A kereszt mint fogalom. ( bővített változat).

 A kereszt mint fogalom.( bővített változat).

"Az­után azt mond­ta min­den­ki­nek: Ha va­la­ki én­utá­nam akar jön­ni, ta­gad­ja meg ma­gát, ve­gye fel a ke­reszt­jét (σταυρὸν, olvasd-stavros) min­den­nap, és kö­ves­sen en­gem! Mert aki meg akar­ja tar­ta­ni a maga éle­tét, el­vesz­ti azt, aki pe­dig el­vesz­ti az éle­tét énér­tem, az meg­tart­ja azt. Mert mit hasz­nál az em­ber­nek, ha az egész vi­lá­got meg­nye­ri is, ön­ma­gát azon­ban el­pusz­tít­ja vagy el­vesz­ti?. (Lk 9, 23-24).

 Az újszövetség nyelve a görög, de Jézus nem görögül beszélt. Tudomásom szerint arámi nyelven. Itt van a magyarázata annak, hogy a görög kereszt szó a fordításokban nem felel meg a valóságnak. De az is lehet, hogy az eredetiből másolt példányok voltak megmásítva. Az Úr úgy fejezte ki magát, hogy érthető legyen az amit mond, ( mert itt mindenkinek szólt). Ha előre vetíti a kereszt fogalmát azoknak akik Őt hallgatták akkor, a Krisztus feszületére kellett volna gondolniuk ami még nem következett be, de itt tényleg az elhagyásról a feláldozásról beszélt. Hiszen még nem volt megfeszítve Krisztus, és senki sem értette volna meg mit mond a keresztről. A kereszt fogalma később került az ujszövetségbe. ( egy prófécia az ószövetségben sem említi a keresztet.). Logikus, hogy Jézus sem beszélt olyasmiről amit a sokaság nem értett volna meg. Számomra nem egyértelmű, milyen rövid szó lehetett a kereszt helyet arámi nyelven. Ez nem talányos példabeszéd volt, hanem egyenes beszéd volt. Tehát azonnal érthető módon beszélt.

 Az Úr itt és máshol is arról beszélt, körülbelül így van értelme "hogy aki engem követni akar áldozza fel mindenét az életét és viselje mindazt ami ennek a következménye.". A kereszt fogalom, gondolom ezt akarja kifejezni ebben a görög fordításban, hogy a tanítvány azt az igát hordozza el amit a Tanítója. 

" Ve­gyé­tek ma­ga­tok­ra az én igá­mat, és ta­nul­já­tok meg tő­lem, hogy én sze­líd és alá­za­tos szí­vű va­gyok, és lel­ke­tek nyu­gal­mat ta­lál. Mert az én igám gyö­nyö­rű­sé­ges, és az én ter­hem könnyű." (Mt 11, 29). 

 Itt Jézus arról beszél, hogy ha már nehéz viselni a bűn terhét, ő megszabadít attól, és "vegyétek fel az én igámat", ne térjetek vissza a bűn terhei alá, hanem "jöjjetek hozzám" és kövessetek. Itt nem a nehéz keresztről beszél, amit hordani kell ha megtagadod önmagad, hanem a bűn súlyáról. Csia Lajos magyar fordítása sem tudta megoldani ezt a kérdést, mert többek között így fordította le ahogy mindenki, ezt a részt is. Azért, mert minden fordító a görög másolatból merít és azt alkalmazza. Idézem. "Mikor már eleget gúnyolták, lehúzták róla a bíbort és ráadták a saját köpenyét. Azután elvezették, hogy megfeszítsék. Egy arra elmenő embert, bizonyos cirénei Simont, Rufusz és Alexander atyját, ki a mezőről jött, rákényszerítették, hogy a keresztjét vigye".( Márk 15,- 20,21). (Csia Lajos fordítás). Itt nem azt a keresztet értjük ez alatt, amiről az első idézetben volt szó, hanem magát a kínzó eszközt, de itt is van egy csavar, mert az már bizonyított tény, hogy a római kínzóeszköz sem volt kereszt alakú, de az anyaga fából volt ami igaz. Azt a keresztet rákényszerítették a római katonák arra a szerencsétlen arrajáróra, nem önszántából vitte azt egy darabig. Ebből tanítást szerkesztettek a keresztények, pedig ez nem az. Igaz nincsenek véletlenek, és ha az írás megemlíti nevét ennek a cirenei Simonnak, akkor van jelentősége, de nem az amit fent idéztünk. 

  Ma rám került a sor, hogy emeljem ki ezt a témát, mert igen sokan már a keresztet más értelemben gondolják. Nem írhatjuk felül a milliók által olvasott Bibliát, de az értelmezése a mi dolgunk. Ezért van az, hogy ezt a tévhitet a keresztről, Isten ellensége, a saját malmára hajtotta, mint mindent ami hamis és kétértelmű. Ezeken a vizeken eveznek a tévtanítók, amit a sátán sodrása a maga javára fordít. A kereszt fogalom már többet van emlegetve mint maga a Jézus Krisztus halála és feltámadása. Egy szó, hogy kereszt, már gondolkodás nélkűl erre vagy arra utal, de teljesen hibás eredményt szül. Vegyük figyelembe az időt és a helyet mi mikor volt kimondva és kinek. Még az ilyen helytelen hozzáállás sem tudja megingatni a hívő hitét, de arra készteti, hogy még tüzetesebben elemezze a szentírás üzenetét a Szent Szellemben, ki kinek a mértéke szerint.

"Aki nem veszi föl keresztjét és nem követ engem, nem méltó hozzám". (Mt 10,38). " Aki nem fogadja el keresztjét, és nem jön azzal utánam, nem méltó hozzám." (Csia ford.) Teljesen világos, hogy itt sem a feszületről a fáról beszél, vagyis a keresztfáról ami nem felel meg a valóságnak, ha ezt gondoljuk. Már úgy értem, Krisztus kínjait nem hordozhatjuk amit Ő a fán elviselt. Újból azt kell érteni ez alatt, hogy el kell hordozni Krisztus szégyenét, netán üldöztetését a világban. Mert maga a kereszt fogalom Pál apostol szerint, maga Krisztus a feszületen, bolondság a világ szemében, sokan le is köpik utálatból vagy le se köpik érdektelenségből, vagy tisztelik ugyan de tovább mennek. De ti akik Krisztus feszületét Isten dicsőségének látjátok, követve Őt, hordozzátok el azt a megaláztatást ha követitek, vegyétek fel vagy fogadjátok el a mások által megtaposott feszületet, ezt a szégyent ami ezzel jár. Ha ezt az oldalát szemléljük, akkor mi a Krisztus halála és feltámadása után már ismerjük ennek a mondanivalóját. De ismerhették e azok akiknek ezt mondta akkor? Bizony, nem erről beszélt itt Jézus. Pál apostol erről már írhatott, hiszen a megváltás a Krisztus feszületén megtörtént. "Mi pe­dig a meg­fe­szí­tett Krisz­tust pré­di­kál­juk, aki a zsi­dók­nak ugyan bot­rán­ko­zás, a po­gá­nyok­nak pe­dig bo­lond­ság, ámde ma­guk­nak az el­hí­vot­tak­nak, zsi­dók­nak és gö­rö­gök­nek is Krisz­tus Is­ten ere­je és Is­ten böl­cses­sé­ge.

Mert Is­ten bo­lond­sá­ga böl­csebb az em­be­rek­nél, és Is­ten erőt­len­sé­ge erő­sebb az em­be­rek­nél." (1Kor 1, 23-24)

 Tagadd meg önmagad, ha az Istenhez való szereteted nagyobb a magadénál, akkor ha viselni is kell ezt a feszület szégyenét, ami nem a te bűneidből fakadó szégyen, de elveszítve önmagad bűnös életét , azt megmented az örök életre. " Mert aki meg akar­ja tar­ta­ni a maga éle­tét, el­vesz­ti azt, aki pe­dig el­vesz­ti az éle­tét énér­tem, az meg­tart­ja azt.". Ez már a mai üzenet, aminek semmi köze ahhoz amit akkor mondott Jézus mindenkinek a keresztről. Persze, hogy időtlenségben nagy kijelentés számunkra is, de semmi köze a feszülethez, pláne a kereszthez. Az új ember aki Isten kegyelméből a kiválasztottak örömére, Krisztusban van, annak semmi ilyenről nem kell aggodalmaskodnia már, hiszen Isten megtette helyettünk is mindazt ami számunkra lehetetlen volt, és itt van minden megoldás, "Ki vádolja Isten választottait? Isten, aki megigazít." (Róm 8, 33). 

Azok mentségére és örömére szolgál az alábbi igerész két fordításban, akik tényleg szabadok minden emberi bölcsességtől, és azok akik viselik Krisztus szégyenét és üldöztetését, nem érzik azt nyomorúságnak, hanem inkább örömnek a Szent Szellemben.

 " Eze­ket hir­det­jük is, de nem oly be­szé­dek­kel, me­lyek­re em­be­ri böl­cses­ség ta­nít, ha­nem ame­lyek­re a Szent­lé­lek ta­nít, lel­ki­ek­hez lel­ki­e­ket szab­va. A nem lel­ki em­ber pe­dig nem fo­gad­ja el az Is­ten Lel­ké­nek dol­ga­it, mert bo­lond­sá­gok neki, nem ké­pes meg­ér­te­ni sem, mi­vel azt lel­ki mó­don kell meg­ítél­ni. A lel­ki em­ber azon­ban min­dent meg­ítél, de őt sen­ki sem ítél­he­ti meg." (1Kor 2, 13-14). Csia Lajos fordításában pedig így hangzik. "Mi pedig nem a világ szellemét kaptuk, hanem az Istenből kiáramló szellemet, hogy tudjuk azt, amivel Isten kegyelme ajándékozott meg bennünket. Amit szólunk is, nem emberi bölcsesség tanította szavakkal szóljuk, szellemi dolgokkal mérve össze a szellemi dolgokat. Lelki ember nem fogadja el Isten Szellemének dolgait, hiszen ostobaság neki. Nem is ismerheti meg, mert szellemileg vizsgálhatók meg. A szellemi ember mindent megvizsgál, ő maga azonban senki vizsgálata alá nem esik. Hát ugyan ki ismerte meg úgy az Úr gondolkodását, hogy taníthatná őt? Bennünk azonban az Úr gondolkodása van."

 Ez a rövid mondanivalója a kereszt fogalmának, de pontosabb a feszület valósága, mert ott a golgotán dőlt el a mi jövőnk, az nem egy fogalom hanem valóság.