Az elragadtatásra várva.2.rész.
"..hogy joguk* legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba.” (Jel. 22:14)
(*görögül: "exousia" - szabadság, hatalom)
"Boldogok, akik kimosták ruhájukat, hogy joguk* legyen az élet fájához, és a kapukon át bemenjenek a városba." A megváltottak és megtisztultak beléphetnek abba, és részesülhetnek az élet fájának gyümölcséből, mert úgy gondolom, ez a fő eredmény. Kívül maradnak a tisztátalanok és keményszívűek, valamint azok, akik rabjai a sátáni hazugságoknak és a bálványimádásnak, jobban szeretik a bűnt, mint az igazságot, ellenségesek
felebarátjukkal és Istennel, és követik a Sátánt”.
A szabadulás és a megmosakodás Krisztus kegyelmének és áldozatának köszönhető. De itt is látunk utalást magának az embernek a cselekedetére, aki éppen azért áldott, mert "Kimosta a ruháit"! „Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, amelyet szóltam néktek. Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképpen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképpen ti sem, hanemha én bennem maradtok.” (János 15:3-4). A kereszténység ma egy nagy, hatalmas fává terebélyesedet, amelynek árnyékában a tisztátalan madarak menedéket találtak, és elpusztítják az isteni termést (Mk 4,32; Mt 13,4) Az égi madarak nem pozitív értelemben érthetőek, ezt a Jel.18,2 ben világosan kifejezi" ".. a nagy Babilon, és lett ördögöknek lakhelyévé, minden tisztátalan léleknek tömlöcévé, és minden tisztátalan és gyűlölséges madárnak tömlöcévé." Milyen ébernek kell lennie egy igaz hívőnek, hogy ruháit tisztán és szabadon tartsa ezektől, hogy beléphessen a városba a kapukon, és hatalma legyen és hozzáférhessen az élet fájához!
Csak annak lesz ilyen joga (hatalma), aki felkészült. Ma a kereszténységben számos tanítás létezik, amelyek szerint a keresztény felelőssége a minimumra csökken. Isten (e tanítások szerint) mindent megtett, és az ember „pihenhet” és élhet úgy, ahogy akar, anélkül, hogy bármi miatt aggódna. De egy ilyen tanítás téves, és ezt látjuk újra a mai versben, ahol az Úr Jézus, utolsó üzenetét küldve a világnak, emlékeztet a jogra és az ilyen jogosultság FELTÉTELÉRE.
„..fedd őket kímélés nélkül, hogy a hitben épek legyenek,” (Tit. 1,13).
Az egészséges hit (az Úr Jézus és Szelleme által képviselt hit a Szentírásban) azt jelenti, hogy a hitvalló tudatában van szegényes és kegyelemtől függő helyzetének. Az egész Újszövetség isteni tanúságtétel arról, hogy az ember teljesen romlott, elveszett és üdvösségre szorul. Az üdvözült emberek ugyanazok az elveszett bűnösök, de Isten kegyelméből (nem saját érdemeikből!) új helyzetbe kerültek.
"Nem ügyelvén zsidó mesékre, és az igazságot megvető emberek parancsolataira".(Titusz 1:13-14). Túlságosan eltávolodtak a keresztények az Úr parancsolataítól, követve az emberek által felállított rendszereket. Az igazságot megvetve, követve cselekedeteikkel a téves tanításokat. Ez a tanúságtétel mindenkinek megmutatta, hogy nem elég csak beszélni Isten ismeretéről – ezt meg kell erősítenie tetteivel (16. v.)! Az ember cselekedetei és viselkedése az, ami színesen tükrözi belső világát és annak tartalmát. Egy hitvalló, aki az Úrra vár, arra hivatott, hogy ép hitet mutasson, amit tettei megerősítenek (Jakab 2:17-18).
