Istenben való hit, nem csal meg soha.
"Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza azokat, akik őt keresik." ( Zsid 11,- 6).
,, aki az Istenhez járul". Van e magyarázata annak, hogy lehet Istenhez járulni hit nélkül? Lehet,- ugyanis a felállított oltárok Istent ábrázoló képek szobrok Isten gyanánt vannak feltüntetve, és a tömegek bálványoztatják, meghajolnak imádkoznak előttük, kórusban elmondhatják a "hiszekegyet", teljesen hit nélkül. Illetve hamis nézeteket, halott szószerkezetek ismétlése, a " miatyánk" a " hiszekegy" a liturgia minden formája, az egyes vallási irányzatok katekizmusát elfogadva és követve, a hamis hitnek a megmerevedett hitvallás bizonyítéka, ami Jézus nevével van fémjelezve. A hit az egész más, az élő Istenben vetett hit, hiszi, hogy Isten van, de nem látja és nem érzi. A hitbeli látás sem anyagi természetű sem érzéseket kiváltó valami. A hit egy olyan szférába vissz, ahol az élő Isten létezik és vele együtt él. Eléggé pragmatikus módon fejezi ki a Szent Szellem az Isten létezését. "Isten van", nem bocsátkozik bele a magyarázatokba itt se más helyeken. A neve JHVH, vagyis " Vagyok". Az ember hiszi vagy nem hiszi, hogy Isten van és él és létezik, ebben a meghatározásban nincs alternatíva. A hit az mindennek az alapja. Ábrahám elhitte azt a kihívást amit Isten mondott neki. Istennek az volt az akarata Ábrahám kapcsán, hogy hagyja el a szülőföldjét, a bálványimádó népeket akik belakták azt a vidéket és induljon el az igéret földje felé. Ábrahám engedelmeskedett Isten szavának és útra kelt, nem tudva hova megy. De kereste haláláig azt a várost aminek az alapjait Isten épített. A hit szava és tettei mind arról tanúskodnak, hogy nem a bálványok és imádóik között van a helyük, hanem keresik hazájukat, ami a hitük szerint a mennyekben, Istenben van. "Akik tudniillik ilyesmit beszélnek, nyilvánvalóvá teszik, hogy hazát keresnek. S ha arról a hazáról emlékeztek volna meg, melyből kijöttek, lett volna alkalmuk visszatérni. Így azonban nagyobbra törekszenek, azaz mennyeire. Ezért az Isten nem szégyenli őket, hogy az Istenüknek neveztesse magát, hiszen várost készített nekik".( Zsid 11,- 14,15,16).
A jutalma az egy Istenben való hitnek és a szavát követő embernek az, hogy Isten nem szégyeli őt Isten gyermekének nevezni, konkrétabban ami minket érint, Krisztusiaknak. Nem nevez minket keresztényeknek, mert ez nem jelzi Istenben való tartozását aki ezt a nevet viseli. Legyünk magunkhoz őszinték, tegyük fel a kérdést magunknak,- hitben vagyok e? Ha igen, akkor úgy élek mint a hit hősei akik példát mutattak és mutatnak a mai napig, mit jelent a hitben járni. Ez nem csak szellemi ideológia vagy vallási hovatartozás, hanem élő Isten követése, akit Jézus Krisztus személyesített meg. Elsősorban Isten Szellem és mindazok akik hisznek, azok szellemiek. "Mert a test szerintiek a testiekre törekednek, a Lélek szerintiek pedig a Lélek dolgaira. Mert a test szerinti gondolkozás halál, a Lélek szerinti gondolkozás pedig élet és békesség. Mert a test szerinti gondolkozás ellenséges Istennel szemben, mivel nem engedelmeskedik Isten törvényének, mert nem is teheti. A test szerintiek pedig nem lehetnek kedvesek Isten előtt." (Róm 8, 5-7)
A jutalom pedig nem vár magára, mert Isten megjutalmazza azokat akik keresik őt, és eléjük szalad az Atya szeretetével, és mindenek felett megjutalmazza Krisztusban minden gazdagságával. "Ti azonban nem test szerintiek vagytok, hanem Lélek szerintiek, ha valóban Isten Lelke lakik bennetek. Akiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé. Ha pedig Krisztus van bennetek, a test ugyan halott a bűn miatt, a lélek azonban él a megigazulás által. Ha pedig annak a Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, akkor az, aki feltámasztotta Krisztus Jézust a halottak közül, megeleveníti a ti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által". (Róm 8, 9-10).
Egy hívő ezzel a reménységgel él és várja azt a pillanatot, amikor a ház ura a mennyei Jeruzsálembe ragadja el, ahol van az örök hajlékja, amit Isten épített az emberek számára, amit Ábrahám is kereset és vágyakozott meglátni. A hívőnek is ez a reménysége, akik hátrahagyva a világ hiábavalóságát keresik a mennyek dicsőségét ahol Isten lakozik. "És láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet, amint Istentől alászállt a mennyből, felkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony. Hallottam, amint a trón felől egy hatalmas hang ezt mondta: Íme, az Isten sátra az emberekkel van, és velük lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velük;.." (Jel 21, 3).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése