Rendszeres olvasók

2023. április 15., szombat

A Szellem nem mértékkel ad.

 A Szellem nem mértékkel ad.

"Ha di­cse­ked­nem kell, bár az nem hasz­nál ne­kem, rá­té­rek a lá­to­má­sok­ra és az Úr ki­nyi­lat­koz­ta­tá­sa­i­ra. Is­me­rek egy em­bert Krisz­tus­ban, aki ti­zen­négy év­vel ez­előtt – hogy test­ben-e vagy tes­ten kí­vül, nem tu­dom, csak Is­ten tud­ja – el­ra­gad­ta­tott a har­ma­dik égig. És tu­dom, hogy az az em­ber – hogy test­ben-e vagy tes­ten kí­vül, nem tu­dom, csak Is­ten tud­ja – el­ra­gad­ta­tott a pa­ra­di­csom­ba, és ki­mond­ha­tat­lan be­szé­de­ket hal­lott, ame­lye­ket nem sza­bad em­ber­nek el­mon­da­nia". (2Kor 12, 1-3) Az utolsó verset fontosnak tartom görög fordításból idézni.

(...elragadtatott a paradicsomba, és titkos igéket hallott, amelyeket embernek nem szabad kimondania.)

 Minden ember visszatér a teremtőjéhez egyszer. Nem tévedtem, "visszatér". Legyen az akárki, akármilyen ideológiát, vallást képvisel. Minden vallásban szerepel egy magasabb rendű lény akit tisztelnek, legyen az bálvány, vagy sok más, de az ember maga is aki Isten helyet magasztalnak. Ismeretes a Biblia ismerők előtt, hogy a testi feltámadás is arról ad tudomást, hogy abban a testben kell megjelenni Isten előtt, amilyen testben járt itt, vagyis az avatarja más jellegével, ami lehetővé teszi az elragadtatást. Igaz, hogy a két feltámadás között lényeges különbség van. Az első feltámadásban részesülők nem mennek Istenítélet széke elé, mert a hitben meghaltak, már itt voltak elítélve Krisztus halála által. De nem erről szól a mai témánk.

 A Biblia, Isten szavát tartalmazza azon belül, a szövegben rejlik, az élő szavában. A nyomtatott vagy írott szöveg egy információ lenyomat. Az Isten szava nem egy merev, megkövesedett tézis vagy kijelentés. Az Isten szava az élő mindazok számára akiknek nyitva van a fülük és nem csak hallgatják hanem hallják is. Aki hallja az igét abban a szívben, lélekben változás megy végbe. A megtisztulás folyamata, végső soron üdvözülése. De mi emberek olyan alacsony frekvenciában élünk, hogy csakis azt halljuk meg amire a mi szellemi éretségünk képes befogadni. A Szent Szellem mértéktelenűl árasztja Isten kijelentéseit, szellemit szellemivel összekapcsolva. Ha nem fejlődünk szellemileg, csak egy az oka, hogy rövid hullámon vagyunk, vagy elértük azt a sorompót amin túl már nem mehetünk. Ahogy Pálnak is mondta az Úr, " ...de ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. Legszívesebben azért az én erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem". (2Kor 12, 9) . Igaz, hogy ezt a testi erőtlensége kapcsán mondta, de éppen ezért lett kiváltságos állapotba, hogy az Úr felvitte a harmadik égbe ami a paradicsom ( paradise). Az üzenet Istentől nem korlátozódik a megváltás elsődleges fontosságával. A megváltás Isten részéről megtörtént, a János evangélium 3. fejezetében olvashatjuk. Isten minden embert megváltott az eredeti ádámi bűntől. Ez nem jelenti azt, hogy mindenki üdvözül. Krisztus halálával kiváltotta ha úgy tetszik megvásárolta a földet ( mezőt), amiben számára nagy értéket rejt a mező. Ezt olvashatjuk Máté evangélium 13. fejezetében, példabeszédek formájában. 

 Isten szava szerint a Biblia elérte a végleges formáját, ami az embereknek akart üzenni azt megírták az arra kiválasztott emberek. De nem gondolhatjuk komolyan, hogy ez minden, Istennek már nincs mit mondania ezen felül. Persze, hogy van, de itt ebben a testi állapotunkban nem jelentheti ki, mert olyan igét tartalmaz, ami érthetetlen lenne a számunkra, de érthető olyan szférában, ahol nincs egy mákszemnyi testiség. Maga Pál apostol sem értette hogy milyen állapotban volt felemelve a harmadik égig. 

 Nagyon szeretném megkérdezni azoktól, akik halálközeli élményben részesültek, és elmondásuk szerint a paradicsomban voltak, hogy hallottak e igét Istentől amit nem szabad kimondani. Nem lehet, vagy nem szabad? Ha a fordítások tévesek, akkor hiábavaló amiről itt szó van. Mert mi a célja Istennek ha az embert önkívületi állapotban elragadja a paradicsomba. Talán céltalan, vagy csak azért, hogy megváltozzon ha visszatér? Ha Isten szava erre nem elég, akkor egy emberfeletti erő szükséges, hogy meglássa mi vár rá ha egyszer meghal. Akkor ha ez így van, a Bibliát nem tartjuk fontosnak és az Isten kijelentéseit Krisztus megváltásáról és kiontott vére által szövetségét megkerüli. " Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltó az, aki az Isten Fiát megtapossa, és a szövetség vérét, amellyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelem Lelkét ( Szellemét) megcsúfolja! (Zsid 10, 29). 

 Az Úrnak célja volt Pállal kapcsolatban. Nem azért, hogy új üzenetet hozzon a paradicsomból, hanem megmutassa már az üdvözült apostolának, akinek oly sokat adott apostoli szolgálata során, hogy semmivé tartsa magát. 

"...és hogy a ki­je­len­té­sek nagy­sá­ga mi­att el ne bíz­zam ma­gam, tö­vis ada­tott a tes­tem­be, a Sá­tán an­gya­la, hogy gyö­tör­jön en­gem, hogy fe­let­tébb el ne bíz­zam ma­gam." (2Kor 12)

 De az apostol meg is írta a korintusiaknak, hogy mit gondol magáról. " Bal­ga­tag­gá let­tem, de ti kény­sze­rí­tet­te­tek rá, mert nek­tek kel­lett vol­na en­gem aján­la­no­tok, hi­szen sem­mi­ben sem va­gyok alább­va­ló a leg­főbb apos­to­lok­nál, noha sem­mi va­gyok". (2Kor 12)

 Akinek Isten kijelentette magát kegyelmi ajándékkal áldotta meg, az nem dicsekszik hanem alázatos lesz képmutatás nélkül. Már már divattá lett a kereszténység köreiben, hogy kijelentik, hogy látták Krisztust a feszületen, és mi több ülni Isten jobbján dicsőségben, e mellett életük nem tükrözi ezt. Mózes arcát idézném, amikor lejött a hegyről Istennel beszélgetett, de nem idézem mert ez köztudott. 

Tehát ne vétkezzünk szavunkkal, hiszen Krisztus kisugárzása belőlünk nem a szavaktól függenek, hanem attól a kisugárzástól amit láttunk és hallottunk Istennel való találkozással. Nem azzal kell törődni, hogy jobb legyen a megjelenésünk, hanem ha Isten felvisz a magaslatra szellemünket vagy testünket, onnan visszatérve lássák az emberek, hogy közösségünk van vele. Nem a tanítások tesznek minket alázatossá, hanem Isten közelsége. A tanítások hasznosak, de a jövőre nézve semmit nem tudunk ahogy tudnunk kellene.

"Amit szem nem látott, és fül nem hallott, ami ember szívében fel nem ötlött, azt készítette Isten az őt szeretőknek."( 1 Kor 2,- 9).


A kígyó saját farkába harap.

 A kígyó a saját farkába harap.

"Megváltoztathatja-e bőrét a szerecsen és foltjait a párduc? Így tudtok ti is jót cselekedni, akik megszoktátok a gonoszt." (Jer 13, 23)

 Többnyíre erőteljesen befolyásolják az embereket az igehírdetők, hogy legyenek hívők és cselekedjenek jót az embertársaival. Vannak emberek jó tulajdonságokkal megáldva születésüktől fogva. De a természete akkor is ragadozó maradt. De hogy lehet elérni, hogy megváltozzon a természete az embernek, ha a természete az embernek nem változik meg jó cselekedeteivel? A vadállatot be lehet idomítani de természete ugyanolyan marad. Nem egy idomár esett áldozatul kedvenc állatai támadásától.

 Aki követi és olvassa a Bibliát, az ismerheti a törvényt a tízparancsolatot, a törvény egy idomár szerepét tölt be, de az ember természetét nem változtatja meg. A törvény felfedi a bennünk uralkodó bűnt, a kegyelem pedig eltörli azt véglegesen. 

" Mert ami a törvénynek lehetetlen volt, mivel erőtlen volt a test miatt, azt tette meg Isten, amikor a bűn miatt elküldte az ő Fiát a bűnös testhez hasonló formában, és elítélte a bűnt a testben,.." (Róm 8, 3)

 Az erőlködés, hogy megváltozzon egy vadállat vagy egy szerecsen ( fekete bőrű), meghozhatja a kívánt célt tudományos eszközökkel, de a vadállatban ott van benne az egész afrikai szavanna, vagy az őserdők törvényei. Azért ha Isten nem ad egy új természetet, mindig az emberben benne van a régi megrontott természete méghozzá gyilkos természete, mert ha nem is tettel de gondolattal és szóval is tud ölni az ember. Tehát a világ összes bűnét viseli magában mégha nem is követte el azt. Igaz az is, hogy a cselekedeteiből kifolyólag lesz elítélve, mert a rossz cselekedetei a bűnös testből fakadnak. A kígyó megmarja farkát, tehát nem Isten szomjas az ítéletre, hanem az ember saját bűnei ítélik el. De hogy lehetne ezen változtatni? Sehogy, a válasz. Senki sem tudja megváltoztatni Isten akaratát, még ha azt sugallják egyes igehírdetők, nem alaptalanul, mert kihalászva egyes igéket a Bibliából, tényleg terítenek egy olyan szőnyeget, ahol az ember nyugalmat találhat, ezek a vallások egyiptomi szőnyege. De Isten előtt ugyanolyan vétkes marad, mint egy utolsó rablógyilkos. A lator a feszületen ezt megértette, és az Úr aki ugyan abban a helyzetben volt mint ő, tudta, hogy az az ember attól függetlenűl milyen előélete volt eddig, benne megvolt a paradicsom természete. Banális gondolat? Annak tűnik, de fordulj magadba, és nézz körül lelkedben, mi él benned és mire van vágyakozásod, és ha tényleg megvan benned az a mag ami Isten magja a hit, akkor a vágyaid előbb utóbb beteljesednek. Azt mondta az Úr a latornak: " még ma velem leszel a paradicsomba".

2023. április 14., péntek

Sötétségből a világosságra.

 Sötétségből a világosságba."…. aki megszabadított minket a sötétség hatalmától "(Kol 1: 12,..16) "..... Hálákat adván az Atyának, ki alkalmasakká tett

minket a szentek örökségében való részvételre a világosságban; Aki megszabadított minket a sötétség hatalmából, és általvitt az Ő szerelmes Fiának országába; Kiben van a mi váltságunk az Ő vére által, bűneinknek bocsánata; Aki képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek előtte született; Mert Ő benne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok,…"

 Amikor a sötétségről olvasunk, a fény hiányát értjük ezalatt . A

      Szentírás különböző helyszíneiből következik, hogy a sötétség mind a

      testi, mind a lelki halál állapota.”Mielőtt oda megyek, honnét nem

      térhetek vissza: a sötétségnek és a halál árnyékának földébe; Az éjféli

      homálynak földébe, amely olyan, mint a halál árnyékának sürű setétsége;

      hol nincs rend, és a világosság olyan, mint a sürű setétség.”  (Jób

      10: 21,22)” Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége

      van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a

      sötétséggel?” ( 2 Kor. 6:14.). 


 Tehát az Isten első dolga az volt, hogy határt szabjon a világosság

      és a sötétség között. Ez volt a teremtés első napja. És mai napig azon

      dolgozik Szent Szellemével, hogy az üdvözülteket elválassza a sötétségtől,

      és bevigye a Isten Fiának dicső világosságába. Az üdvözültekre már az

      Isten fénye ragyog, de így van e ez valójában a mi életünkben? Nem élünk e

      még mindig a szürkeségben? Gyakorlatilag elvagyunk e határolva a világ

      sötétségétől? Nem e húzzuk a szekeret a világ fiaival egyetemben? A szekér

      rúdját merre húzza, ez a felemás iga? Elvégre a sötétség fiai

      élelmessebbek és gátlástalanok, a haszonszerzés és a gyönyör érdekében

      mindent megtesznek. A kecske erősebb a juhnál, ha egybe vannak fogva, a

      kecske fog irányítani, és a tüskék és bozótba húzza a szekeret. 

      Ahogy Jeremiás próféta is mondta: “  Szántsatok magatoknak új ugart,

      és ne vessetek tövisek közé!” (Jer 4,3). Ez minden a mi vállalkozásunkra

      is érthető. Egy vegyes vállalkozás a hitetlenekkel, rossz irányba halad,

      és mindig a becstelenség lesz az eredménye. Tehát akkor mi a sötétség

      igája alá sodródtunk.   


  Ez nem egészen ilyen egyszerű, mert a sötétség és a fény az

      elején még nem volt elválasztva egymástól, gondolom, szürke volt minden.

      “...és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől.” (1Móz 1: 4).

      Mindent amit Isten teremtett, anyagokat, láthatót és láthatatlant,

      mindent, amit Isten hozott létre, ma még a Sátán uralma alatt van, mert ő

      a földi világ fejedelme. És ez vonatkozik a gonoszok büntetésének helyére

      is: “ Ez ország (világ) fiai pedig kivettetnek a külső sötétségre; holott

      lészen sírás és fogaknak csikorgatása.” (Máté 8,12); Sötétség jellemzi a

      Sátánt és csatlósait:”de ez a ti órátok, és a sötétségnek hatalma.”

      (Lukács 22.53) ; “Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk,

      hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének

      világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.”

      (Ef. 6.12).


 Krisztus igazi világosságként jött ebbe a világba. És minden, ami

      és aki, nem ismeri el Isten Fiát, vagy szemben áll vele, - sötétség. Ilyen

      ismeretekkel könnyen kitalálhatjuk, mi van Istentől és mi a Sátántól. De

      ezt nem tudjuk megtenni egyedül, szükségünk van egy olyan erőre, amely

      megszabadít a sötétség HATALMÁTÓL! Tehát fentebb olvashattuk, hogy Isten a

      bűnök megbocsátása révén a szeretett Fiú Királyságába vezet bennünket. Ez

      az Ő oldala, amit részéről már megtett. Ezt Krisztus áldozatának egyszeri

      felajánlásával teljesítette. Krisztus áldozatának elfogadása hittel,

      valójában Isten csodálatos világosságába vezet. Itt ezen a ponton

      befejezhetjük a gondolatot.


  De sajnos! - az ember alábecsülheti a Krisztusban elfoglalt

      helyzetét. Annak érdekében, hogy mindig a fényben maradjunk, nem lenne

      szabad elfeledni azt a tényt, hogy hajlamosak vagyunk letérni a világos

      útról. Az Úr Jézus,  Saulnak így beszélt a Damaszkuszi úton mikor

      megjelent neki, és szolgálatra küldi : “ Hogy megnyissad szemeiket, hogy

      setétségből világosságra és a Sátánnak hatalmából az Istenhez térjenek,

      hogy bűneiknek bocsánatát és a megszenteltettek között osztályrészt

      nyerjenek az én bennem való hit által.(ApCsel 26: 18)     

        A szent szó jelentése “ elkülönített” a megszentelteket a

      sötétségtől elkülönítve Isten, szenteknek nyilvánítja. Ezt a kifejezést,

      sajnos a világi keresztény kultúra túlságosan felmagasztalja . Az Úr

      nemcsak azért jött, hogy megszabadítsa az embereket bűneiktől, hanem hogy

      összegyűjtse őket Krisztus neve alá, aki az eklézia (egyház) feje. De

      ahhoz, hogy egyek legyenek, ragaszkodni kell a Fejhez, aki Krisztus az

      Atya jobbján ül a mennyekben.  Kik azok, akik Krisztus testét

      alkotják? - azok akik a Krisztus vére által meghintettek és ez által

      megszenteltek. Ez egyetemes egység, de a megszentelt, szentek szó jellemzi

      a kiválasztást . Úgy ahogy az arató kiválassza a jó magot a

      konkolytól.


  Ezért a fény és a sötétség között nem lehet semmi közös. A

      hívőket a Szentírás kötelességeik tükrében is figyelembe veszi, és  "

      Emberi módon szólok a ti testeteknek erőtlensége miatt. Mert amiképpen oda

      szántátok a ti tagjaitokat a tisztátalanságnak és a hamisságnak szolgáiul

      a hamisságra: azonképpen szánjátok oda most a ti tagjaitokat szolgáiul az

      igazságnak a megszenteltetésre. Mert mikor a bűn szolgái valátok, az

      igazságtól szabadok valátok. Micsoda gyümölcsét vettétek azért akkor

      azoknak, amiket most szégyenletek? mert azoknak a vége halál.”


(Róm. 6:19.20.21). Isten megfenyíti azokat a gyermekeit, akik más útra

      térnek, hogy "részt vegyenek az Ő szentségében" ( Zsidók 12, 10)

      Megszentelés nélkül senki sem fogja látni az Urat. Ez haladás a

      megszentelődés útján - “Hanem az igazságot követvén szeretetben,

      mindenestől fogva nevekedjünk Abban, aki a fej, a Krisztusban;”(Ef

      4,15).


  A megszentelés a közösséggel függ össze; Zsid 10:29 ezekről

      szól:”Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik

      az, aki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, melylyel

      megszenteltetett, tisztátalannak tartja, (közönségesnek) és a kegyelemnek

      Lelkét bántalmazza?” ezáltal elszakadva Krisztustól és elhagyva a

      közösséget. A kereszténység vegyes és korrupt állapota jellemzi a kora

      szellemét. És a megszentelődés vagy elkülönülés a gonoszságtól a hívő

      ember felelőssége lett, hogy alkalmas legyen minden jó cselekedetre.”Nagy

      házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fából és

      cserépből valók is; és azok közül némelyek tisztességre, némelyek pedig

      gyalázatra valók. Ha tehát valaki magát ezektől tisztán tartja,

      tisztességre való edény lesz, megszentelt, és hasznos a gazdának, minden

      jó cselekedetre alkalmas.” (2Tim 2,20,21).


Mégáll az Isten fundamentuma "Az Úr ismeri az övéit".


 "Megépítem az egyházamat - mondja Jézus -, és a pokol kapui nem

      fognak győzni vele szemben.” És ez kétségtelenül teljesül. Péter apostol,

      ezt szem előtt tartva, ezt írja: "Ti magatok is mint élő kövek épüljetek

      fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok,

      amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által.". Az Efézus 2, 21-ben

      is: "...Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem

      polgártársai a szenteknek és cselédei az Istennek, Kik fölépíttettetek az

      apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus

      Krisztus, Akiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent

      templommá az Úrban; Akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek

      által”.


 


  A megkezdett munka még nem fejeződött be és folytatódik az

      úgynevezett láthatatlan egyház vonatkozásában. Láthatatlan, bár, mivel a

      világ világosságának kell lennie, nem könnyű megmagyarázni a láthatatlan

      fény jelentését. De az általános sötétségben mégis fénylik egyes

      személyekben, ahogy ezt látjuk Izrael vonatkozásában a babiloni fogság

      idején. És ezt el kell hogy fogadjuk, egy olyan keresztényi rendszerben,

      amely évszázadok óta hanyatlás és gonosz állapotban van, olyan mint

      Babilon, amely nem a világ fénye. Számomra elfogadhatatlan ez a

      keresztényi farsangi színes áradat, ami minden de nem fény. Az üldözött

      szentek a múltban és jelenben, bizonyságot tanúsítanak az igazságról, de a

      világi kereszténység látható teste sötétség volt és ma is, amelynek

      önmagában nincs világossága, csak sokszinüsége. Ha a római katolikus

      egyház élén az úgynevezett keresztény országok történetét nézzük, annak

      sötétsége és pusztító tettei világossá válnak, hogy milyen nagy a

      sötétség. Második János Pál pápa, elnézést kért az inkvizícióért, de az

      Úrral való közösség helyreállt? - Semmiképpen sem, mert az egyház útja nem

      igazult meg, és nem jár az igazság útján, és nem felel meg az Úr

      világosságának. Nehéz ezt kijelenteni, mert emberek milliói követik

      tanítását. 


 Ugyanígy az egyház protestáns és egyéb újításai sem felelnek meg a

      világosságnak.


Arra a következtetésre juthatunk, hogy egyetlen egyházat sem ragad el a

      menny, csak Krisztus testének tagjait. Akik ezeknek az egyházak a követői

      között titokban imádják az Urat, csakhogy ez nem a Krisztus világosságának

      az útja. Sokan ezért megköveznek engem, de nem mindenki. Azok akik nyitva

      vannak Isten igéje iránt, elgondolkoznak, mi az a sötétség és a

      világosság. Az ökumenikus törekvés a három fő vallások között, katolikus,

      protestáns, zsidó, (most már templomok sokasága) ékesszólóan hirdeti ezt a

      babiloni szellemet, a démonok különbözőek, de egyesülnek Krisztus

      tanításaival szemben. 


 Sok másodlagos kérdést nem érintettem: az úgynevezett egyházak

      siralmas állapotáról, általánosságba bocsátkozván, és az Úr eljövetelét az

      övéiért sem firtattam, de úgy döntöttem, hogy csak arra a kérdésre

      szorítkozom: bibliai vagy nem bibliai a jelenlegi helyzet. Tökéletesen

      megértem, hogy senki, aki régi bort iszik, nem akar azonnal fiatalt, de

      áldott az, aki követi az Igét és rendelkezik a Szent Szellemmel, még akkor

      is, ha egyedül van cselekedetében, elválasztva a testvérek támogatásától

      és kapcsolatától. Az Úr szava örökké megmarad, akárcsak az, aki teljesíti

      akaratát.


Lehet, hogy most megbotránkozik valaki, úgy tűnik, hogy a lécet túl

      magasra emeltem, de a valóságban nem, inkább a plintusz alá, mert alázatra

      és szerénységre hív minket az Úr. Ha bízunk önmagunkban, és nem adjuk át

      magunkat teljesen az Úrnak, akkor valóban nehéz legyőzni az akadályokat,

      és ez a rossz út. Nem leszek mindig boldog, ha az emberek vagy én emelem a

      mércét, itt nem a kötelességről szól a téma, hanem a választásról, kit és

      hogyan követni. A megközelítés nagyon egyszerű, legyen bármi, mi számítunk

      az Úr irgalmára és kegyelmére. Sokkal jobban ismeri képességeimet és a

      körülményeimet az Úr. Jézus Krisztus főpapra támaszkodva, aki közbenjár

      értünk az Atya elé.


 Kol 1 fejezet: 9 Azért mi is, amely naptól fogva ezeket hallottuk,

      nem szűnünk meg érettetek imádkozni, és kérni, hogy betöltessetek az Isten

      akaratának megismerésével minden lelki bölcseségben és értelemben,


10


Hogy járjatok méltóan az Úrhoz, teljes tetszésére, minden jó

      cselekedettel gyümölcsöt teremvén és nevekedvén az Isten

      megismerésében;


11


Minden erővel megerősíttetvén az Ő dicsőségének hatalma szerint minden

      kitartásra és hosszútűrésre örömmel;


12


Hálákat adván az Atyának, ki alkalmasakká tett minket a szentek

      örökségében való részvételre a világosságban;


13


Aki megszabadított minket a sötétség hatalmából, és általvitt az Ő

      szerelmes Fiának országába;


14


Kiben van a mi váltságunk az Ő vére által, bűneinknek bocsánata;



 

2023. április 9., vasárnap

A kincs amit zálogba kaptunk.

 A kincs amit zálogba kaptunk.

"Miután könyörögtek, megmozdult a hely, ahová összegyűltek, megteltek valamennyien Szent Szellemmel és nagy szabadsággal szólták az Isten beszédét. A sokaságnak, amely hitt, szíve-lelke egy volt. Vagyonából senki semmit sem mondott a magáénak, hanem mindenük közös volt. Az apostolok nagy hatalommal tettek tanúságot az Úrnak, Jézusnak feltámadásáról és mindnyájukon nagy kegyelem nyugodott. Mert szűkölködő egy sem volt közöttük. Akik ugyanis telkeket és házbirtokokat szereztek, eladták birtokaikat, az eladottaknak árát elhozták és az apostolok lábához tették, azután széjjelosztották, ahogy kinek-kinek a szüksége kívánta. ( Apcsel 4,- 31..35)( Csia Lajos fordítás).

 Amikor Isten Szellemét kiöntötte az összegyűltekre és ezzel létrejött az első Gyülekezet, ez annyira különbözött minden mástól, amikor a lelkük és szívük egybe voltak hangolva, teljesen érdektelenné váltak a testi, anyagi dolgok. A birtoklási vágy meg az ösztön, ami a természetes emberben benne van születésétől fogva, teljesen elveszett. És nem meggyőződésből, vagy valami megfontolásból tették ezt, ha ez így lett volna, akkor ugyanúgy jártak volna mint Anániás és Szafira esetében, az 5. fejezet kezdetétől olvashatjuk, akik nem voltak szabadok teljesen, kétlelkűek, ebben a kétlelkűség egyik oldalát a Sátán azonnal elfoglalta. Péter kifejtette azt a szabadságot előttük, ami nem lett volna vétek, ha tulajdonukat nem tették volna a közösbe, egy szempontból magukra lettek volna utalva nem részesülhettek volna a közösből. Attól függetlenül, hogy ha megtartották volna legalább egy részét a vagyonukból, és nem hazudtak volna, nem történt volna semmi különös, hiszen Isten az önként adakozókat szereti. De ez egy olyan kovász ami megdagasztotta volna a lisztet a korai gyülekezetben, nem a vagyon kezelés, hanem a hazudozás, azért lettek hirtelen halálra ítélve a Szent Szellem jelenlétében. De ahogy múltak az idők, a Gyülekezet elvesztette ezt a homogén állapotát. Nem sokkal később már pénzért akarták megszerezni a Szent Szellem ajándékát. Simon is hozzá szegődött a tanítványokhoz a 8. fejezetben olvashatjuk mi történt. Ha azelőtt féltek az emberek hozzá szegődni a gyülekezethez, ezt már később nem látjuk. Már az apostolok leveleiben is gyakran megjelen az a szócska " ha". Ha Krisztusban vagytok, ha hitetek nem hiábavaló, ha a végsőkig kitartok, ha Krisztus szelleme lakik bennetek stb. Már az éleslátás nem volt meg a tanítványokban sem, mert Isten felé elhidegült az első szeretetük. Többre tartották a Szent Szellem ajándékát a tanítványok, mint magát az ajándékozó Istent. De ez a jó akarás, hogy minden ember a szükségletei szerin kapja meg ami kielégiti életfunkcióját, olyan mélyen beleásódott a tudatalattiba, különösen a zsidó származású emberekben, hogy időnként a felszínre kerül, ideológiát alkotva ami a kommunizmust is előhozta mint szociális rendszert. De azelőtt is voltak kezdeményezések, kisebb kommunák embercsoportok vagy zártkörű vallások akik így vagy úgy egy közös vagyont halmoztak fel, és szükségszerűen osztják szét ki ki szüksége szerint, (persze aki osztja a javakat, magának is elvesz ahányszor kinyitja a páncélszekrényt.). Ez az ideál része, de van egy mételye a dolognak, még ha szépnek is tűnik, de nem Isten vezetésével és akaratából valók. A kommunizmus morális kódexe is hasonlít Isten törvényéhez, csak Isten nincs benne, sőt kizárja Isten létezését. Totális emberi szerkesztés, amint látjuk nem működik, az ember ugyanis gyarló természetű, ha szívét - lelkét nem változtatja meg Isten, akkor az halálra van ítélve és minden ilyen kezdeményezés áldozatokkal jár. 

 Újból próbálkozik a nyugati világ a demokrácia égisze alatt létrehozni egy szellemi világot, ahol nem lesz magántulajdon. A pénz a gyarló anyagiak háttérbe szorulnak a pórnép számára, de van egy csavar benne, hogy amit ezek a hatalmasok akik most uralják a világot, pénz hatalmas elitjei nem tudták elérni a teljhatalmat teljes mértékben, azért most egy olyan új rendet állítanak fel, ahol minden az övék lesz különösebb erőfeszítések nélkűl. Azzal is tévesztik meg az embereket, hogy több pólusú rend lesz a világban látszólag, de ez a többpólusú rend egy közös nevezőre tehető, az emberek leigázása és totál kontrollja. Példák már vannak erre, Kína, Észak Korea. Ez a jövő zenéje, ez a cél és be fog következni ezt olvassuk a Jelenések 13. fejezetében: " Arra is rá­vesz min­den­kit, ki­csi­nye­ket és na­gyo­kat, gaz­da­go­kat és sze­gé­nye­ket, sza­ba­do­kat és szol­gá­kat, hogy a jobb ke­zük­re vagy a hom­lo­kuk­ra bé­lye­get te­gye­nek, hogy sen­ki se ve­hes­sen vagy ad­has­son el sem­mit, csak az, aki vi­se­li a bé­lye­get, amely a fe­ne­vad neve vagy ne­vé­nek szá­ma". (Jel 13, 16). De egyenlőre az előkészületek zajlanak.

 Minden gonoszság gyökere a pénz szeretete. De hogy ez ne legyen igaz, eltüntetik a készpénzt, de ez nem változtat semmin, mert a banki kártyán lévő digitális vagyon is érték, ha abból értéket lehet vásárolni. De ez a csapda, mert a digitális világot billentyűkkel irányítják. Egy kattintással letílthatják a kártyádat. Ez már azt jelenti, hogy mások irányítanak feletted. Ők döntik el ki az engelemes és ki a nem kívánatos személy. 

 Az Isten gyülekezetében nem ilyen rendszer működött és remélem, hogy sok helyen működik is. "Ek­kor a ti­zen­ket­tő össze­hív­ta a ta­nít­vá­nyok so­ka­sá­gát, és ezt mond­ták: Nem he­lyes az, hogy mi az Is­ten igé­jét el­hagy­juk, és az asz­ta­lok kö­rül szol­gá­lunk. Test­vé­re­ink, vá­lassza­tok ki ma­ga­tok kö­zül hét fér­fit, aki­ről jó bi­zony­sá­got tesz­nek, akik Lé­lek­kel és böl­cses­ség­gel tel­je­sek, hogy őket ren­del­jük erre a szol­gá­lat­ra, mi pe­dig az imád­ko­zás és az ige­hir­de­tés szol­gá­la­tát vé­gez­zük". (ApCsel 6, 2-3). Ez a világra nem vonatkozik, mert akiket kiválasztanak sáfárkodni a közös betéti pénzeken, nincsenek megtelve Isten szellemével. Tehát megvan a veszélye, hogy a Szent Szellem helyet pénzzel tömik a zsebüket, arra azért vigyázva, hogy ne tudódjon ki az igazság, de ha kitudódik is, hirtelen halált nem szenvednek. 

