Keressétek Isten igazságát.

 Annyira kínos valakinek, ha keresi de nem találja meg.

Az Isten gondolatai és a motivációi annyival magasabb rendűek a mienknél, hogy annak a valós mélységeit soha fel nem foghatjuk. Azért Isten, mert Ő az a Mindenható, gondolatait és teremtését az ember csak abban a szegmensben ismerheti meg amit maga Isten nyilatkoztatja ki a teremtményének, vagyis az embernek. Istent soha nem fogjuk megismerni hatalmában és mélységes bölcsességében.

 Ami itt nekünk rossznak hat, az az egónk miatt van. Az sír, zokog, sajnálja magát, de ez Istent nem érdekli. Gondold el, hogy mi lett a próféták, az apostolok, rengeteg valóban szentéletű embernek a sorsa! Ézsaiást ketté fűrészelték, minden prófétát üldöztek és megöltek a zsidók. Nem tetszett nekik az igazság már akkor sem. Azután gályarabság halálig, oroszlánok, máglya, soroljam? Ehhez képest mi gyanúsan jól élünk testvér. Mi akik sajnáljuk magunkat sokan ezt teszik. Különösen én... Szóval nekem mindig ez jut az eszembe, amikor elfogna a hiszti. Miért nem sikeres egy Jézust követő lélek? Vagy miért sikeres, ez tényleg megfontolásra ad okot. Viszonylag nem él nyomorban itt európában senki.

Ami a sikert illeti, az én szememben a világi siker nem sokat jelent. Maximum annyit, hogy ha a világ szemében, világi szempontból sikeres vagy, akkor Istennél biztosan nem. Mert akkor a világ gyermeke vagy és nem az Istené. Ha az Isten gyermeke vagy, akkor a világ téged nem fog sem becsülni sem szeretni. Ez legyen a vigasza minden Istent szerető embernek. 

 Ha Istenben bízol, akkor biztos, hogy a jövőbe bízol, mert igazából nem a föld a lakóhelyünk. 

A bölcsesség könyve ( részlet).

 A bölcsesség könyve ( részlet).

 “Szeressétek az igazságot ti föld bírái! Gondoljatok az Úrra jó lélekkel, keressétek őt szívetek egyszerűségében, mert azok találnak rá, akik nem kísértik, s azoknak nyilvánítja ki magát, akik bíznak benne! Az aljas gondolatok ugyanis eltávolítanak Istentől, s a próbára tett hatalom megfeddi a balgákat. Mert nem tér a bölcsesség gonosz szándékú lélekbe, és nem lakik bűnnek adózó testben. ( Bölcs 1; 1,2,3,4). 

 Hatalmas és mégis egyszerű Isten bölcsessége, csak el kell fogadni és keresni szívünk egyszerűségével. De ahogy itt olvassuk a bizalom nagy érték, a szélsőséges magatartás nem kapja meg azt amit ma már ismerünk a kegyelmet, finoman fogalmaztam. Radikális esetekben, pl. kapott e kegyelmet az aki a sátán irányításával embereket, milliókat vitt és visz a mai napig nyomorba és tette tönkre amúgy is zsenge békés világot, ha nem lennének sátáni hatalmak. Akiknek adatott a pusztítás azoknak megadatott a kegyelem is? Ezt fontoljátok meg kit vagy kiket dicsőítünk ma is. A kűlső ábrázat megtévesztő, vagyis amit mondanak a politikusok az egy manipuláció, semmi köze az igazságnak. A bölcs Salamon igazából Izrael fiainak írta, mert akkorában a pogányok nem kapták meg Mózes törvényét.

 Ez a könyv még az Isten Fia megérkezése előtt volt írva Salamon király tollából. De az evangélium nem írja felül ezt a kijelentést, hogy a kegyelem mindent megbocsát, ami igaz is, de ötvözzük össze a fent írt szöveggel. Ez nem jelenti azt, hogy a múlt az nem kísért tovább, nagyonis, csak aki hisz Istenben, annak van egy Pásztora aki Joshua , Isten az üdvözítő. 

 Vannak előzményei annak a megbocsátásnak amit megkaptunk. Nem fogok teológiai magyarázatba vetni magam, annak semmi értelme. 

 Túl van magyarázva már más teológusoktól ezek a bibliai részek, annyi színnel van átszőve, mint egy perzsa szőnyeg,( a perzsa szőnyeg a világ vallásainak sokszínűsége) annyira változatosak a keresztényi doktrínák és tudósok “igaznak tűnő “ változatai, hogy már egy balga nem ismeri ki magát. Nem is ismerheti ki magát, mert van egy nagyon kóros jelenség, hogy sokan követik a vezetőiket mint a barmok azért mert ők a tanítóik jobban tudnak mindenről és lehet, hogy “szentek”, azért nagy a bizalom. Nincs saját kutatási eredmény, mindenki követi a tanítóit, persze, vannak kívételek, ezek azok akik nem ismertek és mégis benne vannak az építésben. Ezek talán többen is vannak amit én vagy mások hisznek. Ezek azok akik titkos követői Joshuának. ( Jézusnak). De Isten mindenkit bűn alá vetett, kik azok a szentek akiket az emberek szentnek titulálnak vagy avatnak. Van e Istentől felhatalmazott ember aki szenté avassa akár a legjobb cselekedeteiből megítélt embert? Miért T…z anya lett szenté avatva? Azért mert más pénzét osztogatta, az életét ennek a szolgálatára szánta? A sajátjából nem adott, ez már tény. Hamis világ ez barátaim, és mi is hamisak vagyunk, csak azért mert igazából nem ismerjük igazából nem látjuk magunkat ahogy Isten lát. Van egy másik tükör ami nem a te ábrázatodat tükrözi, hanem Isten megmutatja neked, hogy ki vagy, de nem csak negatív hanem pozitív oldalról is. Na ez egy eléggé bonyolult téma.

De mivel fejezzük be ezt a témát? Pozitív hangnemben? 

Igen, a kezdeti ige még a Jézus születése előtt volt megírva, egyáltalán nem ellenkezik a jövő eljövetelével, de van egy különbség, hogy ami a Krisztus avagy a Messiás előtt volt, nem képezte azt, hogy egyetlen szabadulás vagy inkább üdvösség, áldozattal jár. Úgy értem, hogy csak a bakok meg mindenféle állatok áldozata, csak előképe volt Krisztus halálának. Nem én találtam ki, számomra is rejtély, hogy miért kellett Istennek ilyen fájó és hatalmas áldozatot tenni.

 De minden arról szól, hogy Isten nem akarta azt, hogy az övéi ne vesszenek el. Éppen azok akiket kiválasztott, azok akik ma sem tudják, hogy honnan jöttek ebbe a világba. Hát eléggé fura kijelentés, de aki ismeri a régebbi írásaimat tudja mi az én hitem ebben. 

Rabláncon a kereszténység.

 

 Rabláncon a kereszténység.

 Nem fogjátok elhinni és semmi sem fog megváltozni attól amit itt közlök. Mert mindenkinek megvan a saját meggyőződése amit talán évek óta épített magában. A szokások hatalma győz az Isten igazsága felett, senki nem akarja megtudni mi az igazság akik gyönyörködnek a hamisságban. De mégsem hallgathatom el amire én jutottam. Ez az írás egy levél kombinációja, amit kaptam egy testvértől. 

Az úgynevezett ökumenizmust a katolikusok találták ki. Ez egy világegyházhoz vezető út, egy törekvés az egységes világvallás megteremtésére. A hatvanas évek végén hirdette meg az "anyaszentegyház". Dolgoznak rajta a világ minden nagy vallásának a vezetői. De a katolikus hit domináns a kereszténységen belül is, az éppen arról szólt mindig is, hogy "egyetemes", mindent befogadó legyen. A katolikusok azt hazudják, hogy ez egy mindenkit befogadó vallás ami igaz is, de a lényeg nem a mindenkit, hanem a mindent. Ezért van a rengeteg pogányság, okkultizmus ebben a vallásban. Minden kultúrkörnek igyekeztek személyre szabni a vallást, a rítusokat, hogy elfogadja azt. Elnyomva ezzel Isten igaz igéjét, felvegyití méreggel Isten szavát, megtaposva tiszta forrás vizét. Ezért van az, hogy például dél amerikában egészen mások a karácsonyi szokások mint európában vagy afrikában. Ott szó nincs karácsonyfa állításról például, de olvastam, hogy Peruban, a falvakban máig él egy népszokás, hogy felpofozzák egymást az emberek a megbékélés jegyében. Az egész éves felgyülemlett dühüket így adják ki, azután mindenki megbékél és új lappal indul neki az újévnek. Ez komoly. De mindenhol zabálnak, van ahol éjfélkor állnak neki és minden területen beemeltek egy csomó helyi hiedelmet, babonát, népszokást a rítusokba. Ez egy moslék okádék. Istengyalázás a köbön. Ami meg az emberi butaságot illeti, találkoztam két gyerekkori barátommal vagy inkább ismerősömmel. Az egyik egy tekintélyes sebész, a másik egy gazdag vállalkozó. No, nem részletezem, de annyira sötétek, fogalmuk sincs semmiről, hogy az hihetetlen. Az orvos ugyan hisz az egy Istenben, de elmondani már nem tudja, hogy valójában mit is hisz vagy gondol. A másik szerint a Darwinizmus totális baromság, szerinte valami fejlettebb faj termékei, teremtményei vagyunk. Azt, hogy azok kik és honnan vannak, azon már nem gondolkodik el. Ennyi. Kuka, vége van mindennek testvér.

“Mert Is­ten ha­rag­ja a menny­ből meg­nyil­vá­nul az em­be­rek min­den hi­tet­len­sé­ge és ha­mis­sá­ga el­len, akik az igaz­sá­got ha­mis­ság­gal fel­tar­tóz­tat­ják, hi­szen ami Is­ten­ből meg­is­mer­he­tő, nyil­ván­va­ló előt­tük, mert Is­ten nyil­ván­va­ló­vá tet­te szá­muk­ra.

Mert ami ben­ne lát­ha­tat­lan, tud­ni­il­lik az ő örök­ké­va­ló ha­tal­ma és is­ten­sé­ge, a vi­lág te­rem­té­sé­től fog­va al­ko­tá­sa­i­ból meg­ért­he­tő és meg­lát­ha­tó. Nincs te­hát ment­ség szá­muk­ra,

mert bár Is­tent meg­is­mer­ték, még­sem di­cső­í­tet­ték Is­ten­ként, és há­lát sem ad­tak neki, ha­nem gon­dol­ko­zá­suk hi­á­ba­va­ló­vá lett, és ér­tet­len szí­vük meg­sö­té­te­dett. (Róm 1, 18-20).

“Tud­juk, hogy Is­ten­től va­gyunk, és az egész vi­lág a go­nosz­ság­ban vesz­te­gel. De tud­juk azt is, hogy Is­ten Fia el­jött, és ér­tel­met adott ne­künk arra, hogy meg­is­mer­jük az iga­zat, és mi az igaz­ban, az ő Fi­á­ban, Jé­zus Krisz­tus­ban va­gyunk. Ez az igaz Is­ten és az örök élet. Gyer­me­ke­im, őriz­ked­je­tek a bál­vá­nyok­tól!” (1Jn 5, 19-20)

 Egy párbeszéd témája.

A megmenekűlés szerintem nem az üdvösségről szól. Vagyis nem csak arról. Vannak nyelvi külömbségek a fordításokban. Vegyük például római levél" PÁL LEVELE A RÓMAIAKHOZ 10:9-10 CSIA

 Mert ha szájaddal vallod, hogy Jézus Úr, és szíveddel hiszed, hogy Isten őt a halottak közül feltámasztotta, meg fogsz menekülni. ( más fordításokban üdvözűlsz). Mert szívvel hiszünk, és annak alapján igazságosak leszünk, szájjal teszünk vallást, és azzal megmenekülünk."

 Kérdés mitől menekülünk meg? Talán ez az üdvösségről szól? Nem testvér, ez a fontos kijelentés a kísértő démonokról szól akik állandóan támadnak kívülről. Ne gondoljuk azt, hogy egy kijelentés az megmenti az embert az örök halàltól és elnyeri az örök életet ami akit az Isten már neki adott a születése előtt. Én évek óta kutattam ezt a részt. Ha ez így lenne, hogy a szájjaddal vallod akkor üdvözülsz. Mikor és hogyan, üdvözülsz, ez egy retorikai kérdés. De a menekülési útja az más kérdés. Bizony én arra jutottam, hogy ma is és érvényes, hogy lesz periódus, hogy a Krisztus követőit nagyon is fogják üldözni újra. De a 144 ezernek is lehet köze ehhez , de ezt így nem tudom. Lehet, hogy akkor ez aktuális lesz. Még ha az Úr nevét hívod segítségül, akkor megint csak megmenekülsz. Tegyünk különbséget az üdvösség és a menekülések között. 

 Ezt én így fogtam fel. Számomra zavaros lenne, ha a megmenekülés és az üdvösség egy és ugyanazt jelentené. Habár az egyik a másikat fedi. Na de ez is egy vélemény amit kétlem, hogy valaki elfogadja spontán. Néha arra jutok, hogy mi nem is mások miatt dolgozunk, hanem nekünk segít ezzel az Isten. Mi tanulunk ebből, építjük magunkat. Hiszen mindenki a maga gondolatai és cselekedetei szerint lesz megítélve, Krisztus ítélet széke előtt... Istennek nincs szüksége a mi szolgálatunkra, hiszen minden készen van már a világ teremtése óta. Mit tehetünk mi még ebbe? Nekünk viszont nagyon is szükségünk van az Ő segítségére. Tehát az, hogy téged és engem munkában talál, az nekünk jó és hasznos nem pedig Neki.

Ez igaz szerintem, de ez is igaz " PÁL ELSŐ LEVELE A KORINTUSIAKHOZ 10:32-33 CSIA

 "Olyanok legyetek, akiken sem zsidók, sem hellének, sem az Isten egyháza nem botlanak meg. Mint ahogy én is mindenben mindenkinek tetszését keresem, nem keresve a magam hasznát, hanem a sokakét, hogy megmeneküljenek.”

Ja, erről az egészről csak az jut az eszembe, hogy a keresztények akik annak vallják magukat, szerintem elég soknak eszébe sem jut minden nap az Isten. Azok akik minden nap az Úr nevét hívják Jézusnak beszélnek (Uram Jézus). Na, aki ezt mondja vagy gondolja, nem is szólva Máriáról, az nem az Úr nevét hívja testvér... Sátán nem véletlenül fektetett ennyi energiát ebbe is. Ma az egész keresztény világ Jézusozik, jézuskázik (Jesus), még a keresztény Bibliák is mindenhol azt hozzák, hogy Luk 1:31 És íme fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK. Apcs 19:13 Elkezdték pedig némelyek a lézengő zsidó ördögűzők közül az Úr Jézus nevét hívni azokra, akikben gonosz lelkek valának, mondván: Kényszerítünk titeket a Jézusra, kit Pál prédikál. Stb,stb, stb... Konkrétan kizárható, hogy az akkori gyülekezet valaha is kiejtette volna a száján azt a nevet, hogy Jézus... De ezt az együgyű keresztények soha az életben nem fogják felfogni…ne vegye magára senki aki érti mit mondok.

Hát így állunk testvér. " AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT 1:31-32 CSIA

" Lásd, méhedben foganni fogsz, fiat szülsz, és azt a Jézus névvel fogod nevezni. Nagy lesz ő, a Magasságos Fiának nevezik majd, s az Úr, az Isten, neki adja atyjának trónját."

Egy bővítés.

A görögben "Iszao"-ként van leírva a Jézus név, így is ejtik. A muszlimok is "Isza"-prófétaként beszélnek az Úrról, a koránban egy ember-prófétaként írják le Őt. Nézetem szerint már ez a név, illetve említés is hibás annak ellenére, hogy már a nazarénusok gyülekezetébe beállt görögök és a nem zsidó mindenféle nép is valóban ekként hívhatta "Jézust" az első században is. De mint mondtam, szerintem már ez is hibás, hiszen a név egzakt dolog, nem lehet sem lefordítani sem "átkeresztelni". Ahogy írtam, pl. Albert Einstein is minden nyelven Albert Einstein. Te sem vagy Gabriel vagy Gabriusz-Gabrosz semmilyen nyelven, hanem Gábor és pont. Apád és anyád ezt a nevet adta neked, tök mindegy, ki hogyan érti vagy mit gondol erről. Ami az arámi nyelvet illeti, én is úgy tudom, hogy ezt a nyelvet, illetve nyelvjárást beszélték a legtöbben akkoriban, így maga az Úr is, de meggyőződésem, hogy amikor arámi nyelven említették Őt, akkor is Jahsua HaNocri néven nevezték, ami a héber (eredeti) neve volt. A talmudban ma is ez áll, hogy Jahsua (Jesu, ez a zsidó gúnyneve az Úrnak) és Ha Nocri, vagyis Nazareti. A nazarénusokat "nocrim"-nak nevezi a talmud máig. 

 Már akkor "latinul nem" vagy görögül írták az evangéliumot eredetileg? Most gondolom más nyelven írták, aramis is lehetne amit átmásoltak görögre. Persze ez egy feltételezés, nem tudom de sejtelmeim vannak. Ha jól tudom abban az időben az aramis nyelv volt a legelterjedtebb. Az Úr is azon a nyelven beszélt. Csak kérdezem nem állítom. 

Most minden betűbe higgyél ami le van írva? Azért mondom, és te is a Szellem és a Forrásod útmutasáidra halgatsz. Ha halgatsz, mert én nem mindig vagyok kész erre.

 Éppen ma a keresztények feltették a Facebookra, a róma 9,10 részét és ha valaki erre áment mond az üdvözül. 

 Hát így működik a futószalagon a keresztény gyártás. Azért vannak két és fél milliárdan. 

 A kereszténységnek vége, a muszlimok bezabálják őket, a homokosok a lágy liberálisok meg egyebek meg el lesznek nyomva, akik keresztényeknek vallják magukat. A kereszténység ez már egy szolgáltatás, semmi az igazságról. 

 Hát így működik a futószalagon, ami gyártja a keresztényeket. Azért vannak két és fél milliárdan. A szűk úton vajmi keveset járnak.

 A kereszténységnek vége, a muszlimok bezabálják őket, a homokosok a lágy liberálisok meg egyebek meg el lesznek nyomva itt Európa liberális részében. Nem látok rémeket ez a tiszta igazság. Lehet, hogy most nem látszik úgy igazán, de a vég elején járunk. 

Nem ijesztgetés céljából közöltem ezt a párbeszédet.

 Elvégre mindenki úgy látja ahogy látja vagy látni akarja. Nem az ember ítélkezik, de amit meg kell tennünk tegyük meg. Ez vonatkozott Júdás iskariotesra is. Mindenki azt fogja tenni amit meg kell tennie. 

 Idegen narratíva a gyülekezetbe járóknak? Hát legyen, nem is azoknak írtam akiknek már nincs kiút a vallási mézes mázos szeretetnek látszó közösségből. Mert igazán szólva, senki sem keresi Isten igaz akaratát. Én sem tudom, hogy az életem alkonyán miért kell még erről beszélni. Várom az Úr megjelenését a fellegekben.

 

 

Сия есть жизнь вечная, да знают Тебя, единого истинного Бога..

 Сия есть жизнь вечная, да знают Тебя, единого истинного Бога.....

«Сия же есть жизнь вечная, да знают Тебя, единого истинного Бога, и посланного Тобою Иисуса Христа» (Иоан.17,3).

Истинное познание, приходящее от Бога через Святой Дух, открывает в первую очередь не горизонты будущего, во что всегда суёт свой «нос» человеческое любопытство, но «ЕДИНОГО истинного Бога, и посланного [Им] Иисуса Христа»! Вот оно, настоящее божественное познание! Знать ИСТИННОГО Бога и посланного Им Иисуса Христа – действительное проявление вечной жизни, обретённой человеком!

Увы, сегодняшние христианские исповедники не стремятся иметь вот такое познание – они осваивают основы гомилетики (ИСКУССТВО проповедовать и сочинять проповеди), перенимают и манеры, и жесты предшественников, чем и сегодня стараются повлиять на слушателей. Но так мало тех сегодня, в жизни и сердцах (2Тим.2,22) которых становится очевидным стремление познавать Христа, сидеть у Его ног, как это делала когдато Мария, и учиться у Него (Лук.10,39.42; Матф.11,29)!

Вне Христа не может быть истинного познания! Только Он открывает нам Бога, избавляет нас из плена греха и дарит настоящую свободу (Гал.5,1)!

Только Он является истинным ключом к познанию и верному пониманию и прошлого, и настоящего, и будущего! Только «Христос является истинным ЦЕНТРОМ всех писаний».

Пусть же каждое человеческое сердце сегодня услышит и примет эти тихие слова Духа, сказанные через апостола Иоанна: «Сия же ЕСТЬ ЖИЗНЬ ВЕЧНАЯ, да ЗНАЮТ»! Дорогой и возлюбленный Богом Христианин, спроси себя: ты знаешь Христа так, чтобы знать и Пославшего Его (Иоан.6,40;12,44.45)?! Уверен ли ты в своём спасении и вечной жизни, которая является проявлением познания истинного Бога и Его Сына, Иисуса Христа?! Только с Христом и во Христе – общение души с истинным Богом!

 Отца познаём через Иисуса Христа, нет другого истинного источника, которая даёт чистую воду для жизни.

“И явилось облако, осеняющее их, и из облака исшел глас, глаголющий: Сей есть Сын Мой возлюбленный; Его слушайте. И, внезапно посмотрев вокруг, никого более с собою не видели, кроме одного Иисуса." (Марка 9:7-8). 

 

Ne csodálkozatok, ha muszlimok rátok törnek.

 A világ számomra már nem is érdekel. 

Bizony ez csak ilyen korban ami az enyém, lehet elérni, de nem biztos, hogy fiatalabbak is erre jutottak. Miért? - mert Salamon király is ezt tapasztalta. A bölcs király sokkal többet tudott, amit ma a filozófusok tudnak az isteni bölcsességről. .. .Az emberek fiainak sorsa hasonló az oktalan állat sorsához: ugyanúgy végzik. Éppúgy meghal az egyik, mint a másik, és ugyanaz az éltető lehelet van mindegyikben, az embernek pedig nincs nagyobb méltósága az oktalan állatoknál, mert minden hiábavalóság. (Préd 3, 19).

 Vannak ellenpéldái is, de most nem az a lényeg. A lényeg, hogy az általános ember, csóró vagy sikeres, nem fogja fel, hogy mi miért történik. Tisztelet a kivételnek. A nagyok akik irányítanak, azoké a mai hatalom. A mai. A hit embere tudja, hogy ez nem lesz mindig így. De kit érdekel az, hogy mi lesz holnap. Azt sem látják, nem látták előre, hogy a kereszténység európába megfog halni. Aki ismeri a Bibliát, az tudja, hogy a babiloni hitehagyott kereszténység a végét járja, a muzulmánok fogják letíporni. De ez mind azért, mert a keresztények hűtlenek és visszaéltek Isten Fiának nevével.  

“Hatalmas hangon így kiáltott: Leomlott, leomlott a nagy Babilon, és ördögök lakhelyévé lett, minden tisztátalan lélek börtönévé, és minden tisztátalan és utálatos madár börtönévé. (Jel 18, 2).

 

Hallod e vagy nem?

 Hallod e vagy nem?

Most idézek egy sor kiragadott idézetet a Bibliából nem azért mert ez a teljes igazság, csak azért, hogy elinduljon egy gondolatmenet, már aki ezt követi. Időnként meg kell említenem, hogy én nem vagyok senki, csakis a gondolataimat osztom meg másokkal aki esetleg elolvassa. Vagyis gondolat serkentőnek talán alkalmasak az írásaim. Tehát sorba idézek az írásokból.

“Aki­nek van füle a hal­lás­ra, hall­ja meg! (Mt 11). Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek! Aki győz, annak adok az elrejtett mannából, és adok annak fehér kövecskét, és a kövecskére írva új nevet, amelyet senki sem ismer, csak az, aki kapja. (Jel 2, 17). A halló fület és a látó szemet egyaránt az ÚR teremtette. (Péld 20, 12). Kövérítsd meg e nép szívét, dugd be a fülét, és kösd be a szemét: ne lásson szemével, ne halljon fülével, ne értsen szívével, hogy meg ne térjen, és meg ne gyógyuljon! (Ézs 6, 10).

 Mennyire nyomasztónak találom azokat a kijelentéseket, ahogy a meinstrém bibliai okos és nem okos igehírdetők propagálják az isteni szeretetet, teljesen egyoldalú megközelítésben. Isten maga a szeretet, tehát ebben azt értik, hogy a szeretet felülmúlja az igazságot. Most nem a mózesi törvény szent igazságáról beszélek, hanem az alaptörvényi, ami a teremtésbe van beleépítve, de ez sem jó kifejezés, hanem magának az Istennek a tisztasága az igazság. Azért is van irgalmasság és kegyelem, mert az ember olyan mélységbe zuhant, hogy onnan nincs kiút. Isten szeme elé így senki nem kerülhet. Vagyis van kiút, de nem mindenkinek. Mindig megütközök ezzel a kérdéssel vagy kijelentéssel. Miért nem fogadjuk el Isten szavát ahogy van a kontextusában. Miért kell agitálni az embereket, hogy térjenek meg Istenhez, mert Isten mindenkit befogadó aki hozzá fordul. Szerintem ez már közhellyé változott bagatelizálva van Isten igaz igéje és szava. Millió szózat elhangzott már az évezredek során, ezer tonnára becsülhető az írási szövegek, most még a digitális világban osszuk az észt, és mégis süket fülekre talál a nép. De miért vagyok annyira magabiztos ebben. Nekem az Úr adott egy olyan képességet, hogy nem, hogy lássam is, nem csak halljam is, hanem tudjam analizálni a bejövő forrásokat. Olyan helyre születtem az Úr akaratából, ahol nagyon nagy a vallási összevisszaság. És a többség a túlnyomó többség süket Isten igéjéhez. Nem arról van szó, hogy te meg én tökéletlenek vagyunk attól függetlenül, hogy mégis meghallottuk Isten éltető igéjét, hanem az, hogy ha ez megtörtént, akkor az a bizonyíték, hogy van füled. A szellemi fület Isten vájja ki, rossz magyarsággal szólva, vagyis megnyitja. Nem beszélek a levegőbe, hiszen aki ismer tudja ki voltam vagy ki is vagyok most is, és mégis az ige és Isten szava megváltoztatta a gondolkodásomat. Miért? Csakis azért mert meghallottam Isten szavát és ez nem tőlem van. 

 Most megint egy dilemmába estem. Hogy lehet azt mondani, hogy csak azoknak van esélyük az örök életre Istennel, akiket Isten kiválasztott és csak azok hallják meg mit mond nem csak személyesen hanem a gyülekezetekben is. Igen csak azok öröklik Isten királyságát akiket Ő kiválasztott, ez az a téma amit vagy kutat az ember vagy elveti, Itt be lehetne fejezni a témát, de ez nem ilyen egyszerű.

 Az aki egyszer legalább egy kis vagy nagy lelkiismereti szenvedést élt át, attól függetlenül, hogy mi az oka, és rájön, hogy nincs más választása, csakis Istenhez fordulni, annak már biztos jó irányba mennek a dolgai. Hiszen tudjuk, hogy ez annak a jele, hogy hiszi hogy Isten létezik, hiszen őrült az az ember aki nem hiszi, hogy Isten létezik és mégis hozzá fohászkodik. Ezt csakis a bolondok tehetik meg. Azért próbálom kifejezni azt a gyenge de mégis eredeti sugallatott amit a Szent Szellem sugal, úgy mint egy szellő, nem tudod honnan jő és mégis megérint. Ez nem tudatos tapasztalás. Valaki nagyon drasztikusan éli át, de ez nem a mi dolgunk, hogy minősítsük az emberek viszonyát Istenhez. De az én véleményem Isten szelleme békés és nem hivalkodó. 

 A belső fül az nem husi, vagy testi fül, ami a földi frekvenciát érzékeli, az a belső szellemi fűl amit Isten vagy megnyit vagy nem. Ez nem téma ma, de nem is tudnák hozzászólni. Hiszen ez Isteni akarattól és Fennhatóságától függ, ahogy Ő ezt elrendelte, nem ad elszámolást az emberek előtt. A Mindenható itt nem ad számadást se nem magyarázkodik. A szeretet Istene abban nyílvánúl meg, hogy mégis megadta azt a lehetőséget, hogy mindenki üdvözüljön, de csak az üdvözül aki hisz Isten Fiában és ezzel elfogadja, hogy Isten egy és nincs három Isten, ez egy nagyon fontos isteni ismeret. Hogy jutottam erre a meggyőződésre, mert az Isten mint Forrás ezt összefoglalta a tudatomba és hitembe elmélyítette az évek során. Nagyképűen hangzik, de ez tény és az enyém. Valaki gondolhatja másképp is de én nem vagyok az aki meggyőznék bárkit is aki az ellenkezőjét hiszi. Nem kell várni valami nagy látomásra, csak meg kell hallani amit Isten mond ha van füled. A látomások világa a gyenge hit megerősítésére szolgálnak, ha Istentől származnak, akkor arra szolgálnak. Az a fül ami nyitva van Isten szava előtt, (hangsúlyozom, nem az ige előtt, az ige informació amit ismerni kell), az hallja meg, hogy mit kell tennem. Sok bizonyítéka van az evangélium soraiban. Nézzetek utána. Rengeteg van ami a hallásról a látásról szól és annak cselekedeteiről. 

 Csak fel kell ismerni mikor mit mond az Úr. Nekem már lassan nem lesznek jobb gondolataim, de mégis arra ösztönöz, hogy legalább legyünk figyelmesek ebben a zűrzavaros világban, mit mond Isten nem csak általánosan mindenkihez, hanem személyesen. Ha te az övé vagy, megtanít hallani és látni is. A többi szóra sem érdemes. De, hogy meg tud, hogy te az Övé vagy, akkor biztos a megismerés útjára fogsz lépni és nem követed a széles úton járókat, és mindenben légy analitikus ne siesd el a végső gondolataid rögzítését lebegjél a víz felszínén. Az első az, hogy bízz csak Istenben aki mindig támogatni fog, és ha azt mondja hagyd el a hamis utakat a vallásodat akkor tedd is meg. Az út végén ott van az örök élet Istennel. De ezt a tanácsot nem kell elfogadni, mert ez már csak emberi nem isteni. Isteni az sokkal effektívebb.

 

Nem építünk templomokat.

 Nem építünk templomokat!!!

 Anyagias kereszténység, egy teljesen más fordulata Isten akaratának. Mindent amit Isten lerombolt, a keresztények vissza építettek ízlésük vagy ideológiai látásuk szerint, a templomokat a szellemiség jegyeivel díszítve, szimbólumokkal. A katolikus templomok pompás építészeti remekművek, az embert ámulatba ejtő, de ez az anyagi és hatalmi büszkeség jelei. Vagyis vallási büszkeség, amihez Isten nem adott pecsétet. Egy giccs az egész, még a protestánsok is az álszerénység homlokzata mögött azzal vannak megelégedve, hogy Isten az ők pártjára lépet. A Jeruzsálemi templomot a rómaiak kezei által lerombolta Isten. Az okát már ismerjük, de felismertük annak igazi jelentőségét? Ez bizonyosan sokak számára nem is világos. Krisztus az aki testében épít egy szellemi 

templomot, elhagyva az anyagiasságot, teljesen egy új házépítésbe kezdet a Szent Szellem által. De mielőtt neki állt volna, meg kellett halnia, hogy testén keresztül ami Isten temploma, szabad utat adjon a hívőknek, mint élő kövek építsék Isten házát. Ez akkor még ismeretlen fogalom volt az emberek számára, nagy megbotránkoztatást idézet elő az a kijelentése, hogy rombolják le a Jeruzsálemi templomot és Ő három nap alatt újjáépíti. A húsvér ember ma sem érti meg mi a terve Istennek az emberrel. A hamis tanúk meg is vádolták Isten Fiát ezzel.

Márk Evangéliuma:14:58

Mi hallottuk, mikor ezt mondá: Én lerontom ezt a kézzel csinált templomot, és három nap alatt mást építek, amely nem kézzel csináltatott.

 "Azt mondotta, hatalmam van arra, hogy az Isten templomát leromboljam, és három nap alatt felépítsem." ( Máté 26,-61).

 Az első Krisztus követőinek eszük ágában sem volt templomokat építeni. Hiszen ők nagyon is tudták mit jelent a templom az újjászületés, élet Krisztusban. De a kezdetektől fogva már beépültek közéjük akik megrontották Isten templomát. Ezek a sátán ravasz, előre kieszelt terve alapján és erre alkalmas emberek által véghezvitt romlás. De a véleményem szerint, ez csak a látszat, ugyanis az igaz hívők akik alkották Isten templomát, továbbra is üldöztetve voltak mert nem alkudtak meg a sátán ravaszságával. Ezekről nem ír a történelem, vagyis elhallgatja. A kereszténység megjelenésével ami Krisztus után a negyedik században jött létre mint intézményesített vallás, már egy olyan fordulatot vett, ami teljesen ellentétes Isten, Krisztusban való hitvallásában, ami az élő Isten gyermekeinek szánt. Továbbra is üldözve voltak azok akik nem megalkuvók sátán törekvéseivel szemben. Ma már ez annyira ritka, hogy már majdnem elenyésző. 

I. Korintus levél:6:19

Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?

I. Korintus levél:6:20

Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi.

Miben rejlik a megalkuvás sátán ravaszsága iránti engedékenység? Bizony ez fokozatos tevékenység, előbb meggyőzi akit lehet meggyőzni, hogy a hívőknek kell egy helység ahol össze tudnak gyűlni. Az üldözött krisztusiak katakombákban rejtőztek el. Eleinte zsinagóga épületekben hírdették Krisztust ahonnan ki voltak közösítve idővel. Ez Isten terveihez tartozott, hogy hagyják el Jeruzsálemet, szétszórta őket a pogányok közé, hogy hirdessék az evangéliumot a világ összes népeinek. Nem fogtak semmi építkezésekbe, kivéve a szellemi Isten háza eredményes munkásai voltak. Ezt az idők folyamán a ravasz "diabolos", a kétszínű vette kézbe. A racionalizmus a logika arra ösztönözte a keresztényeket, hogy építsenek a ma ismert impozáns, patinás templomokat. Minél szebb és magasabb égig törő tornyokkal, és szimbólumokkal, ezzel azt fejezni vélik ki, hogy Isten megérdemli eme dicsőséget. De jelen van a szerény képmutatás is ami a protestánsokra jellemző. Ma már a reformáció vívmányai is hanyatlóban vannak, hajlanak a pompára lassan fokozatosan. 

 Ez tény, ha nem igaz dobjanak rám követ akik ezt nem így látják. 

 De nem feszítem tovább a húrt, mert tudom, hogy úgyis hiába, esetleg ünneprontó a gondolat, felborzolja a kedélyeket, de minden lélek aki keresi az Urat, legyen őszinte önmagával szemben, mert Isten Szelleme bennünk van, és mi vagyunk a temploma, aki nem a sátán iránt engedékeny, hanem kitárja szívét Krisztus előtt, az magára talál, és az Úr mindenre fényt derít a szívében, ha engedünk Neki. Mert Isten szeretete az engedelmesség.

 Az örökös kérdés az, hogy miért engedi meg ezt Isten. Az eleve elrendeltség okán, hiszen aki követi az írásokat és Isten Szelleme vezeti, az rájön arra, hogy minden már előre el volt tervezve, Isten nem él időben, és az a mennyei háború amiről olvasunk, hogy Lucifer ellenszegült Istennek, ezáltal egyharmad angyalokat magához csalt, és létrejött a konfrontáció. Aki beletekint Isten dolgaiba, az tudja azt is, hogy Isten nem ítél el azonnal. Arra megvannak a saját idejük. De az angyaloknak vannak Istentől kapott képességük amit nem vett el azoktól akik Lucifert követték. Ezek az angyalok kísértik a lényegesen alacsonyabb frekvenciájú embereket, akiknek nem adatott meg az, hogy Istent szavait felismerjék és dicsérjék Isten Fiát és az Atyát. Mert nem az ő atyjuk, nem születtek az igéből. Egyáltalán vakon születtek, ahogy mi mindnyájan, de gondolom nem itt lett a választóvíz a sorsunk iránt, hanem azelőtt. Nem a bölcsőben, hanem Isten a teremtés előtti létében amikor még nem is volt idő sem megteremtett ember. Volt egy olyan terve, ha ezt így lehet nevezni, hogy olyan világot teremt, ahol az emberekkel együtt él. Az örök Isten úgy létezett, hogy nem volt társasága? Ki tudja mi volt azelőtt ha Istennél nincs idő, de azt sejthetjük, hogy Isten Fia aki Emberré lett, egy új fejezetet nyitott a nem is tudom, hogy miben, mert a régit nem ismerem. Mert volt mi számunkra egy olyan epizód ami nagyon érdekes. Több fordításban is egyet mond az ige. Idézem: “ AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT 1:1-5 CSIA

 “ Kezdetben már volt az Ige, az Ige Isten felé fordult és Isten volt az Ige. Ő kezdetben az Isten felé fordulva volt. Minden rajta keresztül támadt s egyetlen létező sem lett őnélküle. Benne élet volt és az élet volt az emberek világossága. A világosság fénylik a sötétségben és a sötétség azt fel nem tartóztatta.”

 Ha tényleg megértettük ezt a nem egyszerű állítást, akkor az első az lehet, hogy az Ige Isten felé fordult, vagyis önmaga felé. Azelőtt ez nem így volt? Az Ige, vagyis az aki Isten Fiává lett háttal volt neki? Persze, hogy nem, de akkor volt határozva, hogy Isten eljön ebbe a világba, amit Ő maga teremtett és tudjuk az okát, hogy miért. És miért? “Majd az Úr sza­vát hal­lot­tam, aki ezt mond­ta: Kit küld­jek el, és ki megy el ne­künk? Én azt mond­tam: Íme, itt va­gyok én, küldj el en­gem!” (Ézs 6). 

“Íme, a szol­gám, akit tá­mo­ga­tok, vá­lasz­tot­tam, aki­ben ked­ve­met le­lem. Lel­ke­met ad­tam belé, tör­vényt hir­det a né­pek­nek. Nem ki­ált, nem lár­má­zik, nem hal­lat­ja hang­ját az ut­cán. A meg­re­pedt ná­dat nem töri el, a pis­lo­gó gyer­tya­be­let nem olt­ja ki, a tör­vényt iga­zán hir­de­ti. Nem pis­log és nem re­ped meg, míg ér­vényt nem sze­rez a tör­vény­nek a föl­dön. Ta­ní­tá­sá­ra vár­nak a szi­ge­tek. Így szól Is­ten, az ÚR, aki az ege­ket te­rem­tet­te és ki­fe­szí­tet­te, aki ki­ter­jesz­tet­te a föl­det és ami be­lő­le sar­jad, aki le­he­le­tet ad a raj­ta lakó nép­nek és lel­ket a raj­ta já­rók­nak: Én, az ÚR hív­ta­lak el igaz­ság­ban. Fo­gom a ke­ze­det, meg­őriz­lek, és ál­ta­lad le­szek szö­vet­ség­ben a nép­pel, és vi­lá­gos­ság le­szel a nem­ze­tek szá­má­ra”. (Ézs 42, 1-5). Bizony ez Isten Fiára jellemző aki aztán tényleg eljött.

 De az én állításaim nem egyszerűek sokaknak, mert nagyon racionálisnak tűnnek. De az Úr sokkal érthetőbb mint én aki csak próbálkozom kifejteni amit hiszek és tudok.

“Ki­je­len­tet­tem a te ne­ve­det az em­be­rek­nek, aki­ket a vi­lág­ból ne­kem ad­tál. A ti­e­id vol­tak, és ne­kem ad­tad őket, és a te be­szé­de­det meg­tar­tot­ták. Most meg­is­mer­ték, hogy mind­az, amit ne­kem ad­tál, te­tő­led van, mert a be­szé­de­ket, ame­lye­ket ne­kem ad­tál, ne­kik ad­tam, és ők be­fo­gad­ták, és iga­zán meg­is­mer­ték, hogy én tő­led jöt­tem ki, és el­hit­ték, hogy te küld­tél en­gem. Én ér­tük kö­nyör­gök, nem a vi­lá­gért kö­nyör­gök, ha­nem azo­kért, aki­ket ne­kem ad­tál, mert a ti­e­id.” (Jn 17, 6-8).

 Nem érdemes folytatni, aki Isten szellemében van, az nem építi újra azt amit Isten már eltörölt. Egy új szellemi építkezésben lehetünk, ha tényleg az örömhír evangéliuma eljut a szívűnk mélyébe. Isten szava megtöri a szívet és ezáltal szabad utat kap a szívbe és tudatba, beengedi mindazokat az információkat amit Isten küld. Többé kevésbé kinek, mennyi van kiosztva Istentől. Ez nem valami misztikus dolog, sem érzelmi, ez a hit a remény és a szeretetet.

Az Isten Szent és Igaz.

  Az Isten Szent és Igaz.

PÁL MÁSODIK LEVELE TIMÓTEUSHOZ 3:1-4.

 “Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állanak be, tudniillik magukat és a pénzt kedvelők, kérkedők, fennhéjázók, káromlók, szüleik iráni engedetlenek, hálátlanok, elvetelmültek, szeretetlenek, engesztelhetetlenek, vádaskodók, mértéktelenek, fékezhetetlenek, a jót nem kedvelők, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább kéjkedvelők, mint Isten kedvelői lesznek az emberek.”

 Ismerős- e a mai embernek ez az állapot? Aki látja az látja aki nem az nem, de Isten szava igaz és változatlan. Ez a megállapítás univerzális, amit ma liberalizmusnak, nem egy pártnak a névjegye ami csak üres beszéd, vagy valami más, hanem a világ embereinek Isteni értékelése. A romlás elkerülhetetlen. A fenti igében meg is van nevezve az okai. Talán a vak nem látja mennyire pénz és hatalom éhesek az úgynevezett világ urai. Ez viszi a teljes pusztulásba a világot ez a pestis ami terjed mint a rák, átölel minden társadalmat és durván beavatkozik abba is ami nem az övé. Megadja az embereknek azt az epés mézet, ami édes de keserű egyben. A szabadságunkat korlátozzák de a paráznaságot egyenesen propagálják. A pénz a vagyon a hatalom a testi ego miatt eltávolodott az emberiség a Teremtőjétől. Sokkal jobban hisznek önmagukban mint Istenben aki őket teremtette. 

 Ez az utolsó időket jellemzi. Felmerül a kérdés; azelőtt az emberek istenfélőbbek voltak? A világ mindig is a sátán zenéjére táncolt, de voltak erkölcsi határok amit ha nem is mindenki de az egyszerű nép igyekezett nem áthágni. Voltak társadalmak, megromlott erkölcsű mint Szodoma és Gomora meg a környező települések vagy akár Pompei az utókorban, azok elérték Isten haragját. Így Isten egy egyensúlyban tartotta vagyis lassította a romlás terjedését.

 De most is talán így van, de szemmel láthatóan ez már nem egy lokális hanem globális tendencia ami már célegyenesben van a véggel.

 De mindenki ezt másképp látja a maga szellemi tükrében. Ez is csak egy vélemény, nem valami újdonság a részemről. De az Úr maga mondta ki, hogy ez mind elkerülhetetlen.

 “Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert elkerülhetetlen, hogy botránkozások legyenek, de jaj annak az embernek, aki által a botránkozás esik!” (Mt 18, 7).

 De miért lenne elkerülhetetlen? Miért nem békíti ki Isten az embereket, hiszen mindenre neki van hatalma. Miért nem állítja meg mindazokat akiken keresztül botránkozás esik. Ugyanúgy meg kérdezhetnénk, miért nem állította meg Jézus Júdást amikor elhagyta éjszaka a felső szobát ahol vacsoráztak a tanítványok Jézussal. Később ő lett az áruló. Elejét vette volna a minden idők legnagyobb véres áldozattal járó bűnt. És itt van a kérdésekre a válasz, mert ennek meg kellett történnie a próféciák szerint. Úgy minden történések a háborúk a tömegek pusztítása is meg kell, hogy történjenek. Persze, hogy érzékenyen érinti az embereket mindez, főleg azokat akik szemtanúi ezeknek a szörnyűségeknek. De aki ismeri Istent, nem csak a szerény, irgalmas és kegyelmes Istent, aki úgy ismeri meg mint az IGAZSÁG Istenét, annak bizony érthetőbb lesz miért nem lehet másképp. 

 Erre sok bizonyíték van a Bibliában, nem csak a kánonban, hanem a teljes írásokban. De az Úr sem titkolta el a tanítványoktól, hogy annak ellenére, hogy Isten Fia eljött, hogy megmentse a világot a teljes pusztulástól, mégis az lesz aminek lennie kell.

“ Ami­kor pe­dig az Olaj­fák he­gyén ült, oda­men­tek hoz­zá a ta­nít­vá­nyok kü­lön, és meg­kér­dez­ték: Mondd meg ne­künk, mi­kor lesz­nek meg ezek, és mi lesz a jele el­jö­ve­te­led­nek és a vi­lág­vé­gé­nek? (Mt 24, 3-4)....Hal­la­ni fog­tok majd há­bo­rúk­ról és há­bo­rúk hí­re­i­ről. Vi­gyáz­za­tok, meg ne ré­mül­je­tek, mert mind­ezek­nek meg kell len­ni­ük, de ez még nem a vég. Mert nem­zet nem­zet el­len és or­szág or­szág el­len tá­mad, éh­ín­sé­gek és föld­ren­gé­sek lesz­nek sok­fe­lé. Mind­ez pe­dig a va­jú­dás kín­ja­i­nak kez­de­te”. (Mt 24, 6-7).

 De mindazok akik lelküket elvesztik az Úrért, azok megtalálják azt. Itt van a türelem és a bizalom Istenhez. De csakis Istentől van erőnk kitartani.

“Mert itt az ide­je, hogy el­kez­dőd­jék az íté­let az Is­ten há­zané­pén. Ha pe­dig elő­ször mi­raj­tunk kez­dő­dik, mi lesz azok­nak a vége, akik nem en­ge­del­mes­ked­nek az Is­ten evan­gé­li­u­má­nak? És ha az igaz is alig me­ne­kül meg, hova lesz az is­ten­te­len és a bű­nös? Azért akik az Is­ten aka­ra­tá­ból szen­ved­nek, jót cse­le­ked­ve ajánl­ják lel­kü­ket a hű­sé­ges Te­rem­tő­nek”. (1Pt 4, 17-18).

 

Az összeomlás egy hajszálon múllik.

 Az összeomlás egy hajszálon múlik.

Amikor egy méhcsalád összeomlik.  

 Én nem vagyok méhész, de szállítottam méhekket Szibériába. 

 Aki méhész érti mit mondok ez alatt. Úgy a világ is egyszer összeomlik éppen azért mert a rendszer beteg. De ennek mélyebb okai vannak.

A világ menthetetlenül a vesztébe rohan, ez egy általános kijelentés. Ezt már sokan tudják. De sokan nem ismerik fel az okát. Még a keresztények sem ismerik fel azt, hogy az információ az ami a legfontosabb és annak a forrásának ismerete és befogadása. A legnagyobb baj az, hogy ezek az internetes hálózatok és közösségi oldalak meg minden olyan platformok, amik lehetőséget adnak az olyan emberek megnyílvánulasainak, akik e lehetőség nélkül egyáltalán nem tudnának kiteljesjesedni, szerepelni, a nagy nyílvánosság előtt nem tudták volna megmondani a véleményüket. Azok akik egy kis környezetben vagy akárhol, esetleg nem tudják kiélvezni a hatalmi vágyukat, vagy okoskodásukat, de a világhálóban kiélvezik magukat, mert igazából nulla intellektuális pozícióból induló magasabb fokozatra gondolják a vélemenyüket kifejteni. Mert igaznak vélik magukat és mindenhez értenek. Eléggé körülményesen fejeztem ki magam, de a lényeg az, hogy azelőtt ezeknek az embereknek nem volt lehetőségük nagyobbnak lenni, amelyeknek Isten egy helyre behelyezett. És ezek a vélemények befolyásolják az egész világ kondicióját. Mert ezek a vélemények ahhoz fognak vezetni, ( de már ez van) hogy kihalnak előbb az erkölcsi és a tiszta gondolkodású emberek véleményei. 

 Mai napig nem tudom miért lesznek a méhek öngyilkosok, de momentán egy család meghal egy pár másodperc alatt, valami miatt. Talán ez így működik a világban is? Hogy a birodalmak is azért estek össze, mert túllépték a vörös vonalat?

Persze a méheknél nem azért van mert bűnbe estek. Hanem egy társadalmi szoros összetartozás miatt az anyaméh halála is vezethet ehhez a jelenséghez. De nem tudom. 

 A hazugság és a dezinformáció reneszánszát éljük. Ennek a kulminációs káosznak lesz úgy mint a méheknél, valahogy a gyors végnek a kezdete, szerintem ez logikusnak tűnik. A buta és hiszékeny ember meg van vezetve irgalmatlanúl. Meg is lesz az antikrisztus idejében. De ezt nem kell sajnálnunk, hiszen Isten rendje szerint ennek így kell lennie. Ha valaki tudja, gondolom valaki mégis tudja, hogy Isten a Teremtő és a Mindenható, és ahogy a világ rendszer elő volt hívva általa, úgy minden tökéletesen el van rendezve. És ebben a kérdésben is tökéletes, hogy ki az aki általa kiválasztott és ki az akit nem ismer. 

Soha nem hittem azt, hogy egy tévtanítás vagy olyan cikk mint az enyém, valakit megváltoztatni képes. Csakis Isten Szent Szelleme ismeri ki a szíveket és megmutatja milyen úton járjon, és mi van igazából a szívében, ez nem jelenti azt, hogy ne kutassuk vagy ne ismerjük fel az Isten számunkra elrendelt gyakorlati akaratát. Mert lehetünk azok akik ismerik Isten akaratát, és mégis tévútra térünk. Nekem vannak ebben némi tapasztalataim, de azért nem súlyos és mégis fájdalmas.

Ezt igyekszem tolmácsolni a magam módján, de gondolom a Szent Szellem indításával. Hiszen ha nem a Szent Szellem, akkor egészen mással foglalkoznék. 

 

A halottak és élők társadalma.

 A halottak és élők társadalma.

Az Isten nem a halottak Istene, hanem az élőké…. (Mk 12, 27).

A halottak napja meg a mindenszentek a halotti kultusz becsempészése a kereszténységbe. Nézd meg, hogy dél-amerikában, különösen Mexikóban mit művelnek ilyenkor. Az igazi hulla imádat keresztény köntösben, vagyis a keresztény, más nyelveken krisztusiak cégére alatt futnak, miket művelnek a halottak tiszteletére. Szép vallás mondhatom!!! Amit mi láthatunk az interneten az brutális, legalábbis az európai szemléletéből nézve. Biztos vagyok abban, hogy ott is látják az igaz hívők, hogy az mind istentelenség, aki tényleg Krisztusé az látja és nem vesz részt benne.

De a pogányságból átvett örökségében benne van a halottak imádata. Afrika élen jár, de sok mindenhol annyira imádják a halottakat, hogy együtt élnek egy házban a meghalt rokonaikkal, a kiszáradt múmiákkal együtt. 

 Úgy a mindenszentek is egy olyan tisztelet ami nagyon is egy kétely, sőt botrányos, hiszen se az apostolok ezt nem akarták sem maga Jézus Krisztus , olyan formában amiben most látjuk, vagyis nem hús és sátáni megjelenésben, ( ami igaz, hogy sátán ezt akarta és elérte célját), hanem szellemi dicsőítésben. Az Úr Joshua a Messiás már akkor megmondta, hogy szellemben imádni fogják, kit? ez a kérdés: “ De el­jön az óra, és az most van, ami­kor az iga­zi imá­dók lé­lek­ben ( szellemben) és igaz­ság­ban imád­ják az Atyát, mert az Atya is ilyen imá­dó­kat ke­res ma­gá­nak. (Jn 4). Ebből kifolyólag nem létezik más imádat csakis az élő Isten az Atya imádata. Punktum. 

 De ez a halottak ünnepe amit látunk a kereszténységben, ellentmond Isten akaratának mindenképpen, hiába mondják, hogy ameddig emlékezünk a halottainkra, addig él a lelke a halottaknak, azt kell mondjam, hogy ez egy nagy megtévesztés. Itt Európában sok helyen azt vallják, még ha nem úgy mint Afrikában, pogány rituálékkal, kulturálisan is egy gyertyát gyújtanak a halottakért, de gyökere az egy is ugyanaz, csak más és más népi szokások szerint. Miből táplálkozik ez a hit? De az európai vagy az úgynevezett nyugati kultúra is tiszteli a halottaikat mindegy milyen formában jelenik meg. Megvannak annak a saját rituáljai, lehet, hogy kulturáltabbnak néz ki, a mi európai szempontunkból nézve, a hatalmas zeneszerzők mint Beethoven ihletése sem változtat semmin, csakis érzéki alapon, nagy művészi színvonalon, de a gyökere egy is ugyanaz, a sötétség mélységeiből származó. A sötétség birodalmából, ugyanaz a forrása, ahol már nincs helye az purgatóriumi hamis reménynek. Ezek mind hamis nézetek és sátáni tanítások.

 Jó, eddig arról írtam, hogy milyen az ha valaki a halottakat tiszteli. Egy olyan érzéki vagy érzelmi állapot azok iránt, akik már nincsenek velünk és hiányoznak, de igazából csak a mi magunk egóját szeretjük és sajnáljuk, és sajnálkozunk azon, hogy elvesztettük azokat, akikkel lehet egy egész életen át egybe voltunk kapcsolva, vagy baráti rokoni de szimpátiailag is. A mi fájdalmaink nem a halottakké, őket nem kell sajnálni. Hát akkor most mi ami nekünk fájhat egy közeli ember halála miatt? Hiszen ha valaki meghal testileg, hangsúlyozom, testileg, az nem hal meg lelkileg. Ezt írja a Biblia, ha ez így van, akkor miért kell a halottaknak tiszteletet adni. Ha az az ember aki elhagyta ezt a földet, világot, ha Isten gyermeke, akkor miért kell szomorkodni, hiszen jó helyre került. De ha ebben nem vagyunk biztosak, akkor sincs mit érzelmeskednünk, mert már úgy sem tudunk semmit megváltoztatni, de addig sem, mert ez minden Isten hatalmában van és az Ő akarata szerint történik. De ki tudja azt, hogy ki hova került. ( most nem olyanokra gondolok mint Hitler, aki biztosan lehet tudni hova került, meg sokan mások a háttérhatalom gyilkosai, ez is egy nem ránk tartozó dolog). Tehát az én véleményem, Istent kell dicsőíteni nem az embereket, főleg nem a halottakat.

 Na most azért pozitív partokra kell eveznünk.

“Mert mindenkinek van reménysége, aki az élők közé tartozik. Mert jobb az élő kutya, mint a döglött oroszlán. (Préd 9, 6).

 Hát eléggé furcsa kijelentés, de a mai témához tartozik. 

Nem is fűzök hozzá magyarázatot. 

Tehát két társadalom létezik, az élők és holtak társadalma, attól függetlenül, hogy itt a földön nem különböztethető meg igazából sokszor, habár a tünetei nagyon is bizonyítják, hogy ki hova rendeltetett, vagy a kiválasztott mennybéli lakókról vagy a kárhozat fiai lakóiról van szó. De ez nem a mi dolgunk, hiszen még a magunk helyzetét sem tudjuk sokszor felismerni. Mert ha gondoljuk is jól, és igaz is lehet, de nem tehetjük közzé, hogy ítélkezzünk mások felett, ez az Isten dolga, ki hova volt elrendelve. Mi nem a hús ellen harcolunk, hanem “ Mert noha test­ben élünk, de nem test sze­rint vi­as­ko­dunk. Mert ha­da­ko­zá­sunk fegy­ve­rei nem tes­ti­ek, ha­nem Is­ten sze­rint erő­sek, erős­sé­gek le­rom­bo­lá­sá­ra.” (2Kor 10, 3).

Mert Isten két táborra osztotta az embereket, ( juhokra és kecskékre, ennek meg van a saját magyarázata, de ez egy mély téma) valamilyen szempontból, számomra ismeretlen okból, és ezeknek különböző lakásuk van, vagyis örök lakhelyük van külön külön. De nem az a fontos, hogy felismerjük mindazokat akik melyik táborhoz tartoznak, hanem, hogy mi ismerjük meg kihez mihez és melyik táborhoz tartozunk a jó hitünk által ami nem valami ideológiai meggyőződés, hanem Istentől kapott egyszerű de éltető hit. A hit nem válogatja meg a szociális rétegek és az értelmi különbségeket, vagyis az Istentől van. Ezt csak tapasztalni lehet nem magyarázni. Ha valaki már tényleg felismerte, hogy Isten Egyházához tartozik, már olyan ismerettel rendelkezik, sok bizonyíték birtokába van a Szent Szellem tanítása jóvoltából, és tudja biztosan az igaz hittel, hogy üdvössége csakis Isten kegyelméből van, és nem csak tudja és hiszi, hanem tapasztalja az eredményeit is. Megvannak a belső ember szellemi életének bizonyítékai. Akkor az élők táborához tartozik. Megjegyzem ez sem a mi vágyvezérlésünktől valós meggyőződés, mert az biztosan hamis út, hanem Istentől kapott hit ami mindig a belső emberben bizonyítást nyer aki tényleg követi Krisztus tanítását szellemileg. 

 De ezek a rövid infók csakis arra szolgálnak, hogy ha valakinek mégis bekattan egy két gondolat, akkor nem hiába írtam. Engem az őseim arra tanítottak, hogy a sok szó szegénység, elég egy két gondolat Istentől az már a világ, vagyis a fény világossága.

  

 

Releváns ismertető írás.

Előszó. 

 Ez a murátori töredék is azt bizonyítja, hogy i.sz. után 170- évvel még kevés hamis iratok láttak napvilágot. Akkor még nem volt intézményesítve a kereszténység, nem volt írányítva a papok által, mit lehet mit nem. Sőt szóba se jött 330 előtt, de csírái már láthatók voltak, hogy ha a szellemi élet hanyatlik, a hús diadalmaskodik. Ezt a korinthusi gyülekezetben vehetjük észre először, a csoportosulás zsenge, de kibontakozó pártosságot. Ma már nem is beszélhetünk Isten látható Egyházáról, persze, hogy létezik, de nem egységes körülrajzolható módon. 

Murátori töredék fordítása

  “… Az evangéliumok harmadik könyve a Lukács szerinti. Lukács a jól ismert orvos, Krisztus felemelkedése után Pál őt, mint a törvényben buzgót magával vitte, saját neve alatt a hit szerint. Az urat azonban ő sem látta testben; És aminek maga utána tudott járni, így János születésétől kezdi a történetet elbeszélni.

A negyedik evangélium a tanítványok közül való Jánosé. Buzdítva tanítványtársait és a püspököket, ezt mondotta: “Böjtöljetek velem együtt mától három napig és bármi kinyilatkoztatást nyerünk, mondjuk el egymásnak.” Ugyanazon az éjszakán Andrásnak, az apostolok közül az egyiknek kinyilatkoztatása volt, aminek minden dolgát Jánosnak kellett leírni a saját neve alatt, míg mindnyájuknak meg kellett (azt) vizsgálniuk. ……………………………………. És ezért, bár minden egyes evangélium más kezdetről számol be, mégis a hívők hitének anyagában semmi különbség nincsen, mivel egyetlen irányító Szellem jelentett ki mindenben mindent, a születésről, a szenvedésről, a feltámadásról, a tanítványokkal való beszélgetésről és az ő kettős eljöveteléről, az alázatosságban megvetett első eljövetelről, ez már megtörtént, és az Atya királyi hatalmában dicsőséges második eljöveteléről, amely ezután lesz. Tehát mi a csodálatos van abban, ha János önmagára vonatkozólag annyira állhatatosan minden egyes dolgot még a leveleiben is előad: “Amiket szemünkkel láttunk és fülünkkel hallottunk és kezünkkel érintettünk, azokat írtuk le nektek.” – Így nemcsak szem és fültanúnak, hanem természetesen az Úr minden csodálatos dolgának rendezett elmondójának is vallja magát.

Az összes apostolok tettei pedig egyetlen könyvben vannak leírva. Lukács kedves Theophilnak foglalja össze, mivel az ő jelenlétében történtek mindezek a dolgok, ahogyan Péter távoli haláláról nyilvánvalóan kijelentést tesz, és az utazó Pálnak a városból (azaz Rómából) Hispániába való utazásáról is.

Pál levelei pedig a megérteni akaróknak saját magukat megvilágítják, hogy milyen helyről vagy milyen okból küldettek. Legelsőnek a korintusiak között a szakadásokat és a szakadárokat ítélve el, azután a galatáknak a körülmetélést, a rómaiaknál pedig bőségesen leírta az írások sorrendjét, de elmélyítve, hogy ezeknek az alapja Krisztus. Ezekről külön-külön vitatkoznunk kell, amikor az áldott apostol, Pál, követve elődjének, Jánosnak sorrendjét név szerint csak hét egyházközségnek írt ilyen sorrendben: a korintusiaknak az elsőt, az efezusiaknak a másodikat, a filippibelieknek a harmadikat, a kolosszébelieknek a negyediket, a galatáknak az ötödiket, a tesszalonikaiaknak a hatodikat és a rómaiaknak a hetediket. A korintusiaknak és a tesszalonikaiaknak megfeddés miatt még egy levelet írt. Egyet pedig azon az alapon tudunk megkülönböztetni, hogy az az egész földkerekségen elterjedt. Ugyanis János az apokalipszisében bár hét egyháznak írt, mégis mindhez szól. Bár a Filemonhoz és a Tituszhoz írt egy-egy levél és a Timoteushoz írt két levél oka a szeretet és a barátság, mégis a egyetemes egyház tiszteletére az egyházi tanítás elrendezésére szerzettek. Beszélnek egy laodiceaiakhoz írt levélről és egy alexandriaiakhoz írtról, ezek Pál neve alatt a Marcion eretnekséggel kapcsolatban koholtattak és (mint) több mások az egyetemes egyházba nem fogadhatók be, nem megfelelő (nem congruit) ugyanis az epét mézzel összekeverni.

Judás és az előbb említett János két levele pedig megtartatnak az egyetemes egyházban és Salamon barátainak származó bölcsesség könyvét az ő tisztelete alatt tartják.

Jánosnak (az apokalipszisét) és Péternek az apokalipszisét annyiban fogadjuk be, amennyire néhányan közülünk az egyházban nem akarják olvastatni.

De Hermász írta a Pásztort nemrégiben, a mi időnkben, Róma városában, amikor Pius püspök, aki neki testvére volt, ült a Róma gyülekezetének székében. És ezért azt valóban illendő elolvasni, de nem lehet nyilvánosan felolvasni az egyházban az embereknek, sem a Próféták között (nem lehet számon tartani), mivel számuk már betelt, sem az apostolok között, mert azok ideje lejárt. Arsinoust pedig, akár Valentinust vagy Miltiadist nem fogadtuk be teljesen, akik Marcion számára egy új zsoltárkönyvet írtak, Basilides Asaianus-szal a Cataphrigok szerzőjével.”

A töredék i.sz 170 körüli, a fordítás angol alapján történt, amely megtalálható a következő weboldalon:

http://www.earlychristianwritings.com/muratorian.html

Isten könyörtelen lenne?

  Isten könyörtelen lenne?

 Azonnal kijelentem, hogy Isten Szent.  

Miért hagyja Isten, hogy a gonoszság a háborúk a betegségek a gyilkos és az emberölő sátán a kárhozatba vigye a föld lakóit? Ha valakinek megadatott belenézni Krisztus szentélyébe, más megfogalmazásban, ha valaki tényleg felismerte mindazt, amit Isten elrendelt, akkor mégiscsak látniuk kellene, hogy ez nem történhet másképp. 

Azért hagyja ezt Isten, mert ez a világ nem számít. Mert Isten Szent és a bűnt nem fogja elviselni maga mellett az Ő univerzumában. Addig viseli ezt, ameddig Krisztus áldozati vére által megbocsát sokaknak ebben a kegyelmi időszakban, amit még meg kell menteni. Senki se kételkedjen abban, hogy a Mindenható Isten Jahve, Szent a bűnt nem viseli el. Mert olyan helyen él,( mindenhol) ahol nincs bűn még az emlékezetében sincs. De mégis, hogy lehet az, hogy itt a földön elviseli ezt a törvényszegést és romlást. Azért, mert az embert akit őt teremtett szereti isteni szeretettel, és azok akik Krisztus képét vették magukra, akik elfogadták az Isten teljes igazságát, azok Isten gyermekévé fogadta Isten. Ezért van még itt elviselhető élet.

Azt mondta az Úr, hogy Máté 18:7 “ Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükség, hogy botránkozások essenek; de jaj annak az embernek, aki által a botránkozás esik.” 

 Nincs Istennek hatalma, hogy mindent megváltoztasson azonnal? Bizony nem itt kell keresni a választ. 

Amikor Péter meg akarta menteni őt a Gecsemáné kertben, akkor is rászólt, hogy Máté 16:23 “Ő pedig megfordulván, monda Péternek: Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nekem; mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra”

 Az emberek akik ennek a világnak a szenvedéseit nézik, nem csak nézik hanem áldozatai is, csak azt értik és látják, hogy nem értik az Isten dolgát. Azért hisztiznek, ( sokkolnak) hogy ha van Isten akkor, hogy lehet ennyi szenvedés, meg ilyenkor hol van az Isten, stb,stb... Nem értik, hogy ezeknek SZÜKSÉG megtörténnie, vagyis muszáj megtörténnie mert a terv és az előadás része. Ha Krisztus hajlandó volt végigcsinálni Isten az Atya akaratát mindhalálig, akkor mindenkinek végig kell csinálni vagy mennie azokon a kihívásokon amik elébe jönnek. Csak az a kérdés, hogy te kihez tartozol, a világ gyermeke vagy aki a menststrém a világ folyását követed, vagy azt aki érted és én értem meghalt a feszületen. Csak azért mert te és én tehetetlenek vagyunk az erős világ ura előtt, de van egy erősebb, aki semlegesítette a sátán hatalmát azok felett akik hisznek Istenben és az Ő Fiában. 

 Mindennek meg kell lennie mert "Mindennek megvan a rendelt ideje, és megvan az ideje az ég alatt minden eseménynek." És nem csak a jónak hanem minden eseménynek, a rossznak is. Ne csodálkozzunk azon, hogy Isten nem tesz semmit, éppen azt teszi amit eltervezett, meg a világ teremtése előtt.

Az egész világ politikai díszlet.

 Az egész világ politikai díszlet. 

Kedves olvasók, sokan azt gondolják, hogy egy Isten gyermeke vagy Krisztus követőjének nem az a dolga, hogy politizáljon. Nagyon helyes megállapítás, nem is az a dolga, hanem a leleplezés. Idézek Pál apostol írásából. “ Mert nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, a sötétség világának urai ellen, a gonoszság lelkei ellen, amelyek az ég magasságában vannak. (Ef 6, 12). De nem forradalmak meg politikai erőszakoskodások, hiszen ezek mind a sátán módszerei. “ Azért, aki szembeszáll a felsőbbséggel, az Isten rendelése ellen szegül, az ellenszegülők pedig ítéletet vonnak magukra.”(Róm 13, 2). Testileg teljesen el kell határolódni mindenfajta forradalmi kezdeményezéstől, mert Isten akarata ellen teszünk. Mi akik Isten békéjét kaptuk, nem forr a vérünk lelkileg a szenvedélyeinkben, nem avatkozunk bele a politikai életbe, a mi fegyverünk az Isten és a Szent Szellem igazságának ismertetése. A Szent Szellemnek van egy olyan szerepe is, hogy feltárja vagy leleplezte a hamis világnak bűnét. Ezt a harcot teszi az Úr azokon keresztül akik már látják amit lát a Szent Szellem, de főleg azok akik szívén viselik a tudatlan testvérek sorsát is. A szellemi látást Isten adja, de igazából, egy közösségnek a Krisztus Egyház építésére szolgál. Aki lát és nem fordul el a valós tényektől, annak az Úr sokkal többet ad szellemi életében. Na de, ha egy picit felemeljük a fátylat az igazi világ helyzetéről, csak általánosságban, meglátjuk azt, a legnagyobb átverést amit a sátán eltervezett. 

 A politika, igen, ez az egész díszlet egy színjáték része amit a sátán karnagyol. Irányít. Sátán vazalusa a pápa meg azok akik neki hódolnak közvetlenül a különböző országok találkozásuk során, de a pápa magasabb rangú mindegyiküknél. Mert ez a szerep van rábízva. Hiszen a kezét csókolják stb. Ez itt a szabadkőműves része a dolognak. A háttér hatalom a pápát is irányítja, az a csúcs az emberi szinten. Zsidók mind. Illetve izraeliták mert a kettő nem ugyanaz. Amikor Napóleonnal elfoglaltatták a vatikánt és behódoltatták Rómát, azóta ők diktálnak. Mussolini adta vissza a pápaság római létét (lateráni egyezmény), akkor gyógyult be a halálos sebe a fenevadnak, de róma azóta ugyancsak vazallusa a háttér csapatnak. Nincs valódi hatalom a kezében csak utasításokat hajt végre. Azért van szükség rájuk, mert brutális embertömeget manipulál, vezet félre a katolikus egyház, azonbelűl a leányválalatai, akik azt hirdetik, hogy protestánsok, de ez már világos aki ismeri a folyamatokat. Csak ezért élhet és ezért működhet. De nem a saját akarata szerint hanem parancsra. 

 Ukrajna meg a népirtás, a fehér faj kiirtása, a háborús haszon, a káosz terjesztése, a félelem és a hisztéria növelése, és még hosszan sorolhatnám, hogy mi miatt van. Ebben benne van putyin, kína meg a nyugat is. Ahogy a covidban is egy követ fújtak. Aki ezt nem ismerte fel eddig az már soha sem fogja. Mindnek sátán az atyja, csak eljátsszák nekünk a nagy műsort. Ahogy a hidegháború alatt is volt. Az amerikai atomerőművek ma is orosz uránnal üzemelnek. Ez azt hiszem mindent elárul.... 

 De nem ez a lényeg a felismerésben, hanem az úgynevezett keresztények szerves részei annak a sátáni tervnek, ami a kárhozathoz vezet. De minden Isten eleve elrendelt akaratából kifolyólag történik. A parázna kereszténység jobban lesz megverve, hiszen a kegyelemmel élt vissza. 

Ellemzéses bejegyzés.

  Ellemzéses bejegyzés.

“Kiáltó szó” bejegyzése, nem az enyém, amit itt közzé teszek. Ez nyilvánosan volt feltéve a Facebookra. Általánosan jó meglátás amit itt közöltek, egy két kivétellel amivel nem tudok egyetérteni. Ez a szabad akarat ami nincs, de más is. De a lényeg nagyon is jó és ismeretre vall. Nem célom a fölényeskedés, távol legyen tőlem, de gondolom hasznunkra válik ha egyeztetünk az ige igazságával a szellemi kérdésekben. De itt az idézet:

“Ateistáknak és szkeptikusoknak a sátánról. 

A sátán azon szellemiség fizikai manifesztációja, amely földi jólétet, biztonságot és békességet kínál az embereknek. 

Ebben az egy mondatban tulajdonképpen benne is van a lényeg, ami alapján bárki megállapíthatja egy emberi mozgalomról vagy szerveződésről, hogy a sátántól van-e, vagy Istentől. 

A sátán szó feltételezhetően az arámi 'sata' szóból származik, ami megtévesztést, az élet útjáról való letérítést jelent. 

Ez a szellemiség elülteti az emberek fejébe azt a hiedelmet, hogy minél többet dolgoznak, annál teljesebb és boldogabb lesz a földi életük. Ő a felelős azért is, hogy az emberek Isten nevét a vallási intézményekben tapasztalható jelenséggel asszociálják, és még véletlenül se azzal a szeretettel, amelyet minden egyes ember ,megtapasztalhat, aki szíve mélyén vágyik az igazság ismeretére. 

A Teremtés könyvének alaptézisei a Teremtés könyve nélkül is felismerhetők, megláthatók minden józan gondolkodású ember számára. 

"...ami Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik;" Rm 1:20 

Azonban a vallások a misztika, és azáltal a nevetség tárgyává tesznek mindent a szkeptikusok és az Isten létezésében nem hívő emberek számára. 

Azt, hogy egy elbukott állapotban vagyunk, még a vak is látja.( vagy nem látja mert vak). Hisz mint tudjuk, senki sem szeretne megbetegedni, mégis mindenki megbetegszik. Meghalni sem akar senki, mégis mindenki meghal. Ennek felfedezéséhez nincs szükség semmilyen vallásra, vallásipari szakemberre. Tehát vallások nélkül is teljesen nyilvánvaló, hogy előbb-utóbb mindent elveszítünk, amit a testi érzékeinkkel tapasztaltunk. Következésképp ezen az átkozott világon kár görcsölni ( görcs- ölni ) bármiért is, mert azzal csak a végzetünket siettetjük. Feltehetőleg ezért mondja az Úr Jézus, hogy boldogok a szelídek, (akik nem görcs-ölnek) mert ők öröklik a Földet. Avagy ők élnek a legtöbbet itt a Földön. ( ez nem igaz de hagyjuk ahogy van, a szerk. megjegyzése).

Emlékezzünk csak vissza, hogyan kezdődött. 

– Fiam, előbb-utóbb mindannyian meghalunk. 

– Hát ez felettébb érdekes. Megszülettem, hogy ti elmondjátok nekem, hogy meg fogok halni. Nagyon kedvesek vagytok. Van még valami meglepetésetek számomra? 

– Sajnos, igen. 

– Ki vele! Mi lenne az? 

– Tanulni kell, és jó sokat dolgozni. 

– Azt meg minek? 

– Hát, hogy úri ember legyél, gazdag és sikeres. 

– Há' miért? Tán van valami, amit magammal vihetek, amikor meghalok? 

– Semmi. 

– Na most már tényleg elhiszem, hogy szerettek. Először közlitek velem, hogy meg fogok halni, majd pedig a tanulás, a robotolás, a versengés és az uralkodás fontosságáról akartok meggyőzni. Lehetséges, hogy épp emiatt kell meghalni? Mi van, ha épp az a halál oka, amit ti úgy neveztek, hogy az élet célja, és értelme? Vajon mi lenne, ha úgy döntenék, hogy nekem nem lesz életcélom. Mije lehet az embernek életcél nélkül? Tán Élete? 

Hát igencsak boldogok a szelídek, a szegények, az Egyszerűek ( egy- szerűek a magyar olvasók kedvéért ) és a lelki szegények. Mert minél inkább akar valaki uralkodni, avagy minél kontrollmániásabb az ember, annál nyomorultabb, és annál hamarabb lesöprik őt a Föld felszínéről. Ez pedig benne van a Bibliában, de ha nem lenne benne, akkor is elhihetnénk, mert a szemünk láttára történik. ( ez sem igaz, “De az én lá­bam már-már meg­bot­lott, és lép­te­im kis hí­ján meg­tán­to­rod­tak. Mert irigy­ked­tem a ke­vé­lyek­re, ami­kor lát­tam a go­no­szok jó elő­me­ne­te­lét. Mert ha­lá­lu­kig nin­cse­nek kín­ja­ik, és ki­tart az ere­jük. (Zsolt 73, 2-3).” ( szerkesztő véleménye az, hogy nem a mai föld örökösei azok akik szerények stb. hanem a hegyi beszéd arra utal, hogy lesz új föld és azok akik azt öröklik, azok a földet fogják benépesíteni, …) 

Merthogy épp ez az elbukás lényege: az ember olyan akart lenni, mint Isten. Miért, Isten milyen? Úr. Könnyen meg lehet érteni, hogy az édenkertben, más szóval a gyermekkorban az történt, hogy elhittük, hogy minél többet tanulunk, görcsölünk, erőlködünk és kínlódunk, annál nagyobb urak (istenek) leszünk. Belénk lett verve az uralkodási vágy és a kontrollmánia. Nincs az a torzszülött gyermek, aki jókedvéből fogna neki matekozni, és kalkulálni, hogy hogyan lehet elérni, hogy neki több jusson, másnak meg kevesebb. 

Ez volt az ősi kígyó, az ősi hazugság, amelyet szüleinktől és a társadalomtól kaptunk ajándékba rózsaszín csomagolásban, és amely mára többfejű sárkánnyá nőtte ki magát. 

Tehát a sátán, más néven az ördög ( őr- dög, egy szójáték gondolom, mert az őr nem jellemzi a sátánt, szerintem ez túlzás, habár a magyar nyelv ősi és jelentős gyökerei vannak, csak sokszor nem vesszük

 észre) minden lehetséges eszköz által gondoskodik arról, hogy mi elhiggyük, hogy a Menny itt a Földön van. ( persze, hogy nonszensz azt állítani, hogy a meny a földön van, az írások nem azt mondják, hogy itt van a meny, hanem a mennyeknek országa köztetek van.) Ugyanis, aki ezt nem hiszi el, annak nem lesz semmilyen motivációja sem az agyvelő fejlesztésére, sem a szorgos munkára. ( ebben sem értek egyet, hiszen az agyvelő nem forrás, hanem befogadó szerv. Az emlékezet és a tudás Istentől van. Ha az ember demenciában szenved, az nem jelenti azt, hogy mindent elvesztett, hiszen az agy nem őrzi az emlékezetett, az vagy Istennél van vagy olyan helyen amit az utolsó ítéletnél elővesznek, gondoljunk az írott könyvekre, az élet könyve és a cselekedetek könyve.)

 És az ilyen már nem lehet hasznos építője az édenen kívüli édennek, a sátán elképzelt, rothadásra ítélt világának. Ahelyett inkább azon elmélkedik, hogy miképp lehetne visszakerülni abba az állapotba, ahol hatalomvágy, uralkodási vágy és kontrollmánia nélkül lehetne létezni, mint gyermekek. Jézus Krisztus valójában ennek az útját mutatta meg az ő tanítványainak, és az ő tanítványai által nekünk. Azt mondja az írás, hogy nemcsak meghalt, hanem fel is támadt. Talán épp azért, mert nem volt kontrollmániás, ( nem azért) és nem akart uralkodni, Isten úrrá tette őt mindenek felett. Ha pedig feltámadt, minden bizonnyal segít mindenkinek, aki vissza szeretne kerülni abba az állapotba, ahol bőségesen elég nekünk, ha Isten uralkodik, és mi gyermekek lehetünk. És ez nemcsak feltételezés, hanem bibliai kijelentés, és tapasztalat: mindenki, aki segítségül hívja az Ő nevét, megmenekül. ( ez egy kérdés: mitől menekül meg és mikor?). Hogy miként valósul meg az ő segítsége, vagy hogyan vezet minket az ő láthatatlan keze? Hát, Isten tudja. Nem akarom uralni ezt a tudományt. Hisz épp az a lényeg, hogy a saját értelmem, és kontrollmániám helyett végre Teremtőm bölcsességében és megtartó erejében, és gondviselésében bízzak. Különben hogy lehetnék gyermek? ( ez tökéletesen igaz).

Na de térjünk vissza egy icipicit a sátánra, az ördögre, aki a rothadásra ítélt világot és a lélektelen dögöket őrzi. Hol van ő? Honnét irányít? Honnét money-pulál ( manipulál)? A választ megtalálhatjuk úgy a valóságban, mint a Bibliában. Hol van a matematika? A szívben-é, vagy az agyban? Hol van az a hosszú, szürke, tekervényes kígyó? A lábszárcsontban, vagy inkább a koponyában? 

Lássuk csak mit mond az írás: 

"És emelvén az ő keresztfáját, méne az úgynevezett Koponya helyére, a melyet héberül Golgothának hívnak" Jn 19:17 

Szóval akkor hol lett megfeszítve Jézus, és hol feszítjük meg minden nap a gyermeket? Hát a koponyák helyén. Az agyunkban. Na oda van felinstallálva sátán, éppen úgy mint a számítógépekre a Windows 11. ( az agynak más funkciói vannak, az érzékelő szerv, a szívünk az ami választóvíz, igenis a szív az ami a lényeg, hol van a szív? Ott ahol a letétben van a kincsünk vagy a pokol árnyékában vagy Isten szeretetében). 

Szerintetek véletlenül mondja Pál apostol, hogy változzatok el az elmétek megújulása által? 

Na de hogyan újulhat meg az elménk, hogyan lehet kiirtani onnét az ördögöt? Isten fegyverzetével. Jézus beszédével. Persze, csak azoknak, akiket érdekel. Ő azt mondja, hogy a lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. A beszédek, amelyeket én szólok néktek, LÉLEK és élet. Magyarul az Ő beszédei képesek lefegyverezni a fejünkben lévő ördögöt, amely a szemeinken, a füleinken, az öt érzéken keresztül ömlik be a lelkünkbe naponta több száz forrásból. ( Persze a fejünk az amit mi okosságnak vélünk, de bizony mondom az én tapasztalt véleményem nem a fejünk okosságától függ, hanem éppen attól, hogy amit itt idézet az író, az Isten fegyverzetétől amit magunkra vesszük. Nagy a különbség, hogy mit értünk ezalatt, mi hol tárolódik).

A sátán tehát benne van a tömegszellemben, a tömeggondolkodásban, a médiában, és minden egyes emberben, akit ez az átkozott világ nevelt. Apukában, anyukában, a székelységben és a magyarságban, az oroszokban és az amerikaiakban. ( főleg a keresztény vallásban, miért? Mert Isten nevével kérkedik, szerk. megjegyzése).

 Mindenkiben, aki sosem kereste az igazságot, aki nem kérte, és nem kapta meg a Magasságos Istentől az újjászületés ajándékát, amiről János evangéliumának harmadik részében olvashatunk. És ahogy terjed a vírus az egyik számítógépről a másikra, úgy ragad rá az ördög is az egyik emberről a másikra. Ezért fontos magunkra ölteni Isten fegyverzetét, amiről az efézusi levél hatodik részében olvashatunk. ( nem eszünkbe vésni, hanem ölteni magunkra, ez megérne egy hosszabb írást).

A lényeg az, hogy Teremtőnk, számunkra érthetetlen módon megad minden eszközt azoknak, akik keresik az igazságot, de senkire sem erőlteti. ( azért mert eleve elrendelt akaratából kifolyólag, nem követi a történteket, hanem alkotója és Ura a múltnak a jelennek és a jövőnek). Ez az egyszerű oka annak, hogy nemcsak a menny létezik, hanem a pokol is. Mindenki szabad akaratából dönthet úgy, hogy elfogadja Istentől az igazságot, és az újjászületés ajándékát, vagy sem.( Na ez az amiben nem tudok egyetérteni. Teljesen másról ír a Biblia. Erről nem is vitatkoznák). Ezért Jézus kijelentése fordítva is igaz: 

Akik nem kérnek, nem kapnak. Akik nem keresnek, nem is találnak. Akik nem zörgetnek, azoknak nem nyitnak ajtót. És igencsak boldogtalanok, akik nem éhezik, és nem szomjazzák az igazságot, mert nem látják meg azt, és szabaddá sem válhatnak azáltal. 

Ingyen kaptátok. Ingyen adjátok!” ( a szerk. véleménye az, hogy Isten nem kényszerít, mert tudja ki tartozik hozzá, és az örömhír azoknak szól akik várták ezt a felszabadító igét aki Joshua, Jézus Krisztus. Ez rejtély számunkra, hogy miképpen választotta ki az erre érdemeseket, ez még a világ teremtése előtt volt Isten akarata; “Aki igaz­ság­ta­lan, le­gyen igaz­ság­ta­lan ez­után is, és aki mocs­kos, le­gyen mocs­kos ez­után is, és aki igaz, igaz­sá­got cse­le­ked­jék ez­után is, és aki szent, le­gyen szent ez­után is. Íme, ha­mar el­jö­vök, a ju­tal­mam ve­lem van, és meg­fi­ze­tek min­den­ki­nek a cse­le­ke­de­te sze­rint.” (Jel 22, 11).

 Itt van vége ennek az írásnak amit a “kiáltó szó” tett közzé, amit én talán nem jogosan osztok meg, mert beírtam a saját gondolataimat, de a féltékenység az igazság iránt győzött. Persze ha ők is testvérek, akkor megbocsátanak ezért. Esetleg nem veszik figyelembe amit hozzátettem.

Miért beteg a gyermeked? 

https://kialtoszo.hu/miert-beteg-a-gyermeked/ 

Így történik a keresztények megtévesztése

https://kialtoszo.hu/igy-tortenik-a-keresztenyek-megtevesztese/

Én bűnös vagyok, de....

 Én bűnös vagyok, de…

Ha magamba nézek, förtelem ami bennem van. Gondolataim ide oda cikáznak ha nincsenek cél gondolataim, pl. ha a munkámra öszpontosítok, vagy olvasom az írásokat. Egy ember napi gondolatai a szakértők szerint több ezer, de még az álmokban is. De én is ezt veszem észre, hogy valami kűlső behatás mégis ér, amit én nem is akarok mégis gondolok. Attól függetlenül , hogy magamat szentnek hiszem, ugyanis ezt írja az Úr, hogy aki Bennem hisz, örök élete van, tehát csakis a szentek Krisztus vérével mosottak öröklik az Isten ránk ruházott szentségét. Ez a mi hitünk, de nem a mi érdemünk. Ez így eléggé büszkén hangzik, de ezt vagy hiszem, vagy nem. Így ír Pál apostol. A belső ember viszontagságairól.

PÁL LEVELE A RÓMAIAKHOZ 7:14-19 CSIA

 “Tudjuk ugyanis, hogy a törvény szellemi, én ellenben hús vagyok, eladva a vétek alá. Hiszen, amit véghez viszek, nem ismerem, mert nem azt hajtom végre, amit akarok, hanem, amit gyűlölök, azt teszem meg. Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor egyetértek a törvénnyel: elismerem róla, hogy jó. Így hát többé nem én viszem azt véghez, hanem a bennem lakó vétek. Tudom ugyanis, hogy bennem, azaz húsomban jó nem lakik, mert az akarás ugyan kezem ügyében van, de a jó dolgok véghezvitelét nem lelem magamban. Mert nem a jót teszem, amit akarok, hanem a gonoszt, amit nem akarok, azt hajtom végre.”

Na de ezek a szavak igazából nem a világban való vétkekről az erőszakos viselkedésről szólnak. Inkább a belső ember és az ádámi ember viszontagságainak kritikus ellentmondásairól. A hívő, igazából nem lett jobb az embertársaitól, nem azzal lett jobb, hogy nem iszik szeszes italt, vagy nem dohányzik vagy nem iszik kávét nem eszik disznóhúst, vagy számos káros hatással bíró szereket a tudósok szerint, mert ezek nem különböztetik meg a hitetlen embertől aki ugyan ezektől lemondott vagy nem él vele, azonban teljesen hideg hitetlenségben él. Nem ezek a jelei annak, hogy Isten fiává fogadott. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a jelek amik mondjuk a materialista szemléletben elfogadottá váltak, hogy minden káros az egészségre amit ők megítéltek, vagyis a tudósok megítélnek. Nem mondom azt, hogy nem befolyásolja a szellemi életünket, ha a lelkiismeretünk ellen cselekszünk. Ez lehet bármi, amit hittel elfogadtunk vagy elutasítottunk, annak ellenére mégis másképp cselekedtünk. De a Szent Szellem nem akar konfliktust generálni, hiszen a béke szellemét adta nekünk. Tehát ha a hitünk ellenére rosszat cselekedtünk, annak igazából csak egy oka van, hogy nem vagyunk ura a saját testünkön. Nem is lehetünk, mert ez egy háború a szellemi és a test háborúja, attól függetlenül, hogy Isten szelleme bennünk él. , Lukács evangélistát idézem, így ír: “ A tör­vény és a pró­fé­ták Ke­resz­te­lő Já­no­sig vol­tak, at­tól fog­va az Is­ten or­szá­gát hir­de­tik, és min­den­ki küz­de­lem árán jut oda.

 Könnyeb­ben el­mú­lik az ég és a föld, mint­sem hogy a tör­vény­ből egy pon­tocs­ka is el­vesszen. (Lk 16, 16).

 Mit is jelent az amit itt olvastunk? Hát éppen azt a küzdelmet amit fentebb írtam. A törvény Szent igazsága és a bűn ami bennünk él. De nem lenne teljes az ige ha nem lenne kiút mindenből. A szabadulás Krisztusban van, a szellemi győzelem ami a feszületen a Megváltó Krisztus megtett miértünk akik hitben fogadtuk el mindazt ami megszabadított minket önmagunktól.

“Nincs te­hát már sem­mi kár­hoz­ta­tá­suk azok­nak, akik a Krisz­tus Jé­zus­ban van­nak, mert az élet lel­ké­nek tör­vé­nye Jé­zus Krisz­tus­ban meg­sza­ba­dí­tott té­ged a bűn és a ha­lál tör­vé­nyé­től. Mert ami a tör­vény­nek le­he­tet­len volt, mi­vel erőt­len volt a test mi­att, azt tet­te meg Is­ten, ami­kor a bűn mi­att el­küld­te az ő Fiát a bű­nös test­hez ha­son­ló for­má­ban, és el­ítél­te a bűnt a test­ben, hogy a tör­vény igaz­sá­ga be­tel­je­sül­jön ben­nünk, akik nem test sze­rint já­runk, ha­nem a Lé­lek sze­rint.

Mert a test sze­rin­ti­ek a tes­ti­ek­re tö­re­ked­nek, a Lé­lek sze­rin­ti­ek pe­dig a Lé­lek dol­ga­i­ra. Mert a test sze­rin­ti gon­dol­ko­zás ha­lál, a Lé­lek sze­rin­ti gon­dol­ko­zás pe­dig élet és bé­kes­ség. Mert a test sze­rin­ti gon­dol­ko­zás el­len­sé­ges Is­ten­nel szem­ben, mi­vel nem en­ge­del­mes­ke­dik Is­ten tör­vé­nyé­nek, mert nem is te­he­ti.

