Tanítványság, avagy Krisztus követői..

 

Tanítványság, avagy Krisztus követői..

 

“Ekképpen, ha közületek valaki búcsút nem mond minden vagyonának, nem lehet tanítványom.” Csia Lajos fordítás.

“Ezenképpen azért valaki közületek búcsút nem vesz minden javaitól, nem lehet az én tanítványom.” Károli fordítás.

"Tehát bármelyikőtök, aki nem mond le mindenről, amije van, NEM LEHET (!) a Tanítványom" -  ez oroszról van fordítva. (Lukács 14: 33)

 Szeretnék feloszlatni egy homályt ezzel kapcsolatban. Itt nem az üdvösségről van szó csupán, hanem a Krisztus praktikus követéséről.

 

Magas elvárás Krisztus mai tanítványának, nem igaz? Melyikünk vesz ilyen magasságot? Krisztus tanítványának lenni gyakorlatilag azt jelenti, hogy első kézből ismerünk az önmegtagadásról! És "lemondani mindenről, ami van" nehéz egy büszke, magabiztos kortársnak, aki annyit ért el ebben az életben! Ezért mondta az Úr Jézus, hogy "Nehéz azok számára, akik gazdagsággal rendelkeznek, bejutni Isten Királyságába!" (Lukács 18,24). Isten Királysága nem a jövő, hanem a MA: ”Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.” ; “Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm. Mert aki ezekben szolgál a Krisztusnak, kedves Istennek, és az emberek előtt megpróbált. (Lukács 17.21; Róm.14.17.18). Belépés azt jelenti, hogy közösségben van Istennel. És ma ezt a kommunikációt annyira akadályozza a gazdagodás vágya, amely már sokakat elcsábított!

 

Bármilyen is a körülöttünk lévő világ, bármennyire is próbál mindez befolyásolni minket, Isten soha nem változik, és Igéje is változatlan marad. A probléma csak a szívünkben marad van-e hely bennük a minket összefogó Krisztus számára? A világ mindenkire ugyanúgy hat, de nem mindenki egyformán hajlamos a hatására - és ma az Úrnak vannak olyanjai, akiket sónak és világosságnak nevezhet. Milyen fontos, hogy valóban olyanok legyünk! És a Szentlélek az apostol útján arra hív minket, hogy utánozzuk a JÓ példákat, figyeljük meg (Zsolt 37 [36], 37) azokat, akik hűek az Úrhoz és szenten követik Őt az Ő Igéje szerint: „Legyetek én követőim, ( Pál apostol) atyámfiai, és figyeljetek azokra, akik úgy járnak, amiképpen mi néktek példátok vagyunk. ”(Fil. 3:17). Azok a lelkek, akik még ma sem éltek át gyakorlati lemondást mindenről, amijük van, NEM a Krisztus tanítványai. Nem számít, mit mondanak vagy gondolnak az emberek, amit az Úr Jézus mondott, az egyetlen fontos dolog marad örökre. Ő dönti el, hogy ki a tanítványa és ki nem! És Ő már nagyon világosan meghatározta! Ha szeretjük és engedelmeskedni akarunk neki, akkor előbb-utóbb meghalljuk és követjük őt! Ne felejtsük el, hogyan viszonyul mindenhez: „Tehát bármelyikőtök, aki nem mond le mindarról, amije van, NEM LEHET (!) a Tanítványom”! Nem a véleményünk lesz a döntő, hanem az Ő akaratának és felhívásának engedelmessége! 

 Még Krisztus idejében is sokan elhagyták Őt, nem követték, vagy nagyon sokat kellet áldozniuk, vagy nem értették meg a szavait.

 Ma sem jobb a helyzet. A lényeg nem az, hogy amink van osszuk szét a szegényeknek, habár ilyen is létezik, de az evangéliumokban láthatjuk, hogy mit jelent ez.

Elsősorban mi a prioritás, mi foglalja el a szívünket teljesen, az odaadás vagy az egónk.

 Az sem igaz, hogy a gazdagok a jómódúak nem lehetnek Krisztus követői, de ez nagy kegyelmet igényel, ezt csak az Úr nagyobb szeretete dönti el, vagy hívja ki.

 Elvégre a nyomorban élő szegény embert is gátolhatja a meggazdagodási vágy, ami elfoglalja a teljes szívét, ezért nem lehet Krisztus követője. 

 Egy szó mint száz, mindenkinek, jómagamnak is van egy színvonala, sokszor nem éri el ezt az elvárást, de az Úr erről tud, és mindenkinek meg van a maga szerepe. De az nem jelenti azt, hogy a mennyeknek országába belépő magát kereszténynek tartó lélek, aki csak a formaság kedvéért tesz-vesz és forog, az nem hasznos a mennyeknek országában.

 Így ír az Apostolok Cselekedetében, 17. fejezetben a Szent Szellem: “24.Az Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami abban van, mivelhogy ő mennynek és földnek ura, kézzel csinált templomokban nem lakik.25 Sem embereknek kezeitől nem tiszteltetik, mintha valami nélkül szűkölködnék, holott ő ád mindeneknek életet, leheletet és mindent;26 És az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette, hogy lakozzanak a földnek egész színén, meghatározván eleve rendelt idejöket és lakásuknak határait;27 Hogy keressék az Urat, ha talán kitapogathatnák őt és megtalálhatnák, jóllehet bizony nincs messze egyikőnktől sem:”

 Ez csak egy külső bizonyítvány, ami csak azt mutatja, hogy azok akik ezt művelik, vagyis, a rituális szolgálat hivei, azok nem ismerik az Urat, mert az Úr a szívek ismerője, mindenkit ismer belülről. De ez már más lapra tartozik.

“Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm. Mert aki ezekben szolgál a Krisztusnak, kedves Istennek, és az emberek előtt megpróbált”