Ha meghalljuk Isten szavát.

 "Meg­nyit­ja fü­lü­ket a fed­dés előtt, és meg­pa­ran­csol­ja, hogy tér­je­nek meg vét­ke­ik­ből. Ha hall­gat­nak rá, és szol­gál­nak neki, nap­ja­i­kat jól töl­tik, és éve­i­ket gyö­nyö­rű­ség­ben". (Jób 36, 10)

Nem volt ismeretlen ősidők óta a bűnből való megtérés. Az ószövetség árnyékában is felismerhető mindaz amit az evangélium fényében ismerünk. Megtérni Istenhez, beismerni bűneinket, a vétkeink felismerése, a bűnös természet feloldozása amit Krisztus a feszületen elvégzett, Isten Fia hitében valósul meg. De figyelemre méltó úgy itt ebben az idézetben és az evangéliumban is, Isten az aki megnyitja a fülét mindazoknak akiknek szánja kijelenteni szavait. A hallás ami a fizikai frekvencia a hangrezgését felfogja az a fűl, de Isten a belső szellemi emberhez szól és előbb megnyitja a szellemi hallását, fülét, hogy Isten szava eljusson az ember szívébe. És itt és máshol is láthatjuk, hogy vannak emberek, hogy hallva hallják és mégsem engedelmesek Isten szavának. Jézus Krisztusról mint Emberfiáról így ír a zsoltár," Vé­re­s­ál­do­za­tot és étel­ál­do­za­tot nem ked­vel­tél, de meg­nyi­tot­tad fü­le­met. Égő­ál­do­za­tot és bű­nért való ál­do­za­tot sem kí­ván­tál. Ak­kor azt mond­tam: Íme, jö­vök; a könyv­te­kercs­ben írva van fe­lő­lem. Aka­ra­tod tel­je­sí­té­sé­ben le­lem ked­ve­met, ó, Is­te­nem, tör­vé­nyed szí­vem kö­ze­pén van". (Zsolt 40, 7-8). Talán ez lenne a legfontosabb egy hívő lélek számára, hogy Isten hangjára hallgasson, mielőtt tenni akarna valamit, áldozatot akarna hozni. Mert az engedelmesség Istennek a legelső lépés Isten akarata szerinti szolgálatnak. Amikor a szív csordultig van Isten igéjével, vagyis meg van töltve mindazzal ami a legfontosabb Isten számára, akkor ígérete szerint, mindennel megáld az utunkon, a jutalma ennek az engedelmességnek, mindaz amit olvashatunk a Jelenések könyve 2.3. fejezetében, egybefoglalva azokat a kincseket amiket Isten megajándékozott az Isten Fia általi engedelmességben. 

" Bizony, bizony mondom nektek, hogy eljön az óra, és az most van, amikor a halottak hallják az Isten Fiának hangját, és akik hallják, élni fognak". (Jn 5, 25). A szellemi halottakról beszél itt Jézus, mert mindenki szellemi értelemben halottan születik. 

 Ha a hallás Jézusnak mint Emberfiának volt a legfontosabb, akkor mi halandó emberek ne vessük meg ezt az Istentől való lehetőséget, ha meghalljuk Isten szavát ne keményítsük meg a szívünket. Legyünk hasonlatosak Isten Fiának ábrázatával, vagyis Jézus Krisztus engedelmessége legyen szívünk elsőszámu vágya, mégha nem is vagyunk ebben tökéletesek, de mindazt amiben nem vagyunk tökéletesek az Úr magával tölti be, ezt bízzuk Istenre és kegyelmére. Istennek nem az elsődleges célja, hogy mi magunk érjük el a tökéletesség szintjét, ami lehetetlen, hanem mint Fiú ezt megtette Jézus szenvedések árán miattunk. Így mondja teljes odaadással az Atya akaratának. "Én sem­mit sem te­he­tek ma­gam­tól; amint hal­lok, úgy íté­lek, és az én íté­le­tem igaz­sá­gos, mert nem a ma­gam aka­ra­tát ke­re­sem, ha­nem an­nak az aka­ra­tát, aki el­kül­dött en­gem." (Jn 5, - 30).