Kihez fohászkodunk? - kinek a nevéhez fordulunk?
Kedves olvasó, ma egy kis teológiával fogunk foglalkozni, ahogy mindig, csak röviden. Előbb a görög újszövetségből másoltam ki Jézus nevének értelmezését. A Jézus név minden nyelven másként hangzik ahogy a nemzetek igyekeznek a saját fülük csengése szerint mondani az idegen neveket és helységneveket is megmásítják. A héber, zsidó neveket is a Bibliában a saját izlésük vagy értelmük szerint honosították meg ki ki a saját nyelvére fordítva. Egy héber biztosan mosolyog ha ezzel találkozik. Héberül: ישוע, Yēšūa. Az igazi nevét görögösítették, de így is szokták leírni vagy kimondani az igemagyarázók, Joshua. A Krisztus pedig Messiás. A messiás (héberül: מָשִׁיחַ, Mossíaḥ, Māšsîªḥ) héber szó, amely „felkentet” vagy „segítőt” jelent. Miért fontos ezt tudni? Azért is mert sok téves tanításokat tudunk felismerni és elhagyni ha tényleg felismerjük ennek a jelentőségét. Az igaz, szerintem, hogy ha a bibliai fordítók ezt a nevet használják, az nem jelenti azt, hogy a Jézus név mögött nem a valódi Isten áll, vagyis nem az ő személyiségét értjük ez alatt. De ennek a fontossága nagy, mert a neve az nem is név tulajdonképen, hanem küldetése. Persze, hogy az áldot nevét hírdetjük, sokan úgy, hogy nem is tudják kit imádnak. A Yeshua névnek van értelme az igazi nevének van, amikor ezt meghallja egy héberül tudó zsidó, tudja kiről van szó és mit jelent. A görög Jézus neve nem fejezi ki a személyét és a Krisztus neve sem, ezek ugyanis proxy neveknek lehet mondani. Sokan meg fognak botránkozni e miatt a kijelentés miatt, de ha valaki nem ismeri a Jézus Krisztus név, mély jelentését, ami nem is Isten neve, akkor ez a név közhellyé változik, ahogy az is lett. Ezt a nevet tiporják, tapossák, dicsérik a világban. De a baj nem itt kezdődik, hanem ott, hogy akárhogy is hívjuk Isten Fiát, nem ismerik magát akit ez a név takar. Ezzel én sem tudok megbirkózni, a szokás hatalma, hogy ezentúl Jézus nevét Yeshuának mondjam. De ettől függetlenül tudom, hogy kiben hiszek.
Ἰησοῦς, -οῦ - Jézus, Józsué Jelentése: Jahve megszabadít, Jahve üdvözít; Új. szöv. szerint: A héber יֵשׁוּעַ a יְהוֹשׁוַּע késői, rövid formája. BÚG: rendhagyó ragozás, ld. sg.dat.Változatok: Ἰησοῦς !, Ἰησοῦν !, Ἰησοῦ !, Ἰησοῦ !!!
Most, hogy egy kicsit foglalkoztunk ezzel a témával, folytathatjuk egy kiemelt, mostanában gyakran beszélgetések során felvetendő témával, az antikrisztus témáját. János apostol ír az antikrisztus szelleméről és magáról a testben eljövendő Antikrisztusról. Az “anti” szótagot mindenki ismeri. Ezt használják minden szférában, ami ellentétet jelent. Valaki tévesen, “helyettesítőnek” akarja ezt a szót értelmezni. De nézzük mit ír János apostol írásában.
“Erről ismerjétek meg az Isten Lelkét ( Szellemét): valamely lélek ( szellem) Jézust (az üdvözítő Jahvét ) testben megjelent Krisztusnak (Messiásnak) vallja, az Istentől van; És valamely lélek (szellem) nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől: és az az antikrisztus lelke ( antimessiás szelleme), a melyről hallottátok, hogy eljő; és most e világban van már. (1Ján 4,2,3). Bizony ezt ki kell mondani, hogy az antimessiás vagyis aki nem ismeri el Yeshuat mint aki Istentől jött Messiás, és nem tesz bizonyságot mellette, János apostol szerint az az antikrisztus szellemét közvetítí, szórja szét a világban.
“Mert sok hitető jött erre a világra, akik nem vallják Jézust ( üdv. Jahvét) testben eljött Krisztusnak ( Messiásnak, Istentől felkentett). Ez a hitető és az antikrisztus. (2Jn 1, 7)
De itt még nem fejezhetjük be a gondolatot, mert nagyon világosan és félreérthetetlenül írja János apostol. “ Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy Jézus ( az üdvözítő Isten) a Krisztus ( a felkent, Messiás)? Ez az antikrisztus, aki tagadja az Atyát és a Fiút. Aki tagadja a Fiút, azé nem lehet az Atya sem, aki vallást tesz a Fiúról, azé az Atya is. (1Jn 2, 22).
A szentháromság hívők nem igen tudják ezt befogadni, hiszen a Bibliában sokszor úgy fordítják, de az “eredeti” görög szövegben is azt sugallja az ige, mintha Jézus Krisztus Isten Fia, egy különálló személy lenne. De a fenti ige is azt bizonyítja, aminek komoly következményei vannak ha ezt nem értjük meg, hogy a Fiúról, nem véletlenül, nem Jézusról tesz említést, hanem a Fiúról, aki egy és ugyanaz a személy az Atya megtestesítője. A hangsúlyt most nem Jézusra teszi, mert nem azt akarta kihangsúlyozni, mi a neve, inkább az Emberfiára írányítja gondolatát. Minden szónak van célja és oka miért van ez így kifejezve vagy kihangsúlyozva. Ez egy különösen nagy titok vagy talán rejtéj, Isten egy és nem választható szét személyiségekre. Aki azt mondja, hogy ezt tökéletesen érti, az bizony nem tudja miről beszél. De vannak hazugok akik ezt kifejezetten elferdítik, mármint az Atya a Fiú a Szent Szellem három hiposztázis egységét hirdetve. A hit elfogadja Istent egynek, amit ésszel nem fogható fel. De ezt a gondolatot támasszuk alá az igével. “Mert nyilvánvalóan nagy a kegyesség titka: aki megjelent testben, megigazult lélekben, látták az angyalok, hirdették a pogányok között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben.” (1Tim 3, 16). És ez minden az Ember üdvözítő Jahve, Isten felkent Fia, Messiása. Isten szeretetét azzal mutatta meg, hogy felöltötte magára a halandókhoz hasonló testet, és ebben a testben jött hozzánk, hogy megváltsa a világot, hogy aki hisz benne, hogy Ő az Isten Fia, az üdvözül.
Ha valaki elszánja magát, vagyis Isten akaratot teremt benne, Isten nevéről kutatni, találhat különböző neveket, jellemzőit Istennek az adott helyzetekben, de nem talál a kereső az igét kutató más nevet, mert Istennek valójában nincs neve mint az embereknek. Ő van, Ő a létező, tehát JAHVE vagy így is írják de nem nevezik JHWH. Ez az ószövetségben meg van írva, de hamisan értelmezik egyes vallási felekezetek.
Az Isten Szellem, senki nem imádkozhat a Szellemnek, mert Ő a Szent Szellem aki imádkozik velünk és helyettünk igaz imádattal az Atyának. De akkor ellentmondásba kerülünk ha így fejezzük ki magunkat, hogy a Szellem mégis egy harmadik személy aki az Atyához imádkozik. A Szellemek nem imádkozhatunk, mert Isten Szelleme kutatja magát Isten mélységét ahogy az ember a saját szellemét vizsgálja és annak titkait. “Nekünk azonban Isten kijelentette a Lélek (Szellem) által, mert a Lélek (Szellem) mindent vizsgál, még az Isten mélységeit is.” (1Kor 2, 10). Ezt nem foghatjuk fel ésszel, de a hit mindentudó és a szellemünk kutatja Isten akaratát, az a szellem aki nem ellenkezik Isten szavának, az Istentől van. A lényeg nem a tudáson van, mert Istent ebből a szempontból nem ismerhetjük meg soha, hanem Isten engedelmességéről van szó, a hit ebben segít. Aki enged Isten Fiának, tehát elhiszi, hogy Isten teljessége benne lakkozott, az Istenből van a szelleme, nem úgy az antikrisztus.
A cél ezzel a cikkel felkelteni az olvasó féltékenységét Isten igazsága iránt, gondolat gerjesztő lehet nem tanítás, hiszen csak egy kavics vagyok az óceán partján
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése