Szeretet.

 

Szeretet.

 Kedves olvasók. Amikor ezt a szót használjuk, mit értünk ez alatt. Ugyanis a görög nyelvben több jelentését ismerjük. Azért fontos ezt tudni, hogy meg tudjuk különböztetni az érzéseinket, nehogy tévedésbe essünk, mert az újszövetség eredeti nyelve a görög, és ha valaki olvassa a saját nyelvére lefordított verziót, nem kapja meg sokszor azt amit Isten ki akar jelenteni. Ezt felsőbb fokra kell emelni, mert ettől függ a világos látásunk. De idézek a wikipédiából: "A személyek közötti vonzalom értelmezésében az ókori görög bölcseletnek megfelelően, hagyományosan öt formáját különböztetjük meg a szeretetnek: a rokoni vagy családi szeretetet (a görögben sztorgé), a baráti szeretetet (filia), a szexuális és a romantikus vágy tárgyát képező szeretetet (erósz), a vendéglátó szeretetét (xénia) és az önkiürítő vagy isteni szeretetet (agapé)". 

 Az isteni szeretet a leg tárgyilagosabb képviselője maga Jézus Krisztus. Aki meg akarja ismerni Isten szeretetét, annak csak egy módja van, ha Krisztust követi. Nem tévedés, itt a követésről van szó. Az első lépés a Krisztus megismerése a követésben rejlik. Sokan aroganciának vélik, ha kijelentjük, hogy Krisztus követője vagyunk. Pedig ebben még nincs benne az újjászületés ténye. Ugyanis Krisztust követték sokan fizikai értelemben amikor itt volt a földön. Sokan el is hagyták őt. Azért nem beszélhetünk az újjászületésről, mert tudjuk, hogy az újjászületés Isten kifürkészhetetlen kegyelmétől függ a mai napig. Nem a test akaratától, hanem Isten mérhetetlen szeretetéből születik újjá Krisztus kitartó követője, vagyis keresője. 

 Krisztusban látjuk meg az Atyát, vagyis Istent akit Atyának nevez az a Szent Szellem által, ki Isten gyermekévé fogadott. Krisztusban az agapé, isteni szeretet nyilvánul meg. Semmi emberi érzelem nem volt számára fontos. Sok tévtanítás elesik attól a megállapítástól, hogy Krisztus nem volt hajlamos emberi érzelmeket követni. Benne meg volt az atyai irgalom az elesettek iránt, de semmit nem találhatunk benne, hogy megváltoztatta volna utját a golgotai szenvedéstől, mert Krisztust nem az emberi érzések, vagy a fent említett emberi viszonyok vezérelték, hanem az Atya benne lévő szeretete a bűnösök iránt. Még Pétert is megdorgálta, amikor Péter emberi (filia) szeretete Jézus iránt megmutatkozott. Elég egyértelműen Jézus ki is fejezte, hogy ki akarja ezt megtenni, amikor Péter jó szándékát fejezte ki:" Pé­ter fél­re­von­ta őt, és fedd­ni kezd­te: Is­ten őrizz, Uram, ez nem tör­tén­het meg ve­led! Ő pe­dig meg­for­dult, és azt mond­ta Pé­ter­nek: Tá­vozz tő­lem, Sá­tán, bot­rán­ko­zá­som­ra vagy ne­kem, mert nem Is­ten dol­ga­i­ra gon­dolsz, ha­nem az em­be­re­ké­i­re. Ak­kor Jé­zus ezt mond­ta ta­nít­vá­nya­i­nak: Ha va­la­ki kö­vet­ni akar en­gem, ta­gad­ja meg ma­gát, és ve­gye fel az ő ke­reszt­jét, és úgy kö­ves­sen en­gem. Mert aki meg akar­ja tar­ta­ni az ő éle­tét, el­ve­szí­ti azt; aki pe­dig el­ve­szí­ti az ő éle­tét éné­ret­tem, meg­ta­lál­ja azt." (Mt 16, 22-24)

 Tehát komoly következtetéseket vonhatunk le ebből. Elég határozott kijelentése volt Jézusnak Péter felé, de persze nem Pétert okolta hanem a Sátántól eredő indulatot. Ebben az emberi szeretetben ami ellentéte az Isten által kitűzött akaratnak, terveinek, ami még a világ teremtése előtt le volt fektetve, ebbe a matricába nem fér bele az érzelmesség. Ez nem közöny sem ridegség ez engedelmesség Isten a Mindenható akaratának. Isten  megszabta Jézus Krisztus mint Isten Fia számára ezt az utat, a Sátán meg szüntelen felhasználja minden taktikáját, hogy eltérítse az igaz útról Krisztus követőit is. Ahogyan ezt tenni akarta Jézussal, Péter emberi szeretete által. Ma is sokszor a legközelebbi szeretetre méltó emberek sőt testvérek által kisértet a Sátán, igyekszik eltéríteni az elsődleges Isten által kijelölt útról. Ezt csak akkor ismerhetjük fel, ha benne, vagyis Krisztusban vagyunk, és követve Őt a felismerés útján, növekedve a kegyelemben, beteljesedünk Isten szeretetében. Az isteni belső  indítást  felismeri a sátán a cselekvések által, és bedobja minden ravaszságát, hogy eltérítse az eredeti útról Krisztus követőjét, és erősen tartsa ott ahova már sikerült eltéríteni. Ne becsüljük le ravaszságát.

 Isten megtanít szeretni az Ő isteni szeretetére, ha tiszta szívvel követjük Krisztust. Senki nem tökéletes, csak is Krisztusban találjuk meg a tökéletességet, az Ő szeretete határtalan, és abból az isteni szeretetből adott mértéktelenűl a Szent Szellem által. 

" Új pa­ran­cso­la­tot adok nek­tek, hogy egy­mást sze­res­sé­tek: amint én sze­ret­te­lek ti­te­ket, ti is úgy sze­res­sé­tek egy­mást". (Jn 13)

 De az isteni szeretet felhatalmaz még arra, amit a hús vér a testiség nem tud elviselni. Idézem: " De nek­tek, akik hall­gat­tok en­gem, azt mon­dom: Sze­res­sé­tek el­len­sé­ge­i­te­ket, te­gye­tek jót azok­kal, akik ti­te­ket gyű­löl­nek!

Áld­já­tok azo­kat, akik ti­te­ket át­koz­nak, és imád­koz­za­tok azo­kért, akik go­no­szul bán­nak ve­le­tek! (Lk 6, 27).

 

 Ha ez minden bennünk megvan, akkor él bennünk az isteni szeretet.