5. fejezet
1. Akkor az igazak nagy bátorsággal állnak azok ellenébe, akik sanyargatták őket, és hiábavalónak gondolták fáradságukat.
2. Amikor ezt látják, iszonyú félelem rendíti meg őket, s elámulnak a nem várt, hirtelen üdvösség miatt.
3. Bánkódva mondják majd egymásnak, s elfogódott szívvel sóhajtoznak:
4. "Ezek azok, akiken egykoron nevettünk, akikből csúfot űztünk! Mi, ostobák, életüket őrültségnek és végüket dicstelennek véltük.
5. Íme, mint számolják őket Isten fiai közé, s a szentek között van részük!
6. Valóban, letértünk az igazság útjáról, az igazság világa nem fénylett nekünk, s az értelem napja nem kelt fel számunkra!
7. Az igazságtalanság és romlás útjain elfáradtunk, bejártunk kietlen utakat, az Úr útjáról azonban nem tudtunk.
8. Mi hasznát láttuk a gőgnek? És mit nyertünk, ha a gazdagsággal kérkedtünk?
9. Mindez elmúlt, mint az árnyék, mint a szálló mendemonda,
10. mint a hajó, amely a hullámzó vizet átszeli, amelynek, ha elhaladt, nem találni nyomát, sem gerince ösvényét a habokon,
11. és mint a légben szálló madár, amelynek nem lehet meglelni útja nyomát, mert a lenge levegőn suhogó szárnyakkal csapkodva erővel hasít utat a légben, és szárnyát lebbentve tovarepül, s utána útjának semmi nyoma sem marad,
12. vagy mint ahogy a célbalőtt nyíl után, az átszelt levegő rögtön ismét összefolyik, úgyhogy nem lehet látni pályáját:
13. éppígy mi is, alighogy megszülettünk, máris elenyésztünk, s az erény semmi nyomát nem tudtuk felmutatni, sőt elemésztett minket gonoszságunk!"
14. Valóban, a gonosz reménye olyan, mint a szélfútta pehely, mint a könnyű hab, amelyet vihar kerget, mint a füst, amelyet a szél eloszlat, s mint az egynapos átutazó vendég emléke!
15. Az igazak ellenben örökké élnek, és jutalmuk az Úrnál van, gondjuk viselése a Magasságbelinél;
16. ezért nyerik el az ékesség országát s a szépség koronáját az Úr kezéből, mert jobbjával betakarja, és szentséges karjával megvédi őket.
17. Felveszi fegyverzetül haragvó indulatát és felfegyverzi a teremtést az ellenség megtorlására,
18. felölti mellvértnek az igazságosságot, és sisak gyanánt felteszi a kemény ítéletet;
19. felveszi győzhetetlen pajzsául a szentséget,
20. és dárdájává élesíti a bősz haragot. Vele együtt a világ is harcba száll az esztelenek ellen,
21. elröppennek a villámok jól találó nyilai, s a felhőkből, mint jól kivont íjból szállnak, és biztosan a célba csapódnak.
22. Belőlük, mint parittyából haragos jégkövek röpülnek, felzúdul ellenük a tenger vize, s a folyók háborogva elöntik őket.
23. Hatalmas vihar kel fel ellenük, és mint a forgószél, szétszórja őket, igazságtalanságuk pusztává teszi az egész földet, s a gonoszság felforgatja a hatalmasok trónját.
6. fejezet
1. Hallgassatok tehát, királyok, és értsetek! Okuljatok, akik kormányozzátok a föld határait!
2. Figyeljetek ti, akik sokaság fölött uralkodtok, és népek nagy számával hivalkodtok!
3. Mert az Úrtól nyertétek a hatalmat, s a Fölségestől az uralmat, aki számonkéri tetteiteket, és kifürkészi terveiteket;
4. mert, noha országa szolgái vagytok, nem ítéltetek igazul, nem tartottátok meg az igazság törvényét, és nem jártatok Isten akarata szerint.
5. Iszonyúan és hamar megjelenik nektek, mert szigorú ítélet vár a hatalmon levőkre!
6. A kicsiny ugyanis irgalmat talál, de kemény fenyítés vár a hatalmasokra,
7. mert Isten nem tart senki személyétől, és nem fél senki rangjától, hisz a kicsinyt is, a nagyot is ő alkotta, s egyaránt viseli gondját mindegyiknek.
8. Az erősekre azonban szigorúbb vizsgálat vár!
9. Hozzátok szól tehát szavam, ti királyok, hogy bölcsességet tanuljatok, és el ne essetek!
10. Mert akik az igazságot igazságban megtartják, igazzá lesznek, s akik megtanulják, védelmezőre találnak.
11. Kívánjátok tehát szavaimat, vágyódjatok utánuk, és okulásban lesz részetek!
12. Ragyogó a bölcsesség és hervadhatatlan, és könnyen meglátják azok, akik szeretik; akik keresik meg is találják.
13. Eléje megy azoknak, akik vágyódnak utána, s előre megmutatja nekik magát.
14. Aki kora hajnalban keresi, nem kell, hogy fáradjon, mert a portáján ülve találja.
15. Róla elmélkedni tökéletes okosság, aki érte virraszt, csakhamar gond nélkül lesz.
16. mert ő maga jár körül, s felkeresi azokat, akik hozzá méltók, vidáman jelenik meg nekik az utakon, és minden gondolatban találkozik velük.
17. Kezdete a legőszintébb vágy az okulás után,
18. az okulásra irányuló gond pedig szeretet, a szeretet pedig törvényeinek teljesítése, a törvények megtartása pedig a halhatatlanság teljessége,
19. a halhatatlanság pedig közel hoz Istenhez,
20. a bölcsesség kívánása tehát elvezet az örök uralomhoz.
21. Ha tehát kedvetekre van a trón s a jogar, ti népek fejedelmei, szeressétek a bölcsességet, hogy örökké országolhassatok!
22. Hogy mi a bölcsesség és hogyan keletkezett, íme, hirdetem, nem rejtem el előttetek Isten titkait, megvizsgálom a teremtés kezdetétől fogva, napvilágra hozom ismeretét, és nem hallgatom el az igazságot.
23. Nem járok a sápadt irigységgel, mert annak nincs köze a bölcsességhez.
24. A bölcsek nagy száma javára van a világnak, s az értelmes király erőssége a népnek.
25. Okuljatok tehát szavaimon, majd hasznát látjátok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése