЕДИНОГО истинного Бога, и посланного [Им] Иисуса Христа»! Вот оно, настоящее божественное познание! Знать ИСТИННОГО Бога и посланного Им Иисуса Христа – действительное проявление вечной жизни, обретённой человеком!

Увы, сегодняшние христианские исповедники не стремятся иметь вот такое познание – они осваивают основы гомилетики (ИСКУССТВО проповедовать и сочинять проповеди), перенимают и манеры, и жесты предшественников, чем и сегодня стараются повлиять на слушателей. Но так мало тех сегодня, в жизни и сердцах (2Тим.2,22) которых становится очевидным стремление познавать Христа, сидеть у Его ног, как это делала когдато Мария, и учиться у Него (Лук.10,39.42; Матф.11,29)!

Вне Христа не может быть истинного познания! Только Он открывает нам Бога, избавляет нас из плена греха и дарит настоящую свободу (Гал.5,1)!

Только Он является истинным ключом к познанию и верному пониманию и прошлого, и настоящего, и будущего! Только «Христос является истинным ЦЕНТРОМ всех писаний».

Пусть же каждое человеческое сердце сегодня услышит и примет эти тихие слова Духа, сказанные через апостола Иоанна: «Сия же ЕСТЬ ЖИЗНЬ ВЕЧНАЯ, да ЗНАЮТ»! Дорогой и возлюбленный Богом Христианин, спроси себя: ты знаешь Христа так, чтобы знать и Пославшего Его (Иоан.6,40;12,44.45)?! Уверен ли ты в своём спасении и вечной жизни, которая является проявлением познания истинного Бога и Его Сына, Иисуса Христа?! Только с Христом и во Христе – общение души с истинным Богом!

 Отца познаём через Иисуса Христа, нет другого истинного источника, которая даёт чистую воду для жизни.

“И явилось облако, осеняющее их, и из облака исшел глас, глаголющий: Сей есть Сын Мой возлюбленный; Его слушайте. И, внезапно посмотрев вокруг, никого более с собою не видели, кроме одного Иисуса." (Марка 9:7-8). 

 

Ne csodálkozatok, ha muszlimok rátok törnek.

 A világ számomra már nem is érdekel. 

Bizony ez csak ilyen korban ami az enyém, lehet elérni, de nem biztos, hogy fiatalabbak is erre jutottak. Miért? - mert Salamon király is ezt tapasztalta. A bölcs király sokkal többet tudott, amit ma a filozófusok tudnak az isteni bölcsességről. .. .Az emberek fiainak sorsa hasonló az oktalan állat sorsához: ugyanúgy végzik. Éppúgy meghal az egyik, mint a másik, és ugyanaz az éltető lehelet van mindegyikben, az embernek pedig nincs nagyobb méltósága az oktalan állatoknál, mert minden hiábavalóság. (Préd 3, 19).

 Vannak ellenpéldái is, de most nem az a lényeg. A lényeg, hogy az általános ember, csóró vagy sikeres, nem fogja fel, hogy mi miért történik. Tisztelet a kivételnek. A nagyok akik irányítanak, azoké a mai hatalom. A mai. A hit embere tudja, hogy ez nem lesz mindig így. De kit érdekel az, hogy mi lesz holnap. Azt sem látják, nem látták előre, hogy a kereszténység európába megfog halni. Aki ismeri a Bibliát, az tudja, hogy a babiloni hitehagyott kereszténység a végét járja, a muzulmánok fogják letíporni. De ez mind azért, mert a keresztények hűtlenek és visszaéltek Isten Fiának nevével.  

“Hatalmas hangon így kiáltott: Leomlott, leomlott a nagy Babilon, és ördögök lakhelyévé lett, minden tisztátalan lélek börtönévé, és minden tisztátalan és utálatos madár börtönévé. (Jel 18, 2).