A test sze­rin­ti­ek pe­dig nem le­het­nek ked­ve­sek Is­ten előtt.” (Róm 8, 1-7).

Polikárp levele a filippibeliekhez.( részlet).

  Polikárp levele a filippibeliekhez.

CoG

Polikárp levele a filippibeliekhez

Weboldal: www.churchofgod.hu

Az írás letölthető MS Word dokumentum, vagy PDF formátumban is: [doc - pdf].

 Polikárp, és a presbitertársai a Filippiben tartózkodó Isten gyülekezetéhez; A Mindenható Istennek, és a mi Megváltónknak, az Úr Jézus Krisztusnak bőséges kegyelme legyen veletek. 

I. – A FILIPPIBELIEK DICSÉRETE

1. Együtt örvendtem veletek az Úr Jézus Krisztusban, mert az igaz szeretet példáját követtétek, a hozzátok illő módon, és együtt tartottatok azokkal, akiket a szenteknek kijáró láncokba vertek, s amely láncok Isten és Urunk igazán kiválasztott szentjeit megillető diadémek,

2. mert hitetek gyökere erős, amit régtől fogva emlegetnek és a mai napig megmaradt, és gyümölcsöket hoz az Úr Jézus Krisztusban, aki bűneinkért egészen a halálig szenvedett, [de] akit Isten feltámasztott a halálból, megoldva a sír kötelékeit.

3. "Anélkül, hogy látnátok őt, mégis hisztek benne, és a hit dicsőséges és kimondhatatlan örömében vigadtok", amelybe sokan kívántak belátást nyerni, tudván, hogy "kegyelem által vagytok megmentve, nem cselekedetek által", Isten akaratából Jézus Krisztus által.

II. – ERÉNYEKRE VALÓ BUZDÍTÁS

1. "Övezzétek hát fel derekatokat". "félelemmel telve szolgáljátok az Urat" és igazságban, mint olyanok, akik elhagyták a hiábavaló üres beszédet és a sokak eltévelygését, és "higgyetek abban, aki feltámasztotta az Úr Jézus Krisztust a halálból, és dicsőséget és trónt adott neki a maga jobbján". Alávetett neki mindent a mennyben és a földön, és neki szolgál minden szellem, és el fog majd jönni az élők és holtak bírájaként.

2. Ám aki őt halottaiból feltámasztotta, feltámaszt bennünket is, ha akaratát teljesítjük, és követjük parancsolatait, s szeretjük azt, amit ő szeret, ha távol tartjuk magunkat minden igazságtalanságtól, kapzsiságtól, a pénz szeretetétől, hamis vádaktól, hamis tanúskodástól. A rosszért rosszal ne fizessetek, vagy átokért átokkal, ökölcsapásért ökölcsapással, szidalmakért szidalmakkal,

3. hanem emlékezzetek arra, mit mondott az Úr: "Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéltessetek! Bocsássatok meg, hogy ti is bocsánatot nyerjetek, irgalmazzatok, hogy nektek is irgalmazzanak! Amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek nektek is vissza", és tartsátok emlékezetben: "Boldogok a szegények, és azok, akik az igazságosság miatt szenvednek üldözést, mert övéké az Isten országa!"

III. – AZ ALÁZAT

1. Ezeket a dolgokat nem önszántamból írom nektek az igazságosság felől, testvérek, hanem azért, mert előzőleg ti kértetek meg arra, hogy írjak nektek az igazságosság dolgairól.

2. Hiszen sem én, sem a hozzám hasonlók nem léphetnek az áldott és megdicsőült Pál bölcsességének nyomába, aki amikor nálatok volt, pontosan és állhatatosan tanította az igazság szavait az akkor élő emberek színe előtt, és aki, amikor távol volt tőletek, levelet írt hozzátok, amelyet ha óvatosan tanulmányoztok, tapasztalhatjátok, a nektek adott hit épülését szolgálja majd. 

3. Ez a hit mindannyiunk anyja. Ezt a remény követi, de mindenekelőtt az Isten, Krisztus, és a felebarátaink iránti szeretet áll. Mert aki belülről rendelkezik ezekkel a kegyelmi ajándékokkal, az betöltötte az igazságosság parancsolatait, mert akiben megvan ez a nagy szeretet, az távol áll a bűntől.

Isten határtalan gazdagsága.

  Isten határtalan gazdagsága.

Énok könyve részlet.

I. Könyv [1-36] 

 Az őrangyalok könyve

 Bevezető beszéd az igazakra és a bűnösökre váró ítéletről

 1. 1. Énok áldásának szavai, amelyekkel megáldotta a kiválasztottakat és az igazakat, akik majd a nagy nyomorúság idejében fognak élni (*), amikor minden gonoszság és istentelenség el lesz távolítva.

(* vagy: „ő, aki jelen lesz a megítélés napján, hogy tanúskodjon az ellenség ellen”).

 Kedves olvasók, most biztos azt várják tőlem, hogy elemezzem ezt a rövid részletet, de nem fogom, mert ezek a próféciák már ismeretesek, akik ismerik a Bibliát kézenfekvő dolgok azok amiket az apokrif irodalmak írnak nagyon kifejezően, amik igazából Isten szava is, de nem mindig azok, válogatás nélkül elveszünk a nagyon régi hamis és igaz írásokban, attól függ, hogy milyen szellemiséggel van telve a belső emberünk, mert sok a hamisítvány, de sok írás mint az Énok könyve, tele van Isten kinyílatkoztatásával. Még az özönvíz előtt ismertette a jövőt illetően. Lehet nem a Krisztus követőinek szól útmutatásul, mert ez igazából egy egységes téma, a nagy globális terv nem sugallva csakis Izrael a földi választott népével foglalkozik, inkább az emberiség apokalipszis sorsával, nem is kimondottan Ábrahám népével, de ha úgy vesszük Ábrahám magvai a pogány hívőkkel egyetemben ahogy az írás utólag kinyilatkoztatta, szerintem univerzális amit írt Énok. Nem tér ki a részletekre. Csak erre a fenti idézetre vonatkozólag, hogy a megpróbáltatás időszaka amit az antikrisztus idejében lesz, csakis az Izrael népére vonatkozik igazából aminek célja van, meg azokra a népekre akik ezt elérik. A Gyülekezet, abban az értelemben, akik Krisztus testét alkotják, a megpróbáltatás elől el lesznek ragadtatva a mennyekbe. Őket nem érinti az a rettenetes megpróbáltatás ami eljön az antikrisztus második három és fél utolsó évében. Ezt most nem tudom részletesen kifejteni. Aki tudja az tudja.

 A kérdés, hogy maradt ránk az írás, hiszen Énok a vízözön előtt volt elragadva a mennyben, aztán a vízözön után csak Noé és családja menekült meg. Nem lettek a vizek martalékává az Énok írásai? Bizony nem, mert Isten szava nem papirusz sem kőbe vésett írások, hanem a szívbe vésett azoknak akiket Isten kiválasztott. De aki tudja Ézsdrás is írt olyan könyveket amik mai napig titkosak, amik akkor elvesztek. A sok elveszettnek hitt írások mai napig titkosak, amit Ézsdrás kb 90 könyvet diktált az írástudóknak. Nézetek utána az interneten.

 Énok, Isten igéje szerint vissza jön amikor Illés prófétával együtt lesznek tanúk az Antikrisztus hatalma alatt. Na de ez más téma.

 Ami a Krisztus vére által befogadott pogány népről nem szólhatott senki azelőtt, mert azt Isten titkolta, amíg Krisztus nem halt meg és támadt fel halottaiból. De ha figyelmesek vagyunk, és igazából törekszünk megismerni Isten minden akaratát a jövőre nézve, akkor el kell fogadnunk, hogy Isten csak annak nyitja meg akit arra kiválasztott. Most nem arra kell gondolni, hogy én vagy te vagy az. Persze, hogy ezt akarjuk, de ha mi nem követjük azoknak az írásait akik előttünk voltak, akkor szegények maradunk a felismerésben, és a Szent Szellemben nem gazdagodunk, más szóval nem teljesedik be a szívünk Isten szellemével. Ez nem egy misztikum, ez egy gyakorlat, ha nem a szellemeikkel vagyis a fentiekkel foglalkozunk akkor észre se vesszük, hogy az elménk a hús gondolataivá válnak. Ez sokszor megtörténik, mert azért emberek vagyunk és testben élünk. Ami a kanonizált Bibliát illeti, akkor amikor tekercsek és papirusz írásokban terjedtek az írások, nem voltak összefoglalva egy kötetbe, ennek a megvan a története amikor kezdetét vette a könyvnyomtatás, gondolom az jó, hogy van egy esszenciális Biblia, mert ha ennek a kanonizált Bibliának valami ellentmond valami, akkor igenis, kell elemezni. Mert a magja meg van a hitelessége a kanonizált Bibliának attól függetlenül, hogy az átírásokban vannak eléggé megtévesztő szavak. De az én véleményem az, hogy minden ami elénk kerül vizsgáljuk át ha van szellemi értelmünk. Mert csakis Isten szelleme tud minket az igaz útra terelni. Persze ez is utópia, mert sokan, de lehet, hogy én is, csak egy oldalból látom amit látok. Isten tudja, azért bízzunk benne teljes szívvel, mert igazából nem tudjuk úgy ahogy tudnunk kéne. De nem jelenti azt, hogy mi akik keresik a tudást Isten szelleme által nem ismerhetjük meg azt.

 De mégis a mi tudásunk töredékes, de mégsem kell elhagynia, mert az nem jelenti azt, hogy értelem nélkül maradjunk itt a földi életben.

“A sze­re­tet soha nem fogy el. De le­gye­nek bár pró­fé­tá­lá­sok, el­tö­röl­tet­nek; vagy akár nyel­ve­ken szó­lás, meg­szű­nik; vagy akár is­me­ret, el­tö­röl­te­tik.

Mert tö­re­dé­kes az is­me­re­tünk, és tö­re­dé­kes a pró­fé­tá­lá­sunk:

ami­kor pe­dig el­jön a tö­ké­le­tes, a tö­re­dé­kes el­tö­röl­te­tik. (1Kor 13, 8-9). Tehát, semmi sem ami tökéletlen nem örökli az örökkévalóságot, de ebben az életben mégis megvan a kezdete annak a megismerésének, hogy jobban megismerjük azt aki megmentet minket a halálból, Isten Fia, Jézus Krisztus az.

Az isteni gondviselés tökéletes példája.

 Az isteni gondviselés tökéletes példája.

 A Ruth könyve egy gyöngyszem az írások között. Ez a könyv annyira gazdag Isten útjainak ábrázolásában, hogy ha figyelmesen, imával olvassuk, meglátjuk az egész történelmet Isten terveinek megértését, de nem is akárhogy, hanem a szeretett és a ragaszkodás példaképe tárul elénk. A könyv olvasást igényel, ha tényleg szeretnénk megtudni, hogyan alakult és alakulni fog Isten útja az emberiség és elsősorban Izrael sorsa. Gyönyörködünk abban az isteni bölcsességben, ami elénk tárul. Egy fontos mozzanattal kezdeném ezt az írást, onnan, ahol elválnak útjai a két szeretet özvegyek választásai, ami ténylegesen megmutatja, hogy kiben van még az a ragaszkodás Istenhez. “Ők pe­dig han­go­san to­vább sír­tak. Majd Orpá meg­csó­kol­ta az anyó­sát. Ruth azon­ban ra­gasz­ko­dott hoz­zá.”(Ruth 1). Erre azt lehet gondolni, hát igen Ruth jobban szerette az anyósát. De itt láthatjuk meg igazán, hogy nem erről van csak szó, hiszen Orpá is szerette anyósát és mégis két külön világ volt bennük. De ugorjunk tovább, ami a mai témánhoz tartozik.  

 "Boáz ezt mond­ta Ruth­nak: Ugyan hal­lod-e, édes le­á­nyom! Ne menj sze­de­get­ni más me­ző­re. Ne menj el in­nen, ha­nem ma­radj min­de­nütt a szol­gá­ló­im nyo­má­ban. Sze­med le­gyen a me­zőn, ame­lyet arat­nak, és járj utá­nuk. Íme, meg­hagy­tam a szol­gák­nak, hogy ne bánt­sa­nak té­ged, és ha meg­szom­ja­zol, menj az edé­nyek­hez, és igyál ab­ból, ami­ből a szol­gák me­rí­te­nek". (Ruth 2, 8).

 Boáz, Jézus Krisztus előképe, ábrázata. Ez a könyv, a Ruth könyve azért is értékes számunkra, mert felfedi Isten tervét a népéhez, a Messiáshoz való viszonyát Ruth személyében, úgy ábrázolja ahogyan egy könyv sem az ószövetségben. Ruth, Ábrahám magja aki nem zsidó nem vér szerinti rokonság, de mégis Izrael maradékát képezi. Az Úr ezt az evangéliumban a samáriai asszonyban is megjeleníti, de egészen más oldalról. Pál apostol pedig így ír erről: "Mert nem az a zsi­dó, aki kül­ső lát­szat­ra az, és a kö­rül­me­té­lés sem az, ami a tes­ten kül­ső­kép­pen lát­szik, ha­nem az a zsi­dó, aki bel­ső­kép­pen az, és szí­vé­nek a Lé­lek ál­tal tör­té­nő, nem betű sze­rin­ti kö­rül­me­té­lé­se az iga­zi kö­rül­me­tél­ke­dés, amely­nek di­csé­re­te nem em­be­rek­től, ha­nem Is­ten­től van". (Róm 2, 28). A moábi Ruth személyében látjuk mindezt, a ragaszkodását Izrael Istene iránt, a samáriai asszonyban ( János evangélium 4. rész) pedig látjuk Jézus kiáradó kegyelmét azokra akik a törvény szerint reményt vesztettek az üdvösségre. 

  Ha a Boáz nevét Jézussal helyettesítjük, akkor egy világos képet kapunk ennek a történetnek a mondanivalójáról. 

 De most arra hegyezzük fülünket, mit mond számunkra ez a fenti igerészlet. 

 Mikor Ruth Boáz látókörébe kerül, akkor személyes kapcsolat alakul ki közöttük, a jövendőbeli feleségének tanácsot ad hogyan és mit kell tennie. A legfontosabb mondanivaló számunkra itt ebben a részben, hogy az Úr maga Boáz személyében tanácsolja, hogy a szemünk a figyelmünk legyen azon a mezőn ahol megy az aratás. Itt nem az angyalokról szól a világ vége aratásáról, hanem azokról az emberekről a szolgákról akik Isten mezején munkálkodnak. Boáz azt tanácsolja mint földbirtokos akinek hatalma van mindenre és mindenkire, hogy a szeme arra a mezőre irányuljon ahol minden Isten birtokában van és minden ami ott történik a mennyeknek országa. Ruth az aki elnyeri Boáz tetszését, vagyis kegyeibe fogadja de nem azonnal lesz minden az övé, az csak akkor lesz megosztva Ruthtal amikor már felesége lesz Boáznak. Addig is Ruthnak még meg kell tennie egy utat, abból a gazdagságból szemeket szedeget amit a szolgák hagytak hátra maguk után Boáz utasítása révén, abból a gazdag hagyatékból szedeget a jövendőbeli feleség aminek teljes mértékben az élvezője lesz a jövőben, addig is abból táplálkozik és visz haza, amit a szolgák elejtenek. Vagyis az igehírdetés magvait, ami életet ad aki felszedegeti és gyűjti magtárába és abból él.

 Boáz, végül eljegyezte és feleségül vette a moabita Ruthot. Ez már magában egy hatalmas áldás mindannyiunk számára, legyen az zsidó vagy helén, vagy akárki nemzetiségétől függetlenűl, Isten a Bárány menyasszonya mindazok akik Krisztus az egyháznak a feje alá gyülekeznek. Isten veteményesében, a Gyülekezet megáldott kincseiből szedegetik az életet adó magot és ha megszomjaznak, abból az edényből isznak amiből a szolgák is. A szolgák is és a jövevények is egy edényből isznak. Ezek az edények a Biblia könyveiben Isten szava, életet adó frissítő víz. A szomjazók nem a szolgák edényeiből isznak, hanem Isten odakészített edényeiből, egy és ugyanabból az edényből isznak azok is akik már az Úr mezején munkálkodnak, meg azok is akik nem dolgoznak, hanem szükségszerűen megszomjaztak a szedegetés közben, a haszonélvezői minden Isten által ajándékozott javainak. 

 Habár ezt Isten eleve elrendelte, hogy Krisztusban egyesüljön mindenki akiknek ugyan nem volt reményük sem a megváltásra se üdvösségre, de Istenhez való ragaszkodásukban kitartóak, nyomorúságok, viszontagságok ellenére, szemük és fülük nyitottak mindenre ami Isten mezején történik. Boáz tehát Jézus előképe volt, Jézus a megtesítője Isten az Atya akaratának. 

 Ruth élete, mindnyájunk élete, úgy az Izrael maradéka mint a Gyülekezet számára, de nem egybe alkotva, külön külön meghatározva a házépítést, de akiket az Úr szeme irányít, mindazok abban az áldásban részesülnek, amiben a törvényes feleség Ruth, végérvényesen elnyert Isten ígéretei szerint ki-ki a maga helyzetében. Addig is forduljunk el minden olyan mezőtől, amiben nem Isten vetette el magjait. Legyen arcunk arra fordítva és életünk megszentelve mindazonáltal, amit Istentől kapunk, szorgalmasan szedegetve magjait amit az ige éltető szavai kijelentettek számunkra az élet megtartása érdekében. 

“Ne ag­go­dal­mas­kod­ja­tok te­hát, és ne mond­já­tok: „Mit együnk?” vagy „Mit igyunk?” vagy „Mi­vel ru­ház­kod­junk?” Mert mind­eze­ket a po­gá­nyok kér­de­zik. Mert jól tud­ja a ti mennyei Atyá­tok, hogy mind­ezek­re szük­sé­ge­tek van.

 Ha­nem ke­res­sé­tek elő­ször Is­ten or­szá­gát és az ő igaz­sá­gát, és ezek mind rá­adá­sul meg­adat­nak nek­tek. (Mt 6, 31-32)

 "…ami­kor el­jön azon a na­pon, hogy meg­di­cső­ül­jön szent­je­i­ben, és cso­dál­ják mind­azok, akik hit­tek, mint ahogy ti is hit­te­tek bi­zony­ság­té­te­lünk­nek. Ezért imád­ko­zunk is min­den­kor ér­te­tek, hogy a mi Is­te­nünk te­gyen ti­te­ket mél­tó­vá az el­hí­vás­ra, és tölt­sön be ti­te­ket a jó­ban való tel­jes gyö­nyör­kö­dés­sel és a hit hat­ha­tós mun­ká­lá­sá­val, hogy meg­di­cső­ül­jön a mi Urunk Jé­zus Krisz­tus neve ben­ne­tek, és ti is őben­ne, a mi Is­te­nünk és az Úr Jé­zus Krisz­tus ke­gyel­mé­ből". (2Thessz 1, 10-11).

Az Isten titkos akarata volt.

  Az Isten titkos akarata volt.

Efezus 1:3-6, 11 RÚF

“Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával Krisztusban. Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben. Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint, hogy magasztaljuk dicsőséges kegyelmét, amellyel megajándékozott minket szeretett Fiában….. 

 Őbenne lettünk örököseivé is, mivel eleve elrendeltettünk erre annak kijelentett végzése szerint, aki mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik;...”

 Ebben az idő spektrumában ahol élünk, fogalmunk sincs arról, hogy mi lehetett azelőtt a világ teremtése előtt, az örök Isten mielőtt megteremtette a látható világot. Az angyalok is teremtmények, az emberek előtt voltak teremtve, de Isten nem az angyaloknak szánta örökségét. 

“Mert nem an­gya­lok­nak ve­tet­te alá a jö­ven­dő vi­lá­got, amely­ről szó­lunk”. (Zsid 2, 5-6).

 Pál apostolnak volt kiosztva az a szolgálat, hogy feltárja az egyház titkát. Ezt többé kevésbé megírta az efézusi és a korintusiakhoz írt levelében. “…még­pe­dig azt a tit­kot, amely el volt rejt­ve örök idők­től fog­va és nem­ze­dé­kek óta, most pe­dig ki­je­len­tet­te az ő szent­je­i­nek, akik­nek Is­ten tud­tul akar­ta adni, hogy mi­lyen nagy a po­gá­nyok kö­zött e ti­tok di­cső­sé­gé­nek a gaz­dag­sá­ga, hogy ben­ne­tek van Krisz­tus, a di­cső­ség re­mény­sé­ge.” (Kol 1, 26).

 A világ teremtése óta kiválasztott embereknek nem volt ismeretes az a tény, hogy Isten Szelleme Krisztus által lakozzék az ember szívében. Izrael fiainak akiket megáldott Isten Szellemével, nem bennük hanem rajtuk nyugodott. 

“Tisz­ta szí­vet te­remts ben­nem, Is­te­nem, és az erős lel­ket újítsd meg ben­nem! Ne vess el ar­cod elől, és szent lel­ke­det ne vedd el tő­lem!” (Zsolt 51, 13). Itt Dávid nem a Szent Szellem hanem a saját szívéről és lelkéről beszélt mint minden embernek megadott a teremtésben. 

“És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű igaz és istenfélő ember, aki várta az Izráel vigasztalását, és a Szentlélek ( Szent Szellem) volt rajta”. (Lk 2, 25)

 Ami Jézussal megesett a Jordán folyónál, az szemlélteti, hogy Isten a Szent Szellemével pecsételi meg mindazokat akiket kihívott szolgálatra. Gondolom Krisztus a Messiásnak nem volt szüksége, hogy megteljen Szent Szellemmel, hiszen Ő volt maga az Isten ember képében.

“És amint kijött a vízből,( a bemerítés után) látta, hogy a menny megnyílik, és a Lélek ( Szellem) mint galamb leszáll reá.”(Mk 1, 10). Ez egy jel volt galamb formájában, jelképesen mutatva, hogy Ő az akit hallgatni kell. Ezzel nyílvánosan be volt mutatva, hogy Ő az akit vártak a hívő zsidók, a Messiásuk.

 Ami a Krisztus egyházát illeti, Isten megáldotta a Szent Szellem ajándékával, nem csak szívüket cserélte ki, hanem rájuk szállt annak okáért, hogy ők legyenek azok akik a világban terjesszék az örömhírt az elveszett Isten bárányainak, hogy az Úr egy akolba terelje, gyülekezetbe fogadja mindazokat akik már a világ teremtése előtt ki voltak választva erre a szolgálatra, amit a fenti kezdő igében is olvashatunk. Tehát Isten elrendelt akarata szerint vannak a világ teremtése előtt kiválasztott lelkek, akik Krisztusban vannak és azok akik a teremtés óta Krisztuséi. Ezeket a különbségeket észre lehet venni. 

 De gyakran leírom, hogy ez egy nagyon kiterjedő téma, én csak röviden elemeztem, netán az olvasóban gondolatok jelennek meg ebben a témában és kedve támad jobban megismerni Istent mindenható akaratát.

 

Kétszer hal meg az akiben nincs meg Krisztus Szelleme.

 Kétszer hal meg az akiben nincs meg Krisztus Szelleme.

PÁL LEVELE A RÓMAIAKHOZ 8:8-14 CSIA

 “A húsban élők Istennek nem tetszhetnek. Ti azonban nem a húsban éltek, hanem szellemben, ha csakugyan Istennek Szelleme lakik bennetek. Ha pedig valakinek a Krisztus Szelleme nem birtoka, az nem is övé. Ha ellenben a Krisztus bennetek van, a test holt ugyan a vétek következtében, de a szellem élet azért, hogy igazságosságot munkálhasson. Ha pedig annak Szelleme, aki Jézust a halottak közül feltámasztotta bennetek lakik, az, aki a Krisztus Jézust a halottak közül feltámasztotta, a bennetek lakó Szellem által a ti halandó testeteket is meg fogja eleveníteni. Következőleg, testvéreim, adósok vagyunk, nem a hús adósai, hogy a hús kívánata szerint éljünk. Ha ugyanis a hús kívánata szerint éltek, meg kell halnotok. De ha a szellemmel azt, amit a hús művel, megölitek, élni fogtok. Mindazok ugyanis, akiket Isten Szelleme indít, Istennek fiai.”

 Az ige halottnak nyilvánítja a bűn miatt, mindazokat akik nem ismerik Istent, szándékuk sincs keresni útjait, és egyáltalán nem élik szellemi életüket. Ebben az igerészben is arról szól, hogy mindazok akikben Krisztus Szelleme lakik azokra vonatkozik a testi feltámadás is, találkozás Krisztussal az elragadtatás pillanatában. A többiek a sírban maradnak addig ameddig ők is feltámadnak, de nem az üdvösségre hanem az ítéletre. De legyen ez az ő gondjuk, hiszen nem mindenkiben van hit. 

“De az ir­ga­lom­ban gaz­dag Is­ten az ő nagy sze­re­te­te ál­tal, amellyel min­ket sze­re­tett, min­ket, akik ha­lot­tak vol­tunk vét­ke­ink­ben, Krisz­tus­sal együtt meg­ele­ve­ní­tett – ke­gye­lem­ből van üd­vös­sé­ge­tek –, és vele együtt fel­tá­masz­tott, és vele együtt ül­te­tett a mennyek­be Krisz­tus Jé­zus­ban, hogy meg­mu­tas­sa az el­jö­ven­dő idők­ben az ő ke­gyel­mé­nek fel­sé­ges gaz­dag­sá­gát irán­tunk való jó­sá­gá­ból a Krisz­tus Jé­zus­ban. Mert ke­gye­lem­ből nyer­te­tek üd­vös­sé­get, hit ál­tal, és ez nem tő­le­tek van, Is­ten aján­dé­ka ez, nem cse­le­ke­de­tek­ből, hogy sen­ki se di­cse­ked­jék”. (Ef 2, 4-8).

 Ez a vers szakasz múlt időben beszél, mint ami megtörtént. Ez a gondolat arra utal, meglátásom szerint, hogy annak ellenére még itt a földön ebben a bűnös testben élünk, a szellemünk már Krisztusban van, vele együtt fel van ültetve a mennyben. Ez egy csodálatos kijelentés, ezt csakis hittel fogadhatjuk be, hiszen halvány fogalmunk sincs hogyan nézhet ki ez valójában. Utalások vannak az írásokban, de mindenkinek más és más képzelőereje van. Szerintem ezt nem is kéne firtatni, de azt igen, hogy az ahhoz vezető út amely oda vezet, azt találjuk meg. 

AZ ÖRÖMHÍR JÁNOS SZERINT 14:6 CSIA

“Jézus ezt felelte: „Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csak rajtam keresztül.”

AZ ÖRÖMHÍR MÁTÉ SZERINT 7:14 CSIA

“Mert szűk kapu és szoros út visz el az életre, csak éppen kevesen találnak rája.”

 Ha az írás ami Istentől ihletett, pláne ha azt maga Krisztus mondja, azt mondja, hogy kevesen találják meg azt a szűk kaput és szoros utat ami az élethez vezet, akkor biztosan itt nem azokra gondolt, akik legalább 2 milliárdan vannak a kereszténység berkeiben. Elgondolkodtató kijelentés ez. Jóhiszeműen magunkra gondolunk, hogy mi a kevesekhez tartozunk. De így van-e valójában? Ezt mindenkinek elemeznie kellene, hiszen nagy a tét, nem e vagyunk megtévesztve önbizalmunkkal? 

AZ ÖRÖMHÍR MÁTÉ SZERINT 7:13 CSIA

“A szűk kapun át menjetek be! Mert tágas kapu és széles út, félre, a veszedelembe visznek, és sokan vannak, akik rajta mennek be.”

Igazából ne kövessük vágyvezérelve a jövőképet, mert ha nincs bennünk az a szellemi gondolkodás vagyis új vagy más felismerés ami a megtérést jelenti Istenhez Krisztuson keresztül, akkor egy hamis képet alkotunk magunkban. Ezek a bizonyítékok, hogy mi melyik úton vagyunk, nagyon egyszerűek. Álljunk meg egy pillanatra és vegyük észre magunkat, kivel vagyunk kapcsolatban mivel foglalkozunk és mik azok a prioritások, amik nagyobbak vagy ellentétesek Isten útjával szemben. Lehet e egy Isten gyermeke politikus? Vagy reggeltől estig azzal töltjük napjainkat, hogy kielégítsük a hús a test vágyait? Mindennek megvannak a helyei mértékben kifinomult hozzáállással, hiszen a testi örömök ha a szellemtől vannak, még ha halott a hús a bűn miatt, akkor is lelkesíti azt. Mert a testünk is Krisztusé, Isten nem könyörtelen hanem ismeri gyengeségeinket, de a fő kérdés, melyik úton járunk, azon az úton ami Istennek tetsző vagy a széles világi úton. Nem mindegy, hogy hol járunk, mert a végcél különböző. Na de hiába minden szó ha azt nem Isten vezérli ha Isten nem érinti meg a szíveket érthető okok miatt. Az okok nyilvánvalók, azoknak akik nem érzik szükségét, hogy Istenhez forduljanak, azoknak nincs reményük és bolondságnak tartják Krisztus halálát a fán.

PÁL ELSŐ LEVELE A KORINTUSIAKHOZ 1:18-21 CSIA

“A keresztről (feszületről) szóló ige ugyanis ostobaság azoknak, akik elvesznek, nekünk azonban, akik megszabadulunk, Istennek hatalma. Hiszen így írták meg: „Megsemmisítem a bölcsek bölcsességét, s az értelmesek értését elvetem.” Hol marad a bölcs? Hol az írástudó? Hol ennek a világkorszaknak vitatkozója? Nem tette-e ostobasággá Isten a világ bölcsességét? Miután a világ a bölcselet által nem ismerte meg az Istent az isteni bölcsességben, Isten úgy látta jónak, hogy „ostoba” igehirdetéssel mentse meg a hívőket.”