"Nem mintha magunktól alkalmasak lennénk arra, hogy saját magunk eldöntsünk dolgokat. Ellenkezőleg: a mi alkalmas voltunk Istentől van,
aki alkalmassá tett minket arra, hogy az új szövetség szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a Léleké, mert a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít." (2Kor 3, 5)
Ez Pál apostol tanításai ami magára utal, de mindenkire vonatkozik akik a Isten szellemében forgolódik, vagyis Isten választottja egy és más szolgálatra. A szolgának csak egy Ura lehetséges, aki a szabadság igaz szellemét adta neki és segítőinek Timóteusnak, Sziluánnak és velük együtt nagy megpróbáltatások közepette mégis elvégezte szolgálatát, mert az Istentől ered. Nagyon jó ha egy testvér elindul szolgálni, tudja hogy ki küldte el, emberek vagy maga az Úr. Ennek vannak félreérthetetlen jelei. Méghozzá az, hogy képessé tette Isten arra a szolgálatra, a béklyói lehulltak, nem csak a bűn visszatartó ereje, hanem a mindenféle emberi kötelékek feloldása ami gátolhatja benne. Ez nem az elszakadást vagy elszigetelődést jelenti a közösségtől, sőt tartozást irántuk a szeretetben, a hozzáfordúlást, nem aroganciát és önkényeskedést, hanem mind ahogy megvan írva és Jézus is ezt tette az otthoniak felé fordult. Aki az újszövetség szolgája az igazságban, azt nem kötelezi semmi, csakis Isten akaratának teljesítése. Ez nagy alázatot néha áldozatot követel, a testvérek és az emberek iránti szeretete nyilvánossá válik, nem azért mert a szolgálata kedveskedik embereknek, hanem őszinte Isten előtt és nyílt levél az emberek előtt. Mindent amit tesz vagy mond teljes hittel végzi, legyen az akármilyen szolgálat nagy vagy kicsi az emberek szemében, Isten előtt hatalmas mert, Isten tette alkalmassá és tőle ered minden, a buzgóság és eltökéltség erejét is Isten adja. Minden szolga aki szolgálja az Urat, maga is átalakul Krisztus képére, ha ezt nem is látjuk és nem is vesszük figyelembe, mert ez nem testi hanem szellemi arc. Az Úr teszi mindezt, mert a Szellem megelevenít, a betű megöl, mert a betű leírja, hogy milyennek kell lenned, a Szellem meg, hogy mi lettél Isten kegyelméből.
"Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság.
Mi pedig az Úr dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal tükrözzük, és az Úr Lelke dicsőségről dicsőségre ugyanarra a képre formál át minket." (2Kor 3, 17)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése