Szellemi vezetés a Biblia tükrében.

 

Részlet az Avatár c. könyvből. ( Ted Kereshe)

Szellemi vezetés a Biblia tükrében.

Továbbra is a szellemi vezetés témájánál maradva, majd napi szinten szembesülök azzal az egyébként elképesztő ténnyel, miszerint az egyes emberek megismerkedve ugyanazon információkkal, történésekkel, jellemzően gyökeresen más és más következtetésekre jutnak azok vonatkozásában. Ez egy egyértelműen megfigyelhető és tapasztalható jelenség. Ennek pedig kizárólag az adott ember egyéni látásmódja, szubjektuma lehet az oka, ez is egyértelmű. Ez az egyéni látásmód, amely az ember szellemiségéből fakad.

Szellemi befolyás, befolyásolás. Már megint a magyar nyelv, amely oly sok mindent oly tisztán leír. Befolyik a szellem a tudatunkba. Emlékezzünk csak vissza, hogy szubatomi szinten hogyan is néz ki egy ember! Bár már ez, a valós helyzetet igen pontosan bemutató magyar kifejezés, illetve szavak is tartalmazzák az igazságot és a lényeget, mégis sokan,

a legtöbben ezt a szellemiséget önmagukban keresik, a saját részüknek vélik és érzik azt. Időnként, – mint korábban is olvashattad, amikor a Forrás egy ilyen alkalommal azonnal tanított, és ezáltal egyértelmű megerősítést adott számomra, mégis – elfog a kétség azzal kapcsolatban, hogy van-e reális esély megértetni egy olyan emberrel az igazságot, aki nem tapasztalta meg az ahhoz vezető tapasztalásokat. Aki ezáltal mást gondol ebben a témakörben, vagy bármi egyéb kapcsán. Most vonatkoztass el attól,hogy szerinted mi az igazság, nézd általánosan ezt a problémát! Ha csupán teoretikusan nézed ezt a kérdést, egészen biztosan érteni fogod, hogy mire vagyok kíváncsi. Azon gondolkodom, hogy van-e lehetőség egy olyan tétel bizonyítására, mint például a predesztináció? Vagy, mint könyvünk legfőbb témájára, a szellemi vezetésre – egy külső forrás közreműködésével – abban az esetben, ha nem tapasztaltad meg egyes szám első személyben ezt az „élményt”. Arról

nem szeretnék vitát nyitni senkivel, hogy az embereket kivétel nélkül Isten vagy a sátán vezeti. Ha rendszeres olvasóm vagy, akkor erről nem is kell beszélnünk, hiszen ez

egyértelmű tény. Ám ha ezt el tudod fogadni, akkor logikusan továbblépve el kell gondolkodnod azon is, hogy Isten vagy a sátán milyen módon teszi ezt? Isten vonatkozásában minden fenntartás nélkül el tudnám hinni magam is, mivel az Ő lelke (szelleme) olyan határtalan és mindenre kiterjedő (mert, valóban az is), hogy korlátlanul képes minden egyes választottat akár személyesen vezetni, de sátán esetében ezt kizártnak tartom. Ő nyilvánvalóan közvetítők, szolgák segítségét, közreműködését kell, hogy igénybe vegye ennyi lény megvezetéséhez. Elsőre soknak tűnhet számodra, hogy napjainkban mondjuk hat és fél milliárd, a széles úton, hazug tanítások, hamis szellemi vezetés által és

alatt haladó embert kell sátánnak navigálnia. Ennyi gonosz szellemi entitás létezne? Azt kell mondjam, hogy ennél sokkal több létezik. Ha ezt soknak érzed, akkor ismét a

torz perspektíva okán látsz homályosan. A szellemvilág, az amelyet nem vagyunk képesek észlelni, sokkal hatalmasabb, mint az anyagi sík, ahol mi élünk, így sokkal több entitás él

ott. Seregestül jutna mindannyiunkra belőlük ilyen is-olyan is. A vezető szellemek, őrangyalok földi ember mellé való „beosztásáról” beszéltem már,de legyen itt is néhány szó erről felelevenítés képpen. Ha Isten gyermeke vagy, akkor Isten gondoskodik számodra megfelelő kíséretről, azaz szellemi vezetésről földi életed idejére. Ám ezt kizárólag akkor

teszi, ha nem fordult el tőled valami okán. Bár sokan vannak, akik ezt a lehetőséget vitatják vagy nem értik, ám a Biblia egyértelműen nyilatkozik erről a helyzetről:

„De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyan az Isten Lelke lakik bennetek. A kiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.”

„Mert a kiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.”

„Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.”

„Mindazok ugyanis,akiket Isten Szelleme indít, Istennek fiai.”

„Maga a Szellem a mi szellemünkkel együtt tesz tanúságot arról,hogy Isten gyermekei vagyunk.”

 

Fenti idézetek egyértelműen rámutatnak azon tényre, hogy nem mindenkiben „lakik” (ismerhető fel) Isten lelke. Csia fordítása szerint, egyébként helyesen: szelleme vagyis szel-

lemisége. Rámutatnak továbbá e versek arra a tényre is, hogy akiben nem a Krisztus lelke van, az nem az Övé, azaz nem Őhozzá tartozik. Sajnos félrevezetőek lehetnek a fordítások, hiszen azt sugallhatják, hogy magának Krisztusnak, vagyis az Istennek a lelke lakik a választottakban. Ez természetesen csak bizonyos mértékig igaz. Annyiban, hogy minden lélek Istené, hiszen Ő teremtette azokat. Ám itt valójában Krisztus szellemiségéről van szó. Tehát, aki az Urat követi, szívéből szereti Őt és hallgat a tanításaira, azokban van a Krisztus lelke, szelleme. Szellemiségüket tekintve Isten gyermekei, azaz szellemi vezetésük Istenhez tartozik, így az az Isten felé navigálja,fordítja őket. Az utolsó vers pedig azt mutatja be szemléletesen, hogy előbbi állításomhoz híven van egy Isteni szellem (ez a Szent Szellem, amely azonban nem egy önálló isteni személy, mint azt a katolikus hazugság állítja, hanem az Isten elválaszthatatlan része, Ő maga, ahogyan a te lelked sem egy tőled független létező, hanem te magad vagy az) és van az emberé, amelyek tehát két különböző szellem, csak azonos szellemiséggel bírnak. Meglátásom szerint már ezekből az igékből is jól megérthető és alátámasztható azon állításom, hogy az emberek szellemi vezetése jellegüket tekintve két nagy csoportra osztható. Itt megint muszáj egy kicsit visszautalnom a korábbi írásaimra, hiszen egyébként logikai bakugrásnak tűnne némely következő állításom. Tehát az tisztán látszik, hogy Isten valami alapján a még jelenleg is a földön élő embereket már véglegesen szétválasztotta, valamilyen csak általa ismert – nyilván és egyértelműen igazságos döntés alapján – választottakra és olyanokra, akik ugyan meghívottak voltak, de nem lettek választottak. Ettől igen sok teológus frászt kap, mert képtelen megérteni azt a helyzetet, hogy a szeretet Istene, egy nyilvánvalóan igaz Isten,hogyan tehet ilyet. Fejből tudják az egész Bibliát, de ezt nem értik. Elképesztő, amikor hallgatok egyes előadásokat, és érzem az előadóban ezt a kínt. Érzi, hogy valami sántít, de nem érti a dolgot. Sorolja az igéket, amelyekkel valahogyan képes alátámasztani a saját elgondolását, illetve azt, amit

megtanítottak neki a teológián vagy ki tudja hol, de utána még saját előadásának részeként szembesülnie kell azokkal az igékkel is, amelyek ezeknek az elgondolásoknak szögesen ellentmondanak. Nézzük például ezt az igét:

„Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.”

Na, ezzel sok a baj. Mert mi az, hogy „választottak”? Már ki vannak választva? Előre? Hát igen, ez a helyzet.Jaj,de akkor mit mondjunk az embereknek, hiszen ha Isten előre választott, (ahogyan az alábbi igékből ez nagyon egyértelműen megérthető), akkor hiába is erőlködünk, az lesz, amit Isten rendelt számunkra? Igen. Tehát az ige, Károli –Ap.Csel. 1:

„A pogányok pedig ezeket hallván, örvendezének,és magasztalják vala az Úrnak ígéjét; és a kik csak örök életre választattak vala, hivének.”

Ha valakinek ez nem elég egyértelmű, hát íme ugyanez érthetőbben Csia Lajos szerint:

„A nemzetek örültek,ahogy ezt hallották,dicsőítették az Úrnak igéjét,és akik csak örök életre voltak rendelve, hittek.”

Tehát csak azok hittek, akik (eleve) örök életre voltak rendelve. Nézzük meg az ide kapcsolódó más igéket is Károli majd Csia szerint: Róma :2:

„Mert a kiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek,hogy ő legyen elsőszülött sok atyafi között.”

„mert akiket eleve felismert, azokat a többiektől eleve

különválasztotta, hogy ugyanazt az alakot viseljék, amelyet az ő Fia, hogy így Isten Fia sok testvér között az elsőszülött legyen.”

Róma :

„Akiket pedig eleve különválasztott, azokat el is hívta, akiket elhívott,azokat igazságosakká tette,akiket igazságosakká tett, azokat meg is dicsőítette.”

Efézus 1: Károli:

„A szerint, a mint magának kiválasztott minket Ő benne a világ teremtetése előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek Ő előtte szeretet által,”

Efézus 1:11 Csia:

„Egyesüljön abban,akiben sorsrészünket is megkaptuk, ahogyan erre a többi embertől eleve különválasztott minket az,aki a tőle akart terv szerint munkásságával a mindenséget áthatja”

1Péter 1:2 Károli:

„A kik ki vannak választva az Atya Isten eleve rendelése szerint, a Lélek megszentelésében,engedelmességre és Jézus Krisztus vérévelvaló meghintésre:kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen.”

János evangéliuma 1: Csia Lajos szerint (helyesen):

„Kinyilatkoztattam nevedet azoknak az embereknek, akiket a világból nekem adtál. Tieid voltak és te nekem adtad őket, ők meg a te igédet megőrizték.”

Ez utóbbi idézet Krisztustól származik. Azt mondja „azoknak az embereknek, akiket a világból nekem adtál”.

Tehát nem mindet adta oda az Atya a Fiúnak. Ha mindet odaadta volna, akkor minden ember hallgatna a Fiú szavára. De ez sajnos messze nem így van. Azt is mondja itt

az Úr, hogy ezek az emberek (eleve) az Atyáéi voltak. Tehát már azok voltak eddig is, nem itt tértek először helyes felismerésre. Itt csupán újra felismerték az Istent. Nézzük meg a következő igéket ismét csak Csia Lajos értelmezése szerint helyesen! Róma 1:2-2:

„S mint ahogy ők Istent kipróbálták s elvetették, nem méltatva arra, hogy ismeretükben megőrizzék, annak megfelelően Isten is olyan életfelfogásnak dobta őket oda, mely majd az ítéletkor nem állja ki a próbát. Hogy azt tegyék, ami ocsmány, hogy telve legyenek mindenféle hamissággal, rosszasággal, haszonleséssel,gonoszsággal, jól-lakjanak irigységgel,gyilkolással, civakodással, cselszövéssel,gonosz szokásokkal.”

Tehát egyes emberek kipróbálták (megismerték már valahol, valamikor előzőleg) Istent, de elvetették Őt. Nem méltatták arra, hogy ismeretükben megőrizzék. Azaz nem emlékeznek Őrá, nem törődnek Vele, De miből gondoljuk azt, hogy ez a megismerés kizárólag ebben a világban történhetett? Akik így gondolják, megint csak a hibás kiindulásból eredő hibás következtetés csapdájába esnek. Az ige ezt igazolja, hiszen így folytatódik: „annak megfelelően Isten is olyan életfelfogásnak dobta őket oda...” Ha azt szeretnénk ebbe belemagyarázni, hogy mindez kizárólag itt a földi létben történhetett meg, akkor miképpen lenne lehetséges az, hogy az emberiség túlnyomó többségének soha, egyetlen pillanatra sem jut eszébe Jézus Krisztus? Ha ezek a tömegek ebben a világban, jelen életükben próbálták (ismerték) volna meg Istent és vetették volna el, akkor nem létezhetnének olyan emberek a földön, akik soha egyetlen pillanatig sem foglalkoztak az Úrral. Olyanok, akik csak és kizárólag azért élnek, hogy a maguk kedvében járjanak.

Szerezzenek, birtokoljanak, hatalmasok legyenek, élvezkedjenek és e célok érdekében tökéletesen gátlástalanul mindet elkövessenek amit csak célravezetőnek látnak. Ezek

az emberek azok, akiket az Isten ilyen életfelfogásra “dobott oda”. Oda a földre. Ezeket az embereket képtelenség emberi eszközökkel megváltoztatni,megtéríteni, prédikáljon nekik

bárki bármit. Ha Isten nem akarja őket megmenteni,akkor nem menekülnek meg. Ebből fakadóan tökéletes hiábavalóság, időpazarlás minden ebbéli igyekezet. Persze ha valaki

ebben fáradozik, az is Isten akarata szerint van mégpedig azért, hogy az ítéletkor ne érvelhessenek ezek azzal, hogy ők nem tudtak semmiről. Az igazság itt van, megismerhető

 

mindenki számára. Az, hogy valaki nem figyel oda erre, nem lesz mentségére az Isten színe előtt.