Különféle portrék az egyházról.
Isten Igéjében több portrét kapunk az Élő Isten Egyházáról, hogy megismerjük és abből a pozícióból szemlélhessük, ahonnan maga Isten látja. Íme néhány portré, egyenként, és megvizsgáljuk őket, hangsúlyozva Isten gondolatait egy-egy szempontból. Értelmezésünk korlátai miatt témánk hézagosan és nem kellően tárul fel. Számítok az olvasók törekvéseire és motivációjára, hogy mérlegelje és saját maga határozza meg ezt a kérdést.
"Az igazság oszlopa és alapja".
A Jelenések könyvében a 2. és 3. részében láthatjuk a hét ázsia gyülekezeteket, ahol Isten Szelleme van.
Ahol az ember megtalálja az igazságot égető kérdésekben Istenről, honnan jött és hová tart az ember, Istennel való kapcsolatáról, erkölcsi állapotáról, hogyan kell viselkedni, viszonyúlni a kialakúlt helyzetekben. A hét gyülekezet igazából nem egy tökéletes képet tár elénk, csakis azt amit az ember a gyakorlatban létrehozott. Ez a gyakorlati oldala, de Isten tökéletes szándékát nem képviseli teljes mértékben. Inkább az üdvösség és szabadulás helyét határozza meg, ahol a Szent Szellem munkálkodik a lelkekben, kiutat mutat az eljövendő itéletek elől, amelyet Isten készített a jövőről, amely felé a világ ellenállhatatlanul rohan.
Csak Isten gyülekezetében van a szabadulás és megszentelődés. A Gyülekezet a Szentírást Isten Igéjének ismeri el és hirdeti."Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság". (János 17-17).
Az Isten Egyháza, Jézus Krisztuson alapszik, aki az Igazság! "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam". (János 14-6). A Szent Szellem, akit a világ nem fogadhat be, a Gyülekezetben benne lakik. Ha korunk hítvallói lágymelegségükről és hűtlenségükről híresek, ellenben Isten Egyháza, amely magában foglalja a megváltottakat, oszlopként és erősségeként viszi az igazságot a világba, ahogyan a talapzat szobrot tart magán, minden oldalról láthatóvá téve, azok előtt akiknek megvan nyitva a szemük és látnak. Azt látják és hallják amit a világ nem hall és lát.
Így a fenti fogalmakkal kapcsolatos igazság nem található meg e világ gyermekei között, mert távol állnak Jézustól, nincs bennük az igazság Szelleme, mert elutasítják Isten Igéjét és elhanyagolják azt. A fiataloknak, akikre gyakran nagy hatással van e kor bölcsessége, érdemes komolyan odafigyelni a kérdésre: mi az igazság?!
Pásztor és nyáj.
Ebben az aspektusban Jézus Krisztus az Egyházzal kapcsolatban a Jó Pásztor képében jelenik meg. Ő életét adta a bárányokért. Ő az ajtó a juhoknak. Aki általa bemegy, „üdvözül, ki-be jár, és legelőt talál”. A Jó Pásztor azért jött, hogy a bárányoknak "életük legyen és bőségben legyenek". Személyes kapcsolat jön létre főpásztorunk és minden egyes juh között. Bárányai egyénileg és együttesen ismerik az Ő hangját. Minden birkát nevén szólít. Azt mondja: "Én ismerem az enyémet és az enyémek engem."
Ebből a következő kép születik: a Pásztorhoz viszonyítva mindannyian, mint külön külön álló juhok, együtt a Jó Pásztor nyájává válnak, az összes juh egy Pásztor feje alatt egyesül, és egy Pásztor és egy nyáj lesz. Ez az egyetlen nyáj magában foglalja mind a zsidó udvarból származó juhokat, mind a föld minden szegletéből, minden népből és törzsből jövőket. A Pásztor zöld legelőkön legelteti juhait, és csendes vizekre vezeti őket. A juh, ha eltávolodik a nyájtól, nehezen talál majd igazán jó legelőt. Ezzel bebizonyítja, hogy nem hallgat megfelelően a Pásztor szavára! És minél távolabb kerül a Pásztortól annál halkabban hallja hangját. Sokkal hangosabban fogja hallani azoknak a juhoknak a hangját akik a perifériára kerültek vele együtt. Azt mondja magában: „Mindenem megvan, meggazdagodtam, nincs szükségem a Pásztorra, és miért van még szükségem a nyájra? - aligha fogja megízlelni azokat az áldott örömöket, amelyeket a 23. zsoltár ír le! Ellenkezőleg az önfejűsége miatt eltékozolja azt is amit kapott a Pásztor közelségében. A Jó Pásztor a juhaival van, a juhok benne találnak táplálékot, italt, védelmet és gondoskodást és örömüket lelik a Pásztor közelségében.
Amikor az Énekek énekéből a menyasszony megkérdezi a vőlegényt: „Mondd meg, akit lelkem szeret, hol legelsz? hol pihensz délben? -, majd megkapja a választ: "Kövesd a birkák nyomát!". Az Újszövetség nyelvén ez nagyjából azt jelenti: "Menj, kérdezz Isten Igéjében, tudd meg Isten gondolatait a Menyasszonyról, és cselekedj ezen utasítások szerint.".
Krisztus teste.
Az apostolok leveleiben Isten Egyházát többször is Krisztus testével hasonlítják össze, erről meggyőződhetünk a (Róma 12-5; 1 Kor. 10-16:17; Ef. 1-22,23; 4-4; 12.15-6; 5-23; 4-4: 12,15 -6; 5-23; 29-30; Kol. 1-18; 24-2.19:3-15.)
Mit akar Isten üzenni a tudatunknak ilyen összehasonlítások segítségével?
Először is: Isten Egyháza nem szervezet. Nem ember által szerkesztett egység.
Mit jelent az élő szervezet szó?
Bármilyen organizmust, legyen az növény, állat vagy ember, csak Isten teremthet. Egy ilyen szervezet élő tagok sokaságából áll, amelyek egymással összekapcsolódva hozzájárulnak a szervezet növekedéséhez és fejlődéséhez, ami Krisztus testét illeti. Egyik ember sem képes egyetlen élő szervezetet, organizmust sem előidézni az életre! És mégis, milyen pátosszal, micsoda arroganciával hangzik el számtalan beszéd a szervezetekről! Olyan gépeket és készülékeket hoznak létre, amelyekben a beépített alkatrészek sokasága a mozgás mechanikus kölcsönös összekapcsolódásba kerül és működőképes. Ez vonatkozik a szociális, politikai és sajnos a vallási többrétű és egymástól zsigerileg különböző vallásokra is az egész földön. A gép azonban nem élő szervezet, nem élőlény! Ennek egyes részei nem képesek megújulni és helyreállítani önmagát!
Amikor az emberek valamilyen partnerségben vagy kommunában vagy hasonló kapcsolatokban egyesülnek, akkor ez csak egy szervezet. A tagok természetesen élnek, és többé-kevésbé azonos érdekeik vannak. Ez a teremtett gerinc azonban nem Isten keze munkája. Nem lehelte belé a Szellemét. Ezért nem élő egész, nem organizmus!
Ha most nem is értjük a teljes funkcióját a Gyülekezetnek, mert a juhok rövidlátóak, messze nem látnak, de a Pásztor terelgeti nyáját ebben a világban. A megosztottság a keresztények körében láthatatlanná tette a Krisztus testének egységét, de az egy ma is létező egységes organizmus és betölti így is a szerepét. A Szent Szellem jelenléte a Gyülekezetben egy visszatartó erő eme világban, egy erkölcsi fény. Csak akkor lesz nyilvánvaló a szerepe, ha el lesz ragadtatva a mennybe, akkor ez az erkölcsi visszatartó erő nem fogja féken tartani a világot és az Antikrisztus akadály nélkül átveszi a kormányzói szerepét a világ felett. De az Úr tartogat még magának tanúkat arra az időre is, de azok az Izrael maradéka, akiket megölnek a Messiás tanúbizonysága miatt, de ők nem alkotják az Egyházat. Ez egy külön történet.
Egyházi szervezetek.
Ősidők óta az emberek hajlamosak voltak szervezői tehetségüket az egyház szférájába átvinni. Idővel egyre több gyülekezet és közösség jelent meg, új ihletett és rabul ejtett testi emberek egyessége. Minden újítással, különösen a vallásban, új nevek születnek, új egyházi rendek, amelyeknek az egész egyházi életnek engedelmeskednie kell. Aki ebbe a közösségbe akar tartozni, annak be kell tartania ennek a szervezetnek az írott és íratlan szabályait. Persze önkényi nem kényszerített, hanem önkéntes alapon. De a felszín alatt ott rejtőzik egy közös alapelv gondolkodásmód, amit sok esetben dogmának nevezünk. Ez egyesítheti össze a tagokat. Hogy van-e a közösség tagjának élő hite, örök élete üdvössége, betartja e Isten rendelkezéseit ez már másodlagos kérdés. A szív egységben és közösségben él-e Krisztussal? – ez nem is lényeges kérdés a gyakorlatban! Az ilyen szervezetek úgynevezett laikus tagjai ebben a gyülekezetekben nem is kezdhetnek beszédet, de már kérdőre se vonják az elöljárókat, és engedély nélkül nem tölthetnek be semmilyen funkciót, nem végezhetnek szolgálatot. Sok helyen még alkalmazzák a kézrátételt, jogosítva a tagot valamilyen szolgálatra, sokszor felülbírálva Isten erre vonatkozó akaratát.
Az Egyház egy organizmus.
Isten Egyháza, szemben az emberi szervezetekkel, egy élő szerves organizmus! Ahol minden egyes tag a Szellem általi ajándékokkal szolgálnak egymásnak. Pünkösd napján mindenki akik erre kiválasztottak, egy Szellemben egy Testben bemerítkeztek. (ApCsel. 2; 1 Korinthus 12-13). Az Egyház azóta is élő test, minden ember, aki "víztől és Szellemtől született" (János. 3-5), azaz újjászületett, minden erőfeszítés nélkül csatlakozik ehhez a Testhez. Mielőtt rájön, mi történt vele, már az új élet talaján áll elválaszthatatlan egységben Krisztus testében a tagok szövetségében, bennük ugyanaz a pulzus ver, mint az egész Testben. Ez a kötelék láthatatlan a szemnek, de minden tagja kapcsolatban van a fejjel aki a Krisztus. Most lelkesen kijelenti: Ő az Úr, és mi mindannyian testvérek vagyunk, Ő a Világító, mi vagyunk a gyertyafény! Kivétel nélkül minden szívben dobog a Megváltó pulzusa!
Mostantól a testben marad, mint ennek a szervezetnek egy élő tagja, még ha tudatosan nem is fogja fel, de ha a Krisztusé akkor egy test és egy szellem! És az Úr aki irányítja a testet, elvégzi terveit általa.
De jól tesz az aki Krisztust követi az Egyház fejét, akkor biztos jó útra tért, mert ha keskeny is ez az út, örök életre vezet. Ha megőrizzük az egység szellemét Krisztusban, testvérekre találunk, mert ugyanazon az úton járunk. De ha nem, akkor is az Úrnak parancsolatait megőrizzük minden tekintetben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése