Rendszeres olvasók

2022. november 26., szombat

Az okkultizmus elterjedése a kereszténység berkeiben.

 

Az okkultizmus elterjedése a kereszténység berkeiben.

"Tud­já­tok meg, test­vé­re­im, hogy az ál­ta­lam hir­de­tett evan­gé­li­um nem em­be­rek­től való, mert én sem em­be­rek­től kap­tam, nem is ta­ní­tot­tak arra, ha­nem Jé­zus Krisz­tus ki­je­len­té­se ál­tal". ( Gal 1,-11)

" Legyen pél­dád az egészséges be­széd, ame­lyet tő­lem hal­lot­tál, a Krisz­tus Jé­zus­ban való hit­ben és sze­re­tet­ben. A rád bí­zott drá­ga kin­cset őrizd meg a ben­nünk la­ko­zó Szent­lé­lek ál­tal." (2Tim 1, 14). Csia Lajos fordításában így hangzik: " Mintakép gyanánt tartsd magad előtt azokat az egészséges beszédeket, melyeket a Krisztus Jézusban található hűségben és szeretetben éntőlem hallottál. A bennünk lakó Szent Szellemen át őrizd meg azt a nemes letétet, melyet reád bíztak."

 

Valójában ezek a szavak arról tanúskodnak, hogy létezik egy olyan szellemi világ, ami avatatlan szem előtt nem ismeretes. A testi ember látomásokat lát, vagyis ez az emberben megvan születésétől fogva. Az újszülött csecsemők is, azokat a képeket látják amiket magával hozott ebbe a világba, csak arra nem emlékszünk, mert nem marad meg tudatosan. Ez egy külön téma, ami alá van támasztva az igével. Ahonnan jön az ember ebbe a világba, az mindig is volt, de Isten nem tartja fontosnak, hogy felfedje számunkra a teljes ismeretét, de utal rá, hogy Krisztusban már el volt rejtve az új még meg nem született ember. Idézem: "Mert ki­vá­lasz­tott min­ket őben­ne a vi­lág te­rem­te­té­se előtt, hogy szen­tek és fedd­he­tet­le­nek le­gyünk őe­lőt­te. Sze­re­te­té­ben elő­re el­ha­tá­roz­ta, hogy fi­a­i­vá fo­gad min­ket Jé­zus Krisz­tus ál­tal, aka­ra­tá­nak tet­szé­se sze­rint, ke­gyel­me di­cső­sé­gé­nek ma­gasz­ta­lá­sá­ra, amellyel meg­aján­dé­ko­zott min­ket a Sze­re­tett­ben. (Ef 1, 4-5). Miért mondja Jézus ezeket a szavakat a tanítványainak? "Jé­zus pe­dig így szólt: En­ged­jé­tek hoz­zám eze­ket a kis­gyer­me­ke­ket, és ne tilt­sá­tok meg ne­kik, hogy hoz­zám jöj­je­nek, mert ilye­ne­ké a mennyek or­szá­ga. (Mt 19). A gyerekek, mert mindenki egyszer gyerek volt, az ártatlanság természetét viselték. De ezek a szavak másra is utalnak. Ezek a szavak is arra következtetnek, hogy nem a semmiből lett az emberi entitás. De itt ezt a gondolatot lezárom.

Minden ember képekben látja a világot, nem csak a láthatót, hanem a hallott az olvasott és gondolatait is. Képek jelennek meg az úgynevezett gondolataiban. Ez nem mindig tudatosul, de ha bezárjuk a szemünket, láthatjuk a gondolatainkat. A tudatalatti képek pedig álmunkban jelenhetnek meg. Azok is képek, amit egy vagy több médium közvetít. Az lehet démoni is de jóindulatú is  Ez a láthatatlan gazdag szellemi világ vesz körül minket. A gondolatok képeket jelenítenek meg, ha az szellemi, akkor megfoghatatlan nem világosan körvonalazott szellemi kép. Hogy megerősítsem ezt a gondolatot idézek az igéből "…..akikben e világ istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangéliumának világosságát, aki Isten képe." (2Kor 4, 4).

 Sokan vannak azok akik úgy gondolják, hogy minden szellemnek hinni kell. Azért mert valami természetfelettit közvetít. De az ige, a mai témánkra összpontosítva, látjuk, hogy Pál apostol nagyon is józanul  tudatukra hozta a galáciaknak, hogy amit ő hirdetett nem emberi, hanem Jézus Krisztus kijelentései, tanításai amelyek abban az időben szóbelileg terjedt. Felfestve egy képet a szemük elé, méghozzá Krisztust mint Isten képét. "Ó, balgatag galaták, ki igézett meg titeket, akiknek szeme előtt Jézus Krisztust úgy írtuk le, mintha közöttetek feszítették volna meg? (Gal 3, 1).

 Az Isten szava, vagy igéje képeket közöl az emberekkel. Akinek füle van az hallja, mit mond a Szellem a gyülekezetnek. Az aki hall az meg is látja. De ugyanúgy a tisztátalan szellemek is festenek, rajzolnak képeket. "A tisz­tá­ta­lan lel­kek is, ami­kor meg­lát­ták, le­bo­rul­tak előt­te, és azt ki­ál­toz­ták: Te vagy az Is­ten Fia!" (Mk 3). Habár Jézus megtiltotta nekik, hogy felfedjék kilétét; "Ő pe­dig szi­go­rú­an rá­juk pa­ran­csolt, hogy ne fed­jék fel ki­lé­tét. (Mk 3). A tisztátalan lelkek is felismerik Isten Fiát ma is, de ez nem változtat semmit, mert örök kárhozatra vannak ítélve, "Te hiszed, hogy egy az Isten. Jól teszed. Az ördögök is hiszik, és rettegnek. (Jak 2, 19).

 Itt jön a képbe az amiről szólnom kell. 

 Megtévesztő szellemek.

A szótári definíció szerint az okkult szó jelentése "rejtett, titkos és rejtélyes, erős természetfölötti vonatkozásokkal társítva." Ehhez tartozik a liturgikus szertartás a videók vetítése, a szent képek sorozata. Ezek előre vetített eszközök a tudat manipulálása, mert azt vetítik a szemünk elé amit más már előkészített az ő meglátása szerint. De nem minden jó és fényes,  Isten az emberrel  külön külön foglalkozik, felhasználja az ember  egyéniségét, ezen felül szellemi ajándékokat, talentumokat osztott szét minden Isten gyermekének, amit felhasználhat Isten egyháza építésére. Ez egy nagy gazdagság, azon felül pedig védettséget biztosít a káros hatásoktól. 

 Okkult praktikákra példa: az asztrológia, a parapszichológia, az ún. fekete vagy sötét tudományok, a varázslás (Wicca), a fekete és fehér mágia, a jóslás minden formája, a nem biblikus prófétálás a spiritizmus és minden ágazata, és a sátánizmus. Az embert már rég letűnt korok óta mindig is foglalkoztatta az okkult. Okkult praktikák és a médiumok vélt látói képessége emberek millióit csalta kelepcébe. Messze nem igaz, hogy ez csak a tudatlan és alacsony iskolázottságú embereket érintené. Az okkult számos eleme, még a tudományosan és technológiailag igen fejlett korunkban is, képes lenyűgözni az embereket.

 Egyfelől az okkult az ember természetes kíváncsiságára apellál. Kenyér és cirkusz, látványosság. Sok ember, aki később belefolyik az okkultba, először ártalmatlannak tűnő játékokkal kezdi puszta kíváncsiságból. Ilyen táblajáték az ún. Ouija tábla is. Sokan, akik ilyen játékos formában kezdték, azon kapták magukat, hogy egyre mélyebbre és mélyebbre merülnek az okkult tanokba és praktikákba. Az effajta tevékenység futóhomokszerűen szippantja magába az embert, vagyis nagyon könnyű beletévedni, de annál nehezebb kimászni belőle. Másfelől az okkult egyszerű és gyors válaszokat ígér az élet feszítő kérdéseire. Ebben nagy szerepet játszik a metodika. A különböző tanácsok és vallási gyakorlatok. Az asztrológus örömmel elárulja teljes jövőnket, a Ouija tábla és a tarot kártya segít eligazodni utunkon, a médium pedig megidézi a halottak szellemét, aki megnyugtat, hogy a túlvilágon minden csak szép és jó. Az okkult tanok és gyakorlatok kivétel nélkül mind démoni, ördögi (bukott angyali lények) entitások irányítása alatt állnak. Ők pontosan tudják, hogy mi az a mennyiségű információ, ami még szükséges az áldozataik becsalizásához, miközben észrevétlenül egyre nagyobb és nagyobb hatalmat nyernek szívük és az elméjük felett. A legnagyobb győzelmük, egy hamis vallás rendszer kialakítása, amit ma pápista, ha úgy tetszik egy elnevezés alá gyűjtött kereszténység. De ehhez tartozik az a hitvallás is, hogy a szépség váltja meg a világot. Ezek a maradványok is tisztátalanná teszik a közösséget, azok gyülekezetét, akik egy vagy több ideológiával egyesített az Isten ellensége egy idegen kongregációba.

 Az okkult tanok és praktikák veszélyeit nem lehet eléggé hangsúlyozni. A Szentírás világosan kijelenti, hogy Isten utál minden okkult dolgot és óvva intette a zsidókat is, hogy ezekben részt vegyenek. A zsidókat körülvevő nemzetek kivétel nélkül mind telis-tele voltak olyan okkult gyakorlatokkal, mint a jóslás, varázslás, boszorkányság, és a spiritizmus. Ez a valós oka, hogy Isten miért adta ezeket a népeket az izraeliták kezére, és hogy miért adott hatalmat nekik arra, hogy kiűzzék őket az Ígéret földjéről (V.Mózes 18:9-14). Az Újszövetség azt is tudtunkra hozza, hogy az okkult tanok és praktikák iránti érdeklődés megnövekedése a végidők félreismerhetetlen jele. „A Lélek pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén" (1.Tim. 4:1).

 

Hogyan ismerjük tehát fel az okkult befolyást, valamint azokat, akik ezt propagálják. Pál apostol és Barnabás története az egyház kezdetének korából jó kiindulási pontként szolgál: „És eljárván a szigetet mind Páfusig, találkozának egy ördöngős hamispróféta zsidóra, kinek neve vala Barjézus; Ki Sergius Paulus tiszttartóval, ez okos emberrel vala. Ez magához hivatván Barnabást és Saulust, kíváná hallani az Isten beszédét. Elimás, az ördöngős azonban (mert így magyaráztatik az ő neve) ellenkezik vala velök, igyekezvén a tiszttartót elfordítani a hittől. De Saulus, ki Pál is, megtelvén Szent Lélekkel, szemeit reá vetve, Monda: Ó minden álnoksággal és minden gonoszsággal teljes ördögfi, minden igazságnak ellensége, nem szűnöl-é meg az Úrnak igaz útait elfordítani?" (Ap.Csel13:6-10).

 

Ebből a beszámolóból jól kitűnik az okkult befolyás alatt lévő emberek számos tulajdonsága. Ők valójában ördöngős (azaz démoni megszállás alatt lévő) hamis próféták (6.vers), akik tagadják a Szentírás legfőbb tanait, úgy mint Jézus Krisztus teljes isteni mivoltát, az ember bűnbeesését, a menny és a pokol valósságát, a megváltás ajándékát, valamint Jézus Krisztus megváltó véráldozatát. Az igerészből az is jól kitűnik, hogy igyekeznek embereket manipulálni, és kifejezetten a magas beosztásban lévő embereket (itt tiszttartó) eltántorítani a hittől (6.-7. vers). Továbbá minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy megakadályozzák Jézus Krisztus igaz evangéliumának terjedését, azzal hogy minden erejükkel ellenállnak a Jézus szolgáinak (8.vers). Sátán és démonjai minden alkalommal örülnek, ha a Jézus Krisztusba vetett hitet megrövidíthetik, ha az evangélium örömhírét felvizezhetik, felhigítják tisztátalanná teszik és ellaposíthatják, hogy az emberek elvessék azt. Az új keletű látványos színpadias igehirdetés, hamis gyógyítás, a szemfényvesztés, ehhez tartozik a valaki által felállított koreográfia az istentiszteletben, stb. 

 Helyes az okkultot minden egyes vonatkozásával együtt jó nagy ívben elkerülni. Józannak és ébernek kell maradnunk. „Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen (1 Péter 5:8). Az éberség azt is jelenti, hogy tudatában kell legyünk Sátán csalárd trükkjeinek, azonban ügyelnünk kell, hogy el ne merüljünk az okkult tanok, praktikák és jelenségek minden apró részletébe. Jobban tesszük, ha inkább megértjük és felfogjuk Sátán végső célját, vagyis azt, hogy ő lelkünk elpusztítására törekszik. Ha feltesszük Isten teljes fegyverzetét (Efézus. 6:10-18), akkor képesek leszünk szilárdan állni a támadásokkal szemben is és a gonosz „minden tüzes nyilát" megoltani. De ezt megtehetjük, ha a Szent Szellem adományát birtokoljuk, és egy olyan képet látunk amit maga Isten jelentett ki a szellemi szemünk elé. Jézus Krisztus igaz képét, azt akit nem látunk testi szemünkkel, de látjuk a bennünk lévő Szelleme által. És még nem beszéltünk az érzelmekre ható gyerekes igehirdetésről, mesékről és legendákról , ami könnyeket fakaszt az érzéki ember szemében.

A bejegyzés trackback címe:

https://mindenbenkrisztus.blog.hu/api/trackback/id/17954102

2022. november 22., kedd

2022. november 20., vasárnap

2022. november 19., szombat

Az Isten Szent, Igaz és Szeretet.

 


Az Isten Szent, Igaz és Szeretet.

"Sen­ki­nek sem­mi­vel ne tar­toz­za­tok, ha­nem csak az­zal, hogy egy­mást sze­res­sé­tek, mert aki a má­sik em­bert sze­re­ti, az be­töl­töt­te a tör­vényt. Mert ez: Ne pa­ráz­nál­kodj, ne ölj, ne lopj, ne kí­vánd – és ha va­la­mely más pa­ran­cso­lat van –, eb­ben az igé­ben van össze­fog­lal­va: Sze­resd fe­le­ba­rá­to­dat, mint ön­ma­ga­dat. A sze­re­tet nem tesz rosszat a fe­le­ba­rát­tal. Te­hát a tör­vény be­töl­té­se a sze­re­tet. (Róm 13, 8-9).

 Isten ember szerető, hiszen Ő nem egy érzés, hanem maga a tökéletes szeretet. Szereti az utolsó elesetteket a magas rangú tisztviselőket, erkölcsös és erkölcstelen embereket poziciójuktól függetlenűl. Elvégre Isten a teremtő az emberek pedig a tulajdonai. Ha valaki azt gondolja, hogy Isten csak a kiválasztottakról gondoskodik, az téved. A teremtésben mindenki egyformán kapja Isten áldásait. 

"Én pe­dig azt mon­dom nek­tek: Sze­res­sé­tek el­len­sé­ge­i­te­ket, áld­já­tok azo­kat, akik ti­te­ket át­koz­nak, jót te­gye­tek azok­kal, akik ti­te­ket gyű­löl­nek, és imád­koz­za­tok azo­kért, akik ül­döz­nek ti­te­ket, hogy le­gye­tek a ti mennyei Atyá­tok­nak fiai, aki fel­hoz­za nap­ját mind a go­no­szok­ra, mind a jók­ra, és esőt ad mind az iga­zak­nak, mind a ha­mi­sak­nak. (Mt 5, 45).

 Ezzel a vizsgatétellel tartozunk egymásnak, eléggé sok a teológia, de elenyésző a szeretet az emberek iránt. De hogyan szeressük embertársainkat, ha annyi gyűlölet, háború, faji megkülönböztetés, ideológiai ellentétek, szociális, mentális különbségek léteznek és rengeteg olyan dolog amit itt el se tudok sorolni. Úgy kell szeretni az embereket ahogy Isten szereti a világot, a benne lévő embereket, az egyszülött ( egyetlen) Fiát feláldozta értünk. Elvette az emberek bűnét, vagyis a bűnt ítélte el a feszületen, kivétel nélkül. Az evangélium éppen erről szól. "Másnap János látta Jézust hozzá menni, és azt mondta: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét! (Jn 1, 29).

 Ez az általános oldala az engesztelésnek. Egyetlen áldozattal elvette a bűnt, magával hordta mások bűnét a feszületre. "És amiképpen el­vég­zett do­log, hogy az em­be­rek egy­szer meg­hal­ja­nak, és az­után lesz az íté­let, úgy Krisz­tus is egy­szer ál­doz­ta­tott fel, hogy so­kak bű­nét el­tö­röl­je, má­sod­szor pe­dig bűn hor­do­zá­sa nél­kül je­le­nik meg azok­nak, akik vár­ják őt üd­vös­sé­gük­re". (Zsid 9, 28).

 Krisztus a világ bűnét a fához szögezte, de a bűneinkért felelni kell, ugyanis a szerető Isten Igaz és Szent is egyben. A szentsége nem tűri el a bűnt. Azért is lesz ítélet a bűnök felett, azok felett akik nem fogadják be ezt a kegyelmet. Van egy választóvonal a két tábor között. "Az Atya sze­re­ti a Fiút, és ke­zé­be adott min­dent. Aki hisz a Fi­ú­ban, an­nak örök éle­te van, aki pe­dig nem en­ged a Fi­ú­nak, nem lát éle­tet, ha­nem Is­ten ha­rag­ja ma­rad raj­ta. (Jn 3, 35).

 Ellentmondás lehetséges a Szentírásban? Nem, mert ha Isten úgy szerette az embereket egytől egyig, hogy a szeretet Fiút áldozta fel a bűn miatt, de mint Szent Isten gyűlöli a bűnt, akkor azok akik hisznek a Fiúban, Jézus Krisztusban, annak megbocsáttattak bűnei, a bűn el van ítélve a feszületen Krisztusban, de a bűneink nálunk maradtak. Isten a bűnt elítélte, de a megigazulást csakis hittel tette lehetővé. Isten bölcsessége annyira mély és végtelen, hogy a hitet mint eszközt használja fel azok iránt akik hisznek Krisztus vér áldozatában, hogy közösségben legyen a bűnös emberrel, hiszen az ember bűnei még élnek tagjaiban. "Ben­ne van a mi vált­sá­gunk, bű­ne­ink bo­csá­na­ta, aki képe a lát­ha­tat­lan Is­ten­nek, és ő az egész te­rem­tés el­ső­szü­löt­te." (Kol 1, 14). "Nincs te­hát már sem­mi kár­hoz­ta­tá­suk azok­nak, akik a Krisz­tus Jé­zus­ban van­nak, mert az élet lel­ké­nek tör­vé­nye Jé­zus Krisz­tus­ban meg­sza­ba­dí­tott té­ged a bűn és a ha­lál tör­vé­nyé­től. Mert ami a tör­vény­nek le­he­tet­len volt, mi­vel erőt­len volt a test mi­att, azt tet­te meg Is­ten, ami­kor a bűn mi­att el­küld­te az ő Fiát a bű­nös test­hez ha­son­ló for­má­ban, és el­ítél­te a bűnt a test­ben, hogy a tör­vény igaz­sá­ga be­tel­je­sül­jön ben­nünk, akik nem test sze­rint já­runk, ha­nem a Lé­lek sze­rint. (Róm 8, 1-3).

 Az evangélium mindenki számára egyenlő esélyt ad. Azért nem tesz különbséget kárhozottak és üdvözültek között a startvonalon. De Isten tudja, hogy nem mindenkiben van hit, ezért is van kijelölve számunkra az a pálya amit le kell futnia az embernek. Ez nem választás kérdése, habár mi abban hiszünk, hogy mi választottuk azt az utat amin járunk. De ez más nem ideillő téma.

 Rengeteg kérdés halmozódik fel, amire a hitetlen ember soha nem kap kielégítő választ. A leggyakoribb kérdés az;  hogy ha a mi Istenünk a szeretet, miért engedi meg azt a sok szenvedést az ártatlanok gyilkolását, sőt maga Isten az Ószövetségi időkben parancsolta az emberölést. Vannak emberek akik azt mondják, hogy az Ószövetség istene maga a sátán, az újszövetség istene meg a szerető Isten. 

 Az Isten ismerete a Szent Szellem kinyilatkoztatása Krisztusról. De Krisztus a Megváltó Messiás, ez nem Isten neve, hanem a küldetése. De Krisztus nevébe foglaltatik meg a kegyelem és irgalmasság. De a szentség is, mert Isten Krisztusban jelentette ki magát a Szent Szellem is. Isten teljességében a szeretet de nem írja felül a szentségét. Ha valaki tudja mit jelent a szentség, az tudja, hogy mit jelent a bűn a szentséggel ellentétben. De idézek egy rövid részletet a Szentírásból:

 "A négy élőlény, melyek mindegyikének hat szárnya volt, körös-körül és belül tele volt szemekkel, éjjel-nappal szünet nélkül ezt mondta: Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, aki van, és aki eljövendő!" (Jel 4, 8). De Ézsaiás próféta is ezt írta: "Sze­rá­fok áll­tak fö­löt­te, mind­egyik­nek hat-hat szár­nya volt. Ket­tő­vel az ar­cát fed­te be, ket­tő­vel a lá­ba­it, ket­tő­vel pe­dig re­pült. Így ki­ál­tott egyik a má­sik­nak: Szent, szent, szent a Se­re­gek URa, di­cső­sé­gé­vel tel­jes az egész föld! (Ézs 6, 2).

 Krisztus áldozati vére lemossa bűneinket, de Isten ettől nem változott meg. Ő a Szent Urunk, csakis a Krisztus vére által lehetséges közösségben lenni az Atyával. Ez a mély értelme Isten kegyelmének. A zsidókhoz írt levél ezt adja tudomásul, hogy aki a kegyelmet Istentől megtagadja, az nagyobb büntetésre méltó, nagyobbra mint a törvény alatt állók.

"Gon­dol­já­tok meg, mennyi­vel sú­lyo­sabb bün­te­tés­re mél­tó az, aki az Is­ten Fiát meg­ta­pos­sa, és a szö­vet­ség vé­rét, amellyel meg­szen­tel­te­tett, tisz­tá­ta­lan­nak tart­ja, és a ke­gye­lem Lel­két meg­csú­fol­ja! Mert is­mer­jük azt, aki így szólt: Enyém a bosszú­ál­lás, én meg­fi­ze­tek. És is­mét: Az Úr meg­íté­li az ő né­pét. Ret­te­ne­tes do­log az élő Is­ten ke­zé­be esni. (Zsid 10, 29-30).

Tehát a cikk elején idézet igeversek arra tanítanak, hogy  "le­gye­tek a ti mennyei Atyá­tok­nak fiai". A megváltás lényege, hogy az óembert elítélte Isten, aki Krisztusban van az új teremtés a régi elmúlt a bűn miatt, az új teremtés Krisztus tökéletességét kapja meg. Egy új természetet, ami tükrözi a kegyelem időszakát a Krisztus tagjaiban, nem az eljövendő Isten haragját. De ez nem lesz így mindig. Azért most ebben az ellenséges területen ahol a sátán mint ordító oroszlán, üldözi Isten teremtményeit, egyrészt nyíltan egyrészt ravaszsággal. " Mert meg van írva: Te­ér­ted gyil­kol­ta­tunk min­den­nap, vá­gó­ju­hok­nak te­kin­te­nek ben­nün­ket. De mind­ezek­ben fe­let­tébb di­a­dal­mas­ko­dunk az ál­tal, aki sze­ret min­ket. Mert meg va­gyok győ­ződ­ve, hogy sem ha­lál, sem élet, sem an­gya­lok, sem fe­je­de­lem­sé­gek, sem je­len­va­lók, sem el­jö­ven­dők, sem ha­tal­mas­sá­gok, sem ma­gas­ság, sem mély­ség, sem sem­mi más te­remt­mény nem sza­kít­hat el min­ket Is­ten sze­re­te­té­től, amely Jé­zus Krisz­tus­ban, a mi Urunk­ban van. (Róm 8, 36-38).

 Ez egy rövid összefoglaló, Isten szeretetéről és szentségéről. 

 

"Mi­u­tán sok­szor és sok­fé­le­kép­pen szólt Is­ten haj­dan az atyák­hoz a pró­fé­ták ál­tal, ez utol­só idők­ben Fia ál­tal szólt hoz­zánk, akit minden­nek az örö­kö­sé­vé tett, aki ál­tal a vi­lá­got is te­rem­tet­te, aki di­cső­sé­gé­nek vissza­tük­rö­ző­dé­se és va­ló­sá­gá­nak kép­má­sa, aki ha­tal­ma sza­vá­val fenn­tart­ja a min­den­sé­get; aki mi­u­tán bű­ne­ink­től min­ket meg­tisz­tí­tott, a Fel­ség jobb­já­ra ült a ma­gas­ság­ban. Annyi­val fel­jebb való az an­gya­lok­nál, amennyi­vel ná­luk kü­lönb ne­vet örö­költ. (Zsid 1, 1-3)

Krisztus mindenek felett - Oswald Chambers: TEKINTÉLY ÉS FÜGGETLENSÉG

Krisztus mindenek felett - Oswald Chambers: TEKINTÉLY ÉS FÜGGETLENSÉG: " Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok" (Jn 14,15) Urunk nem kényszerít az engedelmességre. Nagyon világosan me...

2022. november 17., csütörtök

Leplezettlenűl.

 



"Ha még­is lep­le­zett a mi evan­gé­li­u­munk, azok­nak lep­le­zett, akik el­vesz­nek, akik­ben e vi­lág is­te­ne meg­va­kí­tot­ta a hi­tet­le­nek el­mé­it, hogy ne lás­sák a Krisz­tus di­cső­sé­ges evan­gé­li­u­má­nak vi­lá­gos­sá­gát, aki Is­ten képe". (2Kor 4, 3).

Dicsőség az Atyának, Jézus Krisztusban, aki felragyogott ebben a sötét és vak világban, aki szívünket megvilágosította Isten Fiának ragyogássával, azokat akiket elhívott és kiragadott ebből a vak világból, hogy világosság fiaivá legyenek.

"Tud­juk pe­dig, hogy azok­nak, akik Is­tent sze­re­tik, min­den ja­vuk­ra van, mint akik az ő vég­zé­se sze­rint el­hí­vot­tak. Mert aki­ket ele­ve is­mert, ele­ve el is ren­del­te, hogy Fia kép­má­sai le­gye­nek, hogy ő le­gyen el­ső­szü­lött sok test­vér kö­zött. Aki­ket pe­dig ele­ve el­ren­delt, azo­kat el is hív­ta, és aki­ket el­hí­vott, azo­kat meg is iga­zí­tot­ta, aki­ket pe­dig meg­iga­zí­tott, azo­kat meg is di­cső­í­tet­te. (Róm 8, 28-29).

 Pál apostol leplezetlenül kijelenti a Szent Szellem által, hogy Isten nem az események követője, nem a pillanatok megragadója, hanem pontosan elrendelt tervei vannak. Úgy az ember, és a világ előre kitűzött sorsának alkotója. Akkor, amikor az ember hittel arra a szellemi magasságba kerül, hogy mindezt elfogadja, akkor sokminden teljesen világossá válik benne. Elesik az akarat, az önbizalom, a büszkeség és minden amit eddig magáévá hitt. Érthetővé válik az evangélium, világosság ragyog fel a szívében az amit az evangélium hirdet. ( Örömhír a kiválasztottaknak). És minden terv és vágy amit az ember elgondol magában azzal végződik, " Legyen meg a Te akaratod nem az enyém". Hiszen ha a leplet leveszi Isten a szívről, akkor bizonyossá válik Krisztus evangéliuma, aki Isten megtestesült képe. Benne megvan minden Isten ismerete. 

 Isten akkor és úgy teszi ezt az emberrel ahogy akarja. Semmi nem tőlünk származik. Azt sem mondhatjuk, hogy megtaláltuk Istent, hiszen Ő talált meg minket. Nem azért mert nem tudja hol rejtőzünk, hanem mert ezzel azt fejezi ki, hogy mennyire elveszettek az Ő juhai. Ezt is világossá teszi az elménkben. De idézek egy fontos igeszakaszt, ami az óembert, történetesen Izraelt érinti.

 "De el­tom­pult az ér­tel­mük, mert ami­kor az Ószö­vet­sé­get ol­vas­sák, ugyan­az a le­pel mind e mai na­pig fel­fe­det­le­nül raj­tuk ma­rad, mi­vel az csak Krisz­tus­ban tű­nik el. Mind­má­ig ami­kor csak ol­vas­sák Mó­zest, le­pel bo­rul a szí­vük­re. De ami­kor meg­tér­nek az Úrhoz, le­hull a le­pel. Az Úr pe­dig a Lé­lek, és ahol az Úrnak Lel­ke, ott a sza­bad­ság. (2Kor 3, 14-16).

"Ha Is­ten meg­en­ge­di, ezt meg is tesszük. Mert le­he­tet­len do­log, hogy akik egy­szer meg­vi­lá­go­sít­tat­tak, és meg­íz­lel­ték a mennyei aján­dé­kot, és ré­sze­se­i­vé let­tek a Szent­lé­lek­nek, akik meg­íz­lel­ték az Is­ten jó be­szé­dét és az el­jö­ven­dő vi­lág erő­it, de el­es­tek, is­mét meg­újul­ja­nak a meg­té­rés­re, mert újra meg­fe­szí­tik ön­ma­guk­nak és nyil­vá­no­san meg­csú­fol­ják az Is­ten Fiát. (Zsid 6, 3-7).

 Senki sem mehet az Atyához, csakis Krisztus által, azok akiket az Atya vonz, akit az Atya tanít, akit palántált. " Min­den pa­lán­tát ki­szag­gat­nak, ame­lyet nem az én mennyei Atyám ül­te­tett. (Mt 15).

 Amikor azt mondjuk, hogy Isten vezet, és teljesen alá vagyunk rendelve, akkor biztosan a világosságban vagyunk a lepel lehullott szívünkről, Krisztus mint Isten képe ragyog ránk, mert Ő a világosság és nincs benne sötétség. Ez a mindennapos bizalom Istenben, ez az üdvösség útja a végső célig, az örökség beteljesedése.

Ezek a gondolatok nem zárják ki azt, hogy Isten minden embert szeret, de ahogy a fentiekben idéztem "..e vi­lág is­te­ne meg­va­kí­tot­ta a hi­tet­le­nek el­mé­it, hogy ne lás­sák a Krisz­tus di­cső­sé­ges evan­gé­li­u­má­nak vi­lá­gos­sá­gát, aki Is­ten képe".

2022. november 12., szombat

Szeretet.

 

Szeretet.

 Kedves olvasók. Amikor ezt a szót használjuk, mit értünk ez alatt. Ugyanis a görög nyelvben több jelentését ismerjük. Azért fontos ezt tudni, hogy meg tudjuk különböztetni az érzéseinket, nehogy tévedésbe essünk, mert az újszövetség eredeti nyelve a görög, és ha valaki olvassa a saját nyelvére lefordított verziót, nem kapja meg sokszor azt amit Isten ki akar jelenteni. Ezt felsőbb fokra kell emelni, mert ettől függ a világos látásunk. De idézek a wikipédiából: "A személyek közötti vonzalom értelmezésében az ókori görög bölcseletnek megfelelően, hagyományosan öt formáját különböztetjük meg a szeretetnek: a rokoni vagy családi szeretetet (a görögben sztorgé), a baráti szeretetet (filia), a szexuális és a romantikus vágy tárgyát képező szeretetet (erósz), a vendéglátó szeretetét (xénia) és az önkiürítő vagy isteni szeretetet (agapé)". 

 Az isteni szeretet a leg tárgyilagosabb képviselője maga Jézus Krisztus. Aki meg akarja ismerni Isten szeretetét, annak csak egy módja van, ha Krisztust követi. Nem tévedés, itt a követésről van szó. Az első lépés a Krisztus megismerése a követésben rejlik. Sokan aroganciának vélik, ha kijelentjük, hogy Krisztus követője vagyunk. Pedig ebben még nincs benne az újjászületés ténye. Ugyanis Krisztust követték sokan fizikai értelemben amikor itt volt a földön. Sokan el is hagyták őt. Azért nem beszélhetünk az újjászületésről, mert tudjuk, hogy az újjászületés Isten kifürkészhetetlen kegyelmétől függ a mai napig. Nem a test akaratától, hanem Isten mérhetetlen szeretetéből születik újjá Krisztus kitartó követője, vagyis keresője. 

