Rendszeres olvasók

2024. február 7., szerda

A magaslatokon dőlnek el a szellemiségünk.

 A magaslatokon dőlnek el a szellemiségünk.

"Azért ha feltámadtatok Krisztussal, az odafennvalókat keressétek, ahol a Krisztus van, Isten jobbján ülve." (Kol 3, 1). 

 Csia Lajos fordítását idézem ugyan ebben a témában. “ Ha tehát a Krisztussal együtt feltámadtatok, a fenn lévőket keressétek, ahol a Krisztus van, az Isten jobbján ülve. Eszetek a fenn lévőkön járjon, ne a földön levőkön. Hiszen meghaltatok, s életetek a Krisztussal együtt rejtve van az Istenben. ( Kolossé 3,- 1,2,3).

 Mit jelentsen ez, hogy a fentieket keressétek? Hogyan lehet keresni azt amit nem láthatunk, talán beláthatunk a mennyei világba csak azért mert keressük és megadatik nekünk? Ez egy téves igyekvés, mert az ige ami itt van a szemünk előtt, az jelentette ki az Isten országát a földön, és a mennyeknek országát a mennyben ahol Krisztus ül az Isten jobbján. Ha feltámadtatok Krisztussal, az azt jelenti, hogy új felismerésben részesültetek, ami felülmúlja testi gondolkodásunkat. Minden ami eszünket elfoglalja az az égiek, vagyis szellemi gondolkodás, mindent amit itt látunk a földön Isten trónjáról látunk Krisztusban, ami fontos, hogy amit Isten teremtett az mindennek a mennyei képe. Aki a látomások hatása alatt vannak, azokra csak egy lehet a válasz, hogy Isten a gyenge hitüket erősítette meg ha minden igaz. Ha Krisztust akarjuk látni, keressük a Biblia első lapjától az utolsóig, a szellemi kijelentések a képek a jelképek az ábrázatok a tükörképei Krisztusnak. Az első ábeli véráldozattól fogva a Jeruzsálemi salamoni templomig a benne lévő frigyládával együtt, ami Krisztust jelképezte, Isten dicsőségét hirdette és hírdeti ma is szellemünkben. Ez egy olyan gazdag téma, hogy egy életen át sem tudjuk áttekinteni. 

 A szellemi kijelentések a Bibliában, de inkább amikor Isten szól, csak akkor lesznek szellemiek számunkra, ha Isten szemszögéből látjuk, halljuk meg. Ha Isten úgy akarja, hogy felismerjük mindazt amit Ő számunkra megadott, már a világ teremtése előtt, akkor bizony ha nem is azonnal, de kinyítja azokat az ajtókat a felismerés útján, hogy megláthassuk azokat a kincseket amiket Krisztusban rejtett el. Bizony el van rejtve a világ szeme elől Krisztus igazi arca. A felületes szemlélő nem ismeri fel Őt még ha sokat hallott vagy tanult róla sokat. Az angyalok felügyelete a gyülekezetek felet nem jelenti azt, hogy mindenki aki a földi gyülekezetek tagja védve van minden kísértésektől és megtudja tartani Isten parancsolatait. Minden attól függ, hogy Isten akarata teljesüljön mindenben, és akik Krisztussal feltámadtak, azok mind rejtve vannak Istenben a gyülekezeteken belűl. Testileg lehet kívűl is, vagyis nem jár összejövetelekre, de szellemileg nem mentes a kapcsolata, mert aki ujjászületik aki feltámadt Krisztussal, tagja testének az ekléziának. A hét gyülekezet a Jelenések könyve 2.3 részében a gyülekezetek földi állapotát tükrözik, egyáltalán nem a tökéletességet jellemzik. Ezek ma már nem egy lokalizált csoportról tesznek tanúbizonyságot, ahogy akkor kisázsiában egyszerre megvoltak, hanem állapotokról és jellemzőikről tesznek tanúságot Jesua (Jézus) mindent átható tekintete előtt. Egy kivételével, a filadelfiai gyülekezet, akik  elnyerte tetszését az Úrnak, az azok a testvéri szeretetről voltak és van megjelölve, akikben nincs sok erő, vagyis gyengék, de megtartják álhatatosságukat, kitartóak az igében a szeretetben. De hol vannak ezek a testvérek? Hát ott ahol Krisztus van az Isten jobbján és itt a földön egy testben Krisztussal. 

Az egyszerű kérdés az lehet, hogyan lehet az, hogy egy testben élő itt a földön minden gyarló és jóhiszemű gondolattal ott legyen a Krisztussal Isten jobbján. Ez teljesen más amit a földi élet és hús gondolatú ember el tud képzelni. Isten bölcsessége és elgondolása alapján lehetséges ez, mert a hit nem egy bagatellizált vagy lejáratott szó azok számára akik meg is szenvedik hitük cselekedeteit a világban vagy a családban is, számukra a hit tiszta, nemes és Istentől származó. Az emberek közhellyé tették a hitet, mindenben hisznek, ami tetszik a fülnek és természetüknek. Ilyenek voltunk mi is, akik e romlott világ törvénye allat tengődtünk, szellemileg halottak, Isten dicsőségét nem ismerve a bűn vezérelt minket cselekedeteinkben.

 Az Ószövetség és azon belül a Mózes törvénye és a rendelkezések, mindaz amit Isten parancsolt nekik, vagyis betekintése Krisztus igazi jellemének, természetének tárgyi szemléltetője. Ha a papságát akarjuk kifürkészni, akkor Áron szolgálatát és ruháját kell elemezni, ha Isten teljes és részletes megváltási tervét, akkor az égő áldozatokat kell elemeznünk ami nagyon részletesen le van írva. Meg mindent amit ott találunk a bűn és az engesztelő áldozatokról. De az olvasás nem ad semmit, esetleg gazdagítjuk tudásunkat, szélesítjük ismereteinket a Bibliáról, amit sokan meg is tesznek de tovább nem mennek a felismerésben, mert meg van annak az oka, ha ezt is kutatjuk, akkor felismerhetjük okait Isten rámutat ha akar.

 Azok akik feltámadtak Krisztussal a halálból, meggyógyultak a bűntől, jól tudják, hogy ami itt a földön fontos egy ember életében, azt már szénának, szalmának vagy szemétnek véli, ugyanis ezek az építő anyagok elégnek a tűzben, nem öröklik az örökkévalóságot.

 Egy szellemi gondolkodó ember, ha nem is állandóan szervesen, de alapvetően Isten gondolataival él és gyarapszik Isten a ráható kegyelmében. Ez nem zavarja napi tevékenységeiben. Mind emberek vagyunk, de van egy fontos megállapítás amit itt idézek most.

“Melyik ember ismeri ugyanis az ember dolgait, hacsak nem az ember szelleme? Ekképp az Isten dolgait senki sem ismeri, csak az Isten Szelleme. Mi pedig nem a világ szellemét kaptuk, hanem az Istenből kiáramló szellemet, hogy tudjuk azt, amivel Isten kegyelme ajándékozott meg bennünket. Amit szólunk is, nem emberi bölcsesség tanította szavakkal szóljuk, szellemi dolgokkal mérve össze a szellemi dolgokat. Lelki ember nem fogadja el Isten Szellemének dolgait, hiszen ostobaság neki. Nem is ismerheti meg, mert szellemileg vizsgálhatók meg.

A szellemi ember mindent megvizsgál, ő maga azonban senki vizsgálata alá nem esik.

Hát ugyan ki ismerte meg úgy az Úr gondolkodását, hogy taníthatná őt? Bennünk azonban az Úr gondolkodása van.” ( 1 Kor. 2,- 12..16).

 Itt is láthatjuk, hogy nincs közvetítő angyal vagy forrás ami kiokosítaná azokat akik Krisztusban vannak. Isten aki kijelentette magát az ekléziának a Szent Szellem által, hamisítatlan igazsággal áldotta meg Gyülekezetét, mert ez az eklézia nem földi Isten népét alkotja, hanem már most fel van ültetve Isten mennyei berkeiben mint egyedi mennyei népe, akik öröklik Jézus Krisztus minden mennyei áldását a fiúságban. ” De az ir­ga­lom­ban gaz­dag Is­ten az ő nagy sze­re­te­te ál­tal, amellyel min­ket sze­re­tett, min­ket, akik ha­lot­tak vol­tunk vét­ke­ink­ben, Krisz­tus­sal együtt meg­ele­ve­ní­tett – ke­gye­lem­ből van üd­vös­sé­ge­tek –, és vele együtt fel­tá­masz­tott, és vele együtt ül­te­tett a mennyek­be Krisz­tus Jé­zus­ban, …”(Ef 2, 5-6).

 A másodrendű témák amivel sokan foglalkoznak, az még nem bűn, de ahogy az írás is mondja, az nem maradandó, széna, szalma, fa meg egyéb anyagok, mint a filozófia a teremtés metafizikai kutatása, a szellemek és démonok űzése és sorolhatnám ezer és ezer fölösleges dolgokat, sokszor károsak az emberre, de ha nem is, csak időpazarlás. Mennyi nagy gazdagság rejlik Krisztusban amit még nem fedeztünk fel, és mégis az ember kíváncsisága máshova vezeti el gondolkodását. Érdekesebb talán felfedezni a föld titkait az űr a koszmosz rejtélyeit, de akkor ismerjük be, hogy minket nem elégít ki Krisztus ismerete, az edényünket mással töltjük fel. Pedig az ember is edény és korlátolt, mégha a tudása nem is tőle, belőle származik. Valahol vagy megálltunk és érdektelenné vált Isten kutatása, vagy már gazdagok lettünk, semmi újat nem kapunk, mert mindenben már otthon érzük magunkat mintha megérkeztünk volna a végállomásra 

 A természettudomány a történelem a világi gondolkodás még ha az alternatív érdekfeszítő is és rejtélyes dolgokat fedez fel, jobban vonz minket mint Isten megismerése Krisztusban, akkor egyszerűen nem Krisztus a priorításunk.

 Az igazság nem a láthatóságban van, mégha tükrözi is azt a teremtésben, hanem Istenben aki teremtett, de úgy, hogy az látható legyen a látók számára. A szellemi látás nem vezet a sötétségbe, hanem egy tudatos szellemi élethez vezet. Hiszen tudja kiben hisz és kit kell követnie.

“De tud­juk azt is, hogy Is­ten Fia el­jött, és ér­tel­met adott ne­künk arra, hogy meg­is­mer­jük az iga­zat, és mi az igaz­ban, az ő Fi­á­ban, Jé­zus Krisz­tus­ban va­gyunk. Ez az igaz Is­ten és az örök élet”. (1Jn 5).

 Ebben kell megmaradnunk, akkor Isten mennyei országának gyümölcseit általunk termeli ki Isten, vagyis már meg is ért Krisztusban minden ami Istentől származik

Nincsenek megjegyzések:

Vitatott téma a kiábrázoló ritus kapcsán.

 Vitatott téma a kiábrázoló ritus kapcsán. Kérdés és felelet. Én kérdezem. Van egy kérdésem. Aki nem merítkezik be( keresztelkedik meg) anna...