Krisztus minden ismeretet felülhaladó szeretete.
"….. Krisztus lakjon hit által a szívetekben a szeretetben meggyökerezve és megalapozva, hogy képesek legyetek megérteni minden szenttel együtt, hogy mi a szélesség, hosszúság, magasság és mélység, és megismerjétek Krisztus minden ismeretet felülhaladó szeretetét, hogy így beteljesedjetek az Isten egész teljességéig. Aki kéréseink és gondolataink mértékén felül is képes mindent bőségesen megtenni az ő bennünk munkálkodó ereje szerint, azé a dicsőség az egyházban Krisztus Jézus által, minden nemzedéken át örökkön örökké. Ámen". (Ef 3, 17-20).
Pál apostol az efézusiakhoz írt levele szellemi magaslatok kijelentése, ugyanis az efézusiak nagyon jól álltak szellemi megértésben, nem alkalmaz fedést, dorgálást és ezért alkalmasságot nyert, hogy az apostol olyan kijelentéseket tegyen ami lehetővé tette számunkra is a megismerést, ama titkokat amit Isten még a teremtés előtti időktől titkolt a nemzedékek előtt a gyülekezetről. Ennek okáért mi is az egyházban Krisztus által szellemi áldásokat nyerünk. De az idő folyamán enyhült az efézusi gyülekezetben az első buzgó szeretet. Ezt a Jelenések könyvében olvashatjuk. " De az a panaszom ellened, hogy az első szeretetet elhagytad. Emlékezz vissza azért, honnan estél ki, és térj meg, és az előbbi cselekedeteket cselekedd, különben hamar eljövök ellened, és ha nem térsz meg, kimozdítom gyertyatartódat a helyéből. (Jel 2, 4). Bizony ez be is következett a Krisztus után a negyedik évszázadban, elfáradtak az üldöztetésben, álhatatságuk alább hagyott, ugyanis az első szeretetet elhagyták, és azokat a csodás Isten Szellemének erejével véghez vitt cselekedetek végérvényesen elapadtak, megjelent az intézményesített úgynevezett kereszténység, felváltotta a kereszténység összeolvadása a világi hatalommal, ezt megfigyelhetjük a hét gyülekezet hronológiájában. A gyertyatartó jelképezi Krisztus fényét a világ felé a gyülekezetek által, de ezek a gyertyatartók az Úr tüzes szemei előtt vannak, éles átható szem ami mindent lát úgy ahogy van leplezetlenül, nem a földön hanem a mennyben ahol az Úr közötte jár, de a hívő számára ez nem kelt félelmet, mindinkább a gyengeség és tökéletlenség ellenére örülhet, hogy Krisztus kegyeibe fogadta: " Írd meg, amiket láttál (Jánosnak szólt), és amik vannak, és amik ezek után történnek: a hét csillag titkát, amelyet láttál az én jobb kezemben, és a hét arany gyertyatartót. A hét csillag a hét gyülekezet angyala, a hét gyertyatartó pedig a hét gyülekezet." (Jel 1, 19)
De ez a gyertyatartó ki volt mozdítva a helyéről mint tiszta világító lámpás itt a földön, és többé nem említik a gyülekezetekhez való üzenetekben, már az első efézusi gyülekezet idején hanyatló tendenciát követett a gyülekezet mint igaz tanú ezen a földön. Nagyon nagy tévhitben élnek sokan ma, hogy azt gondolják az első szeretet visszatér az egyházba. Ha ez így lenne akkor Isten ugyanolyan cselekedetekkel áldaná meg a hívőket mint az első idők gyülekezetében. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy a mai gyülekezet és a hozzá tartozó hívők, olyakat tudnak cselekedni ami világosan arra mutat, hogy megújította Isten a végidőkben áldásait ebben a formában. Betegek gyógyítása sőt halottak feltámadásának kisérlete, meg, hogy a szó ereje jobbá változtatja a világot általuk. Ezt mi hívők nem látjuk a Szentírásban. Ezt követhetjük a Jelenések könyve 2,3 fejezeteiben. De ami ránk tartozik az utolsó négy gyülekezet, azok akik megmaradnak az Úr eljöveteléig. A laodiceai gyülekezethez írt üzenet
"...tudom a te dolgaidat, hogy sem hideg nem vagy, sem forró. Bárcsak hideg volnál vagy forró! Így, mivel langyos vagy, sem hideg, sem forró, kiköplek a számból". (Jel 3, 15). Itt már szó sincs világító gyertyatartóról. A gyertyatartók a mennyekben Krisztus előtt sértetlenűl állnak, de ez nem jelenti azt, hogy azt amit mi tévesen hiszünk, hogy a mai kereszténység Krisztus világosságát tükrözik mint világító lámpás, túlzás nélkül mondhatom, hogy sötétség jellemzi a milliárd nagyságú kereszténységet, mert széles úton jár. Ez egy nagy banális tévedés ha valaki azt hiszi, hogy a kereszténység Isten gyülekezete. És aki ilyen formában kereszténynek vallja magát, az közösséget vállal bűneivel. Engedékenységem miatt néha én is az igaz hívőt, kereszténynek definiálom. Már csak az érthetőség kedvéért. Én nem tartom magam kereszténynek, inkább igyekszem követni Krisztust, álszentség és álszerénység nélkül.
Elvagyunk ragadtatva az evangélium áldásos kijelentéseitől, magunkra szabjuk őket, de van egy nagyon káros hatása, hogy ha a Szent Szellem pecsétje nincs rajta, mert egész más időkről szól és más embereket hívott akkor és ma. Az újszövetség áldásait élvezzük a Krisztus kiontott vérének szövetsége által, Isten megalapozta egyházát felmérhetetlen szeretetében, ez az amit titkolt azelőtt, de az evangélium tartalmaz nem csak kegyelmet, hanem próféciákat is, előrevetíti a jövő eljövendő történéseit, Krisztus tanubizonysága a Jelenések könyvében, ami kitárja előttünk a végidők hitetlenségét az emberekben és a rájuk zúdoló itéleteket. A szeretetről szó sincs, mert teljesen elhidegült, ellangyosodott a vallásosság és a széleskörű teológiai tudás miatt. De Isten nem hagyja el az övéit soha, egy figyelemre méltó üzenetet tolmácsolt a gyülekezet angyalának, ami ugyancsak a gyülekezet végidejéről tanúskodik, ez a filedalfiakhoz szánt üzenet többek között:
"...tudom a te dolgaidat, íme, egy nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki be nem zárhat, és bár kevés erőd van, mégis megtartottad beszédemet, és nem tagadtad meg az én nevemet. Íme, én adok neked a Sátán zsinagógájából, akik zsidóknak mondják magukat, és nem azok, hanem hazudnak; íme, én megteszem velük, hogy eljöjjenek, és leboruljanak a lábad előtt, és megtudják, hogy én szeretlek téged. Mivel megtartottad kitartásra intő beszédemet, én is megtartalak ( más fordításban " kimentelek" vagy kiragadlak a kísértések ideje elől) téged a megpróbáltatás idején, amely az egész világra eljön, hogy megpróbálja a föld lakosait." (Jel 3, 8). Az egyház el lesz ragadva és nem vesz részt a kísértések idejében.
Nem mélyedek bele ennek a résznek magyarázatába, de a testvéri szeretet jellemezte a filadelfiaikat. Nem véletlen, hogy a földrajzi elnevezésnek a görög fordítása " testvéri szeretet".
Visszatérve a kezdeti igékhez, bizony azok nem az örömhírt idézik, hanem a gyülekezet egészséges fejlődését segítik, ugyanis az efézusiak már elhagyták a kezdeti igehirdetést ami a gyülekezetben már nem volt szükséges, az evangélium a kifelé a világnak szól, a gyülekezetben meg akik már felnőttek " A nagykorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek gyakorlott ítélőképességük van a jó és a rossz megkülönböztetésére". (Zsid 5, 14). Azok a helyi gyülekezetek akik nem tudják megrágni, megemészteni a kemény eledelt, azoknak ahogy Pál apostol írta a korintusiaknak: "Tejet adtam nektek, nem pedig kemény eledelt, mert még nem bírtátok volna el, sőt még most sem bírjátok el," (1Kor 3, 2). Ezek a közösségek állomásoznak de inkább mint az Izrael fiai a sivatagban egy hegy körül jártak ugyanazon az úton körbe körbe.
Ha a szellemi életben eljutottunk egy sorompóhoz, tovább nem tudunk haladni, ez egy jó alkalom, hogy megvizsgáljuk mi miatt állított meg Isten. Mi akadályozza fejlődésünket, hiszen a Szent Szellem nem mértékkel ad, miért vagyunk szellemileg elsorvadva. De az ige kimondja, megismétlem: " Krisztus lakjon hit által a szívetekben a szeretetben meggyökerezve és megalapozva, hogy képesek legyetek megérteni minden szenttel együtt, hogy mi a szélesség, hosszúság, magasság és mélység, és megismerjétek Krisztus minden ismeretet felülhaladó szeretetét, hogy így beteljesedjetek az Isten egész teljességéig".
Pál apostol itt négy mértékegységről ír, mai nyelven négy dimenzióról. A természeti ember még ha ateista is, ha eszes Istentől kapott tehetség, akkor megismerheti a magasság szélesség és hosszúság a természetben található teremtés anyagi mértékeit, ez a természettudomány a metafizika stb. kutatásai alapján, de Isten mélységét vagyis bölcsességének mélységét ami elsőfokon a feszület, Krisztus halála és feltámadása azt nem mérheti meg. Az a hit által ismerhető meg, ezt nevezi a Szentírás szellemiségnek. Tehát az anyagi léten túl van a szellemi. De ez a szellemi nem filozófiai ismeretek ami elég tág értelmű, hanem Krisztus megismerése a felülhaladó szeretete ami minden értelmet felül múl. Tehát mint élő kövek építik Isten házát, szeretetben hitről hitre haladva együtt a gyülekezetben, amíg el nem jő a tökéletesség, átível nemzedékről nemzedékre. Így épül Isten gyülekezete és nem topoghat egy helyben a felismerésben. Ezt a funkciót tölti be a gyülekezet. Egymást építve szellemi hajlékunkat, ugyanis ez már az örökkévalóság kezdete itt a földön. Hiszen sokat olvasunk a hit gyümölcséről ami elkísér minket az Isten mennyei házába. De mi mint testben élők korlátozottak vagyunk, gondolataink, kéréseink vagy nem is kérjük és megkapjuk, teljes mértékben nem látjuk Isten akaratát a mindennapokban, csakis gyermeki bizalommal tudjuk megtenni azt is amire nem is gondoltunk: "Aki kéréseink és gondolataink mértékén felül is képes mindent bőségesen megtenni az ő bennünk munkálkodó ereje szerint, azé a dicsőség az egyházban Krisztus Jézus által".
Összegzésben azt tudom mondani, hogy keressük Isten igazságának bölcsességét és az Úr elvégzi általunk mindazt amit elrendelt, a szeretet jegyében.