 Krisztusban látjuk meg az Atyát, vagyis Istent akit Atyának nevez az a Szent Szellem által, ki Isten gyermekévé fogadott. Krisztusban az agapé, isteni szeretet nyilvánul meg. Semmi emberi érzelem nem volt számára fontos. Sok tévtanítás elesik attól a megállapítástól, hogy Krisztus nem volt hajlamos emberi érzelmeket követni. Benne meg volt az atyai irgalom az elesettek iránt, de semmit nem találhatunk benne, hogy megváltoztatta volna utját a golgotai szenvedéstől, mert Krisztust nem az emberi érzések, vagy a fent említett emberi viszonyok vezérelték, hanem az Atya benne lévő szeretete a bűnösök iránt. Még Pétert is megdorgálta, amikor Péter emberi (filia) szeretete Jézus iránt megmutatkozott. Elég egyértelműen Jézus ki is fejezte, hogy ki akarja ezt megtenni, amikor Péter jó szándékát fejezte ki:" Pé­ter fél­re­von­ta őt, és fedd­ni kezd­te: Is­ten őrizz, Uram, ez nem tör­tén­het meg ve­led! Ő pe­dig meg­for­dult, és azt mond­ta Pé­ter­nek: Tá­vozz tő­lem, Sá­tán, bot­rán­ko­zá­som­ra vagy ne­kem, mert nem Is­ten dol­ga­i­ra gon­dolsz, ha­nem az em­be­re­ké­i­re. Ak­kor Jé­zus ezt mond­ta ta­nít­vá­nya­i­nak: Ha va­la­ki kö­vet­ni akar en­gem, ta­gad­ja meg ma­gát, és ve­gye fel az ő ke­reszt­jét, és úgy kö­ves­sen en­gem. Mert aki meg akar­ja tar­ta­ni az ő éle­tét, el­ve­szí­ti azt; aki pe­dig el­ve­szí­ti az ő éle­tét éné­ret­tem, meg­ta­lál­ja azt." (Mt 16, 22-24)

 Tehát komoly következtetéseket vonhatunk le ebből. Elég határozott kijelentése volt Jézusnak Péter felé, de persze nem Pétert okolta hanem a Sátántól eredő indulatot. Ebben az emberi szeretetben ami ellentéte az Isten által kitűzött akaratnak, terveinek, ami még a világ teremtése előtt le volt fektetve, ebbe a matricába nem fér bele az érzelmesség. Ez nem közöny sem ridegség ez engedelmesség Isten a Mindenható akaratának. Isten  megszabta Jézus Krisztus mint Isten Fia számára ezt az utat, a Sátán meg szüntelen felhasználja minden taktikáját, hogy eltérítse az igaz útról Krisztus követőit is. Ahogyan ezt tenni akarta Jézussal, Péter emberi szeretete által. Ma is sokszor a legközelebbi szeretetre méltó emberek sőt testvérek által kisértet a Sátán, igyekszik eltéríteni az elsődleges Isten által kijelölt útról. Ezt csak akkor ismerhetjük fel, ha benne, vagyis Krisztusban vagyunk, és követve Őt a felismerés útján, növekedve a kegyelemben, beteljesedünk Isten szeretetében. Az isteni belső  indítást  felismeri a sátán a cselekvések által, és bedobja minden ravaszságát, hogy eltérítse az eredeti útról Krisztus követőjét, és erősen tartsa ott ahova már sikerült eltéríteni. Ne becsüljük le ravaszságát.

 Isten megtanít szeretni az Ő isteni szeretetére, ha tiszta szívvel követjük Krisztust. Senki nem tökéletes, csak is Krisztusban találjuk meg a tökéletességet, az Ő szeretete határtalan, és abból az isteni szeretetből adott mértéktelenűl a Szent Szellem által. 

" Új pa­ran­cso­la­tot adok nek­tek, hogy egy­mást sze­res­sé­tek: amint én sze­ret­te­lek ti­te­ket, ti is úgy sze­res­sé­tek egy­mást". (Jn 13)

 De az isteni szeretet felhatalmaz még arra, amit a hús vér a testiség nem tud elviselni. Idézem: " De nek­tek, akik hall­gat­tok en­gem, azt mon­dom: Sze­res­sé­tek el­len­sé­ge­i­te­ket, te­gye­tek jót azok­kal, akik ti­te­ket gyű­löl­nek!

Áld­já­tok azo­kat, akik ti­te­ket át­koz­nak, és imád­koz­za­tok azo­kért, akik go­no­szul bán­nak ve­le­tek! (Lk 6, 27).

 

 Ha ez minden bennünk megvan, akkor él bennünk az isteni szeretet.

Vitatott téma a kiábrázoló ritus kapcsán.

 Vitatott téma a kiábrázoló ritus kapcsán. Kérdés és felelet. Én kérdezem. Van egy kérdésem. Aki nem merítkezik be( keresztelkedik meg) anna...