Azért ne legyetek esztelenek, hanem értsétek meg, hogy mi az Úr akarata.
(Efézus 5,-1..17)
Teljes dilemmába eshetünk, ha az igazság csak egy részét birtokoljuk, nem leszünk képesek felismerni az ige teljes mondanivalóját. Bizony akkor fennáll az a veszély hogy, az igazság egy részét tartjuk a teljes igazságnak. Erre szokták mondani, szektáns gondolkodó. Ebből a gondolkodás módból kifolyólag a járás is annak a bizonyítéka, hogy hogyan ismertük meg az Isten szavát. A járásunk a bizonyíték. A hívők gyakran hivatkoznak a Szentírásra, alátámasztva érveiket, ez nem is lenne olyan nagy hiba, ha nem lenne fordítottan arányos a viselkedése, vagyis a járása. Mit értek ez alatt? - azt, hogy fordítottan arányos, minél messzebb kerül Istentől, annál buzgóbban harcol a saját igazáért. Ebből adódnak a viták és a szakadások.
1
"Legyetek azért Isten követői, mint szeretett gyermekek,
2
és járjatok szeretetben, amint Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk áldozati ajándékul, Istennek kedves, jó illatként".
Ne felejtsük soha el, hogy a szeretet az áldozatokkal jár. A szeretet önmagában nem jelent semmit, ha nincs áldozat. De vegyük fontolóra, hogy miért szerepel itt "Isten követő" kifejezés? Akár melyik fordításban ez szerepel : "Legyetek annakokáért követői az Istennek, mint szeretett gyermekek: Be ye therefore followers of God, as dear children;". Krisztus követői, Isten követői is egyben, de a Szent Szellem itt többre utal. Krisztusban látjuk az Atyát, és arra utal, hogy Istennek kedves, jó illatként hat Krisztus áldozata. Tehát ami Krisztusban van és él, az jó illattal árasztja el Isten oltárát. És semmi sem lesz jó illatú, ami Krisztuson kívül történik. "Mert arra hívattatok el, hiszen Krisztus is szenvedett értetek, példát hagyva nektek, hogy az ő nyomdokait kövessétek," ( 1 Péter 2,-21).
Ma tetten érhető a kereszténység parázna viselkedése, egy olyan ominózus pillanatban, ami a paráznaság kérdését illeti. Nem azért mert ez újkeletű, hanem most halad a célegyenesbe, ez is egy vízválasztó kérdés, hogyan tovább. Nem fűzök ehhez nagy reményeket, mert Isten amit görbének teremtett nem egyenesíti ki. De gondolom, hogy ez is egy alkalom arra, hogy egyeseknek kinyíljon a szemük. Nem pártfoglalás lenne a megoldás, pro és kontra, hanem elhagyása a parázna egyházaknak. De kérdés, - hova és merre? A fenti ige rávilágít arra az ösvényre.
3
"Paráznaság pedig és bármiféle tisztátalanság vagy kapzsiság még szóba se jöjjön köztetek, amint az a szentekhez méltó,
4
sem trágárság vagy bolond, kétértelmű beszéd, amely illetlen, hanem inkább hálaadás.
5
Mert azt jól tudjátok, hogy egyetlen paráznának, tisztátalannak vagy kapzsinak, aki bálványimádó, sincs öröksége a Krisztus és Isten országában.
6
Senki titeket be ne csapjon üres beszédekkel, mert ezek miatt jön el Isten haragja a hitetlenség fiaira.
7
Azért ne legyetek részesei ezeknek."
Mit jelentenek az üres beszédek? Biztos vagyok benne, hogy az emberi érvelések, a kétértelmű beszédek az érzékenységről a mindenható Isten szeretetéről szólnak, hogy Isten szeretete felülmúlja az emberi képzeletet. Csakhogy ez egy üres és kétértelmű beszéd. Mert Isten elsősorban Szent és Igaz. A szeretet az Ő természete, ami egyenrangú a szentséggel és az igazsággal. Ezek nem választhatók külön - külön. Ezek az összetevők az örök világosságban ragyognak, és pontosan ez a világosság ragyogott fel Krisztus által.
8
Mert egykor sötétség voltatok, most pedig világosság az Úrban, tehát járjatok úgy, mint a világosság gyermekei.
9
Mert a világosság gyümölcse minden jóságban, igazságban és valóságban van.
10
Vizsgáljátok meg, hogy mi kedves az Úrnak.
11
És ne legyen részetek a sötétség gyümölcstelen cselekedeteiben, hanem inkább leplezzétek le azokat,
12
mert amiket titokban tesznek, azokról még beszélni is szégyen.
13
Mindaz pedig, amit a világosság leleplez, napvilágra jön,
14
mert minden, ami napvilágra jön, világosság. Azért mondja: Ébredj fel, aki alszol, és támadj fel a halálból, és felragyog neked Krisztus".
E szavak fényében láthatóvá válik, hogy minden vita kérdések, azok a halál állapotát jellemzik. Arra ösztönzi az embert a Szent Szellem, hogy mindent vizsgáljunk meg, és Isten fényében leplezzük le, ami egyáltalán nem arról szól, hogy harcoljunk valaki vagy valami ellen. Ez kedves az Úrnak. Tehát nem az emberi érvelés, hanem Isten gondolatainak kutatása lesz gyümölcsöző és az fogja jellemezni a járásokat.
15
"Jól gondoljátok meg azért, hogyan járjatok: nem mint esztelenek, hanem mint bölcsek.
16
Áron is megvegyétek az alkalmat, mert a napok gonoszok.
17
Azért ne legyetek esztelenek, hanem értsétek meg, hogy mi az Úr akarata."
Ha csak az lenne, hogy a hívő, automatikusan a jó vágányon marad, akkor ezek a szavak feleslegesek. Én hiszek a Szent Szellem vezetésében, ő megadja az értelmet, aki az Urat szereti. Az ember együgyűségében születik. Akárki is legyen az, nem születik vele a bölcsesség. Isten maga a bölcsesség, és az Istenfélőknek (istenféltőknek) ad magából, az Ő bölcsességébből az eddig együgyüeknek ad egy szélesebb spektrumú felismerést. Olyan gondolkodást, ami figyelmes Isten szavára. Mert ha figyelmes azt követni is fogja, mert tudja, hogy az az Isten akarata. Ebben persze segítségre szorulunk.
De a mai mondanivaló csak az volt, hogy a hívő ameddig ebben a testben él, szüksége van a tudása fejlesztésére az Ige által, hogy távolodjon el attól, ami az Isten ítélete alatt van. Minél messzebb kerül a világ és a parázna asszony világvallásaitól, annál jobban fog tetszeni Istennek. És az imádata tisztább lesz és jó illatú. Alkalmassá teszi a megértésre, mert Krisztus nyomában van, Istent követi aki arccal fordul felé.
De sajnos sokan bedőlnek az üres fecsegésnek, nem látnak a szavak mögé, mert itt nem a szavak, számok háborúja folyik, ezek csak eszközök vagy fegyverek, hanem a szellemek háborúja. Ha megnyílna a hit szeme, egy nagy égi háborút látna az ég alatt, ahol a sátán angyalai csatákat nyernek de a háborút elvesztették. És ez miért történik? - te és én értem, hogy a szívünket rabul ejtse az Isten mint Krisztus tulajdon hadisarca, és hogy már itt a földön együtt örvendezzünk annak a szabadságnak amit Krisztusban kaptunk Isten dicsőségére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése