Rendszeres olvasók

2023. május 7., vasárnap

Isten elítéli a gonoszokat.

 "Mert nem kí­mél­te Is­ten a bűn­be esett an­gya­lo­kat sem, ha­nem az al­vi­lág sö­tét mély­sé­gé­be ve­tet­te őket, hogy fenn­tar­tas­sa­nak az íté­let­re; és a régi vi­lá­got sem kí­mél­te, ha­nem csak Nóét, az igaz­ság hir­de­tő­jét, akit nyol­cad­ma­gá­val meg­őr­zött, ami­kor özön­vi­zet bo­csá­tott az is­ten­te­le­nek vi­lá­gá­ra. So­do­ma és Go­mo­ra vá­ro­sa­it el­ham­vaszt­va pusz­tu­lás­ra ítél­te, hogy pél­dát ál­lít­son azok­nak, akik majd is­ten­te­len­ked­ni fog­nak. Meg­sza­ba­dí­tot­ta az igaz Ló­tot, aki szen­ve­dett az is­ten­te­le­nek gya­lá­za­tos vi­sel­ke­dé­se mi­att, mert ő, az igaz, kö­zöt­tük la­kott, s a go­nosz cse­le­ke­de­te­ket lát­va és hall­va nap­ról nap­ra gyö­tör­te igaz lel­két. Az Úr meg tud­ja sza­ba­dí­ta­ni a ke­gye­se­ket a kí­sér­té­sek­ből, a go­no­szo­kat pe­dig meg­tart­ja az íté­let nap­já­ra, hogy bűn­hőd­je­nek". (2Pt 2, 4-10)

 Ez lenne a szerető Isten? Aki elpusztít nem kímél, a pokol mélyére veti a teremtményét? Bizony ez az Igaz Isten. Isten nem tűri az fajtalanságot és idejekorán ítélte el a fajtalanokat Sodomában és Gomorában, ezt fogja tenni továbbra is. Ezek mind istentelenségek ami nem tűr halasztást. Ma egy olyan világ kezd kibontakozni, amiben Isten szavát publikáló embert bíróság elé vihetik. A homosexualítás kérdése egyértelműen Isten ítéletével végződik, és aki ezt reflektálni meri, akkor bajba eshet.

 Az idő ami adatott, az a kegyelmet jelenti Istentől. Az időben mennek végbe a folyamatok, ez egy kísértésben élő világ, ahol rendeződnek a dolgok, ki kinek a rabja, de Isten irgalmának és kegyelmének az ideje is. Ma van a kegyelem napja, és semmi nem történik meg az ígért ítéleteiből, amíg az idő nem teljesedik be. Az emberiség hozzászokott a háborúkhoz a természeti katasztrófákhoz, hogy ezek a dolgok megtörténnek az ember gyarlósága miatt. De a remény a békére fennáll, mert a háborúk után ujra építik a városokat. De ha Isten ítéli meg jogosan az embereket, azután nincs újjáépítés. Se Sodoma se Gomora nem lett visszaépítve. Se a vízözön előtti világ nem lett visszaépítve. A mai napig sem tudják még ha akarnának is felépíteni az egyiptomi piramisokat, amiket a régi világ nemzetsége épített. Isten mindig lapozz egyet és újat teremt. Krisztus Isten küldötte az Üdvözítő emeli ki a kisértésből ( nem a kísértéstől) a kegyeseket, akik ahogy Lót is annak idején egy olyan világban élt választása szerint, istentelenségben elfajzott, de az Úr meg menekítette az ítélet alól, mert igaz lelke volt annak ellenére, látszólag szerette a világot amiben élt, de szenvedett mert az igazság gyökere benne volt Ábrahàm közösségéből kifolyólag. Ő ismerte az igaz hitet, de a világ kisértésében élt. 

 Vannak ilyen keresztények ma is akiknek igaz lelkük van, de annyira összefonódtak a világiakkal, hogy szemmel láthatóan nem különböznek a körűl lévő világiaktól. Ezek a világi keresztények. De ezeket az Úr megmenti mint a tűzből kikapott parazsat az ítélet napján. De vigyázat!!! Ez nem szabály, hanem kivétel, mert Isten ha ismeri is őket, elenyésző lehet a számuk. Lót és családja kalandos módon volt kimenekítve Isten ítélete alól. Az ellenpélda, Noé példája az igazi tanúbizonyság, aki épített egy bárkát hosszú időn át, és erre neki Isten megadta az időt. Isten ítélete nem érintette, viszontagságok nélkül menekült meg az özönvíztől. 

 Összefoglalásként, Isten ismeri az övéit, attól függetlenül milyen körülmények veszik körűl. De az áldásokat azok élvezik akik Isten akaratának megfelelnek. Akik építik Isten egyházát, azok munkája gyümölcsöt hoznak Isten országában, azok akik passzívan csak léteznek, azokat is megmenti az Úr, de úgy mint a tűzből kiragadottat.

"Az Is­ten­től ne­kem adott ke­gye­lem sze­rint mint bölcs épí­tő­mes­ter ala­pot ve­tet­tem, de más épít rá. Vi­gyáz­zon azon­ban min­den­ki, ho­gyan épít rá! Mert más ala­pot sen­ki sem vet­het a meg­le­vőn kí­vül, amely Jé­zus Krisz­tus. Ha pe­dig va­la­ki ara­nyat, ezüs­töt, drá­ga­kö­ve­ket, fát, szé­nát, poz­dor­ját épít erre az alap­ra, min­den­ki­nek a mun­ká­ja nyil­ván­va­ló­vá lesz, mert az a nap meg­mu­tat­ja, mi­vel­hogy tűz­ben je­le­nik meg, és hogy ki­nek mi­lyen a mun­ká­ja, azt a tűz te­szi pró­bá­ra. Ha va­la­ki­nek a mun­ká­ja, ame­lyet rá­épí­tett, meg­ma­rad, ju­tal­mat kap. Ha va­la­ki­nek a mun­ká­ja meg­ég, kárt vall. Ő maga azon­ban meg­me­ne­kül, de úgy, mint aki tű­zön ment át". (1Kor 3, 10-14)

2023. május 5., péntek

Új lakásban.

 "Ha tehát a lévita papság által volna a tökéletesség, mert a nép ez alatt kapta a törvényt, mi szükség volna arra, hogy más pap támadjon, Melkisédek rendje szerint ne pedig Áron rendje szerint?" (Zsid 7, 11)

"Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és ez a halandó test halhatatlanságot öltsön magára." (1Kor 15, 53)

"Ne csodálkozz, hogy azt mondtam neked: Szükség nektek újonnan születnetek". (Jn 3, 7)

 Az emberek érdeklődési körébe kiemelkedő helyet foglal el a halhatatlanság kérdése, vagy legalább az élet meghosszabbítása. Saját módszereit használva, kutatásokat végeznek ennek terén. A Biblia kijelenti, vagyis Isten tudtunkra adja, hogy mire van a legégetőbb szüksége a halandó embernek, ha megvan benne a halhatatlanság igénye. 

 De ha ez a recept kész lenne a tudományok terén, akkor is csak a kiváltságosok kapnák meg ezt az elixírt. De ez a gondolat a fantázia szüleménye, mert ez nem lehetséges, hogy ember saját magát megmentse az örök életre. Látjuk, hogy még az Áron rendje szerinti papság is tehetetlen, az is csak előképe az eljövendő igaz papnak aki Melkisédek rendje szerint jelent meg az a mennyből leszállt Messiás az örök pap, Krisztus a megváltó. Krisztusra van szükség, hogy az ember örök életet nyerjen Isten országában. Ha ezt a szükséget mélyen a szívünkben érzük, akkor semmi mást nem kell tennünk, hogy Isten, Jézus Krisztus elé menjünk terheinkkel, az összetört szívünkkel, mindaz ami gátolhatja ezt a szellemi újjászületést a kegyelemmel teljes Megváltó lábai elé borulva kérni, hogy bocsássa meg minden bűneinket a kegyelem csendes pillanatára várva. Tudva azt, hogy Isten emberismerő és tudja mi lakozik a szívünk mélyén. Ezért bízhatjuk rá magunkat, mert Ő tudja mire van még szükségünk, hogy a Szelleme megpecsételje sorsunkat, feltámasztja a mi szellemünket az ujjászületésben. Ez a feltétele a testünk feltámadásának ami a szellemünk megújulását követi egy ominózus pillanatban. Mert hús és vér nem örökli a mennyeknek országát. Azért nem mindegy egy ember számára, hogy milyen gyümölcsöket terem itt a földön, milyen szellemiség irányítja a halandó testét. Mert aki az Úré azt a Szent Szellem ajándékát kapja, aki ez által elvezeti egy testi átalakulás során Isten elé a mennyei trónja elé, halhatatlan új testében. Ez már nyilvánvaló, hogy az elsőszülött testét kapjuk meg, azt az új testet amit Krisztus Urunk kapott a feltámadása után. Ebben a testben jelenünk meg Isten előtt hibátlanul, hiszen Krisztus a tökéletesség a szentség aki viselte ezt a romolhatatlan testet érettünk meghalt és feltámadt, elkészítve ezzel új mennyei lakásunkat. Tehát az újjászületett szellemünk elhagyja a húsvér testünket és átköltözünk egy új testbe. Ha itt a földön tagonként Krisztus teste vagyunk, otthon a mennyekben felöltjük a halhatatlanság testét.

 Ez a remény éltet minket aki már itt a földön Krisztusban van és Krisztus őbenne. Ezért legyünk figyelmesek, hogy mit szól Isten szava ennek a csodás átváltozás elérése érdekében. Ez a reménysége a hívő léleknek és örömhír a bűnnel megterhelt ember számára, hogy Isten gyermekei új élete itt veszi kezdetét és felszabadultan a bűn terhe alól örökli Isten országát.

2023. május 4., csütörtök

Melyik törvény a legnagyobb.

 "Mes­ter, me­lyik a nagy pa­ran­cso­lat a tör­vény­ben? Jé­zus pe­dig így vá­la­szolt: Sze­resd az Urat, a te Is­te­ne­det tel­jes szí­ved­ből, tel­jes lel­ked­ből és tel­jes el­méd­ből. Ez az első és nagy pa­ran­cso­lat.

Eh­hez ha­son­ló a má­so­dik: Sze­resd fe­le­ba­rá­to­dat, mint ma­ga­dat. E két pa­ran­cso­lat­tól függ az egész tör­vény és a pró­fé­ták". (Mt 22, 36-39)

 Egy írástudó szerette volna csapdába csalni Jézust, vagyis kísértette kérdésével, vajon ismeri-e a törvényt? Jézus egyszerűen válaszolt amiben benne volt a törvény egésze. Tudni illik, hogy a törvény útvezető Krisztushoz. A törvény nem igazítja vagyis nem üdvözíti az embert, de ezen felül ahogy a tízparancsolatnak titulált ige tartalma, elsősorban Istenhez való szeretetről szól. Mai napig senki sem tudja ezt a parancsolatot teljesíteni a szó szoros értelmében ha Isten nem működik közre. Az első parancsolat a teljességet kívánja az embertől, hogy ha ezt teljesíteni tudná, nem lenne szükség Krisztusra. Senki sem tudja szeretni Istent teljességében, mert a tökéletlen nem tud tökéletesen szeretni. De Isten nem hagyta ezt befejezetlenül, ugyanis elküldte a földre a szeretet tárgyát, vagyis a tökéletességet, Isten Fiát a Messiást, aki kijelentette az emberek felé a tökéletes szeretetet. Benne találjuk meg Isten teljességét. 

"Ő előbb volt min­den­nél, és min­den őben­ne áll fenn. Ő a feje a test­nek, az egy­ház­nak, ő a kez­det, el­ső­szü­lött a ha­lot­tak kö­zül, hogy min­de­nek­ben övé le­gyen az el­ső­ség. Mert tet­szett az Atyá­nak, hogy ben­ne la­koz­zék az egész tel­jes­ség, és hogy ál­ta­la bé­kél­tes­sen meg min­dent ma­gá­val úgy a föl­dön, mint a menny­ben, bé­kes­sé­get sze­rez­ve ke­reszt­jé­nek vére ál­tal". (Kol 1, 17-19)

 Bizony, Krisztus nélkül elveszett volna minden, írmagja sem maradt volna az emberi lénynek, ha Isten irgalmával nem küldi hozzánk a Messiást minden tekintetben, nem csak szóban de cselekedetében kimutatta Isten szeretetét az emberek iránt, ezt a görög nyelvben külön szóval jelzik "agape". Valójában a hús ember nem tudja szeretni Istent úgy ahogy azt Isten elvárja. Azért a Szent Szellem tölti be az emberben Krisztus szeretetét, és csakis benne tudjuk felölteni Isten szeretetét.

"Ölt­se­tek ma­ga­tok­ra azért – mint Is­ten vá­lasz­tot­tai, szen­tek és sze­re­tet­tek – kö­nyö­rü­le­tes szí­vet, jó­sá­gos­sá­got, alá­za­tos­sá­got, sze­líd­sé­get, tü­rel­met, el­szen­ved­ve egy­mást és köl­csö­nö­sen meg­bo­csát­va egy­más­nak, ha va­la­ki­nek va­la­ki el­len pa­na­sza vol­na – amint Krisz­tus is meg­bo­csá­tott nek­tek, ti is úgy te­gye­tek. Mind­ezek fölé pe­dig ölt­sé­tek fel a sze­re­te­tet, amely a tö­ké­le­tes­ség kö­te­lé­ke." (Kol 3, 12-13)

 Ha ezek bennünk nincsenek meg, hiába minden igyekezet, Istent nem elégíti ki a mi életünk, mert nem látja Krisztus szellemét csírázni, és megvalósulni, ha nem is azonnal, de ahogy a magból kicsírázott növény sem lesz azonnal lombos fává, úgy mi is türelemmel várjuk Isten kegyelmét és növekedést adó szellemi gazdagságát.

"Ti azonban nem test szerintiek vagytok, hanem Lélek szerintiek, ha valóban Isten Lelke lakik bennetek. Akiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé". (Róm 8, 9) 

2023. május 3., szerda

Isten a hit forrása.

 "Mert a nekem ( Pálnak) adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy ne gondoljon senki többet magáról, mint amennyit kell, hanem józanul gondolkozzék mindenki az Istentől neki adott hit mértéke szerint." (Róm 12, 3)

 A hit forrása Isten a tőle kapott mértéke szerint. Nem láthatjuk és nem is mutathatjuk magunkat többnek amik vagyunk. Ezt egyszerűségnek, szerénységnek nevezhetjük. A legjobb példakép az Ábrahám, őt nevezi Isten a hit atyjának. Minden ember hisz valamiben, olyan dolgokban ami láthatatlan, misztikus megfoghatatlan. Abból a hitből igyekszik megteremteni szemmel látható gyakorlati dolgokat. De a hamis hit, ami nem Istentől ered, az megbukik a vizsgán. Az ember bűne a gőg a büszkeség és a többször említett egocentrikus állapot. Az ilyen emberek ha egy céllal csoportosulnak, mindig bajt okoznak magukra és a világra nézve is. A rokon lelkek vonzzák egymást, megtalálják a közös nyelvüket, de egymástól független csoport vagy vallás vagy bármilyen kongregáció nem értik egymást még ha egy nyelven is beszélnek. De a történelemre visszatekintve látjuk ennek kezdetét,

" Ezt mond­ták: Gyer­tek, épít­sünk ma­gunk­nak vá­rost és tor­nyot, mely­nek te­te­je az eget érje, és sze­rez­zünk ma­gunk­nak ne­vet, hogy el ne szé­led­jünk az egész föld szí­nén! Az ÚR pe­dig le­szállt, hogy lás­sa a vá­rost és a tor­nyot, me­lyet az em­be­rek fiai épí­tet­tek. Ezt mond­ta az ÚR: Íme, e nép egy, és az egész­nek egy a nyel­ve, de mun­ká­já­nak ez csak a kez­de­te. Bi­zony sem­mi sem gá­tol­ja, hogy vég­hez­vi­gye­nek min­dent, amit el­gon­dol­nak ma­guk­ban. No­sza, száll­junk alá, és za­var­juk ott össze nyel­vü­ket, hogy ne ért­sék meg egy­más be­szé­dét!" (1Móz 11, 4-6).

 A szétszórtság ez, Istentől való, nem azért mert Istentől származott ez a gondolat, hanem az emberek büszkeségből fakadóan cselekedet Isten. Szűkítve e gondolat körét, a vallások sokszínűségét említeném. Egy halandó ember nem tudja eggyé kovácsolni a kereszténység sőt a világvallásokat egy csoportba. Ezt ökumenikus istentisztelet vágy vezérlő igyekezzetnek konstatálhatjuk. A húsvér embernek ez jószándéknak tűnik, de Isten előtt utálatos. A bűn az ami akadályozza meg ezt a folyamatot. Az ember részleges sikereket is elérhet, hiszen a bábel tornya is megépülni látszott, de végeredményben elérte Isten ítélete.

 Az Istentől kapott hit a tiszta forrásból ered, ami életet ad aki azzal oltotta szomját. A hit embere tudja, józanul felismeri Isten terveit, és az élővíz az ige nem a büszkeségét táplálja, éppen fordított eredményt hoz abban a lélekben aki Isten ismeretében gazdagodik, vagyis Krisztust megismeri, ennek eredménye az önbizalom halála. 

 Szemtanúi vagyunk ennek a keresztényi gőgnek a vallási büszkeségnek szerte a világon. Lucifer bűnét jellemzik az égigérő templomok tornyai a szószékek magaslatai az szolgák felmagasztalása az eszközök megszentelése és sorolhatnám. Ez minden de nem Istentől való hit.

"Ezért min­den­kor bi­za­ko­dunk, és tud­juk, hogy amíg e test­ben van ott­ho­nunk, ad­dig tá­vol va­gyunk az Úrtól, mert hit­ben já­runk, nem lá­tás­ban. Bi­za­ko­dunk azért, és in­kább sze­ret­nénk el­köl­töz­ni a test­ből és ha­za­köl­töz­ni az Úrhoz. De akár itt­hon, akár a tá­vol­ban va­gyunk, az a cé­lunk, hogy el­nyer­jük tet­szé­sét. Mert mind­nyá­junk­nak meg kell je­len­nünk Krisz­tus íté­lő­szé­ke előtt, hogy kiki asze­rint, amit e test­ben cse­le­ke­dett, meg­kap­ja akár a jót, akár a go­noszt". (2Kor 5,6-9)

2023. május 2., kedd

Az Isten akarata szerint.

 "Az ő akarata szült minket az igazság igéje által, hogy teremtményeinek első zsengéje legyünk". (Jak 1, 18) "Mert azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne". (2Kor 5, 21)

"Mert kiválasztott minket őbenne a világ teremtetése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk őelőtte". (Ef 1, 4)

 Az Isten akarata az, hogy az elveszett lelkeket Krisztushoz vezesse. Ez változatlan tény. Kedves olvasó, ha kitartóan keresed Isten akaratát, akkor jó úton jársz, Isten az Atya gyermekének fogadott még a világ teremtése előtt. Ha engedsz az Isten Fiának, ha meghallod hívó szavát, akkor biztos, hogy követni fogod, még ha az első lépéseid bizonytalanok is. Egy tapasztalt Krisztus követői sem mondhatják magukról, hogy mindennel megpróbáltatott és megállt az igazságban. Ez a belső harc ami jellemzi a hívőt ha fel is van vértezve Isten fegyverével is, akkor is a saját harcunkat meg kell vívni önmagunkkal. Persze ez nem véres harc, hiszen az Isten igaz igéje által megszült lélek már túl van minden halált hozó harcokon ami megölte benne az egóját, vereséget nem szenved mert Krisztus megharcolta érettünk, hogy békességét megkapjuk. De igaz az is, hogy ha az óemberünket Krisztus le is győzte, de az állandóan fel akar támadni." Ne ad­já­tok oda tag­ja­i­to­kat a go­nosz­ság fegy­ve­re­i­ként a bűn­nek, ha­nem ad­já­tok oda ma­ga­to­kat Is­ten­nek, mint akik a ha­lál­ból élet­re kel­te­tek, és ad­já­tok tag­ja­i­to­kat az igaz­ság fegy­ve­re­i­ként Is­ten­nek! Mert a bűn töb­bé nem ural­ko­dik raj­ta­tok, mert nem a tör­vény alatt, ha­nem a ke­gye­lem alatt vagy­tok". (Róm 6, 13). Azért is éberek és figyelmesek leszünk, mert a sátán nem alszik. De ez az éberség és rátermettség nem görcsöl minket, mert bizalmunk Krisztusban van. Előre nem attól félünk, hogy hibázhatunk, hanem a szeretet a Krisztusban való bizalom könnyűvé teszi és szabaddá teszi járásunkat.

" Ekkora bizalmunk a Krisztus által van Isten irányában. Nem mintha a magunk rátermettsége alapján ébredhetnének ilyen gondolataink, ellenkezőleg a mi rátermettségünk Istentől való, aki bennünket elégségeseknek talált arra, hogy új szövetségnek, nem betűnek, hanem szellemnek kiszolgálóivá legyünk, hiszen a betű megöl, a szellem ellenben megelevenít" ( 2 Kor 3,- 4..

6).

2023. április 30., vasárnap

A kincs ami Istennél van.

 A kincs ami Istennél van.

"Az én ju­ha­im hall­gat­nak a han­gom­ra, én is­me­rem őket, és ők kö­vet­nek en­gem. Én örök éle­tet adok ne­kik, és nem vesz­nek el soha, és sen­ki sem ra­gad­ja ki őket a ke­zem­ből. Az én Atyám, aki ne­kem adta őket, na­gyobb min­de­nek­nél, és sen­ki sem ra­gad­hat­ja ki őket az én Atyám ke­zé­ből. Én és az Atya egy va­gyunk." (Jn 10, 27-29)

 Ebben a rövid részletben amit Jézus mondott az őt kérdőre vont zsidóknak, benne van sűrítve minden tanítás és igazság magáról Jézusról az Atyáról és az Ő örököseiről. Mert ki örökli a mennyeknek országát? - akik hisznek az örök életben, vagy akik hallgatnak Jézus szavára? A gazdag ifjú akit az Úr megkedvelt, ő is hit az örök élet létezéséről, de mégsem örökölte az elmondottak szerint, mert nem hallgatott Jézus szavára és nem követte Őt, mert nem tudta teljesíteni Jézus szavait. Azt sem látta meg, hogy az örök élet az maga Jézus. A nagy gazdagság volt fontosabb számára ami lekötötte őt a földhöz. ( Máté 19,- 16..30). A hit amit ma már teljesen elszenesítettek azzal, hogy azt hírdetve, hogy aki hisz Isten Fiában annak örök élete van. Ez igaz is, de kevesen követik Jézust, mert ha hiszik is, hogy Ő az örök élet, és mégis a maguk útját járják, az azt jelenti, hogy a tudás megvan de élete az nincs. A juhai nem csak hallják a hangját hanem követik is Őt. Ezt az örök életet nem lehet elveszíteni soha, mert Istennél van elrejtve biztos helyen Krisztusban aki az Atya jobbját foglalta el a mennyben, és az övéit ismeri és nevén szólítja. Oda a sátánnak nincs se belépése se hatalma, hogy elragagyja azt a kincset az Isten Fiában hívő és Krisztust követő lelkektől. Erre azt lehet mondani, akinek nincs meg ez a kincs az nem tudja el se veszíteni, akiben meg meg van azt nem tudja elveszíteni, mert az Istenben az Atyában rejtve van. 

  A hitnek gyümölcseit a mennyben őrzi Isten ami már itt a földön kicsírázik, felnövekedik és gyümölcsöt hoz az elvetett magból. Aminek zsengéit a szívünkben hordjuk, ebben a testben. Az Isten bizonyságtétele bennünk megelevenedik a Szent Szellem által. Ebben a tökéletességben megkapja a tökéletest, ez a kettősség jellemzi mindazokat akiknek Isten az Atya kegyelméből az eleve elrendelt akaratából örök élete van a teljes hite által. Isten nem javít a görbét nem egyenesíti ki, hanem azt az örök életet adja az új természetet aki Krisztus. Ebben benne van a hit és gyümölcse, hiszen a hit cselekedetek nélkül halott. Mit cselekedjünk hát, hogy Krisztus örökösei legyünk? Az apostolainak így felelt.

"Ak­kor meg­szó­lalt Pé­ter, és azt mond­ta: Íme, mi el­hagy­tunk min­dent, és kö­vet­tünk té­ged. Mi lesz hát ve­lünk? Jé­zus pe­dig azt mond­ta ne­kik: Bi­zony mon­dom nek­tek, hogy ti, akik kö­vet­te­tek en­gem, az új­já­te­rem­tett vi­lág­ban, ami­kor majd az Em­ber­fia di­cső ki­rá­lyi trón­já­ra ül, ti is ti­zen­két ki­rá­lyi trón­ra ül­tök, és íté­li­tek Iz­rá­el ti­zen­két nem­zet­sé­gét. És mind­az, aki el­hagy­ta há­za­it, fiú- vagy nő­test­vé­re­it vagy aty­ját, any­ját, fe­le­sé­gét vagy gyer­me­ke­it vagy szán­tó­föld­je­it éné­ret­tem, szá­zannyit kap majd he­lyet­te, és örök éle­tet nyer örök­sé­gül. Sok el­ső­ből lesz utol­só, és sok utol­só­ból első". (Mt 19, 27-29)

".... aki hisz Is­ten Fi­á­ban, az ma­gá­ban hor­doz­za a bi­zony­ság­té­telt. Aki nem hisz Is­ten­nek, ha­zug­gá tet­te őt, mert nem hitt ab­ban a bi­zony­ság­té­tel­ben, amellyel Is­ten bi­zony­sá­got tett az ő Fi­á­ról. És ez az a bi­zony­ság­té­tel, hogy Is­ten örök éle­tet adott ne­künk, és ez az élet az ő Fi­á­ban van". (1Jn 5, 11).

  Visszatérve a fentiekhez, az örök élet elnyerése, nem a természetes ember akaratától függ. Hanem az adakozó Istentől. De ezt az evangéliumban mint egy tükörképben világítja meg. Sokszor előbbre teszi a cselekedeteket az örök élet elnyerésére. De valóban így van ez? Bizony nem, de mi a bizonyítéka annak, hogy örök életet nyertünk Krisztusban? Bizony az a belső és külső bizonyság, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ez megbizonyosodik a kívűlàllók számára, hogy ebben a testben Krisztus halálát hordozzuk állandóan és az új élet magvát Krisztus feltámadását az örök életre. 

 A kételkedés Isten igazságában a hit küszöbén, lehet egy vízválasztó, az lehet nemes gondolatokat szül és rávezet az igazságra Isten segítségével, de lehet teljesen elfordít Istentől. Ezek azok a dolgok ami azt bizonyítják, hogy a kitartás az Istenthez való ragaszkodás is egy olyan bizonyíték ami Istentől az Atyától van. A hit megvan de sok mindenben kételkedhetünk és lehet nem értünk sok mindent. De aki ragaszkodik és áthágja az akadályokat ami az élet során elébe kerül, ez azt jelenti, hogy Isten már foglalkozik azzal a lélekkel akiket Jézushoz vezetni kíván, mert Jézus Krisztus az örök élet.

"Akié a Fiú, azé az élet, aki­ben nincs meg Is­ten Fia, az élet sincs meg ab­ban. Eze­ket ír­tam, hogy tud­já­tok: nek­tek, akik hisz­tek az Is­ten Fi­á­nak ne­vé­ben, örök éle­te­tek van". (1Jn 5, 12)

2023. április 26., szerda

Cserépedény a Szent Szellem otthona.

 "….mert Is­ten az, aki mun­kál­ja ben­ne­tek mind az aka­rást, mind a vég­hez­vi­telt tet­szé­se sze­rint." (Fil 2,-13).

 Többek között ezt nyilvánította ki Pál apostol a filippiekhez írt levelében. Most ehhez a kiemelt  részhez szólnék hozzá.

 Az aki ismeri jól a Bibliát és hozzászokott nyelvezetéhez, akkor tudja, hogy minden egyes szót és kifejezést kontextusban kell értelmezni. Akarom vagy nem akarom, igen vagy nem, cselekszem vagy nem, ezeknek a jelenségeknek vannak mozgatóerői. Az emberi ego, egocentrikus, minden vágyat akaratát magának tulajdonít. Mintha az emberből fakadnak a gondolatok, én akartam mondani én akarok cselekedni. Isten szava sem emberektől származik a gonoszság se a bűn aki születésétől fogva bennünk él. Azt persze mi viseljük el a mi emberi testünk hordozza el mint egy terminál, és ebből a terminálból veszi elő isten az akaratot a cselekvőképességet amit Ő kíván felhasználni vagyis determinálja ami bennünk él vagyis amit elhintett a szívünkbe azelőtt, azt veszi elő.  Most az a kérdés, hogy ki vagy mi dominálja szívünk mélyét. Ha a bűn hatalmaskodik a szívünkben, azt a sátán veszi elő, hiszen többször is találkozunk az evangéliumban, hogy Jézus démonokat űzött ki az emberekből, tehát a démonok megtalálják azt a talajt, befészkelik magukat, teljesen uralják az embert. Kínozza és megnyomorítja, ettől az ember szenved, ez annak a bizonyítéka, hogy az ember eredetileg Isten szellemét kapta a Teremtőtől, aki orrába lehelte azt. Ez a szellem vájódik szüntelen a sátán kísértésének eredményeképpen. Az ember szíve egy lakóhely egy vagy több szellemi entitás lakóhelye. Ez formálja ki az ember identitását. Ezt a bibliai narratívájából kifolyólag mondom. Azért nevezi Isten az emberi testet agyagedénynek vagy cserépedénynek. Amivel ez az edény megvan töltve az határozza meg értékét, nem az agyag értékes magába véve, hanem a benne lévő tartalom teszi őt értékessé Isten szemében. De a test is értékessé válik Istennek, hiszen a testben jár az amit Szent Szellemnek hív a Szentírás. Ez volt Jézus itt a földön, és ezzel pecsételi meg mindazokat akik hisznek Isten Fiában.

"Mert Is­ten, aki azt mond­ta, hogy a sö­tét­ség­ből vi­lá­gos­ság ra­gyog­jon, ő gyúj­tott vi­lá­gos­sá­got a szí­vünk­ben, hogy fel­ra­gyog­jon Is­ten di­cső­sé­gé­nek is­me­re­te Krisz­tus ar­cán. Ez a kin­csünk pe­dig cse­rép­edé­nyek­ben van, hogy ez a rend­kí­vü­li erő Is­ten­től és ne tő­lünk va­ló­nak lás­sék. Min­de­nütt szo­ron­gat­nak, de össze nem rop­pan­ta­nak, két­sé­ges­ke­dünk, de nem esünk két­ség­be, ül­dö­zöt­tek va­gyunk, de nem el­ha­gyot­tak, le­ti­por­tak, de nem el­ve­szet­tek. Min­den­kor tes­tünk­ben hor­doz­zuk Jé­zus ha­lá­lát, hogy Jé­zus éle­te is lát­ha­tó le­gyen tes­tünk­ben". (2Kor 4, 6-9)

2023. április 25., kedd

Jézus az Úr.

 "Mert ha száddal Úrnak vallod Jézust, és szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halottak közül, üdvözülsz". (Róm 10, 9)

"Te hiszed, hogy egy az Isten. Jól teszed. Az ördögök is hiszik, és rettegnek". (Jak 2, 19)

 Ha megkérdezzük az embereket, hiszel Istenben? A válaszok különbözőek. Egyesek azt mondják, hiszek a magam módján, mások azt, hogy járok templomba, vagy azt, hogy biztos van egy aki teremtette ezt a világot, a tudósok egy része pedig azt mondják, hogy tudom, hogy van, ez náluk nem hit kérdése. 

 A fenti ige ezt jól jelenti ki, hogy miben kell hinnünk, és kiről kell tanúskodnunk. Ha Jézust Úrnak vallod és szívedben hiszed, hogy Ő az a valóságos Isten aki ember formát vett magára és Isten feltámasztotta őt, akkor üdvözülsz, más fordításban, megmenekülsz. Gondolom az utolsó kifejezés az igazabb. 

  A hitvallás nem hozza meg gyümölcsét, ha csak a szánkkal mondjuk ki, mert nem a szívből és Isten ismeretéből jön. Aki valamiben hisz, legyen az bármi, az érdeklődési körét leköti. Az ufókban hívők a metafizikában a fantasztikus elméletekben, sci- fi és egyebekben. A konteókban vagyis az összeesküvés elméletekben is stb. Mindenki keresi a bizonyságot a tárgyi bizonyítékokat, hogy amiben hisz bebizonyosodjon. A Krisztus hívőben magában van meg ez a bizonyosság, hiszen nem kell bizonyítania mások előtt mindazt ami vele a szívébe végbemegy. Amikor az Isten kegyelme a Szent Szellem által megérinti a szívet és igaz hitre tér, az biztos, hogy nem magának tulajdonítja ezt a változást, hanem Isten mindenható kegyelmének. Azért Jézust Úrnak tekinti, mert hatalmát megtapasztalta a kegyelem és irgalmasság terén. Az ördögök a démonok és egyéb szellemi entitások is hiszik, hogy van Isten, sőt mi több EGY az Isten, ha nem is látták soha, és rettegnek, mert rájuk nem vonatkozik a kegyelem és a megmenekülési útiterv. A tisztátalan lelkek hiába vallják Isten létezését, szívük messzi van tőle. Isten a szívek Istene és aki befogadja Jézust a szívébe, akkor az Atyát fogadta be. Azért is valljuk szánkkal, hogy Jézus az Úr mert hiszed, hogy a feltámadás valódi esemény volt, Jézus feltámadt a halottaiból, ez által a benne hívők és feltétel nélküli engedelmes szívek új felismerésre térnek, ennek eredményeként már nem rettegnek Istentől, hanem szeretik Őt, a szeretetben nincs félelem. Az egész további életet hitben futják le, bízva Isten minden igéretében. Ez a hit üdvözít.

2023. április 24., hétfő

A szolgaság lelke.

 A szolgaság lelke.

"Mert meg van írva, hogy Ábra­hám­nak két fia volt, az egyik a szol­gá­ló­tól, a má­sik a sza­bad­tól". (Gal 4)

 A galatákhoz írt levélben a negyedik részében, világosan levan írva a két szövetség lényege dióhéjban. Pál apostol arra utal, hogy az újszövetség üdvözletjei szabadok Krisztus által. Figyelmezteti az apostol a galataikat, hogy ne forduljanak vissza a testiség irányába. Ez minden időkre is releváns, hiszen az ember nem változik az idők során. A hús az hús a szellem pedig a mennyei Jeruzsálem újjászületett fiai ,

 " De a ma­gas­sá­gos Je­ru­zsá­lem sza­bad, ez mind­nyá­junk any­ja". (Gal 4). Az ötödik rész folytatja a gondolatot.

"Ezért áll­ja­tok meg ab­ban a sza­bad­ság­ban, amely­re Krisz­tus meg­sza­ba­dí­tott min­ket, és ne en­ged­jé­tek ma­ga­to­kat új­ból a szol­ga­ság igá­já­ba fog­ni! Íme, én, Pál mon­dom nek­tek, hogy ha kö­rül­me­tél­ked­tek, Krisz­tus sem­mit sem hasz­nál nek­tek. Is­mét bi­zony­sá­got te­szek azért min­den­ki­nek, aki kö­rül­me­tél­ke­dik, hogy kö­te­les az egész tör­vényt meg­tar­ta­ni. Ti, akik a tör­vény ál­tal akar­tok meg­iga­zul­ni, el­sza­kad­ta­tok Krisz­tus­tól, és ki­es­te­tek a ke­gye­lem­ből. Mert mi a Lé­lek ál­tal, hit­ből vár­juk az igaz­ság re­mény­sé­gét. Mert Krisz­tus Jé­zus­ban sem a kö­rül­me­tél­ke­dés nem ér sem­mit, sem a kö­rül­me­té­let­len­ség, csak a sze­re­tet ál­tal mun­kál­ko­dó hit." (Gal 5, 1-5)

 Nagyon fontos kijelentések számunkra, már akik elfogadták Isten kegyelmét Jézus Krisztusban. A testre irányuló istentisztelet, az alacsonyrendűség, a testi körülmetélkedés szó szerint mondva. De ennek vannak árnyaltabb részei, éspedig mindaz amit a testi, hús ember gondol az istentiszteletről. Van e értelme szolgálni Istent a törvény által előírt módon, akár egy apró nem is olyan jelentős rituállal. Nem beszélve a test megszenteléséről, szenté vagy boldoggá avatásról. A zsidó szokások átvitele a kereszténységbe még torzabb mint az eredeti Isten által elrendelt szent törvények. Ehhez tartoznak most már meghonosodott zsidó ünnepek mint a húsvét de annyira utálatos elferdülése, hogy egy igaz hívő zsidóban ellenszenvet vált ki. A pászkaszentelés az ételkosár megszentelése, amibe sokan disznóhúst is tesznek, sonkát. Azt szenteli meg az arra kiválasztott pap. Nagyon nagy felelősséget vállalnak magukra, de azok is akik követik ezt. "Az ételek a hasnak és a has az ételeknek, de az Isten amazt is, emezeket is félre fogja tenni. A test azonban nem a paráznaságnak való, hanem az Úrnak és az Úr a testnek.( 1 Kor.6,-13).

Habár tudjuk, hogy ember nem szentelhet meg semmit se senkit. Mióta lett az étel a disznóhús és egyebek a megszentelés tárgyává. Ezt pedig előszeretettel vígan cselekszi a keresztény tömeg. A kegyelemmel való visszaélés nagyobb ítéletet vesz magára, mint az aki zsidó maradt és a siratófalnál imádkozik. 

 Kemény beszéd ez, de a keménynyakú krisztusinak, kereszténynek nevezett emberhez nem jutnak el a kegyelem szavai. 

 Felmerül a kérdés sokakban, milyen jogon szólok ilyen ítélő szavakat, ki jogosított fel erre? Ki vagyok én, hogy ítélkezzek mások felett. " Mert meg van írva: Szen­tek le­gye­tek, mert én szent va­gyok. És ha Atyá­nak hív­já­tok őt, aki sze­mély­vá­lo­ga­tás nél­kül ítél min­den­kit cse­le­ke­de­tei sze­rint, fé­le­lem­mel él­jé­tek jö­ve­vény­sé­ge­tek ide­jét, tud­va, hogy nem ve­szen­dő hol­min, ezüs­tön vagy ara­nyon vál­tat­ta­tok meg atyá­i­tok­tól örö­költ hi­á­ba­va­ló éle­te­tek­ből, ha­nem Krisz­tus­nak, a hi­bát­lan és szep­lő­te­len bá­rány­nak a drá­ga vé­rén". (1Pt 1, 16-18).

 Ha ennek az áldozati vérnek a felbecsülhetetlen értékét nem becsüljük, akkor hiába minden istentisztelet.

 A szabadság szellemével vezérelve a szólásszabadság jogán de talán kötelezettségből is kell beszélnem erről is. Mert ha egy is meghallja és magára veszi a dorgálást, és elhagyja a hiába való parázna életet, akkor célra vezetett a magamra nézve hálátlan beszéd.

"Kö­nyö­rül­je­tek azo­kon, akik ké­tel­ked­nek, a tűz­ből ki­ra­gad­va ment­sé­tek meg őket, má­so­kon pe­dig fé­le­lem­mel kö­nyö­rül­je­tek, utál­va még a ru­hát is, ame­lyet a test be­szennye­zett". (Júd 1, 23)

"Nem tud­já­tok, hogy a szen­tek a vi­lá­got fog­ják meg­ítél­ni? És ha ti íté­li­tek meg a vi­lá­got, ta­lán mél­tat­la­nok len­né­tek a je­len­ték­te­le­nebb ügyek­ben való íté­le­tek­re? Nem tud­já­tok, hogy an­gya­lo­kat fo­gunk ítél­ni? Mennyi­vel in­kább a min­den­na­pi élet dol­ga­it!" (1Kor 6, 2).

 


Vitatott téma a kiábrázoló ritus kapcsán.

 Vitatott téma a kiábrázoló ritus kapcsán. Kérdés és felelet. Én kérdezem. Van egy kérdésem. Aki nem merítkezik be( keresztelkedik meg) anna...