Rendszeres olvasók

2025. szeptember 24., szerda

A békés bölcsesség.

 A békés bölcsesség.

JAKAB LEVELE 3:17-18 CSIA

“ A felülről jövő bölcsesség ellenben mindenek előtt szentül tiszta, amellett békés, kíméletes, engedékeny, teli könyörülettel és jó gyümölcsökkel, nem ítélkező és nem képmutató. Az igazságosság gyümölcsét a békesség készítői békességben vetik el.”

 Mielőtt kifejteném a mai gondolataimat, meg kell jegyeznem, hogy az ember magába véve nem születik bölcsnek. Ebben az idézetben nem fejezi ki azt, hogy mit ért a “felülről” szó alatt. De biztosan az olvasó tudja, hogy a jó ami felülről jön az nem a sátántól hanem Istentől száll és szállt alá. 

 A keresztények tömegei vallják azt, hogy ők már átélték az újjászületést. Van e előzménye ennek a csodálatos változásnak a szívben? Igenis van, és ez nem az én tapasztalatom szerint hanem a Szent Szellem kijelentése ami fentről kapott áldás, mondja azt, hogy térjetek más felismerésre. Ez a más felismerés teszi az embert olyanná aki nem a világ szellemét hanem Isten szellemét követi engedelmességgel amit meg kapott. Ezeket az embereket nevezi az írás bölcsnek, hiszen a tiszta forrásból iszik és hitből él. Ennek tünetei felismerhetőek a belső ember állapotán. Aki ismeri önmagát, leleplezi az ádámi tehetetlenséget magába, Istenhez fordul, ahhoz akitől hittel várja a szabadulást önmagától. Ez egy életen át tartó felismerés, részleteiben bukkannak elő testben élő gonoszság csírái. Ezzel kell élnünk együtt, de Pál apostol javasolja, hogy naponta öljük meg ezeknek a hajtásait.

“Ami­kor Krisz­tus, a mi éle­tünk meg­je­le­nik, ak­kor majd vele együtt ti is meg­je­len­tek di­cső­ség­ben. Öldö­köl­jé­tek meg azért föl­di tag­ja­i­to­kat: a pa­ráz­na­sá­got, tisz­tá­ta­lan­sá­got, bű­nös szen­ve­délyt, go­nosz kí­ván­sá­got és a tel­he­tet­len­sé­get, amely bál­vány­imá­dás.” (Kol 3, 5).

 De maradjunk a belső ember békességének bizonyítékainál. Hogyan lehet ezt megtapasztalni, amikor tudatosan vizsgáljuk a lelkünk szilárd és megbonthatatlan mély békességét, azt a békességet amit az Úr adott. A mi látszólagos békességünk ami a testből származhat egy hajszálon függ, az elégedettségünk is csak ideiglenes, talán mint a hajnali pára elpárolog ha kisüt a nap. A megpróbáltatások közepette elillan mint a kámfor. Ezt ma az ukránok a palesztinok meg sok más háborús zónákban gyakorlatilag tapasztalják a szenvedők. 

 Az Úrtól kapott békesség az örök, itt még eléggé bizonytalan az analízís, de idővel tudatra ébred az az ember aki ezt a lelki békét megkapta. A Szent Szellem által, aki nem egy érzés vagy testi öröm ujjongása, hanem csendes és mélyreható jótékony hatással bír mint egy balzsam a szívre. Látszólag azok az emberek akik birtokolják a Krisztus szellemét, és megtartják azt és merítenek Isten bölcsességéből, azok nem különböznek más emberektől, vagyis nem lesznek ettől álszentekké. Ugyanúgy végzik dolgukat, de van egy alapvető változás a gondolkodásban amit a tettek követik. Ezt lehet látni, ahogy Jakab is írt erről. 

“Tel­jes öröm­nek tart­sá­tok, test­vé­re­im, ami­kor kü­lön­fé­le kí­sér­té­sek­be es­tek, tud­va, hogy hi­te­tek pró­bá­ja áll­ha­ta­tos­sá­got ered­mé­nyez. Az áll­ha­ta­tos­ság tö­ké­le­tes cse­le­ke­de­tet je­lent, hogy tö­ké­le­te­sek és hi­bát­la­nok le­gye­tek, min­den fo­gyat­ko­zás nél­kül. Ha pe­dig va­la­ki­nek kö­zü­le­tek nin­csen böl­cses­sé­ge, kér­je Is­ten­től, aki min­den­ki­nek kész­sé­ge­sen és szem­re­há­nyás nél­kül adja, és meg­kap­ja. De kér­je hit­tel, sem­mit sem ké­tel­ked­ve, mert aki ké­tel­ke­dik, ha­son­ló a ten­ger hab­já­hoz, ame­lyet a szél hajt és ide-oda hány. Mert ne vél­je, hogy kap­hat va­la­mit az Úrtól az ilyen két­szí­vű és min­den út­já­ban áll­ha­tat­lan em­ber.” (Jak 1, 2-7).

 Nagyon fontos megjegyezni, ahogy ezt Jakab leírta, “ A felülről jövő bölcsesség ellenben mindenek előtt szentül tiszta,...”.

 De a tapasztalatok alapján amit itt ebben a babiloni kereszténységben látunk, ez minden de nem tiszta bölcsesség. Hiába hiszik azt egyes igehírdetők, hogy ő náluk van a bölcsesség, közben ellentmondásaik nyílvánvalók. Ezt csak egy szellemmel teli vagy szellemben jártas ember látja akinek van füle és szeme. Most nem magamra gondoltam, én csak gondolataimat publikálom, ti döntitek el hol vannak a hibáim. De ha nem is jól ismerem az igazságot abban bízok, hogy az Úr helyre igazít a magam szinvonalán. De tesztelhetjük önmagunkat és a világ dolgait is, azért vannak Istentől ihletett írások. Ezt a kedves olvasókra bízom, melyik útra lép az Isten irgalma és kegyelmétől függ, engedelmesség az elixírje mindennek, még ha az egónk ellenkezik is, de a Jézus Krisztus legyőzte az ember ádámi természetét a feszületen, és egy új embert alkotott a feltámadásával. Aki őbenne bízik az erőt is kap, hogy ellenálljon önmaga egójának és a világ kísértéseinek. De szektáns gondolkodását is elűzi és a szabadság törvényében lesz boldog. 

“Sze­re­tett test­vé­re­im, ne té­ve­lyeg­je­tek: min­den jó ado­mány és min­den tö­ké­le­tes aján­dék fe­lül­ről való, és a vi­lá­gos­ság Aty­já­tól száll alá, aki­nél nincs vál­to­zás vagy vál­to­zás­nak ár­nyé­ka. Az ő aka­ra­ta szült min­ket az igaz­ság igé­je ál­tal, hogy te­remt­mé­nye­i­nek első zsen­gé­je le­gyünk. (Jak 1, 16-17)

“….de a nyel­vet az em­be­rek kö­zül sen­ki sem sze­lí­dít­he­ti meg, fé­kez­he­tet­len go­nosz az, ha­lá­los mé­reg­gel van tele. Ez­zel áld­juk az Urat és Atyát, és ez­zel át­koz­zuk az Is­ten ha­son­la­tos­sá­gá­ra te­rem­tett em­be­re­ket. Ugyan­ab­ból a száj­ból jön ki ál­dás és átok. Test­vé­re­im, nem kel­le­ne ezek­nek így len­ni­ük. Va­jon a for­rás ugyan­ab­ból a nyí­lás­ból csör­ge­dez­tet-e édest és ke­se­rűt? Avagy, test­vé­re­im, te­rem­het-e a fü­ge­fa olaj­bo­gyót vagy a sző­lő­tő fü­gét? A sós for­rás sem ad édes vi­zet. Ki­cso­da bölcs és ér­tel­mes kö­zöt­te­tek? He­lyes ma­ga­tar­tá­sá­val mu­tas­sa meg tet­te­it, bölcs sze­líd­ség­gel. Ha pe­dig ke­se­rű irigy­ség és vi­szály­ko­dás van a szí­ve­tek­ben, ne di­cse­ked­je­tek, és ne ha­zud­ja­tok az igaz­ság el­len.

Ez a böl­cses­ség nem fe­lül­ről jön, ha­nem föl­di, tes­ti és ör­dö­gi.” (Jak 3, 8-14). Vizsgáljátok meg magatokat, hogy hitben vagytok e? Teszteljétek a belső embert, de ne a bűneit idézve hanem a hit gyümölcseit keresve.



Nincsenek megjegyzések:

Vitatott téma a kiábrázoló ritus kapcsán.

 Vitatott téma a kiábrázoló ritus kapcsán. Kérdés és felelet. Én kérdezem. Van egy kérdésem. Aki nem merítkezik be( keresztelkedik meg) anna...