Halálos bűn.

 Halálos bűn.

Ha va­la­ki lát­ja, hogy test­vé­re vét­ke­zik, de az nem ha­lá­los bűn, imád­koz­zék, és Is­ten éle­tet ad an­nak, aki nem ha­lá­los bűnt kö­ve­tett el. Van ha­lá­los bűn, nem az ilye­nért mon­dom, hogy kö­nyö­rög­jön. Min­den igaz­ság­ta­lan­ság bűn, de van nem ha­lá­los bűn is. Tud­juk, hogy aki Is­ten­től szü­le­tett, nem vét­ke­zik, ha­nem aki Is­ten­től szü­le­tett, vi­gyáz ma­gá­ra, és a go­nosz nem érin­ti őt.

 Ez az igaz Is­ten és az örök élet. Gyer­me­ke­im, őriz­ked­je­tek a bál­vá­nyok­tól! (1Jn 5, 16-20)

"És ab­ból tud­juk meg, hogy meg­is­mer­tük őt, hogy meg­tart­juk a pa­ran­cso­la­ta­it.

Aki ezt mond­ja: „Is­me­rem őt”, de nem tart­ja meg a pa­ran­cso­la­ta­it, az ha­zug, és nincs meg ab­ban az igaz­ság.

Aki pe­dig meg­tart­ja az ő be­szé­dét, ab­ban va­ló­ság­gal tel­jes­sé lett Is­ten sze­re­te­te. Eb­ből tud­juk meg, hogy őben­ne va­gyunk: (1Jn 2, 3-4)

 Most nem sorolnám fel mi a halálos bűn, ugyanis egy szóval fejezhetjük ki, a Szent Szellem elleni vétek. Az ember testi gyengesége miatt vétkezik, erről tud is az Úr, mert zsenge a mi testiségünk és törékeny, de a halálos bűn nem a testi gyengeségből fakad, hanem az erőszakos szellemiségből, ami szembeszáll a Szent Szellem akaratának. Ebben s bűnben szenved az egész világ, az a világ ami a sátán hatalma alatt van. A hazugságot teremtő és a hazugságot követők egyaránt halálos bűnt követnek el, erre nincs se kegyelem se mentség. 

 A fenti igében szerepel egy olyan kifejezés, ne könyörögjetek azokért aki halálos bűnt követ el.

 Ellenkezés a Szent Szellemmel szemben.

Az első és határozott bűn a bűnös ember, a bűnbeesett ember Ádámtól kezdve, mert mindenki bűnben született és elvesztette Isten dicsőségét. De erre van gyógyír, Krisztus a feszületen való megváltás, aki ebben hisz, Isten Fiában talál üdvösséget, attól függetlenül, hogy gyengeségében még tud vétkezni. De ezek a vétkek a testből erednek, amik csakis magának árt és az Úr kivezeti ebből a gyengeségből a Szelleme által. Ha hétszer is elesik, mindenkor fel is emeli az igazakat. De vannak akik sosem álltak, azok nem tudnak leesni. Ezek akik a maguk igazában élnek, hazug reményekben dédelgetik magukat. Azok akik Krisztus nevét vallják és hazugságban élnek, de még élvezik is azt, azok nem eltévedtek, hanem bemocskolják a legdrágább kincset amit Isten adott az emberiségnek. Nem a Krisztus neve ellen vétkeznek, mert az megbocsáttatik, hanem az ellen amit képvisel a Szelleme által. 

 A kereszténység hazugsága.

Maga az intézményesített és egy meghatározott vallási vonalat létrehozott emberek által Isten ellensége a sátán. Ebbe a tégelybe gyűjti össze a gyanútlan de tudatosan is követő megtévesztett embereket. Istentől kapott legdrágább igéit feltűzte zászlajára, de mocskos szándékkal vezérelve, arra invitálja a vallásos embereket, hogy engedelmesek legyenek neki. De ezt olyan ravaszsággal teszi, hogy vannak kiválasztottak is akik meg lettek tévesztve. "Tud­juk, hogy aki Is­ten­től szü­le­tett, nem vét­ke­zik, ha­nem aki Is­ten­től szü­le­tett, vi­gyáz ma­gá­ra, és a go­nosz nem érin­ti őt". Miben nem vétkezik az aki Istentől születik? Bizony abban, hogy Isten Szent Szellemének engedelmeskedik. Ez a feltétel nélküli engedelmesség megvédi őt a gonosztól, a gonosz világ szellemétől. Hiszen az Úr nem viszi kísértésbe, mert Ő senkit nem kísért. A Szellemével őrködik a mi szellemünk felett. Ha a testünk sokszor ki van téve a megpróbáltatásnak, a szellemünk biztonságban van, mert Isten Szellemével kapcsolva van. Ő megmutatja hogy mi a hazugság és mi az igazság, Krisztusra irányítja szellemi tekintetünket. Ez nem egy ideológia vagy üres szavak halmaza, hanem Isten ereje ami nem a süvítő szélvészben jelenik meg, hanem a szent csendességben. Aki meghallja a csendben Isten hívó szavát, annak már nyert ügye van. Annak megnyitja a szemét is, hogy meglássa önmagát is, hogy milyen körülményekben van valójában. A hazugságban élők azok akik a sötétségben ülők, és nekik van vak vezetőjük. Vákuum nem létezik sehol a világon, vagy az egyik vagy a másik úr hatalma alatt van az ember. A kereszténység megalapítása a negyedik században K.u. diadalmaskodott a világgal egyetemben. A műhelyében öntötték és öntik ki a mai napig a bálványokat. Nem csak a faragott, öntött, festett bálványokra kell gondolni, hanem a liturgia a felszentelés minden olyan dolgot, amit az ember szemében értékesek, de Isten utálatát válltja ki. Ezekhez tartoznak többek között a felszentelt ünnepi napok, ezzel Istent egy emberek által létrehozott naptárba szorítva. Ezek az ünnepek minden, csak nem Isten akarata. Ahol az Úr szelleme ott szabadság van. A szabadságot a sátán korlátozza kőbe vési és nem utolsó sorban beilleszti a hagyományok a pogány világ kerékvágásába. Ez az újév ünneplése, de a karácsony is, nagy ravaszsággal egybefonva Krisztus nevével, a húsvét, teljesen tükrözi a visszamaradó zsidó szokások egybemosása Krisztus nevével. A vízkereszt a mindenszentek stb. Ezekkel van feldíszítve a keresztény ház falai, amit a sátán hamis ragyogással világítja meg. Hiszen ő a fényes angyal ábrázatát vette fel. A totalizmus és személytelenség vallása a kereszténység, és csak olyan kapcsolatban van Krisztussal, hogy használja a nevét, de szellemisége az ördögé. Ebből a hamis, sőt gyilkos szándékkal megtelt keresztényi házat, úgy ahogy van Isten mint parázna asszonyt a pokolba küldi. Aki ezzel össze van fonódva menthetetlenül, az vele együtt van kárhoztatva. Ezekért nem könyörgünk, a kereszténység tekintélyeiért.

"Tud­juk, hogy Is­ten­től va­gyunk, és az egész vi­lág a go­nosz­ság­ban vesz­te­gel. De tud­juk azt is, hogy Is­ten Fia el­jött, és ér­tel­met adott ne­künk arra, hogy meg­is­mer­jük az iga­zat, és mi az igaz­ban, az ő Fi­á­ban, Jé­zus Krisz­tus­ban va­gyunk." Valakinek ez csak egy szöveg a többi közül, de ebben van az igazak élete. Krisztusban vagyunk, mi vagyunk a vele való szereplésben, nem a nézőtérről szemléljük Krisztust mint látványosságot, hanem ahogy Ő nézte a feszületen az Őt körülvevő közönséget. A "benne" szó a meghatározó, nem a "vele" szó. Krisztussal, vagyis vele nem mehetünk pászkát szentelni, karácsonyfát díszíteni, újévet ünnepelni, rá szentelni napokat. Ezek színházi előadások a maga kellékeivel együtt. Egyesek megrendezték a dramaturgiáját, mások beülnek a nézőtérre, de külön a gyerekeknek is tartanak előadást a jézuskáról a nyuszikáról a mikulásról a krampuszról. Korán kell elkezdeni a megtévesztés művészetét, hogy a gyerek már ne is vágyjon másra, csak a látványosságra. 

"Gyer­me­ke­im, őriz­ked­je­tek a bál­vá­nyok­tól!" János apostol az akit az Úr kiválasztott a szeretet apostolává, neki adatott meg, hogy ne erőszakos halált szenvedjen, hanem írja meg Jézus mint Isten Fia bizonyságtételét a Jelenések könyvét. Neki mutatta meg angyala által, hogy mi lesz. A témánkhoz tartozó idézetet referálom.

"Az an­gyal pe­dig azt mond­ta ne­kem: Mi­ért cso­dál­ko­zol? Én meg­mon­dom ne­ked az asszony tit­kát és a fe­ne­va­dét, amely őt hor­doz­za, amely­nek hét feje és tíz szar­va van. A fe­ne­vad, ame­lyet lát­tál, volt és nincs, fel­jön az al­vi­lág­ból, és ve­sze­de­lem­re megy. És a föld la­kói, akik­nek neve nincs be­ír­va az élet köny­vé­be e vi­lág ala­pí­tá­sa óta, cso­dál­koz­nak, lát­va a fe­ne­va­dat, hogy volt és nincs, de meg­je­le­nik. (Jel 17, 7).

 Ha most a fenevad láthatatlan aki a parázna kereszténységet hordozza, az asszonyt akinek minden ismertetőjele nyilvános, csak a vak nem látja, a fenevadat csakis a cselekedeteiben látható, de eljön az az idő amikor megjelenik teljes mellszélességben. De ezt már a Gyülekezet nem látja meg, mert azelőtt el lesz ragadva erről a földről Isten dicsőségébe. Ezt azok fogják látni akiknek nincs beírva az élet könyvébe a világ alapítása óta. Azok megmaradnak Isten megpróbáltatásaiban, felkészítve őket az ítéletre. 

Ezek azok az emberek akik még ma is cselekednek alárendelve a világ szellemének, erőszakos szellemekkel tartják fogságban mindazokat akiket Isten alárendelt neki.   

"Jé­zus ek­kor így vá­la­szolt: Ha Is­ten vol­na a ti atyá­tok, sze­ret­né­tek en­gem, mert én Is­ten­től jöt­tem és ér­kez­tem ide, nem ma­gam­tól jöt­tem, ha­nem ő kül­dött en­gem.

Mi­ért nem ér­ti­tek az én be­szé­de­met? Mert kép­te­le­nek vagy­tok meg­hal­la­ni a sza­va­mat.

Ti az ör­dög atyá­tól vagy­tok, és atyá­tok kí­ván­sá­ga­it akar­já­tok tel­je­sí­te­ni, aki em­ber­ölő volt kez­det­től fog­va, és nem állt meg az igaz­ság­ban, mert nin­csen ben­ne igaz­ság. Ami­kor ha­zug­sá­got szól, a sa­ját­já­ból szól, mert ha­zug ő, a ha­zug­ság aty­ja. (Jn 8, 42-43