 De a mai napig igaz és értékes egy hívő számára, hogy: " És ha Atyá­nak hív­já­tok őt, aki sze­mély­vá­lo­ga­tás nél­kül ítél min­den­kit cse­le­ke­de­tei sze­rint, fé­le­lem­mel él­jé­tek jö­ve­vény­sé­ge­tek ide­jét, tud­va, hogy nem ve­szen­dő hol­min, ezüs­tön vagy ara­nyon vál­tat­ta­tok meg atyá­i­tok­tól örö­költ hi­á­ba­va­ló éle­te­tek­ből,

ha­nem Krisz­tus­nak, a hi­bát­lan és szep­lő­te­len bá­rány­nak a drá­ga vé­rén. (1Pt 1, 17-18)

 Ez a kincs ami örökre megváltotta az Isten gyermekeit, ez Krisztus vére, amihez semmi földi kincshez nem fogható, ez a kiöntött vér többet ér mindennél és mindazok akik ezzel a vérrel meghintet Isten papja Krisztus, a világ összes kincse sem ér fel eggyel se közülük akiket Isten gyermekeivé választott, nem azért mert az ember ilyen értékes lenne magába véve, hanem azért mert Krisztus vére van rajta. 


Az utolsó időkre jellemző állapot.

 Az utolsó időkre jellemző állapot.

"Azért te­hát még job­ban kell ne­künk a hal­lot­tak­ra fi­gyel­nünk, hogy va­la­mi­kép­pen el ne sod­ród­junk. Mert ha az an­gya­lok ál­tal hir­de­tett be­széd erős volt, és min­den bűn és en­ge­det­len­ség el­vet­te igaz­sá­gos bün­te­té­sét, ho­gyan me­ne­kü­lünk meg mi, ha nem tö­rő­dünk ilyen nagy üd­vös­ség­gel? Ezt kez­det­ben az Úr hir­det­te, majd azok, akik hal­lot­ták, meg­erő­sí­tet­ték szá­munk­ra, Is­ten pe­dig bi­zony­sá­got tett mel­let­tük az ő aka­ra­ta sze­rint je­lek­kel és cso­dák­kal, sok­fé­le erő­vel és a Szent­lé­lek aján­dé­ká­val." (Zsid 2, 1-3) 

 A Szent Szellem ajándékát adta , azoknak akik szétszéledtek a világba Isten evangéliumát hirdetni. Tehát a gyülekezetnek a dolga hirdetni az evangéliumot akik megkapták a Szent Szellem ajándékát. 

 Az első rész a zsidókhoz írt levél folytatása, tehát a második rész ezzel a szóval kezdődik " Azért tehát". Az alapgondolat ebben a részben az, hogy a kezdetektől az evangélium hirdetése az angyalok által történt Izrael sátraiban, az egyiptomi kivonulás és negyven év fáradságos vándorlása során az engedetlenek elvesztek a pusztában, Isten hosszútűrő, még nem hagyta el Izraelt, de a Malakiás könyvével zárult le Isten munkája hozzájuk intézet szava. Tudjuk, hogy a Bemerítő János aki három hónappal előzte meg Jézus születését, addig Isten hallgatott Izraelben, de angyalok által elküldte az örömhírt, hogy Fiú születik akit Immánuelnek hívnak, ami azt jelenti (עמָּנוּאֵל Immánúél) Jelentése: „velünk az Isten”. Az üdvösség hirdetését az Úr kezdte Júdeában, a mennybemenetele után pedig rábízta az apostolokra és mindazokra akik hallották és személyesen látták Isten Fiát, tanítványai akik küldöttek voltak. 

 "Ami kez­det­től fog­va volt, amit hal­lot­tunk, amit sze­münk­kel lát­tunk, amit szem­lél­tünk és ke­zünk­kel érin­tet­tünk az élet­nek igé­jé­ről – az élet meg­je­lent, lát­tuk, ta­nú­bi­zony­sá­got te­szünk róla, és hir­det­jük nek­tek az örök éle­tet, amely az Atyá­nál volt, és meg­je­lent ne­künk –, amit hal­lot­tunk és lát­tunk, hir­det­jük nek­tek, hogy nek­tek is kö­zös­sé­ge­tek le­gyen ve­lünk, és­pe­dig a mi kö­zös­sé­günk az Atyá­val és az ő Fi­á­val, Jé­zus Krisz­tus­sal. (1Jn 1, 1-2)

 Tehát ne essünk olyan hibába, hogy a csodák amik kísérték mindazokat akiket elküldött Isten a világ négy sarkára, az ige megerősítésére szolgált, hogy azt ma is megteszi Isten szolgái mellett. "Azt mond­ta ne­kik: Men­je­tek el az egész vi­lág­ra, hir­des­sé­tek az evan­gé­li­u­mot min­den te­remt­mény­nek!" (Mk 16). Azután leírja Márk, hogy milyen csodák kísérték azokat akik hirdették az evangéliumot, és végül így végződik Márk szerinti evangélium utolsó sorai. "Az Úr pe­dig mi­u­tán be­szélt ve­lük, fel­vi­te­tett a menny­be, és az Is­ten jobb­já­ra ült. Azok pe­dig ki­men­tek, és min­de­nütt pré­di­kál­tak. Az Úr pe­dig együtt mun­kál­ko­dott ve­lük, és meg­erő­sí­tet­te az igét az azt kí­sé­rő cso­dá­la­tos je­lek­kel. (Mk 16, 19). Csak mellesleg megemlítem, hogyha valaki nem tudná, az Úr felvitetett az Isten jobbjára, hogyan lehetett akkor velük itt a földön? A Szent Szellem ajándéka az az erő akit a bibliai narratíva szerint elküldött Jézus a mennybemenetele után ahogy megígérte. Akkor itt konkrétan olvassuk, hogy maga Jézus munkálkodott együtt velük. Csak egy magyarázat lehetséges, hogy Isten egy, nem három személy annak ellenére, hogy külön külön megvannak szóval határozva. Atya, Fiú, Szent Szellem. Ezt a gondolatot most nem folytatjuk mert elveszítjük a mai témánk fonalát.

 A Gyülekezet hajnalán Isten mennyei háza építésének kezdetén, erős bizonyságtételre volt szükség. Miután a Szent Szellem hosszú munkája elérte célját, megerősítve hitüket, megjelentek az írásos igehirdetések, tanítások az apostolok meg evangélisták írásba fektették mindazt amit Isten a Szellemével sugalt. Hosszú évszázadokba tellet mire megjelentek könyv formájában a kanonizált Biblia. Azért kanonizált mert nem teljesen foglalja össze az Isten, emberek által leírt kijelentéseket. Péter apostol ajánlja zsidó testvéreinek, hogy - " És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, amelyre jól teszitek, ha figyeltek, mint sötét helyen világító lámpára, amíg felvirrad a nappal, és hajnalcsillag kel fel a szívetekben". (2Pt 1, 19). Akkor nem volt még újszövetség, csakis a Tóra, tekercsek amit könyvnek hívtak, szóban az apostolok, tanítványok prédikáltak akkor azt prófétálásnak nevezték.

 A csodák fokozatosan elenyésztek, de nem csak azért mert ez már nem lett volna szükséges, hanem az első gyülekezet elhagyta az első szeretetét." ...De az a pa­na­szom el­le­ned, hogy az első sze­re­te­tet el­hagy­tad". (Jel 2)

 Már attól az időtől csodákkal nem erősítette meg az Úr az evangéliumot hirdetőket a mai napig, hiszen a hit hallásból van, és a Szent Szellem tanítása már befejeződött. A Jézus bizonyságtétele a Jelenések könyve bezárta Isten tovàbbi munkáját ami a Bibliát illeti. 

 Ma már mondhatjuk, hogy ugyanaz lett ami Jézus idejében kimondott a farizeusoknak, mert sokan elsodródtak a hittől.

 " Ek­kor az írás­tu­dók és fa­ri­ze­u­sok kö­zül né­me­lyek új­ból meg­szó­lal­tak: Mes­ter, jelt aka­runk lát­ni tő­led! Ő pe­dig így vá­la­szolt: Ez a go­nosz és pa­ráz­na nem­ze­dék jelt kí­ván, de nem ada­tik más jel neki, csak a Jó­nás pró­fé­ta jele. Mert amint Jó­nás há­rom nap és há­rom éj­jel volt a cet­hal gyom­rá­ban, úgy lesz az Em­ber­fia is há­rom nap és há­rom éj­jel a föld gyom­rá­ban." (Mt 12, 39-40)

 De az ember vágyik, még mi több, igényli a csodákat. Annyira, hogy jön egy másik akinek hatalma megmaradt, a Lucifer (fényesség hozó a hajnal fia) arkangyal, aki levolt taszítva Isten hegyéről a földre a gőge miatt, mert nagyra törekedett, nagyobb hatalomra mint Isten, de magasabb identitással rendelkezik ma is mert Sátán angyal aki magasabb hatalommal bír az embernél, annak ellenére, hogy sötétség birodalmának a feje, szolgáltatt csodákat az azt igénylő emberek számára, akikben nincs hit. Ezzel kompenzálja azt az elveszett hitet amiből kisodródott az ember. 

 A fétis egy olyan tárgy aminek természetfeletti erőt tulajdonítanak, például a vérző fakereszt, a szentképek, a fetisizmus az fétis imádás. Ez például a kereszt, amit a testre tetoválnak vagy nyakban hordanak, felállítják a gyilkos szerszámot utcán teren templomokban stb., amire apropó nem volt Krisztus felfeszítve, ilyen keresztet a rómaiak nem ismertek. De szellemi értelemben a fetisizmus nem csak tárgy imádás, hanem egy olyan szellemi jelenség ami nem földi eredetű. Vagyis nem természetes. Az lehet egy ideológia is ami a filozófia terén jelenik meg vagyis jelentetnek meg tárgy formájában ezek a nagyobb energiával rendelkező tárgyak. Kristálygömb aminek természetfeletti erőt tulajdonítanak meg sokminden más. Ezek a tárgyak a kereszténységben nagy számmal megtalálhatók. 

 Az újkeleti gyülekezetek egyik része pedig saját hitvallásának részeként alkalmazza az angyali nyelveken szólást, pedig már azt tudhatjuk, hogy ezek az angyali nyelvek már elmaradtak.

 "A sze­re­tet soha nem fogy el. De le­gye­nek bár pró­fé­tá­lá­sok, el­tö­röl­tet­nek; vagy akár nyel­ve­ken szó­lás, meg­szű­nik; vagy akár is­me­ret, el­tö­röl­te­tik. (1Kor 13). Tudom, hogy ezt az ige részt a jövő időre gondolják amikor már nem lesz szükségünk rá a mennybe. De az apostol mégis azt írja, hogy mi van most. Tehát ami részleges, töredékes nem fontos, mert az elmúlik, de ez az elmúlás itt kezdődik. A csodákról is múlt időben beszélt. Egy más tendenciáról beszél Pál apostol, a növekvő értelemről, ami a megismerés, hogy minden ami gyerekes azt elhagyta meggyőződése szerint. "Ami­kor gyer­mek vol­tam, úgy szól­tam, mint gyer­mek, úgy gon­dol­kod­tam, mint gyer­mek, úgy ítél­tem, mint gyer­mek, mi­u­tán pe­dig fér­fi­vá let­tem, el­hagy­tam a gyer­mek­hez illő dol­go­kat." És mi maradt meg a letisztult gondolatában? Krisztus növekedett benne, a múltat pedig elhagyta, nem foglalkozott vele. Ezek azok a dolgok amik a zsidókhoz írt levélben írt a szerző." Ezért el­hagy­va a Krisz­tus­ról való kez­det­le­ges be­szé­det, tö­re­ked­jünk a tö­ké­le­tes­ség­re. Ne kezd­jük el újra le­rak­ni az alap­ját a holt cse­le­ke­de­tek­ből való meg­té­rés­nek és az Is­ten­be ve­tett hit­nek"... (Zsid 6)

 A hívő életét most ezek határozzák meg. A tanítást nem vetjük meg az írásokhoz fordulunk, de most a lényeg ami a mindennek az eredménye.

"Most azért meg­ma­rad a hit, a re­mény, a sze­re­tet, ez a há­rom; ezek kö­zül pe­dig a leg­na­gyobb a sze­re­tet". (1Kor 13)


2023. április 7., péntek

Kihívottak Isten akaratából.

 

 Az örömhírt hirdetők feladata, az evangélium teljes üzenetének a tolmácsolása. A felületesség ki van zárva. Minden ami Krisztusról szól az elfogadásban, Istenhez tér vissza. Isten ma is azon munkálkodik, hogy kihívja övéit a világból. Talán pragmatikus kijelentés és elrettentő, hogy Isten ismeri az övéit, de akkor mi van másokkal akik nincsenek eleve kiválasztva örök időktől fogva az üdvösségre? Nem lehet ezt a tényt elbagatellizálni, hiszen akit eleve elrendelt, hogy a Fiú képmásává legyenek, ezek az emberek is választottak akik a teremtéstől fogva hittek és hisznek Istenben. Hiszen amióta Isten hitében éltek és élni fognak a Gyülekezet elragadtatása után a nagy megpróbáltatások idején a maradék Izrael teljes egészében üdvözül. Akkor és utána is voltak Istenhez és az igéjéhez ragaszkodók. Ezzel is kifejezve, hogy szeretik Istent. "Ami­kor pe­dig el­jön az Em­ber­fia az ő di­cső­sé­gé­ben és vele mind a szent an­gya­lok, ak­kor el­fog­lal­ja majd di­cső­sé­gé­nek tró­nu­sát. Elé­be gyűj­tet­nek mind a né­pek, és el­vá­laszt­ja őket egy­más­tól, mi­ként a pász­tor el­vá­laszt­ja a ju­ho­kat a kecs­kék­től. A ju­ho­kat jobb keze fe­lől, a kecs­ké­ket pe­dig bal keze fe­lől ál­lít­ja. Ak­kor ezt mond­ja a ki­rály a jobb keze fe­lől ál­lók­nak: Gyer­tek, én Atyám­nak ál­dot­tai, örö­köl­jé­tek azt az or­szá­got, amely szá­mo­tok­ra ké­szít­te­tett a vi­lág te­rem­té­sé­től fog­va. (Mt 25, 31-33). Látni véljük, hogy az ige egy síkon ugyan, de választóvonalat tett a teremtés előtti és utáni élet között. 

"Erősítse meg a szíveteket feddhetetlen szentségben Istenünk és Atyánk előtt, amikor eljön a mi Urunk, Jézus minden szentjével együtt." (1Thessz 3, 13). Kik azok a szentek akik eljönnek az Úr dicsőségével a földre a szent angyalokkal együtt? Ezek mindazok akik részesei voltak az első feltámadásban. Úgy a Krisztusban meghalt gyermekei mint a vőlegény barátai, akik azt a tábort gazdagítják, akik nem a mennyei menyasszony, hanem Krisztus földi népéhez tartoznak. Pl. Bemerítő János, Mózes, Illés és a próféták a huszonnégy vének a Jelenések könyvében olvashatjuk, de ez egy más téma. 

 Tehát így vagy úgy, Istennek vannak gyermekei akiket a hit által elkülönít a világtól. Ebben nincs személyválogatás, ugyanúgy a részegest a paráznát az elesetteket is a tisztességes embereket is elhívja az Isten dicsőségébe. A jó Pásztor elmegy és visszahozza elveszett bárányát, elhagyva 99 igazat egy bűnösért. Te kedves olvasó tudod e, hogy kinek a gyermeke vagy? Ha megmozdul a szíved az ige hallatára, akkor borulj Krisztus lába alá, akkor tud meg, hogy a Szent Szellem megérintette szíved, lelked alapjaiban.

"Tud­juk pe­dig, hogy azok­nak, akik Is­tent sze­re­tik, min­den ja­vuk­ra van, mint akik az ő vég­zé­se sze­rint el­hí­vot­tak.

Mert aki­ket ele­ve is­mert, ele­ve el is ren­del­te, hogy Fia kép­má­sai le­gye­nek, hogy ő le­gyen el­ső­szü­lött sok test­vér kö­zött. Aki­ket pe­dig ele­ve el­ren­delt, azo­kat el is hív­ta, és aki­ket el­hí­vott, azo­kat meg is iga­zí­tot­ta, aki­ket pe­dig meg­iga­zí­tott, azo­kat meg is di­cső­í­tet­te. Mit mon­dunk te­hát ezek­re? Ha Is­ten ve­lünk, ki el­le­nünk? Aki az ő tu­laj­don Fiát nem kí­mél­te, ha­nem őt mind­nyá­jun­kért oda­ad­ta, hogy­ne aján­dé­koz­na ne­künk min­dent vele együtt? Ki vá­dol­ja Is­ten vá­lasz­tot­ta­it? Is­ten, aki meg­iga­zít. Ki az, aki kár­hoz­tat? Krisz­tus, aki meg­halt, sőt aki fel is tá­madt, aki az Is­ten jobb­ján van, és ese­de­zik is ér­tünk." (Róm 8, 28-33)


Kövesd az egészséges tanítást.

 "Kér­lek azért az Is­ten és Krisz­tus Jé­zus szí­ne előtt, aki ítél­ni fog élő­ket és hol­ta­kat, az ő el­jö­ve­te­lé­re és or­szá­gá­ra néz­ve:

Hir­desd az igét, állj elő vele al­kal­mas és al­kal­mat­lan idő­ben, ints, feddj, buz­díts tel­jes bé­ke­tű­rés­sel és ta­ní­tás­sal.

Mert lesz idő, ami­kor az egész­sé­ges ta­ní­tást nem vi­se­lik el, ha­nem sa­ját kí­ván­sá­ga­ik sze­rint gyűj­te­nek ma­guk­nak ta­ní­tó­kat, mert visz­ket a fü­lük,

és az igaz­ság­tól el­for­dít­ják a fü­lü­ket, de a me­sék­hez oda­for­dul­nak". (2Tim 4, 1-3)

 Ez az idő már eljött. Eljött K.u. 330 tól kezdve amikor megalakult az intézményesített kereszténység. Amikor a hatalmat megosztva a királyokkal, majd idők során legyűrte maga alá azt is. Vezető szerepet kapott a nyugati világban. A nép aki akarva vagy akaratlanul alá volt rendelve hatalmuknak. Szörnyű sötét időket éltek át akkor mindazok akik Krisztus egészséges tanítását követték, ezzel kihívták maguk ellen a papságot. De hogyan történhetett ez meg, hogy Krisztus nevével takaródzó elöljáró papság, öldökölje a Krisztust követőket? Nagyon egyszerű oka van, a népbutítás akik megvoltak nyerve a tévtanításokkal a mesékkel, ellenben ha a nép tudta volna kezdettől fogva, hogy Krisztus az egyetlen akinek van hatalma az ítélkezésre, nincs rábízva senkire ez a feladat, akkor nem történhetett meg volna ez, de ez megtörtént mert ez kikerülhetetlen, mert a hitetlenség a körülmetéletlen szívűek egy Krisztus nevével fémjelzett zászló alá terelte a barmaikat, hiszen barmok mindig is többen voltak mint a juhok. Az inkvizíció a másképp gondolkodók pusztítása az üldöztetés reneszánszát élte. Ma pedig egy puha összeesküvés a " new age" ravasz munkáját éljük meg. A világrendek állandó változtatásának egy a célja, hogy az embert birtokba vegye és erőszakkal ha nem megy, akkor mindenféle ideológiával itassa, etesse meg a népet. 

 A felelősség az emberen múlik, a hatalom azért hatalom, hogy hatalmaskodjon, de ha nem találja meg talaját, akkor gyenge a hatalma. Ezért törekszik megteremteni azt, hogy a népet egy monolit társadalomba gyűjtse, annak ellenére, hogy minden ember más és más, de ezt az individualizmust másodrendűvé, vagyis alárendelte egy olyan ideológiának ami például a kereszténység. Ebben a keretben már szabadon mozoghatnak a tévtanítások a mesék világába terelték úgy Krisztus betlehemi születését a húsvéti tojástól kezdve a hagyományos népi szokásokig. A nép érezze magát jól, akkor megtarthatják őket maguknak. Csakhogy Krisztus ítél­ni fog élő­ket és hol­ta­kat, az ő el­jö­ve­te­lé­re és or­szá­gá­ra néz­ve. 

 De ki hiszi ezt el? A cselekedeteikről kifolyólag nagyon kevesen hiszik látszólag. Elfordítják fülüket az igazságtól mert az fáj, inkább a hazugságot hallgatják mert az kellemesebb mert nem hat a lelkiismeret mélyére.

 De mi az igazság? Az, hogy Krisztus halála után közvetlenül vér és víz folyt ki bordájából. A szenvedés által nyert Isten igazsága és ezt nem lehet elkülöníteni egymástól. Isten szeretete az emberek iránt nem múlja felül Krisztus szenvedésének felbecsülhetetlen értékét." ….a Lélek, a víz és a vér, és ez a három egy". (1Jn 5, 8)

" De ami­kor Jé­zus­hoz ér­tek, és lát­ták, hogy ő már ha­lott, nem tör­ték meg a láb­szár­csont­ját,

ha­nem az egyik ka­to­na dár­dá­val át­szúr­ta az ol­da­lát, és azon­nal vér és víz jött ki ab­ból." (Jn 19, 34) "Ő az, aki víz és vér által jött, Jézus Krisztus, nemcsak víz által, hanem a vízzel és a vérrel. És a Lélek az, aki bizonyságot tesz, mert a Lélek az igazság. (1Jn 5, 6)

Isten Szelleme az igazság, a víz az Isten szava az Ige, a vér a megváltás szenvedés által.

"Aki eszi az én tes­te­met, és issza az én vé­re­met, an­nak örök éle­te van, és én fel­tá­masz­tom az utol­só na­pon. Mert az én tes­tem bi­zony étel, és az én vé­rem bi­zony ital.Aki eszi az én tes­te­met, és issza az én vé­re­met, az én­ben­nem ma­rad, és én is őben­ne". (Jn 6, 54-55)


2023. április 4., kedd

A hívők szellemi élete.

A hívők szellemi élete. "Sok le­ány vé­gez de­rék mun­kát, de te fe­lül­mú­lod mind­nyá­ju­kat! Csa­lárd a ked­ves­ség és hi­á­ba­va­ló a szép­ség, de az URat félő asszony di­csé­re­tet sze­rez ma­gá­nak! Is­mer­jé­tek el keze mun­ká­já­nak gyü­möl­csét, és tet­tei di­csér­jék őt a ka­puk­ban". (Péld 31, 29-30) Ez a szép 31. fejezet a Példabeszédek könyvéből való, ezekkel a szavakkal fejeződik be. Érdemes elolvasni. A tanítás ami minket érint szellemi és a gyülekezethez szól. Ahogy a nők alárendelt helyzetének engedelmes és gazdag és drága szellemi állapotáról beszél. Hiszen egy szellemi hieargiáról van szó amiben megláthatjuk a gyülekezet belső állapotát és funkcióját, amely mindenképpen alárendelt Krisztusnak ami a teste a Gyülekezet. "Szeretném, hogy tudjátok, hogy minden férfinak a feje Krisztus, az asszonynak a feje pedig a férfi, a Krisztusnak a feje pedig Isten". (1Kor 11, 3). Ezt így vázolja fel az apostol. De a Krisztus testének Ő a feje, tehát a gyülekezet engedelmes a fejnek. Ha csak egy tagot választunk ki az egészből példának, akkor nem teljes a kép, hiszen a tagok egysége fejezi ki mindazt ami tökéletes Krisztusban. Itt ebben a példázatban látjuk a tökéletességet ebben a leányban, ez jellemzi az egész gyülekezet szellemiségét munkáját és ragaszkodását a ház urához. Azt ami drágább az igazgyöngynél, amiért Krisztus a vérét ontotta és megváltotta az örök életre, hogy még itt a földön gyümölcsöt hozzon Istennek az új mennyei Jeruzsálem díszeként. Jeruzsálem szent városa úgy lesz feldíszítve mint egy menyasszony. A magyar nyelvben a menny - asszonya. A teremtésben is láthatjuk, hogy Éva, Ádám húsából, oldalbordájából teremtett, azzal a szándékkal, hogy Ádám ne legyen egyedül, Isten segítőt adott neki, akik egy testből egy testté válltak. Ez teljesen tükrözi és előhírdetője annak, hogy Krisztus halála elengedhetetlen volt azért, hogy a Gyülekezetet előhozza Isten, hogy Krisztus az Isten elsőszülöttje ne legyen egyedül. És ez az alábbi idézet arról szól, még a bűnbeesés előtt, tehát örök időktől fogva ez volt a terve Istennek. "Az ÚR Is­ten te­hát mély ál­mot bo­csá­tott az em­ber­re, és az el­aludt. Ak­kor ki­vett egyet az ol­dal­bor­dái kö­zül, és hús­sal töl­töt­te be a he­lyét. Az ÚR Is­ten azt az ol­dal­bor­dát, ame­lyet ki­vett az em­ber­ből, asszonnyá for­mál­ta, és oda­vit­te az em­ber­hez.Ak­kor ezt mond­ta az em­ber: Ez már cson­tom­ból való csont és tes­tem­ből való test. Asszony­em­ber le­gyen a neve, mert fér­fi­em­ber­ből vé­te­tett. Ezért el­hagy­ja a fér­fi az ap­ját és any­ját, ra­gasz­ko­dik a fe­le­sé­gé­hez, és egy test­té lesz­nek." (1Móz 2, 21-25) A 31. része a példabeszédeknek, éppen arról szól, hogy cselekszik ez a leányzó aki már jegyese az urának, de még itt a földön bizonyítja hűségét és titkos belső szeretetét mindahhoz ami Isten házában van. Elsősorban a gyülekezet Krisztust teszi nyilvánosságra az evangélium által. " Is­me­rik fér­jét a ka­puk­ban, mi­kor együtt ül a tar­to­mány vé­ne­i­vel". (Péld 31)

2023. április 3., hétfő

Jézus a házban.

 


 "Jézus a pászka elõtt hat nappal Betániába érkezett, ott lakott Lázár, akit Jézus a halottak közül feltámasztott. Ugyanott lakomát készítettek számára, amelyen Márta szolgált fel, Lázár pedig egy volt azok közül, akik vele együtt asztalhoz dõltek. Mária ekkor, miután vett egy font igazi nagyon értékes nárdus kenõcsöt, megkente vele Jézus lábát, azután hajával megtörölte. A ház erre betelt a kenet illatával, Tanítványai közül azonban egyik, a karióti Júdás, ki õt elárulni készült, így szólott: "Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénárért s miért nem adták oda a szegényeknek?" Ezt azonban nem azért mondta, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem, mert tolvaj volt. Nála volt az erszény, s õ hordta, amit belé vetettek. "Hagyd õt – mondotta Jézus –, hadd szóljon ez nekem temetésem napjára. Szegények ugyanis mindenkor lesznek veletek, de én nem leszek mindenkor a tietek." 

 A zsidók közül nagy tömeg értesült arról, hogy Jézus ott van s eljöttek, nemcsak Jézusért, hanem azért is, hogy lássák Lázárt, akit a halottak közül feltámasztott. A fõpapok erre elhatározták, hogy Lázárt is megölik, mert a zsidók közül sokan mentek le oda és hittek Jézusban." ( János 12,- 1..11).

 Jézus egy házba betért ahol a feltámadt ( felébresztett) Lázár lakot testvéreivel, Mártával és Máriával de ott voltak a tanítványok is. Ezt egy zárt közösségnek lehet nevezni. Ahol Jézus jól érezte magát. Attól függetlenül, hogy az áruló tolvaj Judás is köztük volt, egy idilli környezet ahol a feltámadt Lázár is ott volt, de észrevehetjük, hogy Lázár nem volt az érdeklődés középpontjában. Pedig négy napig a sírba fektetett halott feltámasztása nem egy hétköznapi dolog volt, az tény, hogy Jézus felébresztette a halálból. Ma biztos nem így lenne, mindenki körbevenné Lázárt, faggatnának a tudósok az ujságírók, hogy hol volt mindaddig. Látta e mennyországot, vagy csak mély sötétségben volt. Ebben a házban pedig béke honolt, kíváncsiság nélkül és Jézus volt a figyelem középpontja. 

 A zsidó húsvét közeledett, nem volt kihirdetett böjt sem tudomásom szerint. A házban is lakomát rendeztek, ha törvény tiltotta volna a lakomát húsvét előtt, akkor biztos Jézus nem szegte volna meg a törvényt. 

 Mária akinek hosszú haja volt és tulajdonába volt az a nagyon drága nárdus kenőcs és megkente Jézus lábát. Hogy miért tette, ezt maga Jézus mondta meg, " hadd szóljon ez a temetésem napjára". Mária Ábrahám gyermeke, Istentől kapott meglátást, hogy a Messiásnak meg kell halnia. Annyira megható, hogy Mária tudatán kívül gyűjtögette ezt a kenőcsöt, nem tudhatta, hogy ez Jézus lábára szánta  Isten. A hosszú haj ami az engedelmesség jele, azzal megtörölte. De itt meg kell állnunk, mit jelent ez számunkra? Ez azt jelenti, hogy Mária aki azelőtt Jézus lábánál ült és hallgatta mit mond és szívébe megőrizte amit mondott, ennek okáért is tudta, hogy a Messiásnak meg kell halnia. Hiszen az ószövetségben is írtak a próféták a Messiás első eljöveteléről és elutasításáról. Mária nem törte össze az edény, hogy a kenőcs ömöljön a földre, hanem szép gondosan kezelte azt. Máriában már a hit és a kegyesség megformálódott, hiszen Jézus Isten Fiától tanult közvetítők nélkül. 

Márta szolgált fel, ez megosztott szolgálat Isten házában, mindenkinek megvan a saját kiosztott cselekedetei. De Mártáról tudni kell, hogy mozgékony és dolgos leányzó  volt. Azelőtt is láthattuk, hogy sokat aggodalmaskodott, de mégis ő volt aki Jézust felkereste amikor Lázár már beteg volt. A tizedik fejezetben olvashatjuk, hogy Márta elégedetlen volt Máriával szemben és Jézushoz fordult, nem Máriához. Ez is követendő példa." Jé­zus pe­dig azt vá­la­szol­ta: Már­ta, Már­ta, sok min­de­nért ag­gódsz, és tö­röd ma­gad, pe­dig ke­vés­re van szük­ség, va­ló­já­ban csak egy­re, és Má­ria a jó részt vá­lasz­tot­ta, ame­lyet nem vesz­nek el tőle soha." (Lk 10, 41)  

 A jó részt választotta Mária, mert mindent amit mondott Jézus, Mária közvetlenül hallott. Márta is szerette Jézust, de benne még megvolt a zsidó ösztön vagy szokás, hogy a vendég kedvébe járjon. Mária pedig ott a Jézus lábainál felismerte Jézusban a Messiást, ennek az eredménye, hogy nyugton maradt békességben, de pontosan is tudta az Atya akaratát. 

 Mi a legfontosabb? Az Úr lábainál tanulni, az erre kiválasztott embereken keresztül is, akik úgy tanítanak Isten igaz szavára, hogy semmi üröm vagy ne agy Isten kovász ne kerüljön a tiszta igébe. Az Isten szava az élő és ható, a betűk nem elevenítenek meg ha nincs mögötte Isten Szelleme.

 A farizeusok akik összegyűltek a ház körül, Lázárt is meg akarták ölni. Ez is azt bizonyítja, hogy a sátán nem csak Jézus ellen harcolt hanem az Ő tetteinek bizonyítékait is el akarja tüntetni. Ebben ma is tevékeny és mondhatni sikeres, mert az üdvözöltek a gyülekezet nem volt éber, és ha sátánnak nem is sikerült elpusztítani Isten bizonyítékait, vagyis megölni Krisztus követőit, de felállított egy hatalmas tömegeket egybegyűjtő vallást, ahol a konkoly és a búza együtt növekedik. 

 

Vitatott téma a kiábrázoló ritus kapcsán.

 Vitatott téma a kiábrázoló ritus kapcsán. Kérdés és felelet. Én kérdezem. Van egy kérdésem. Aki nem merítkezik be( keresztelkedik meg) anna...