Juhok és kecskék.

 

Juhok és kecskék.

 Máté 25. fejezet.

31   Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor         beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe.

32 És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.

33 És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.

34 Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, amely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.

35 Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;

36 Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.

37 Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?

38 És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?

39 Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?

40 És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, amennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.

41 Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készíttetett.

42 Mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom;

43 Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok meg engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.

44 Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked?

45 Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, amennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.

46 És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre.

 Általánosan elfogadott az a vélekedés, egyes vallási vonalon, hogy itt az utolsó ítéletet vázolja fel Máté, amint azt az apostolok hitvallása mondja: "Lejön elítélni az élőket és a holtakat." Ez a meggyőződés a pontosság hiányát mutatja, és általában az emberek csak a leghomályosabb megértéssel rendelkeznek, akik így vélekednek. Sokan nem lépnek túl ezen a véleményen: "Akár halott, akár üdvözült vagy, az Isten trónja előtt lesz látható, mert akkor eldől, hogy ki lesz juh, és ki lesz kecske!" Azt sugallják ezek a tanítások, hogy a Máté 25. fejezet, két csoportról beszél: a juhokról és a kecskékről csak.

De az Ige megemlíti azonban a harmadik csoportot is: a testvéreket. Az úgynevezett modern teológusok úgy vélik, hogy a testvérek azok a szegények, akikkel Krisztus azonosítja magát: "Amint ezt a szegény testvéremmel tetted, velem is megtetted". E nézet szerint jól kell bánni a szegényekkel (itt és a harmadik világban), és ennek következtében bárányoknak minősülnek.

Természetesen emlékeznünk kell a szegényekre, és nyitott szemmel, szívvel és pénztárcával kell rendelkeznünk a rászorulók számára. De nem igaz, hogy Krisztus testvéreinek nevezi a szegényeket. Vannak szegények, akiket testvéreknek nevez, de vannak olyan gazdagok is, akiket testvéreknek is nevez. A szegénység és a gazdagság nem játszik szerepet a testvériségben. A Máté 12: 47-50-ben egy teljesen más kritériumot említett: „És valaki azt mondta neki: Íme, az anyád és a testvéreid kint állnak, és veled akarnak beszélni. De felelvén, monda néki: Ki az anyám? és kik a testvéreim? És kezével a tanítványaira mutatva így szólt: Íme anyám és testvéreim; mert aki a mennyei Atyám akaratát teljesíti, az a testvérem, a nővérem és az anyám. " Tehát testvéreit nem szegényeknek hívja, hanem mindazoknak, akik az Atyja akaratát teljesítik. És senki ne gondolja, hogy az üdvösség birtoklása, eredménye a jó tett, mert „ Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, akit ő küldött.” (János 6:29).

Amikor Krisztus a Máté 25. fejezetében prófétikusan azonosítja magát a „testvérekkel”, azokra vonatkozik, akik hisznek benne, mint tanítványai. Ekkor azonban felmerül a kérdés: mi a különbség azok között, akiket testvéreknek nevez, és azokat, akiket juhoknak? Nyilvánvaló, hogy ezeket a testvéreket nem sorolják a juhok közé. Külön csoportot alkotnak. Tehát, minden nemzetben vannak juhok (Máté 25,32). És nyilvánvalóan a "testvérek" minden nemzet között dolgoztak, ahol szenvedéseket tapasztaltak, de a "juhok" megerősítették őket. Mikor bátorították őket ezek a testvérek?

Az Úr azt mondta: "Amikor az Emberfia dicsőségben eljön ... akkor dicsőségének trónján ül." Tehát annak az időnek, amikor e testvéreket támogatták, biztosan a dicsőségbe kerülése előtti években kellett megtörténnie. Az Úr ezt mondta erről az időről a Máté 24:14 -ben: „És az Isten országának (királyságának) ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég. " Minek a vége? - Krisztus és a királyság eljövetelekor, amelyről a Máté 24. és 25. fejezetében beszélt. Az érkezéséig hirdetendő evangélium „a Királyság ezen evangéliuma”, amelyet Bemerítő János a király eljövetele előtt hirdetett, annak lesz vége, mert a Király már eljött. De addig is, ameddig Krisztus nem jelenik meg a felhőkben, elragadva az övéit, hirdetve lesz a felfeszített Krisztus.  Hirdetni fogják a jövőben is, mert közel van az Úr visszatérése * {* Az az evangélium, amelyet ma hirdetünk, nem a királyság evangéliuma, hanem Krisztus dicsőségének evangéliuma (2Kor 4: 4), megfelel az Úr dicsőségének Pálnak Damaszkusz közelében adott látomásának. Nem "az eljövendő királyt", hanem "a fára felfeszített, feltámadott és az Isten jobbján a magasban ülő Urat Jézust" hirdetjük.}

  A jövőben minden országnak hirdetni fogják a királyság evangéliumát. Ezért lesznek prédikátorok. Zsidó prédikátorok, akik azoknak a napoknak a maradványai közé tartoznak, akiket üldözni fognak, ezáltal sokakat Istenhez vezetnek. Azok, akik hisznek ebben az evangéliumban, nem fogják szégyellni az igehirdetőket, és nem félnek azonosulni velük, hanem nehéz körülmények között támogatják és bátorítják őket. Akkor az Úr nem szégyelli őket, és juhként állítja őket jobb kezére. 

Máté evangéliumának 10. fejezete, ahol az Úr tanítványait „Izrael házának elveszett juhaihoz küldte”, szintén érdekes. Aznap elküldte őket, és úgy tettek, ahogyan parancsolta nekik; de azokkal a szavakkal, amelyeket mondott, amikor elküldte őket, megjelölte a vég idejét: „És gyűlöletesek lesztek, mindenki előtt az én nevemért; de aki mindvégig megáll, az megtartatik.”(10, 22); „És aki inni ád egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár hideg vizet tanítvány nevében, bizony mondom néktek, el nem vesztheti jutalmát.” (10:42),- de olvassátok el az egész fejezetet. Így az Úr összekapcsolta a tanítványok akkori prédikációját a végső jövőbeni prédikációval. Kihagyta a kettő közötti időt betöltő eklézsia (Egyház) idejét, mert az még mindig rejtély volt Istenben.

A Máté 25,31 nem az utolsó ítélet. Ez egy ítélet azok számára, akik a földön élnek Krisztus eljövetelének idején, hogy megalapítsák királyságát. A halottak akkor nem jelennek meg trónja előtt és nem ezen az ítéleten; ítéletük a "a nagy fehér királyszék" előtt lesz - a halottak ítélete, akik nem hittek mindenkor, minden időkben. (Jel 20: 11-15).

 A Máté 25. fejezetében a királyiszék előtt nem a halottak, hanem csak a föld élő nemzetei jelennek meg. Ez Krisztus trónja a földön; és ezeknek az eseményeknek az ideje az ő uralkodásának kezdete a földön ami pontosan ezer évig fog tartani.

  A nagy fehér királyiszék nem lesz a földön, mert „akinek [rajta ülő] elől az ég és a föld elmenekült”  vagyis “És láték egy nagy fehér királyiszéket, és a rajta űlőt, akinek tekintete elől eltűnék a föld és az ég, és helyök nem találtaték.” (Jel 20,11); és ez nem a kezdete, hanem a vége a földi királyságnak, amikor Krisztus „átadja a királyságot Istennek és az Atyának” (1Kor 15:24). E két ítéleszék között ezer év van, az Ő uralkodásának időtartama a földön (Jel 20.6).

Korunk hívőitől elvárható, hogy az első vagy a második királyiszék elé álljanak? Nem! Ítéletünk a Kálvárián van, és nem tartozunk azok közé, akik meghallják a zsidó maradvány által hirdetett evangéliumot. Ma Jézus Krisztus evangéliumát nem zsidók, hanem keresztények, de inkább Krisztus követői hirdetik. Van e különbség a kettő között? csak annyi, hogy nem minden keresztény Krisztus tanítványa, de követője egyben tanítvány is, mert a tanítványokra van bízva ez az igehirdetés, szóban is, tettben is. De Krisztus követői sem mindenki igehirdető, csak azok akiket Krisztus küldött, senki más emberfia.

A Jelenések elsősorban a Krisztus visszatéréséig tartó időre összpontosítanak, amelyben a gyülekezet (egyház) dicsőségben van, és a földi zsidó „testvérek” a királyság evangéliumát fogják hirdetni - ez az idő, amikor Isten nagy megpróbáltatásokat küld Izraelnek és nyomorúságot, hogy bűnbánatra és megtérésre vezesse őt, ami után „egész Izrael megmenekül” (Róm 11:26). Akkor az atyáknak tett minden ígéret beteljesül. Ezek a "testvérek" nem tartoznak a gyülekezethez (egyház), amely Krisztus teste; azoknak a napoknak a zsidó maradványai közé tartoznak, amelyek bűnbánatot tartanak, és soha nem látott buzgalommal jelentik be, hogy jön a király. Úgy találjuk őket, mint a Máté 25-ben szereplő juhok és a Jelenések könyvében.

 Az ezeréves királyság kezdetét veszi a földön, Jelenések 7. fejezet:

10

      ”És kiáltanak nagy szóval, mondván: Az idvesség a mi Istenünké, aki a királyiszékben ül, és a Bárányé!

11

Az angyalok pedig mindnyájan a királyiszék, a Vének és a négy lelkes állat körül állnak vala, és a királyiszék előtt arccal leborulának, és imádák az Istent,

12

Ezt mondván: Ámen: áldás és dicsőség és bölcseség és hálaadás és tisztesség és hatalom és erő a mi Istenünknek mind örökkön örökké, Ámen.

13

Akkor felele egy a Vének közül, és monda nékem: Ezek, akik a fehér ruhákba vannak öltözve, kik és honnét jöttek?

14

És mondék néki: Uram, te tudod. És monda nékem: Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében.

15

Ezért vannak az Isten királyiszéke előtt; és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában; és aki a királyiszékben ül, kiterjeszti sátorát felettök.

16

Nem éheznek többé, sem nem szomjúhoznak többé; sem a nap nem tűz rájok, sem semmi hőség:

17

Mert a Bárány, aki a királyiszéknek közepette van, legelteti őket, és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl Isten az ő szemeikről minden könyet.”

 Aki azt gondolja, hogy az Egyház (eklézsia), azok akik fehér ruhában vannak a királyszék előtt, az jobban nézzen utána a Szentírás minden részletének.

 Ami a Véneket és a lelkes állatokat illeti, a Vének, az én ismereteim szerint, a Krisztus által üdvözültek, az egyház építési időszakában,:” Aki győz, megadom annak, hogy az én királyiszékembe űljön velem, amint én is győztem és ültem az én Atyámmal az ő királyiszékében.” (Jel 3-21). De minden gyülekezet angyalának, akik képviselik minden idők gyülekezeteit, más- más ígéretei vannak Istennek, de mindez egy személyben. Mert minden üdvözült részese lesz ezeknek az ajándékoknak. Persze akik győztesen jönnek ki a hamis kereszténység világából, amit akkor a zsinagógák jelentettek. 

De nézzük közelebbről Jánosnak az Úr mit jelentet meg. Ez a negyedik fejezet a Jelenések könyvéből, ahol választ kapunk a kérdéseinkre.

1     “Ezek után látám, és ímé egy megnyílt ajtó vala a mennyben, és az első szó, amelyet mint egy velem beszélő trombitának szavát hallék, ezt mondja vala: Jőjj fel ide, és megmutatom néked, amiknek meg kell lenni ezután.

2

És azonnal elragadtatám lélekben: és ímé egy királyiszék vala letéve a mennyben, és üle valaki a királyiszékben;

3

És aki üle, tekintetére nézve hasonló vala a jáspis és sárdius kőhöz; és a királyiszék körül szivárvány vala, látszatra smaragdhoz hasonló.

4

És a királyiszék körül huszonnégy királyiszék vala; és a királyiszékekben látám ülni a huszonnégy Vénet fehér ruhákba öltözve: és a fejökön arany koronák valának.

{ a huszonnégy Vének, ábrázolják, a tizenkét Izraeli patriarchák neveit és a tizenkét apostolokét} 

5

A királyiszékből pedig villámlások és mennydörgések és szózatok jőnek vala ki. És hét tűzlámpás ég vala a királyiszék előtt, amely az Istennek hét lelke;

6

És a királyiszék előtt üvegtenger vala, hasonló a kristályhoz; és a királyiszék közepette és a királyiszék körül négy lelkes állat, szemekkel teljesek elől és hátul.

7

És az első lelkes állat hasonló vala az oroszlánhoz, és a második lelkes állat hasonló a borjúhoz, és a harmadik lelkes állatnak olyan arca vala, mint egy embernek, és a negyedik lelkes állat hasonló vala a repülő sashoz.

{ a lelkes állatok szimbolizálják Jézus jellemét, amit megtalálhatunk benne, de ők csak szolgálati lelkek. De minden állatnak megvan az, amit Krisztusban megfigyelhetünk}

8

És a négy lelkes állat, amelyek közül mindeniknek hat-hat szárnya vala, köröskörül és belül teljes vala szemekkel; és meg nem szűnik vala nappal és éjjel ezt mondani: Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki vala és aki van és aki eljövendő,

9

És mikor a lelkes állatok dicsőséget, tisztességet és hálát adnak annak, aki a királyiszékben ül, annak, aki örökkön örökké él,

10

Leesik a huszonnégy Vén az előtt, aki a királyiszékben ül, és imádja azt, aki örökkön örökké él, és az ő koronáit a királyiszék elé teszi, mondván:

11

Méltó vagy Uram, hogy végy dicsőséget és tisztességet és erőt; mert te teremtettél mindent, és a te akaratodért vannak és teremttettek.”

 

Amint láttuk, az első igében a királyiszék a földön van, méghozzá Jeruzsálemben van, ezt más részekből tudjuk, a második részben pedig a mennyben. 

 Ismereteim szerint a második rész előzi meg az elsőt. Ugyanis a második rész feltárja a mennyei helyzetét, de még előtte áll a földi királyság irányítása, azért hangzott el :” ...végy dicsőséget és tisztességet és erőt”, mert még az ellenségei nincsenek a lába alatt.

 

Tehát ha tisztába tesszük gondolatunkat, felismerhetjük a kronológiát, Isten üdvösségi tervét, minden időkre vonatkozóan. Megláthatjuk a határtalan szeretetét az emberek felé, hogy egy választott se vesszen el, akik erre méltóak a Bárány vére által.