Azonban már az apostolok idejében is megjelent a hívők között egy határozott lényeg nélküli forma, melyben Isten Szelleme az apostolon keresztül súlyos feddésre szólít fel! Hitben épnek lenni azt jelenti, hogy először is megértjük a jelentéktelenségünket és Isten kegyelmétől való függést. Másodszor, tetteikkel és gyakorlati életükkel megmutatni ezt az Istentől való függést és kegyelmének hatalmas cselekvését az életben. Az Istentől függő személy alázatos és engedelmeskedik Isten Igéjének. Ha gyengeségben is, de abban a tudatban, hogy Isten mindenről tud, ismeri a képességünket, hiszen Ő maga adta nekünk. A talentumokat az Úr osztotta szét, de a gonosz szolga elásta azt. Minden szolgájának adott tehetségét az Úr, kinek többet kinek kevesebbet. De ez egyáltalán nem fontos, a hűség a fontos, mert aki a kevesen hűséges az mindent megkap.
Kedves olvasó! Ha valóban (nem csak szavakkal) bűnbánattal jöttél Istenhez, akkor ne nézz a környezet rossz példáira, még a keresztényekre sem! Nézd meg azokat, akik azt teszik, amit Isten Igéje tanít (Fil. 3:17-19). Ahhoz, hogy a hitben maradjunk, ismernünk kell azt a hitet, amelyhez igazodnunk kell, eltávolodva az igazságtalanságtól (1Tim. 4:1.2; 2Tim. 2:19); és nemcsak tudni, hanem küzdeni is érte (Júdás 3). Nem az érzésekre hagyatkozva, hanem a tiszta józan ige megismerése által a Szent Szellem segítségével.
Csak Isten kegyelméből tehetjük ezt meg! Isten őrizzen meg attól, hogy a hústest indítson a szolgálatra.
„Hosszú idő múlva jön a szolgák ura, és számot kér tőlük” (Mt. 25:19)
Az életben megesik, hogy úruk távollétében a rabszolgák kezdenek uralkodni: „Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el. A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van, A gyűlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.” (Péld. 30:21-23). Jaj, ugyanez látható nem csak a világban hanem a mai kereszténységben is!
„Hosszú idő után”, amikor az Úr Jézus Krisztus nincs jelen testben, a rabszolgák megfeledkeztek függő helyzetükről. De előbb-utóbb eljön az igazság pillanata, és a rabszolgáknak el kell számolniuk! Ez arra utal, hogy bárkinek is adják ki magukat a rabszolgák, és bármenyi talentummal rendelkeznek, ugyancsak elszámolással tartoznak, hiszen a rabszolga nem szabad urától még ha az ura távol is van! Milyen értékes dolog felismerni a személyünk jelentéktelenségét, alázatban és engedelmességben tartani a szellemet, az Urunk iránti hűségében és szeretetben! A szív ilyen magatartása feltárja a hívő számára a kegyelem minden áldását (Jakab 4:6). Nagyon fontos, hogy ma minden keresztény emlékezzen arra, hogy előbb-utóbb (még ha, netán "SOKÁRA" lesz is!) teljes elszámolással kell megjelennünk az Úr előtt! Ez megvéd minket a felebarátaink – Krisztus testének (egyházának) tagjaival – való rossz kapcsolattól.
Az Úr Jézus elszámoltatást KÉR tőlünk! Ez a szó élénken ábrázolja az Ő HATALMÁT. Kedves keresztény! Várjuk Őt ennek tudatában? Neki, mint Urunknak való teljes engedelmességben éljük-e életünket? Minden, ami a modern kereszténységben nyilvánvaló, inkább az ellenkezőjéről tanúskodik: „De miképpen az egyház engedelmes a Krisztusnak, azonképpen az asszonyok is engedelmesek legyenek férjöknek mindenben.” (Ef. 5:24). Valamiért a feminizmus* elemei ma is helyet kapnak a keresztény gyülekezetekben, családokban. Ez jó?! Így engedelmeskedik az Egyház Krisztusnak?! - Mindenért mindenkinek meg kell majd jelennie a föld és az ég Ura előtt! Készen állunk erre?! A tapasztalatom nem ezt észlelte.
_________________________________________
(* nőmozgalom a nők és a férfiak jogainak teljes EGYENLŐSÉGÉRT vívnak harcot, sikerrel). De az is lehet, hogy nem is ugyanazt a Bibliát olvasom. Az én Bibliámba ez van írva.
„Annakokáért felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet a Jézus Krisztus hoz néktek, mikor megjelen.” (1Péter 1:13)
Mindazoknak, akiknek „Krisztus értelme van” (1Kor2,-16), előírja, hogy maradjon ébren! A felövezett férfi olyan ember, aki kész minden támadást visszaverni. Az alvó nem képes uralkodni önmagán vagy környezetén. Éber ember, aki minden pillanatban megfelelően reagál mindenre, ami vele és körülötte történik! Isten kegyelme mindig készen áll a segítségünkre ebben – hagyatkozzunk csak rá!
"És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És aki hallja, ezt mondja: Jövel! És aki szomjúhozik, jőjjön el; és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen".(Jel. 22:17)
Ez a hivatkozás Jézusra vonatkozik. Ki másra vonatkozhatna? A menyasszony ezt a szót súgja a vőlegényének, és a Szent Szellem felerősíti vágyát az Ő eljövetele iránt. Felhívás is van a hallgatóhoz: „És aki hallja, mondja: jöjjön!” Vagyis Isten őt is ugyanúgy felkiáltásra hívja. Ha hívő vagy, akkor nincs mitől félned, még ha nagyon keveset is tudsz! Isten soha nem felejti el és nem veti meg azokat, akik nem túl műveltek. Azt hiszem, ez az a típusú ember, akire utal, amikor megengedi a hallgatónak, hogy azt mondja: „jöjj”.
A menyasszony ezzel szemben az embereknek azt a részét képviseli, akik JOGosan használják kiváltságaikat és ÉLVEZIK azokat.
Természetesen sokan vannak, akik nem tartoznak a fenti csoportba, de az Úr róluk sem feledkezik meg. Ezért olvassuk: „Aki hallja, mondja: jöjjön!” Ha valaki csak egyszer is hallja az Ő hangját, az nagy áldás lesz számára; sőt döntő pillanat lesz az egész áldása szempontjából. Az a képesség, hogy halljuk az Ő hangját, nem fogja pillanatnyi élvezetet nyújtani a személyt körülvevő előnyökben, hanem az lesz a mag, amelyre minden rá van kötve. Ha ez a képesség nem nyitja meg azonnal a kaput az öröm felé, akkor mindenképpen jelzi a hozzá vezető utat. Tehát aki hallja, mondja: jöjjön! Jézusban nincs semmi, ami ártana a hallgatónak, de benne van minden, ami áldásához és élvezetéhez szükséges, még akkor is, ha ez utóbbinak nem sikerült elsajátítania mindazt a tudást, ami a földön van. De ezt a hiányosságot a csalók kihasználják.
Mit jelent ma számunkra az, hogy „kimenni találkozni vele”? A keresztény történelem ismeri az ilyen tényeket, amikor az emberek valóban eladták vagy odaadták vagyonukat a csalóknak, és szó szerint kimentek találkozni a Vőlegénnyel. Várakozásaik azonban nem igazolódtak be – „nem ismerted meg a te meglátogatásodnak idejét.” (Lk 19:44)!
Az ilyen embereket becsapták és csalódottak! Nem találkoztak a Vőlegénnyel, pedig kimentek eléje! Sokan közülük „hajótörést szenvedtek a hitben” (1 Tim.1:19)!
Az Úr Jézus így intette tanítványait: „De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jőjjön az a nap: Mert mintegy tőr, úgy lep meg mindeneket, akik az egész föld színén lakoznak.” (Lk .21,34.35). Lakomák, részegség és világi gondok nehezítik a SZÍVET! Az Úr pedig mindig látja a szívet! Múlt időben mondhatom, hogy ez igaz mindenkire, ahogy rám is igaz volt. De az Úr hosszútűréssel várta a megfelelő pillanatot, hogy megszabadítson ettől a nehéz tehertől. Csak benne bízhatunk, ha akarunk megszabadulni önmagunktól a saját önzésünktől.
Már zeng a kiáltás a Vőlegény találkozásáért! Kimenni Vele találkozni azt jelenti, hogy készen kell állni és ébren lenni minden pillanatra. De nem minden hívő reagál helyesen erre a kiáltásra! Az Úr Jézus azonban figyelmeztetett ÖSSZES követőjének készenlétére: „Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, amik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!” (Lk 21:36).
Hogyan reagálunk ma erre a kiáltásra? Válaszolhatunk-e a Szent Szellemmel és a Menyasszonnyal: „Igen, jöjj, Uram Jézus!” (Jel. 22:17:20)?!