A befagyott vallás.

 Kedves olvasók, ezek a sorok csak a gondolataim, nem tanítás.

“Jézus pedig azt mondta nekik: Vigyázzatok, és őrizkedjetek a farizeusok és a szadduceusok kovászától!” (Mt 16, 6) 

“Kö­ré­je gyűl­tek a fa­ri­ze­u­sok és né­há­nyan az írás­tu­dók kö­zül, akik Je­ru­zsá­lem­ből jöt­tek, és lát­ták, hogy ta­nít­vá­nyai kö­zül egye­sek tisz­tá­ta­lan, azaz mos­dat­lan kéz­zel esz­nek. A fa­ri­ze­u­sok és ál­ta­lá­ban a zsi­dók ugyan­is a ré­gi­ek ha­gyo­má­nyát kö­vet­ve nem esz­nek ad­dig, amíg a ke­zü­ket meg nem mos­sák. És a pi­ac­ról meg­jö­vet sem esz­nek ad­dig, amíg meg nem mo­sa­kod­nak; és sok egyéb do­log is van, amely­nek meg­tar­tá­sát át­vet­ték, úgy­mint a po­ha­rak, kor­sók, réz­edé­nyek és ágyak meg­mo­sá­sát. Meg is kér­dez­ték őt a fa­ri­ze­u­sok és az írás­tu­dók: A te ta­nít­vá­nya­id mi­ért nem tart­ják meg a ré­gi­ek ha­gyo­má­nyát, és mi­ért ét­kez­nek mos­dat­lan kéz­zel?

Ő pe­dig azt mond­ta ne­kik: Iga­zán pró­fé­tált fe­lő­le­tek, kép­mu­ta­tók fe­lől Ézsa­i­ás pró­fé­ta, amint meg van írva: Ez a nép aj­ká­val tisz­tel en­gem, de szí­vük tá­vol van tő­lem.

Pe­dig hi­á­ba tisz­tel­nek en­gem, ha elő­írá­sa­ik­ban em­be­rek pa­ran­cso­la­ta­it ta­nít­ják.

Mert az Is­ten pa­ran­cso­la­tát el­hagy­va az em­be­rek ha­gyo­má­nyát tart­já­tok meg. (Mk 7, 1-7).

 Legyünk őszinték, hogy a hagyományoknak nagy prioritása van az életünkben, mindaddig ameddig nem ismerjük fel a hiábavalóságát. Ezeregyszázszor lehet ismételni mindazt amit az ige teljes erősséggel és félreérthetetlenséggel hirdet, hogy a sátán műve a tradíciók felállítása a beidegzése egyes Isten elleni dolgokra , hogy az ember ne gondolkozzon hanem kövesse a tradíciókat, meg azoknak tanácsait akik teljesen be vannak vonva ebbe az ügybe. Ha nincs élő hit nincs élő cselekedet. Hiába az emberek jóhiszeműsége ha Isten akaratát nem ismerik. 

  Semmi reményem nincs, hogy valaki megtérne hamis útjaiból, ha Isten az Atya nem vonzza magához. Ezt tessék figyelembe venni, máskülönben meg lesztek tévesztve úgy mint a két és fél milliárd keresztény e földön. 

 Nincs más út az örökléthez, vagyis az üdvösséghez, csakis hit az Isten Fiában. De ez lenne a könnyű út? Igen ez a legegyenesebb út, Isten az Atya akaratából, aki kiválasztotta mindazokat akik Isten szeretik. De miben rejlik ez a szeretet? Hát abban, hogy megkapják Isten Szent Szellemét amit az első Jeruzsálemi gyülekezetre kiöntött. De figyeljük ennek az előzményeit, akik összegyűltek azon a napon engedelmesek voltak Jeshua ( Jézus) akaratának. 

 Ezek után kérdések merülnek fel, mi közünk ahhoz, hogy a Szent Szellem kiömlött az első gyülekezetre? Semmi közünk hozzá, csak annyi, aki elfogadja Isten kegyelmét az Ő Szelleméhez csatlakozik, új felismerés által, megkapja a Szent Szellem ajándékát. Tehát nem egy új Szellem bemerítésében részesül, ahogy ezt hírdetik, hanem csatlakozik hozzá. 

 De ma nem ez a téma, hanem az, hogy a jónak látszó tradiciók nem Isten akarata. Nem is részletezném, mert teljesen fölösleges lenne. Aki érti úgy is érti, aki nem az sosem fogja megérteni, ha csak Isten nem akarja. 

 Már többször is ismételtem, de ezerszer mások is, hogy az élő hit nincs tradíciókhoz kötve. 

 Semmi köze Isten akaratának, hogy valami istentisztelet gyanánt végeznek egy betanított vagy megrögzött liturgia vagy ehhez hasonlóságok. Az ima sem az imádat sem az amit nekünk betanítottak gyerekkortól. Legyünk őszintébek és természetesebbek Istenhez való viszonyunkban. Isten mindenben és mindenhol jelen van és látja a mi szívünket és dolgainkat. Úgy a családi, házastársi intim dolgainkat, a szexuális életünket, ami tabu a kereszténység túlnyomó részében. Ha kereszténység a katolicizmus is, és egységet vállalunk vele, akkor a pedofilia a homoszexualítás és egyebek amiről szégyen írní is, benne van a pakliban. A nagy és mély sötétség birodalma. Nem részletezem azt a vakságot ami mélyebb és mélyebre sűlyed az ugynevezett kerszténységben. Aki ezt nem látja annak hiába is írtam egy szót is. 

Még akkor is amikor gondoljuk, hogy egyedül vagyunk és senki nem lát, a titkos gondolataink és pervezítások amiket tesznek a kereszténységben, nem csak a katolikus papok közt hanem a protestáns egyházak között is. De nem erről szól a téma, de égbekíáltó bűnök ezek. Istennél nincs tabu téma. Látja gyengeségünket, megmondja mint orvos a diagnózisát, irgalmas is kegyelemben részesít minden tudatlanság terén ha azt felismeri az ember. Ha vágyai elragadtattják, mert ha nem is emberi dolog, mert Isten Ádámot tökéletesnek teremtette, de az elferdülés okán sok mindent normának vesszünk. Például azt, ami tabu téma, a házasságon belűli erőszakos szex. A férj vagy talán ami ritkább a női erőszakoskodások. Erről tud Isten. De hiába, ha nincs ebben hite az emberben.

 Soha senki nem mondhatja meg az emberek közül, hogy mit hogyan kell tennie. Mert ember nem lát bele a másikba, csakis a saját ember szelleme. De az ami a felületen van és látható, azt ki kell jelenteni, hogy aki Isten Szellemével nem rendelkezik, az nem is tudja mi kedves Istennek többek között. Az látható minden látó számára ha nem is tökéletesen de zsigerileg ismeri, hogy mi Isten akarata. Attól függetlenül, hogy sok igeismeretben részesülhet, de nem adja magát át Isten akaratának, nagyon nagy durvaságra képes. Mindenben engedve Istennek a legborzasztóbb gondolattól kezdve a legborzasztóbb vágy és cselekedettel együtt Isten arca, tehát Krisztus elé kell vinni a legrejtettebb gondolatokat. Attól nem leszünk szabadok azzonnal, de megbékélünk, mert Isten a kegyelem által megtudja oldani a felismerésünk által, hogy bűneink Krisztusban megbocsátottak. Az ádámi természetünk meghalt a feszületen Krisztussal. 

 A hajlamainkat ami nem is a mi vétkünk mert örököltük az ádámi természetünkben, a Krisztus halálával és Isten Fia hitében az Atya megbocsátja csakis azért, mert a kegyelem Krisztus hitében van. 

Legyen példa Ezsdrás könyvében az az epizód amikor Izrael népe az atyák bűneikért kértek bocsánatot a babiloni fogság után. Nem idézem, akit érdekel megtalálja ezt a részt. Keressétek meg. Az ilyen ember aki csak képletesen ismeri Jézust, soha az életben nem fogja felismerni mi az ami Istenben van. Ez a farizeusi érdektelenség, vagy önigazolás a vallási önigazoltság és ahogy mindig is ismétlem, vallási büszkeség. De sokkal keményebb szavakkal illette Jeshua ( nagyon fontos, hogy így nevezem Jézust, mert értelem szerű) a farizeusokat. A Messiásuk beszélt hozzájuk. Most mi az ábra? Ki beszél hozzánk? Egy Jézus akit egy vallás tekintélyének fogadnak el, aki az oltáron egy halott Jézus a kereszten a templomok homlokzatán és mindenhol egy halott bálvány? Nem annak a Jézusnak a gyermekei vagyunk, hanem az élő Isten Fiának aki feltámadt és most az Atya jobbján ül.  

 Nem szaporítom tovább a szót, mert aki érti ezt a tanítást, annak elég ez is, aki nem érti az nem is érti meg. 

“Amikor valaki hallja a mennyek országáról szóló igét, de nem érti, eljön a gonosz, és kiragadja a szívébe vetett magot. Ez az, amelyik az útfélre esett.” (Mt 13, 19).