"Ő [Isten] ismeri a szív titkait."
“Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.” Károli fordítás.(Zsoltár 44,22).
Általában igyekszünk jó benyomást kelteni magunkról más emberekkel szemben. Nem akarunk bekerülni semmilyen "fekete listába". De tudván, hogy nem vagyunk tökéletesek, megpróbálunk színészként viselkedni. Mondhatjuk, hogy nem vagyunk mindannyian ilyenek, de ha elemezzük cselekedeteinket, akkor észlelhetünk bizonyos fokú képmutatást, talán kisebb-nagyobb mértékben. Gyakran nem azt mondjuk, amit gondolunk. Egy ilyen életet sokak számára nagyon nehéz elviselni. De vannak olyanok is akik nem is tudnak róla, hogy állandó teher alatt élnek, mert hozzá szoktak ehhez az állapothoz. De akinek van lelkiismerete, az érzi, hogy nincs valami rendben.
Nagyon jól ismerem ezt a problémát. Nem az ujjamból szoptam ki. Az írásaimat kevesen olvassák, de ez nem számít, én csak megosztom a gondolataimat.
Sajnos sokan pszichológusokhoz vagy pszichoterapeutákhoz fordulnak, ha komoly depresszióban szenvednek, de ez valóban segíthet? Segíthet egy ideig, gyógyítható a depresszió, vagy gyógyíthat- e orvos? Avagy csak eltompítja, kivezeti abból az állapotból, nem vagyok szakértő, tehát nem is elemezném ezt az oldalát, de ha a betegség tünetei eltűntek, akkor rejtett, rosszabb következmények jelennek meg.
Ez a téma amit írni fogok, már elcsépelt és unalmas is lehet. Ami a betegséget illeti, ami nem is az, mert a depresszió az csak a jéghegy csúcsa és valójában nem betegség, hanem egy lelki állapot aminek többször, mélyen vannak a gyökerei. Ez egy dolog, de ha e jelenség gyökerét nézzük, az a bűn ami a lelkiismereten fekszik. A nem tiszta lelkiismeret terhe az ami előidézi a depressziót. A Biblia, vagyis maga Isten, egy nehéz tehernek definiálja.
Az orvosok tehetnek valamit, de nem tudják teljesen eltávolítani ezt a terhet.
De ez egy megtévesztő manőver, mert ha páciens látszólag meggyógyul, akkor a meggyógyult személy, lehet nem Isten kegyelmében fog hinni, hanem az orvostudományban.
Csak az Úr Jézus Krisztus tud segíteni rajtunk, mert engesztelte bűneinket a Kálvária feszületén. Ugye milyen egyszerű és bonyolult is egyben!? Szívünk hite megszabadít bennünket az elnyomás alól, igen igen, ez egy elnyomás ami az egónk kényszerít ránk, és tudatunk megerősítést nyer akkor, ha nem a körülményeket okoljuk, hanem Isten kegyelméből benézünk önmagunkba, egy fajta lélekbúvárnak kellene lennünk. De ez nem lehet állandó tevékenység, mert egy másik szélsőséges helyzetbe kerülhetünk, állandó bűntudatba eshetünk. Nem ez a célja Istennek.
Ha hitben vagyunk, akkor megvallhatjuk és kinyilatkoztathatjuk Istennek minden bűnünket és tökéletlenségünket, gondunkat és problémánkat. Isten ismeri szívünk titkait, és azt akarja, hogy tájékoztassuk és megértsük, hol vannak a problémáink. Még őseink bűneit is bevallhatjuk, azokat a bűnöket, amelyeket örököltünk, amiről nem is tehetünk, de mi viseljük a következményeit ez is a mi terhünk. A legtitkosabb titkokat ami a lelkünkön szárad, azt is el kell engednünk, Isten elé vinnünk. Amikor minderről értesítjük Krisztust, tiszta szívből, minderre megkapjuk a választ. "Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!" (Ézs 43: 1).
Hittel elfogadhatjuk, hogy engesztelte a magát a bűnt és a bűneimet a Kálvária feszületén való véres küzdelemben, tökéletlenségemet, bűneimet bármennyire is kilátástalan a szabadulás tőle . Valaki egyszer azt mondta: "Krisztus feszülete az egyetlen pszichiátriai klinika, csak az segíthet nekünk, és mindenkinek szüksége van rá." Képletesen láthatjuk Mózes kígyóját felemelve a pusztában.”Csinála azért Mózes rézkígyót, és feltűzé azt póznára. És lőn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada”.(Móz 21, 8,9). Tehát a bűn ami megmarta az embereket, felnézve Krisztusra aki értünk bűnné vált a feszületen, hogy aki hisz benne örök élete legyen. ( János 3,16).
Nagyon rossz választás, amikor elrejtőzünk, vagy félünk beismerni, hogy a legtitkosabb gondolatainkat is kifejezzük Isten előtt, bármi legyen is az. Ő ismeri a titkunkat, de azt akarja, hogy mi is ismerjük be tudatosan. Gondolatok, amelyeket mi magunk is szégyellünk és elrejtünk. Rossz dolgok, amelyeket megpróbálunk elrejteni. Nincs olyan bűn az életünkben, amelyet Krisztus ne váltott volna meg. Ő, az orvos és a vigasztaló, várja vallomásainkat; ha teljes hittel bevalljuk bűneinket, akkor megnyugodhatunk, hogy megbocsát és megszabadít bennünket a felesleges terhektől. De ahhoz tényleg teljes hittel kell hozzá fordulni, ha nem is azonnal, de választ kapunk. De most minden szavát vegyetek figyelembe ami most következik: "Jöjjetek hozzám mind, akik elfáradtatok és teher alatt éltek. Én nyugalmat adok nektek. Az én igámat vegyétek magatokra és tanuljátok el tőlem, hogy szívből szelíd és alázatos vagyok, és nyugalmat találtok lelketeknek! Mert az én igám boldogító és a terhem könnyű."
(Máté 11: 28-30)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése